Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Sebhely a településen Magántervezők felelőssége A somogyi magántervezők közelmúltban megtartott, tanácskozása jó alkalmat kínéit a magántervezési tevékenység áttekintésére. 19f,0 és 1985 között csaknem 12 ezer lakás és másfélezer üdülő épül föl Somogybán. A lakások mintegy 85 százaléka, az üdülők még nagyobb aránya magánépítkezésként valósult meg. Az évenként így fölépülő létesítmények száma meghaladja a két és fél ezret. Ezeknek több mint a felét, magántervezők elképzelése alapján építik. Az egyedi tervek száma tehát még mindig számottevő, bármennyire nőtt is a típusterveket alkalmazók köre. Épp ezért nem közömbös. hogy az egyedi tervek mikent veszik figyelembe a megyei, a környezeti adottságokat, hogyan viszik tovább ' építészeti hagyományainkat. Ezért hívta össze a megyei tanács építési osztálya és az Építésügyi Tájékoztatási Központ kaposvári irodája Somogy építész szakembereit, hogy az értékelésen és a munka minősítésén kívül módot adjon a szakmai véleménycserére, segítse a tervezés színvonal Iának emelését. Nagy szükség van rá. s ezt különösképpen akkor fedezzük fői, araikor egy varos vagy község új lakóterületén, netán a Balaton- part üdülői között szemlélőd ünk. A táj és (környezet esztétikai élményét romboló látvány néha már fizikai fájdalmat okoz. Ki-ki a pénztárcájához, de kiváltképp egyéni — és néha igencsak torz — ízléséhez méteiezett házat épít föl ott. és úgy. ahogy szeretné. Sokszor halljuk — joggal — a bírálatot: hol vo+t az építesz? Sehol, mondhatnánk tömören, hiszen nem a tudását — ha volt neki — és "lelkét adta a munkába, hanem csak egyéni hasznát kereste. Néhányaa, akdc a megyei magántervezői bizottságban is tevékenykedünk, hisszük, hogy még van mit és ledét változtatni a települések sebhelyes arcán. Sokszor föl kell* lepnünk az igénytelen tervek és megvalósulásuk ellen, s ez nem könnyű. Egyre több korszerű csa- ládiházterv készül. Az üdülők többséginél azonban nem ilyen megnyugtató a helyzet. Tapasztalataink szerint a műit évben — a jogszabály módosítás eredményeként — megfogyatkozott megyei magántervezői gárda lényegesen színvonalasabb terveket készít, mint a korábbi nepe* tábor. Lehet, hogy most mar nincs minden faluban magántervező, helyenként még városaink is nélkülözik a szakembert, de a jobb, színvonalasabb munkáért a minőségért érdemes messzebb utazni. Az építési osztály vezetője a múlt év főbb tapasztalatairól szilva megemlítette. hogy több magántervező munkájával kapcsolatban kifogások merültek föl, ezért néhányuknak a tervezési jogát is meg kellett vonni. 1982-től viszont mód van arra, hogy a korábban kimagaslóan dolgozó építésztechnikusok is tervezhessenek lakóházakat, üdülőket, ha arra fölkészültségüknél fogva alkalmasak. A tanácskozáson sok szó esett a zártkerti épületekről. ezeknek építészeti megoldásáról, a táji környezetbe való beilleszkedésükről. Fölvetődött az úgynevezett generációs lakások építésének igénye is. Ügy látszik, hogy a magánJakás-építésen belül új és feltétlenül nagyobb tájnogatást igénylő forma megjelenéséről van szó, amely ma még nincs összhangban a tulajdonszerzést korlátozó jogszabályokkal. Nagy hangsúlyt kapott az értekezleten » fájj, természeti és építészeti környezet összhangjának biztosítása és ebbea az építészek felelőssége. A vitáit köewóen Fiilöp Gyula, a Kaposvár; Városi Tanács osztályvezető-helyettese a tizaaán tervezés hőtechnikai kérdéseiről tartott előadást. A téma újszerűsége nagy érdeklődést váltott ki a magántervezők körében. A mezőgazdasági főiskola technikai eszközeivel nyújtott segítséget a szemléltetéshez. Ur. Fazekas Sand or né a megyei taj*ács «w/,tá 1 yv ezető- hely ette«« Az érdekvédel új formája Fogyasztók megyei tanácsa alakul Értékes e* kölcsönös érdekeket «z.olgálo kezdeményezése volt a népfrontbizoltsá- goknak.. hogy szervezzek meg a vásárlók fórumait. Nemcsak a városokban, a nagyközségekben, újabban a közös tanácsú községekben is rendeztek ilyen találkozót a lakosság és a kereskedelmi vállalatok,, intézmények között. Ezek a fórumok valóban hasznos tapasztalatcserékké ralink; a vásárlók tájékoztatást kaptak az időszerű kereskedelempolitikai, piacgazdálkodási, termeltetési és , felvásárlási kérdésekről, a keres- kede'mi szervek pedig értékes, a munkájukban hasznosítható információkat szerezhettek a lakosság igényeiről, véleményéről, kifogásairól — egyszóval a település » ellátását jellemző helyzetről. Nyíltan vetették föl a gondokat, és épp ilyen nyíltan vitatták meg, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a hiányosságok meg- ‘szün tetőséért. Ez a hasznos népfront kezdeményezés most szervezett keretek között továbbfejlődik. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának állás- foglalása alapján a Minisz-: tertanacs határozatot hozott s fogyasztók országos tanácsának megalakításáról. Mi tette szükségessé a népfront keretében működő, önálló társadalmi szervezet létrehozását? Mindenekelőtt az. hogy éle (színvonal politikai céljaink megvalósítása ban egyre neppobb szerepe van a közérzetei, « közhangulatot befolyásoló fogyasztói erdekvédelemnek. Igaz, hogy vannak jelenleg is ezt a feladatot ellátó állami weerwe- zetek, szakszervezetek, ér- mivel az iparral és a azol- gákatással kapcsolatos fe- gyasztói érdekvédelmi tevékenységgel a belkereskedelem nem foglalkozik, indokolt egy olyan társadalmi szerv létrehozás*, amelynek alapvető célja » fogyasztók jogvédelme. Az új típusú vállalkozásokkal, a kisipar fejlődésével ugyancsak nö a szolgáltató szervezetek száma és az érdekvédelmei ezen a területen is biztosítani kell. A Fogyasztók Országos Tanácsa tiJbbek között figyelemmel kíséri és értékeli a fogyasztók jogainak érvényesülését, véleményezi az őket érintő jogszabályokat, mulasztás^ esetén pedig intézkedést, vizsgálatot, felelősségrevonást kezdeményez. panasz esetén — megbízás alapján — ellátja a vásárló képviseletét a gazdálkodó szervezetek, az államigazgatási szervek, a bíróságok előtt és nem utolsósorban együttműködik az ellátást, a szolgáltatások minőségét viissgáló intézetekkel, szervezetekkel? Az országos tanács javaslata alapján a népfront legutóbbi megyebizottsági ülésén elhatározta a Fogyasztók Megyei Tanácsának megalakítását. A tanács elnökévé Pintér Józsefet, a közgazdasági szakközépiskola nyugalmazott igazgatóját választották. A megyebizottság megbízása alapján a népfront megyei elnöksége most Szervezi rrieg a húsz-huszonöt főből álló tanácsot., melybe bevonják az’ érdekelt szervek — szak- szervezet, jNEB. K1SE, kereskedelmi osztály. Mészöv, köjál — képviselőit, a szakértőket, a nagy óbb üzemek, különböző társadalmi rétegek képviselőit. A Fogyasztók Országos Tanácsa szervezeti es működési kereteinek kialakítása után kidolgozza — ez év közepéig — a programját n. A hasznos kezdeménye- aesnek, a fogyasztók fórumainak fesz ez a folytatása. Csakhogy a jövőben ezeket mar a fogyasztok tanácsa szervezi. Kilencmilliós nyereség Mi történt 19* 1-ben a csurgói áfé6z-nál? — erre voltak kíváncsiak a közelmúltban azok, akik ellátogattak a szövetkezet küldöttközgyűlésére. Erről érdeklődtünk uh is Ángyán Imre elnökinél. Mindenekelőtt: tavaly több mint 350 millió forint bevételhez jutottak, így kilencmillió forint nyereséget könyvelhettek el. A tervezett forgalmat — a vendéglátóipar kivételével — minden üzemáguk teljesítette. Hogy mi történt a vendéglátás haza tájain’ A szomjas torkú csurgóiak alighanem sejtik nem volt sör. Az áfész területének egy részét ugyan Nagyatádról látják el, de a nedű Kanizsáról érkezik — ha érkezik. Tavaly 700 hektoliterrel kevesebbet kaptak, rmot amennyit megrendeltek. A nyáron volt olyan időszak is, hogy három hétig semmit sem kaptak. Mar-már unalmasnak hat annak ismételgetése, arait a kereskedők mondanak: ideje volna elfelejteni, hogy vannak megyehatárok. Egyébként voltak örömteli pillanatok is az áfész tavalyi történetében: több felújítás í naellett elkészítették a zákányi felvásárlóhelyet. Iharosberényben pedig fölavatták a községbeliek példamutató támogatásával épített benzinkutat Az idén elsősorban a bolti forgalom növelésével számolnak. Ehhez megfelelő áruellátás, folyamatos kínálat kefl. Terveik szerint a jövő tavasszal már tízmilliós nyereségről beszélnek. Vashoz kötött sors Lent á tmk-ban befejeződött a műszák, elmentek az emberek. Délután üres lesz a terem. A rend itt olyan, mintha muszakkezdés előtt volnánk. Azt mondták: mindig ilyen a rend a műhelyben. A marógépen .— ahol Lajtai Gyula dolgozik — és a környezetében min , den a helyén van. 1. — Műszak után olyan ez a gép. mint egy frissen kitakarított irodában az íróasztal. Lajtai Gyula feszesen ül a széken. Erős szőri lásd kezét az asztaUjn pihenteti. — Nekem az a marógép az íróasztalom. A kenyérkereső szerszámom. A Mechanikai Művek marcali gyáregysége 1976- ban alkalmazta a tmk-mű helyben marósnak; a gépen azóta csak ő dolgozik. Ha sürget az idő vagy' sokasodik a feladat akkor nincs vége délután két órakor a műszaknak. Az irodában azt mondják: számtalan esetben akkor tudták meg hogy túlórázott a maids, amikor kézbe vették a kész munkadarabot. Volt eset, hogy ak kor érkezett szállítmány a műhelybe, amikor már — műszak végeztével — kikanyarodott az utcára. Meglátta a teherautót, s nyomban visszafordult. A mesz- tegnyői busz — mert onnan jár be — nélküle ment haza. Máskor egy határidős munkáért a kukoricahondást függesztette föl, s visszatért este — befejezni. A történeteket az irodaházban jegyeztem föl. Az itt dolgozóknak — ha Lajtai Gyuláról kérdezik — mindig van egy történetük. — Tudja, hogy a neve után azt is hozzáteszik: az első marós ? — Nem tudom, de -nem is igaz. Olyan feladatot még iám adtak, amellyel össze■ »érhettük volna, ki tud légibbet a szakmából. Feladó lot kapunk csak. amelyet pontosan, jól akarunk megcsinálni. Ezt én a mesteremtől tanú Item Csepelen, s a tanulóknak sem hajtogatok mást, mert aki pontosan és jól dolgozik, az szereti a szakmáját. 2. Lajtai Gyulának tömött erős bajusza van. Haját megfogta már az idő. A szenvedélye . a szakmája, kedvtelése a szőlő, s állítja, hogy szakértelemmel, pontos munkával Mesztegnyőn is lehet jó bort termelni. — Belőlem szabót akartak nevelni. A famíliában azonban valahogyan mindenki a vashoz, a gépekhez kötötte a sorsát. Engem is a rokonság szerzett be Csepelje és az 1-es iparitanuló- intézetben kaptam szakmát. Szabadulás után ráhúztam még egy évet, de Budapestet on soha nem szerettem meg. Hazavágytam. Tap- sonyba kerültem a gépállo másra. Más lehetőség akkor nem volt: onnan aztán ide kerültem. — Minden szakmában van olyan, amit nem szeret az ember. — Én még ilyen munkát nem kaptam. — Órabére a legmagasabb a tmk-n belül. — Engem nem m aoo.yj.ra a pénz érdekel, hanem az, hogy számítanak a munkámra. s azért maradok — ha kell — műszak után in, mert. tudom, hogy kell a munkadarab, amit rám btiz- tak. Pedig nagyon szeretek házasáéin!. A kenyéradóm itt van Marcatíben, de a lakóhelyem Mesztegnyő. Moziba, szórakozni ide járunk, * lakni azonban .Mesztegnyőn jó. A busz és a vonat hamar ide ér. Jöttem már gyalog is. 1 — Van haragosa? * — Itt... ? — nevet.. — Hogyan lenne? — Nézeteltérés? — Az van, de nem tart egy óráig sem .. . Nem szeretem a rossz kedvet magam körül. A komolytalanságot sem ... A főmérnök büosúzáskor azt mondja: — A forgácsoló szakmában senki nem tudja azt a szintet, amit Lajtai produkál. Jár. K,ma* Imre HÍMZŐCÉRNA A KÖZEL-KELETRE Hatszáz tonna himzöcérnát exportál az első félévben a nagyatádi gyár. A legtöbbéi a Közel- Keletre szállítja; emellett Afrikába, Dél-Amerikába is exportál. Képünkön: a Nigériába küldendő cérnát készítik
