Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
420 tmi veszélyben Megújul a kilenclyukú-híd. A héten megkezdték hazánk legnagyobb — százhatvanhét méter hosszú műemlék köhídjának. az 1833-ban épült hortobágyi kilenclyukú hiúnak a felújítását. A megnövekedett igénybevétel miatt ugyanis erősen megrongálódott a * régi építmény, így a forgalmat most alkalmi hídra terelik. Ősszel történik a legtöbb Gyalogosbalesetek megyénkben A közlekedésben részt vevők közül legtöbb veszély a gyalogosokra leselkedik. A gyalogosnak ugyanis neun sete esélye van egy gyorsan haSadó autóval szemben, s az- ilyen karambolok általába« súlyos kimenetelűek. Ugyanakkor meglehetősen különbözőek a gya logosok közlekedési ismeretei; legtöbbször — a nagy" propagandamunka es számos előadás ellenére is — hiányosak. Ennek következménye, hölgy a balesetek negvedét teszik ki megyénkben a gya- logoebalesetek. Bár a balesetek száma évről évre esőteken, ez az arány sok gondot okoz. Tegyük hozzá azt is, hogy a somogyi átlag jóval kedvezőbb áz országosnál: viszont ezeknek a baleseteknek többsége súlyos vagy halálos kimenetelű. A megyei közieked á-biztomsági tanács elemző-értékelő és forgalombiztonsági szakbizottsága elemzést készített a közelmúltban a gyalogos bal esetekről. Ennek során vizsgálta, hogy milyen típusú balesetek a leggyakoKétszer adnak vért V (Tudósit ónktól.) A Sefag csurgói gyárában hosszú évekre visszamenőleg hagyományai vannak a vérad ómozgalomnak. A gyárban vannak 35—40- «aeres véradáson reszt vett dolgozók, akik a Vöröskereszt megyei szervezetétől külön elismerésben is részesüljek. Az idén a vöröskeresztes aktívák — gazdasági es társadalmi szerveik támoribbak. Az elemzésből az is kitűnik, hogy az ilyen sze- rencsétlensegek többsége lakott területön történik; legtöbbször egyenes úíph, nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladó gyalogost üti el az autó. S ami különösen megdöbbentő: legtöbbször a zebrák közelében, azoktól 3—10 méterre. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy gyakran gázolnak el gyalogosé olyan területen, ahol az úttesttel párhuzamosan kiépített járda van — mert a gyalogos az úttesten közlekedik.... A baleseteknek legtöbbször a gyermekek és a 80 év fölöttiek a szenvedő alanyai. Az időseknél minden negyedik baleset halálos kimenetelű. A ' szakbizottság megvizsgálta, hogy milyen időszakban történik leggyakrabban baleset. A legkevesebb gyalogoselütés télen fordul elő. a legtöbb pedig az ősszel. örvendetes, hogy a nyári hónapokban, a nagy üdülőforgalom ellenére sincsenek ..baleseti csúcsok”; ez annak köszönhető, hogy ilyenkor £ járművek kisebb gatásávail — felhívással fordultak az ország valameny- nyi Vöröskereszt-szervezetéhez. E felhívás lényege, az, hogy a VI. kongresszus tiszteletére 1982-ben a hagyo- mányos évi egyszeri véradás helyett — kétszer adjanak vért. Az első • véradásra kedden került sor a gyárban, s a dolgozók nagy számban jelentkezve járultak hozzá az életmentéshez. sebességgel közlekednek. s gyakoribbak a közúti ellenőrzéseik. Ősszel a karambolok a rosszabb látási, időjárási viszonyok miatt gyakoribbak. Ha a balesetek heti eloszlását vizsgáljuk. kiderül: megyénkben a kedd. a esti- törtök és a péntek a legveszélyesebb. (Az országos csúcs hétfőre esik.) Egyébként a legtöbb gyalogosbal- eset este 8 óra és éjfél között történik, s ezeknek sokszor oka az ittasság. Mind a gyalogos, mind pedig a járművezető ittassága! Egyébként a baleseteknek mintegy a fele megfelelő látási viszonyok között következik be. A bizottság megvizsgálta a gyalogátkelőhelyeket is. Kiderült, hogy kedvező hatású, ha a kereszteződésekben a zebrákat jól megvilágítják. Egyenes szakaszokon pedig ott van a legtöbb baleset. ahol az út vonalvezetéséből nem következik, hogy gyalogosforgalom várható. Ezeket az átkelőhelyeket. ugyanis a járművezetők nehezebben veszik eszre. A balesetveszély csökkentése érdekében a szakbizottság több javaslatot is tett. Ezek közül a leginkább kézenfekvő, hogy gyalogosé t- kelőhel veket csak ott létesítsenek, ahol annak megvannak a feltételei. Jo lenne kiépíteni a zebrák es a járdák között úgynevezett gya- logoe-feláltóhelyeket is! Fontos a már meglevő átkelőhelyek állandó karbantartása. gondoskodva helyes megvilágításukról. S fokozatosan , a közúti és a gyalogosforgalom szét választására kék törekedni. D. T. CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANGOLÁS Ügy gondolom, társadalmi és- gazdasági fejlődésünk jelenlegi színvonalán maga a kérdésföltevés is helytelen Mint' láttuk, a korábbi évszázadban az emberi civi- lizátió kiterjesztése apró tóitokra, eldugott zugokra szorította vissza az óstermé- sxétet. E munka azonban elérte, határait. A további terjeszkedéstől semmit sem Várhatunk, azon semmit sem nyerünk. Az ember a föld igen nagy területein ma már önmaga határozza meg a növény- és az állatvilág képét. Saját nemének boldogulása a természet ellenében ; (mint sok száz éven keresztül) értelmetlen; csak meglevő erőinek, élért pozícióinak minőségi, belső javításával sikerülhet A megmaradt őstermészet bábon' tásámak semmiféle észszerű oka nem lehet. Es nincs is. Olyan értékek halmozódtak föl (maradtak meg) ezekben, amelyek megőrzésén az emberiség csak nyerhet. Gazdagabb lesz általa. A magyar népi gondolkodás a világ végét a nem emberi erők birodalmát, a Semmit így jellemzői: „Ott, ahol a tnadár se jar”. S valóban, madarak nélkül nem igazán emberi a táj. Sokmillió táplálkozó száj 1$8! nyarán a . herényi parton újra eszembe jutott Kéz Andor komor jóslata. Gyönyörű idő volt. Messze, bent • Tízben élénkvörös és nvélykék vitorlák bókoltak. Strandolok napoztak a parton. lábukkal próbálgatták a vizeit. A nehány száz méter hosszú, sotétsárga fövenyt összetört kagylóhéj, katvicstörmelék, durva szemű homok borította. Am alig mélyült a víz 20—30 centet, eltűnt a homok. A befelé indulók mozgása lelassult, lábuk cuppogó, mély iszapba süllyedt. A kellemetlen, sűrű latyak csak akkor szűnt meg, amikor már 4—500 métert lábalt befelé a fürdőző: Arrébb a nádas csendes. apró öblöt rejtegetett. A növényzet kétoldalt föltartóztatta a hullámokat, azoknak meg a taraja sens ért el a partig. Partig? Hol volt itt part? Valahol a víz és a föveny találkozásánál, a vastag, büdös algadagonya alatt. Sötétbarna, nyálkás, kocsonyás anyag gyűlt össze, többmeteres. ellipszisforma foltokban. A fodrozódó víz nyomásától pépesen remegett. Undorító bűze messziről megcsapta az árra járó orrát. S bár a kis öböl eszményi hely a strandotoknak, mégis mindenki elkerülte. A vastag aigauszadék láttán jutottak újra eszembe Kéz Andor (lassandra-sorai a a 30-a* evekből; „■■■A Összefogás és bírság Új rendelet a természetvédelemről Az. Elnöki Tanács új tör- venverejű rendeletet hagyott jóvá a természetvédelemről. „E törvényerejű rendelet célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizze. eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezőt védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének es fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa.” Az első magyar környezetvédelmi törvény 1976-ban jelent meg. Ez átfogóan védelem alá helyezte az emberi környezet legfontosabb elemeit (a földet, a vizeket, a levegőt, az élővilágot, a tájat és a települési környezetet). Időközben új erdő- és vadgazdálkodási, vízügyi és földvédelmi törvényt hagytak jóvá; ezek összehangolása miatt került sor az 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet megalkotására. Az új jogszabály szerint a védetté nyilvánított természeti terület lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület éa természeti érték. Űj fogalom a fokozottan védett természeti terület, atnelyre az eddiginél szigorúbb előírások vonatkoznak. Ezeknél a területeknél a természetvédelem érdeke az elsődleges, de a gazdasági hasznosítás sincs kizárva. Fokozott védelmet rendel el a törvény a kiemelkedő értékű vagy kipusztulással fenyegető növény- és állatfajokra is, (Hazánkban eddig 19 őiShonos növényfaj tűnt el, s további 420 is veszélyben van.) Ahol mód van rg, a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül enyhíteni lehet a korlátozó intézkedéseket. Így például érdekegyeztetés alapján biztosítani kell a védett területek gazdasági hasznosítását. Ugyanígy a védett területek bemutatásét, látogathatóságáit is — tudományos, oktatási, ismeretterjesztési, turisztikai és idegenforgalmi célból. A korábbá jogszabály is előírta, hogy a védett ingatlan eladása esetén a magyar államot elővásárlási v jog illeti meg; építési tilalom és használati korlátozás is elrendelhető. A védett területeken, vizeken korlátozható, illetve megtiltható a vadászat és a horgászat. A törvény új lehetőségként — társadalmi igényt is kielégítve — bevezeti a természetvédelmi bírságot. A helyszínen bírságolhatnak a rendőrség, a határőrség, a tanács és a természetvédelmi hatóság erre feljogosított személyei. A természetvédelmi őrök hatósági személyek. Természetvédelmi bírsággal sújtható az, aki megrongálja* elpusztítja a természeti értékeket, gyűjti és értékesíti a védett növényeket, állatokat vagy a védett területeken meg nem engedhető tevékenységet folytat. Mivel ezeknek elbírálásához a természetvédelmi értékek ismerete szükséges, a közoktatás, az ismeretterjesztő és a tájékoztató szervek feladata. hogy bővítse az állampolgárok alapismeretéit. Kaán Károly szerint „« természetvédelemhez jó jog* szabályok, ütőképes szervezet és társadalmi összefogás szükséges". Nos, korszerű jogszabály és jól kialakult természetvédelmi szervezet már van. Ahhoz, hogy természetvédelmi értékeinké* megvédjük, társadalmi ősz- szefogásra van szükség. I>r. Tarján Lászlóné írbegyei környezetés természetvédelmi titkár Táppénz, gyermekágyi segély Kisiparosoknak, magánkereskedőknek A kisiparos és magánkereskedő január elsejétől a Item üzemi balesetből eredő keresőképtelenség esetén Í6 jogosult leheit táppénzre. Táppénz viszont csak a hét napot meghaladó keresőképtelenség esetén jár. Más elbírálás alá esik az a kisiparos vagy magánkereskedő, aki egyedül, más, aki egy alkalmazottal vagy rendszeresen közreműködő házastársával, segítő családtaggal — tehát másodmagával — folytatja a tevékenységét. Az előbbi a keresőképtelenség első napjától teljes összegű táppénzt, az utóbbi a nyolcadik naptól, az egyébként járó táppénz felét kapja. Két vagy több alkalmazott (családitagok) foglalkoztatása esetén a táppénz a keresőképtelenség 31. napjától, az egyébként járó táppénz ötven százalékában jár. A táppénz összegét arra az osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembe- vetelével számítják. ki, amelybe a kisiparos, magánkereskedő tartozott — keszthelyi öbölben hamarosan megszületik az új Kis- balaton.” Elfogott a csügge- dés: Kéznek hamarosan igaza lesz. Kísérteties érzés a fprró nyárban a nyugodt méltóságú, tágas és szép táj pusztulására gondolni. A víz ugyan már rég szürkés, zavaros, de fürdésre még alkalmas. Ám a jelek az öbölben önmagukért szólnak. Van-e készség, erő és képesség az emberben, hogy újra összerakja a természet széttört cserepeit? Vajon nem okozott-e máris jóvátehetetlen pusztítást a Balatonnál? Hiszen — ha az újkeletű tudományos előrejelzéseket nézzük — az óra máris vészjóslóan ketyeg: az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézete egy évtizedben határozta meg a víz végső romlásának idejét... Tíz év? fis az eltelt 200— 240 evhez mérjük, az utolsó ora a 24-ből! A huszonnegyedik. Több mint két évszázada pusztul — s nem is lassan — a tó környékén a táj. A puszta logikával is következtetni, lehet: a Balaton nem áll, nem állhat meg sokáig a fönntartó természet elemei ellen indított roham elöitt. S korunk — az Utolsó 10—15 év — adta mindehhez a végső lökést. (Folytatjuk.) a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően. A táppénz mértéke 85 százalék, két év megszakítatlan biztosítás (tevékenység s-tb.) esetén 75 százalék. Érdemes megjegyezni, hogy a baleseti táppénz (üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén) összege és mértéke azonos a táppénzzel. Akinek az osztályba sorolása 1700 forint havi jövedelemnél kisebb, annak 1700 forint alapján számítják ki a baleseti táppénzét. A terhességi-gyermekágyi segély kiszámításának szabályai igazodnak a táppénz szabályaihoz. Ha a kisiparos, magánkereskedő tevékenységét egyedül folytatja, a terhességi-gyermekágyi segély teljes összegben jár a szülési szabadság idejére (140 nap). Feltétel, hogy meglegyen a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napi biztosítási idő. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetén a segély mértéke 65 százalék. A terhességi-gyermekágyi segély összegét arra az osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, amelybe a kisiparos, a magánkereskedő a szülést közvetlenül megelőzően tartozott. Az alkotói képességek kibontakoztatását szolgálja immár két évtizede a Magyar Építőművészek Szövetségének és a budapesti Műszaki Egyetem mérnöki továbbképző intézetének együttműködésével kétévenként indított „mester-iskolái” továbbképző intézmény: a fiatal építészek köre. Eddig mintegy 150-en kapták meg kétéves ismeretbővítő tanulmányaik bizonyítványát. Azóta jónéhányuk szakértelmét, hozzáértését nyugtázták jelentős tervpályázati sikerek, s többen kiemelkedő alkotásukért Ybl-díjat •kaptak. Az idén indítják hetedik alkalommal a kétéves „mesteriskolái” továbbképzést, s ezúttal is pályázat alapján döntenek a 32 éves vagy ennél fiatalabb építészek felvételi kérelmének elfogadáséról. Az érdekéitek május 10Fontos tudnivaló, hegy egy hónapot meghaladó társadalombiztosítási járulék- tartozás miatt a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt mindaddig nem fizetik ki, amíg a tartozás nincs kiegyenlítve. Arra vonatkozóan, hogy a kisiparos, a magánkereskedő egyedül dolgozik-e vagy sem, nyilatkozatot kell adnia. A keresőképtelenség vagy a szülési szabadság idején az alkalmazottak, a tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő hozzátartozók számában, foglalkoztatásukban bekövetkező változás módosíthatja az ellátás összegét, a jogosultság kezdő napját. Ezt újabb nyilatkozat kiállításával jelezni kell a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak. A január 1-én hatályba lépett rendelkezéseket kell alkalmazni azokra is, akik 1982. január 1-e előtti időponttól folyamatosan betegek, illetve a szülési szabadságuk ez időpont utáná időre átnyúlik. Az igényeket a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál beszerezhető nyomtatványokon lehet előterjeszteni. tői vehetik át a részletes pályázati kiírást a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságén. Felvételi kérelmüket június 14-ig kell benyújtani, s mellékelni hozzá eddigi építészeti tevékenységük, tervezőmunkájuk, alkotásaik műszaki dokumentumait. A felvétel második fordulójában a jelentkezők tervpályázaton vesznek részt, kiírását június 28-án Vehetik át, majd a kése terveket augusztus 2-ig kell benyújtani. A bíráló bizottság a két forduló alapján augusztus végéig közli a jelentkezőkkel, hogy kiknek a felvételi kérelmét fogadták el. A mesterfokú fiatal építészek körének hallgatóit az elméleti előadásokon kívül neves szakemberek, általában Ybl-díjas vezető építészek segítik majd gyakorlati munkáj ukbara. 8. Gy. Mesteriskola — építészeknek Pályázat a tehetséges fiatal alkotóknak
