Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

Az olvasó kérdezett, a tanácselnök válaszol

A „Jó reggelt!” nyomában

Ország-yilág értesült arról, hogy a Magyar Rádió Jó reggelt! című műsora március 31-én Sugár Imrét, a mggyei tanács elnökét is vendégül látta, aki kora hajnaltól munkakezdésig válaszolt a rádióhallgatók, a Somogyi Néplap olvasóinak kérdéseire. A nyilvános fórumok természete, hogy kevés az idő, s az érdeklődésnek csak egy részét lehet kielégíteni. Ezért már időben bejelentettük: Sugar Imre készséggel vállalja, hogy az adásból kimáradt kérdésekre lapunk hasábjain válaszol. Itt az alkalom. Folytatjuk hát a nyilvános fórumot.

Dr. Cserhalmi György, Kaposvár, Németh István fasor 35.:

— Mit lehet tenni az egészségesebb gyümölcstermelés érdekében? A forgalmazott csemetéket steril környezetben nevelték, helyi betegségekre hajlamosak, fölnevelve sok permetezést igényelnek, fertőzött, egészségre ártalmas gyümölcsöt teremnek. A gyümölcstermelő társadalomban olyan gyümölcsfacsemetékre volna szükség, amelyek az itt honos betegségekkel szemben nagyobb ellenálló erővel bírnak, belőlük egészségesebb termöfák nevelhetők.

Sugár Imre: — Az intenzív gazdálkodást folytató országokban sehol a világon nem tudják nélkülözni a kémiai anyagok használatát. Tudomásunk szerint olyan szőlő- vagy gyümölcsfajták nem várhatók, amelyek egyáltalán nem igényelnek növényvédőszeres kezelést. A házikertekben engedélyezett növényvédő szerek — az előírások betartásával — az emberi szervezet es az élő környezet veszélyeztetése nélkül, biztonságosan használhatók.

Táncos József Kötcse, telefon: 46-037:

— Ellenőrzik-e a községi tanácsok munkáját? Ha igen, akkor egyetert-e S gór elvtárs a balatonszurszői közös tanács határozatával, miszerint sütőiparra nem adnak ki engedélyt azzal az indoklással, hogy az ellátás biztosítva van?

Sugár Imre: — A községi tanácsok munkáját tervszerűen ellenőrizzük. Minden tanácsnál ciklusonként

komplex felügyeleti vizsga? latra kerül sor evenle. Emellett célvizsgalatokat is tartunk. Mindez érinti a tanácsok hatósági munkáját, beleertve az iparigazgatást is.

Egyetértek a balatonszár- szói tanács határozatával, hogy két évvel ezelőtt nem adtak ki sütőiparra engedélyt. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat balatonszár- szói sütőüzeme a lakosság teljes mennyiségi, minőségi es választéki igényét ki tudja elégíteni. Évek óta nem fordult elő panasz vagy észrevétel az ellátás mennyiségét és minőségét illetően.

Magyari Istvánná. Csepel:

— Folytatják-e a parcellázást a Balaton déli partján, s ha igen. milyen módon lehet hozzájutni a bérelt telkekhez?

Sugár Imre: — A tanácsok a Balaton déli partján a közeljövőben nem terveznek parcellázást üdülőépítés céljából. Az esetleg meg rendelkezésükre álló telkek tartós használatba adásáról maguk döntenek, és az OTP közreműködésével bonyolítják le.

Kiss Sándor, Kaposvár:

— Kaposváron a Berzsenyi utca 41-ben patkánnyal és szeméttel van tele a nagy, náddal benőtt terület. Mikor szüntetik meg?

Sugár Imre: — Eat a területet az érvényes rendezési terv zöldterület céljára jelölte ki. kiálakítására azonban a Kaposvári Városi Tanácsnak jelenleg nincs pénze. Ezért a területen garázsépítést engedélyeznek ideiglenesen. 1983 tavaszától előreláthatólag 50 garázs kialakítására lesz mód.

Liber János, Segesd, Bajcsy-Zsilinszky u. 56.:

— Mikorra várható, hogy a városi-községi hozzájárulást visszaadják a községek fejlesztési alapjára?

Sugár Imre: — A városiközségi hozzájárulásból képződött fejlesztési alapot a tanácsoktól eddig sem vonták el. Ha a tanács fejlesztést tervezett, akkor az alap 60 százalékát a fejlesztésre kellett fordítani és 40 százalékával gazdálkodhatott szabadon.

Kovács Endréné, Kaposvár, Streith M. u. 7.:

— A mi utcánk lakói is

fizetnek városfejlesztési

hozzájárulást. Miért van, hogy a gáz bevezetéséhez ennek ellenére nem adnak tanácsi hozzájárulást?

Sugár Imre: — A korlátozott anyagi lehetőségek miatt állami pénzeszközök terhére történő gázvezeték- epítésre csupán ott kerül sor, ahol a hálózatfejlesztés elengedhetetlenül szükséges. Arra törekszünk, hogy mind több lakás számára megteremtsük a rácsatlakozás lehetőségét. Ahol ezeken kívül lakossági igény van a gázvezeték építésére, ott ezt csak önerő igénybevételével tudják megoldani. Ellenkező esetben belátható időn belül nem látunk lehetőséget arra, hogy ezek a területek is bekapcsolódhassanak a gázellátásba.

Özv. Temesi Lajosné, Kaposvár, Berzsenyi u. 24 b:

— Tervezik-e a közeli jövőben nyugdijas-garzonház építését Kaposváron? Ha igen, milyen feltételek mellett juthatnak hozza a nyugdíjasok?

Sugár Imre: — Olyan

nyugdíjasház, ahol az épületen belül tudjuk biztosítani az orvosi és egyéb szolgáltatást, nem épül Kaposváron. Garzonház — egyszobás lakások — viszont 1985. évi átadással épül, tanácsi bérlakás- és OTP-konstrukcióbain a Tol- di-lakótelepen. Az igénylést a varosa tanács igazgatási

CSUPOR TIBOR

Itt volt végre a kedvező alkalom! A szárazság miatt összezsugorodott fenéki szűkületben megkezdték a híd építését. „Híd van a Bala- torny közepén! — szántja a papírt a lelkes tiszteletes pennája. .. . olyant jelent ez, mely elegendő hálával soha-soha nem említethetik.” S fölsorolja, miért kellett ide okvetlenül a híd. Szeles idővel olykor három napig se lehetett a vízre bocsátkozni mert a szél „elcsapta” a sajkát, s belehajtotta a sűrű nádasba. A révészek modora is inkább hasonlított a durva daróc- hoz, mint a finom kelméhez. „A kész fizetés mellett is .óraszámra uraltatták magukat.” S a nép a sok tolongásban — hogy a hajóra férjen — nemegyszer taszította vízbe a másikat.

Ekkor kezdett a hídépítéssé; foglalkozni Festetich László gróf és Somogy varmegye közgyűlése. A gróf es a megye erősen vetélkedett,

osztályára kell benyújtani. Elsőbbséget élvez az az igénylő, aki nagyobb lakását leadja és cserébe kér garzonlakást.

Kozma János, Kaposvár, Arany. J. u. 91.:

— Az Arany utca páratlan oldalát húsz éve nem engedték tatarozni, lebontás miatt. Most a városi tanácstól érkeznek a felhívások, hogy tataroztassam házamat, másképp megbüntetnek. Szó volt arról, hogy az Arany utca 85—95. számú házakat kisajátítják stadionépítés miatt. Ügy tudom, ez a terv meghiúsult. Tudni szeretném, miért nem kaphatok a 91. számú házra építési engedélyt? Azért van szükségem bontási, illetve építési engedélyre, mert három család lakik egy lakásban. Egyébként a tatarozás is csaknem 150 ezer forintba kerülne.

Sugár Imre: — Az Arany

utca páratlan oldala valóban húsz év óta építési tilalom alatt áll. Korábban telepszerű, többszintes, lakóépületek beépítésére volt kijelölve. Jelenleg, azért, mert az Arany utca 87—95. számig terjedő ingatlanokat közlekedési es a sporttelephez tartozó területnek jelölték ki. Itt családi lakóházat tehát nem lehet építeni. Amennyiben a telkét terhelő építési tilalom miatt lakóházépítési szándékát nem tudja megvalósítani; kérelmére — kisajátítási eljárás nélkül — beépíthető cseretelket kell biztosítani, ha a lakóházépítésre kötelezettséget vállal.

Az építésügyi hatóság lakóházának tatarozását, állagmegóvását korábban sem tiltotta meg, s a városi tanács illetékes osztályának tájékoztatása szerint épületének tatarozását nem rendelték el.

Tóth Zoltán, Kaposvár,

Damjanich u. 57.:

— A Virág u. 48. számú ház tulajdonosa hogyan sajátíthatja ki az iparitanulóintézet kollégiumának a telkét? Ki adott engedélyt arra, hogy 80 cm-t elorozzon a kollégium telkéből?

Sugár Imre: — A Virág u. 48. sz. alatti lakos építési engedély alapjan építkezett. A terület keskeny volta miatt a kezelő engedélyevei, szabályosan használta a kol- légi um területét. Az építkezés befejeződött, ezért az iskola felszólította az illetőt a használt terület eredeti állapotba való visszaállítására.

(Szom baton folytatjuk.)

hogy ki építse meg a hidat (természetesen a hídvám szedésének joga az építte- töél), s végül a grófnak kedvezett a hivatal.

„Kézzel-lábbal készítették tehát a fát a csurgói uradalomban a Gróf mind a szekerein hordatta: és az első czölöpöt leverték 20-a Máji 1837. öröm voit nézni, miként bikazták. eat a hajónálló készülettel...” (Azaz: hajóról verték le a cölöpöket.) „A töltések is rettenetes munkába jöttek, mert annyi rézsűt összevágatni, helyre hordatmi, vízbe helyeztetni és szalmával és köveccsel” két ízben is megerősíteni — egyszóval rengeteg munka volt az. „Elkészült mégis. 1839-ben, úgy, hogy az első átmenetei volt rajta Márciusban délután, minden ünnepség nélkül. Az első átmenet volt egy disznókereskedő a falkajával: a második egy Tikász...”

A kiszélesített töltesse a

KIS-BALATONI

BARANGOLÁS

Kiállítás kistermelőknek

Növényvédőszer- és mezőgazdasági kisgépbemutató nyílt tegnap Tabon a művelődési házban a környékbeli kistermelők részére. A kiállítást közösen szervezte a Hazafias Népfront megyei és tabi nagyközségi bizottsága, a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, a Somogy megyei Növényvédő- és Agrokémiai Állomás, illetve a Tab és Vidéke Áiész. A kétévente rendezett kiállítás célja a háztáji gazdasagokban munkálkodók tájékoztatása, segitese, az elérhető aruk bemutatása. Az itt megtekinthető áruk ugyanis kaphatók is a tabi Otthon Áruház mező- gazdasági kisgéposztályán, népszerűbb nevén: a „vasbojtban”.

A termékskála széles, jószerével minden látható e kiállításon, amire a kertben, a háztájiban szükség van, figyelembe véve, hogy Tabon és a környező falvakban a legtöbben szőlővel és borral foglalkoznak, de szép számmal vannak olyanok is, akik inkább a gyümölcsöt, a zöldséget vagy éppen a nyuiat, a galambot, esetleg a méheket részesíti előnyben.

A növényvédő és agrokémiai állomás egyes műszereit, preparátumait is

Emberölés baltával

i

állította, hogy ö önkéntes rendőr, persze, Szabó ezt nem hitte el.

— Két percen belül bebizonyítom, hogy az vagyok — mondta a felbőszült férfi, aztán a kukoricás feie rohant.

Közben a két esa®*d tagjai is beleavatkoztak a vitába, lökdösődés, dulakodás kezdődött. Akkor tért viasszá Kovács, kezében baltával, s egyetlen csapással' leütötte Szabót. A balta élével sújtott. A szerszám úgy beleállt a szerencsétlen férfi fejébe, hogy csak a boncasztalon tudták kivenni. Szabó a helyszínen meghalt; Kovács elmenekült, két nap mcöva fogta el a rendőrség.

Az ügyben a kaposvári

Megyei Bíróság, dr. Üjkéry Csaba tanácsa hozott ítéletet Hosszas bizonyítási eljárás, helyszíni szemle, tanú- kihallgatások után a Kollár család tagjait — a 62 éves id. Kollár István nyugdíjast, 57 éves feleségét és ifj. Kollar Istvánt — csoportosan elkövetett garázdaság miatt mondta ki bűnösnek; az apát és feleségét 6—6, a fiát 10 hónapi börtönre ítélte. Kovács Istvánt emberölés bűntette miatt 11 évi börtönbüntetéssel sújtotta, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélet ellen az ügyész Kollárék esetében súlyosbításért, valamennyi vádlott és védője enyhítéséit föl- lebbezett.

D. T.

Az Értény-BamahiiW Szociális Otthon as alábbi munkakörökbe dolgozókat

FÖLVESZ

picim ez es vezetőt, szakképzett ápolónőt, ezenkívül fölvesz főzni tndó konyhai alkalmazottat, takarítónőt.

Szállás és étkezés biztosítva. Lakást biztosítani nem tudunk.

Érdeklődni levélben vagy az értényi 7-es tel efonszámon.

mim

ítélet a szőlősgyöröki gyilkosság ügyében

A tragikus eset tavaly történt Szőlősgyörökön,

szeptember 6-án, az előzmények azonban jóval korábbiak. A 27 éves ifj. Kollár István segédmunkás vásárolt a községben egy telket; szülei, házától . mintegy háromszáz méterre volt, Szabóék portája mellett. Az ingatlant azonban meg akarta vásárolni a 30 éves ifj. Szabó István is. Mivel a telekkönyvezés még nem történt meg, megegyezett Kollárral, s kifizette a vételár egy részét. Aztán különböző viták támadtak eladó és vevő között a fizetés módjáról, sót az összegről is. Tavaly májusban már odáig fajuk a dolog, hogy a Kollar család két .nőtagja megjelent Szaboék udvarán — veszekedni.

Az említett szeptemberi napon búcsú volt a községben. Kolláréihoz vendégek érkeztek, köztük Marcaliból id. Kollár Istvánná fia, ifj. Kollár mostohaitestvére, a 40 eves Kovács József segédmunkás. A család búcsúszázad második felében vasút is épült, s ezzel a Kis- Balaton medencéjét csak a Zala betorkolása fűzte a tóhoz. Amit a természét évezredekig elérni nem tudott, elvégezte helyette — rövid idő alatt — az ember. S a töltések mentén gyorsan fejlődtek a homokturzások. A csiga- és tavikagyló héjból, finom homokból, iszapból lerak ód ott rétegek néhány évtized alatt valódi szárazfölddé alakították az egykori femeket. így fűződött le es szigetelődött el a még mindig elő, de egyre mocsarasabb délnyugati öbölözet, a Kis-Balaton.

Körülbelül a híd megépítése idején kezdik az egész tájat, a korábbi Hidvég előtti kis öblözet helyett a megkülönböztető névvel

illetni: Kis-Balaiton. A

minden oldalról zárt, imgo- vánnyal, sassal, naddal határolt táj rohamosan mocsa- rasodott. Középén azonban még mindig 1—1,5, helyenként 2 méter mély víz hullámzott. De az is szüntelenül fogyott. A kiüti malom elbontása után tovább süly- lyedő balatoni vízszint újból rohamra indította a nádat korábban még el nem foglalt területek felé. A Balaton vízjátéka — vízállásának ingadozása — még erősen befolyásolta, hol van a víz es a szárazföld hálába, és gyakran visszaduzzasztot- ta a Zalát mellékfolyóival

ba indult. Szabóval a Postakocsi vendéglőnél találkoztak, s mivel mindegyikükben volt már egy kis alkohol, szóváltás támadt közöttük, majd Szabó megütötte ifj. Kollárt; az elesett, fölrepedt az arca. A család erre üldözni kezdte Szabót, ám nem tudták elkapni. Követ hajítottak utána, a kő egy gyermeket talált el, szerencse, hogy csak kőny- nyebb sérülést okozott.

A család hazatért; akkor határozták el, hogy megverik Szabót. Ennek végrehajtásával Kovácsot és egy ordacsehi férfit bíztak meg, mondván: ők idegenek a községben, nem lehet baj a dologból... Kovács magához vett egy baltat, a másik egy vasvillát. A „szerszámokat” az út menti kukoricásban rejtették el, s az úton várták a férfit — ő azonban nem gyalog, hanem kocsival érkezett. Kiszállt a házuk előtt, s meglátva, hogy távolabb ketten várnak rá, dühbe jött, feléjük indult. Félúton találkoztak; veszekedni kezdtek. Kovács azt

együtt. Előfordult, hogy ahol az egyik évben sűrű nádasokat hajlított a szél, a másik évben szárazra kerülve fonnyadozott a növény. Természetesen a helyzet két- három év múlva újra. változott.

Amikor Széchenyi István a Kis-Balatomon is gőzhajójáratot akart indítani, terve azért dőlt dugába, mert a fenéki hídtól Hídvégié — 1846-ban — a két és fel lábnyi (75 centiméteres) vizen mélyjáratú hajó már nem közlekedhetett.

A századelőre erősen ek- mocsarasodott a Kis-Bala- ton, jóllehet a Ddás-sziget, a hévízi csatorna és a Határárok között — itt a környék legmélyebb pontja — elég nagy kiterjedésű szabad vízfelület csillogott. 1850-ben a nyílt vizek meg 14,2 négyzetkilométernyi területet öntöttek el. Némi ingadozás után 1890-ben 13,4 négyzetkilométernyit. Húsz évvel később ez a még mindig számottevő terület már 2,4 négyzetkilométernyire zsugorodott. Ágh Géza egy 1899-es kis-balatoni vízivadászat alkalmából a nádrengeteg közepén meg „messze- messze elterülő víztükörről tudósít. S kísérőjének még volt gusztusa nagyot inni összehajlított kalapjával a „tó kristálytiszta vizéből”.

(Folytatjuk.) *

megtekinthetik itt a kistermelők, megismernek így

néhány jellegzetes növénybetegséget, amely esetleg eddig elkerülte a figyelmüket. Akad a bemutatott termékek között rovarölő,

gyomirtó, gombaölő és kombinált növényvédőszer, műtrágya, lombtrágya, levéltrágya, illetve gereblye, ásó, kapa és más kézi szerszámok nyugati gyártmányú házi permetező berendezés, francia—magyar kooperációban készült, szétszerelhető Robi—50-es motoroskapa

és a kissé borsosabb ári, japán—jugoszláv kooperációban készült Honda, valamint különböző adapterek, többféle fűnyíró gép.

A bemutatóval egybekötve tegnap előadást is hallgattak a Tab környéki kistermelők, a művelődési házban a korszerű szőlő- és gyümölcsvédelemről. Ezt Katona Antal, a növényvédő- és agrokémiai állomás növény- védelmi szakmérnöke tartott. A kiállítást egyébként április 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők.