Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Népművészet és közösség Wtegn lakúit Somogy me­gyéiben is a Népművészeti Egyesület területi szerveze­te. összefogva a tárgyalkolók népes táborát. Fafaragók, bőrművesek, hímzők — a teljesség igénye nélkül so­roltam x legjellegzetesebb somogyi népművészeti ága­kat — iratkoztak be az egveojlel területi szerveze­tébe. A népművészet divatjáról talán mar nem is szabádna besze'ni, hiszen oly tartós­sá vált, s a meg-megújuló törekvések ellenére is állan­dósult életünkben. Jelen van szokásainkban, öltözködé­sünkben, szórakozásunkat is át- .meg átszövi a folklór: otthonunk szépítését is nyu­godt szívvel ..rábízhatjuk5' a népművészetre. Mindezek együttesen alakítanak ben­nünket. Somogybán szép ha- Ryományta van a népm ű ve­szetnek-, illetve sornak ápo­ntsának. Nem kell félni ajt­ótól sem, hogy az öreg kéziből telt veszik át a fiatalok a bi- nasókot, a hímzőtűt, a fona­lat. És megszólalnak a rég otíeteü-ett népi hangszerek Hajdanában a páSKtomtú- vésaaet fogalmába tartozó te­vékenység egyéni alkotó­munkában nyilvánult meg. Egymástól elszigetelten — de egymásra átörökítve a ha­gyományokat, értékes kin­csek«'!. — dolgoztak a fara­gok. Hosszú ideje pedig mái' különféle ajándékozási öröm forrása a népművészeti al­kotás. A megváltozott élet is igenli ezeket a tárgyakat, s tudunk örülni egy-egy nép­művészeti ajándéknak. Időközben kialakultak ha­zánkban a népművészeti szö­vetkezetek, azok a közössé­gek, amelyek tömegméretek­ben kezdték gyártani a nép­mű vészeli portékákat. S mind jelentősebbé vált a tu­dományos feldolgozás, a te­hetségek gondozása. A közösségformálás sajátos módszere lett a saerveaett .szakmai irányítás, a segítés. Somogybán ennek számtalan szép példáját láttuk eddig is. Táborokban gyűlnek ösz- sze most már évek óta a fa­faragók, s keresik a megúju­lást, mélyebben megismerik hagyományainkat.. A dudais­kola a népi hangszeresek »r-szásos központja lett. És most egy újabb kezdeménye- zésről adhatunk hirt: Tö- röeskén a megszűnt iskola épületében, a volt pedagó­guslakásban n«jpmű vészeli központot alakítanak kj — a, megyei művelődési központ irányításával. Nemcsak új intézménnyel gazdagodunk, hanem otthont is adnak a .népművészeknek. Olyan ott­hont. ahol tovább erősödhet a népművészet közösségfor­máló hatása. A fafaragók . családja'5 vagy a hímzők, a bőrművesek, a hangszeresek épülésére szolgál majd, de ránk, befogadókra is gondol­nak. Különösképpen a fiata­lokra, az általános iskolások­ra és az őket oktató pedagó­gusokra. A népművészet közvetett hatását igyekeznek majd közvetlenebbé tenni a szer­vezett látogatásokkal, a mű­fajok megismertetésével, a gyakorlati tevékenység ösz­tönzésével. A tavaszi rügyía- kadásra emlékeztet <rz a program. A népművészet megújulását ígéri az új egye­sület, s a keretein belül ki­bontakozó új tevékenység. h. n. Bemutató gyerekeknek Kalamona megköti a szelet A fejlődéshez igazodva Közérdek lett a vöröskeresztes munka A tahi vöröskereszles enicsvezetőség elnöke, ár. Berdi János azt mondta: a vöroskeresztes tevékenység­ben is érződik, miként vál­tozik egy település arcula­ta, mi az, ami sajátosan „ta­hivá” teszi ezt a munkát. — Az üzemek létesítésé­vel, a városiasodással meg­kezdődött a vöröskeresztes munka átszerveződése, mondhatni, gyökeres átala­kulása. Sorban, alakultak az üzemi alapszervezetek, rend­szeressé váltak az elsőse­gélynyújtó- és balesetelhárí- ■tö-tanfolyamok. S ami a lényeg: nem kell az embe­reket „erőszakkal” összeto­borozni. mert ők kérik az «Sóadás okait — Miként alakult Tabon t* vöröskeresztes szervezet felépítése? — A helyi esd cnetmtö- tegnek tizenkilenc alapszer­vezete van, ebből hat válla­lati, három szövetkezeti, hét lakóterületi, összesen hét­százötven taggal. A termelő­szövetkezet galvanizáló üze­mének megindulása miatt most alakult meg az ottani vöröskeresztes alapszerve- zot Csak egy példa az élénk tevékenységre: tavaly a Vi­deoton üzemi elsősegélynyúj­tó csapata a járási verse­nyen első, a megyei verse­nyen harmadik helyezést ért el. — Be todják-e venni a naoegalomba a fiatalokat? — Az elmúlt öt év voran * tett szakközépiskola és a szakmunkásképző intézet alapfokú elsősegélynyújtó- tanfolyamot végzett öt leg­jobb diákja a siófoki járási versenyeken első lett vagy legalább az első három kö- ‘zőtt szerepelt, s ezt a he­lyezést a megyei versenye­ken is meg tudták tartani Az eredmény mögött kitar­tó munka van: mind a diá­kok, mind a vöröskeresztes tanár elnökök részéről. Most már rendszeresek az isko­lában tartott előadások, az egészséges családi életre ké- ■dfejük föl a fiatalokat. fgy helyileg «Terveztük meg az előadássorozatokat, nem­csak Tabon, haben» a társ­községekben ». Még nem fordult elő, hogy egy-egy ilyen rendezvény elmaradt volna. Nem is lehet, hi­szen igen nagy lenne a „fölháborodás”. — Miként összegezné a tapasztalatokat ? — Ugrásszerű javulás a vöröskeresztes munkát tá­mogatók taglétszámában, és a minőségben is. Tizenöt év után meglepő módon nőtt az érdeklődés. Egy-kát évtized­del ezelőtt lasszóval keltett fogni az embereket arra a munkára, amelyre ma ön­ként jelentkeznek. S mert a vöröskeresztes tevékenység társadalmi munka, igen je­lentős a jellem formáló ere­je, s külön öröm számunk­ra az <imberek segítökészsé­ea. A A. Üj bemutatót tart kedden a gyerekeknek a kaposvári Csiky Gergely Színház tár­sulata. A magyar népmese­világ egyik kincsét, a Szél- kötő Kalamonát viszik szín­padra, a Jászai-díjas szí­nésznő, Pogány Judit ren­dezésében. Öt több gy érmék- generáció szerette meg Pi- nokkiókónt és más mesejá­tékok emlékezetes figuráiért. — Korábban is volt már szó róla, hogy rendezőként is bem utatkozhatom — mondja. — Most vált való­sággá a lehetőség. Már az első olvasópróbán kiderült, hogy szeretjük a darabot, a mesét, amelyet olyan sokan ismernek Illyés Gyula Het­venhét magyar népmese cí­mű könyvéből, — Ki dramatizálta a me­sét? — A Pinokkió, a Május 55-e színpadra alkalmazója, Litvai IVelH, aki korábban a Csiky Gergely Színház dra­maturgja volt Tulajdonkép­pen nem is a kaposvári tár­sulatnak szánta ezt a dara­bot de Gazdag Gyula se­gítségével mi kaptuk meg. Valósággal újjászülte a me­sét, új figurákkal új jele­netekkel gazdagította. Dar­vas Ferenc zenei komponált Károlyt Amy verseihez. így lett teljes a mű. — Milyen előadás készül a színpadi „vegykonyhá­ban”? — AmJkw eiónzőr elolvas­tam, úgy véltem, hogy „si­ma” színházi feladat leszi színre vinni. Minél több­ször olvastam, annál több képzettársítás, kép fogalma­zódott meg előttem körvona­lakban. Egyre színesebb „ví­zkik”... Csurom víz vagyok egy-egy próba végén: ener­giaemésztő, mégis gyónná rüséges munka a rendezés. Szeretnénk lefényképezte: mert egész valójából — ut­cából, lobogó szőke hajából, mozdulataiból — az ihletett- ség sugárzik. Rázza a fejét, most nem ő a főszereplő, hanem a színészek, akik ké­szülnek mese» lények bőrébe bújni. Dunai Károly, Rajho­na Adóm, Csemák Árpád, Simany Andrea- Lukács Csilla, Krum Adóm, Gáz István, Czakó Klára- Tapodi Gabi, Dánffy Sándor, Hu- nyadkürti György, Kom,ló* István, meg a többiek. És kezdődik a próba. Most már nem az ismert színészek ők, hanem a Táltos, Rontó Pal­kó, Kalamona, a Király, az öreg Medve, a Majom, Durumoly... Fuchs I-ászló karmester fölemeli pálcáját. Talán a varázspálca ez. 1» U Természetjáró áttörök Somogyi vándortáborok, új útvonalak A műit év nyarán a* sr- szágos vándor táborokban Som agyból harminchárom általános iskola negyvenöt csoportja vett részt A So­mogy nevű vándortábor ta­valy működött utoljára. Az útvonal az idén Kaposvár — Gyertyános — Bánya — Szu- | lek—Barcs—Darány len; er­re az évre vándor táborozás­ra negyvenegy iskola hat­vannégy csoportja jelentke­zett A kaposvári járásból a Börzsönybe, a Bükk be, a Hajdúságba, a Bakonyba lá­togatnak az úttörők. A ka­posváriak többek között az Ormánsággal és Vas megyé­vel ismerkednek meg. A — Dr. Bérdi Ján«is csak vöröskeresz/bes elnök, hanem munkásőr, a TIT helyi szervezetének elnöke ög és az újonnan létreho­zott úgynevezett decentrum ttrcetője. Segítik-e vöröske­reszt^ munkáját a társa­dalmi megbízatások ? — Igen. Így ugyanis ösz- rae lehet hangolni a vörös­keresztes munkát a közmű­velődési szervekkel, a válla­latok illetékes szakemberei­vel. Siófok nincs olyan kö­zel, hogy naponta megfelelő előadókat tudjunk fölkérni. TéMébolnaK szűkölnek, elszaladnak, néznek, éjjel vitatnak, marakodnak, eleség után koslatnak, nyomunkba szegődnek, vadul rohannak, az utolsó pillanatban meg­hunyászkodnak — Nem szeretem a kóbor korcsokat. Gyávák és su­nyik. Ténferegnek az utcán és látszik a szemükön, hogy legszívesebben megharap­nák a járókelőket. Bl is indulnak néha felénk, de azután farkukat behúzva úgy tesznek, mintha csak céltalanul sétálgatnának kö­rülöttünk. Nagy ívben kike­rülnek, és tisztes távolságból morognak a hátunk mögött. Néha utánunk jönnek és alázatosan kérincsélnek, föl­ajánlják hűségesküjüket, farkukat csóválva szolgálná­nak — de tsz első pillanat­ban cserben hagynának. -Megszagolják a szatyrunkat, a táskánkat, rs elismerően lihegnek. gazdagságunkat, nagyszerűségünkét dicsérve — de egymásnak elkaffog­ják, hogy ki kellene foszta­ni minise t Csaholva futnak, villog a foguk; úgy tesznek, mintha erősek lennének, már félre­lépnénk, elszaladnánk, de KUTYAELET hirtelen becsukják szájukat, hanyatt - hóm lók elmenekül­nek, távolabb pihennek egyet és közben maguknak is ha- zudoznak: ez csak próba volt, majd legközelebb va­lóban megmutatom! És leg­közelebb sem mutatják meg. Inkább valami metlékúton érik el céljukat, és napokig büszkék a kikunyerált ala­mizsnára; ezt azért kaptam, meri félnek tőlem! Egyedül rettentő gyávák. Este falkába verődve, egy­mást is meg-megmarva, föl­bátorodva a gyengéknek ne­kiesnek, de még akkor is szétszaladnak egy hangosabb szóra; alattomosan ólálkod­nak, hátulról támadnának, de tízszer is meggondolják. Inkább csak a hangjuk lesz wgyobb, i ha rmmtmsal, ugatással nem érnék ceti elkushaának. Ahogy közeleg a hajnal, még képzelt ere­jük is elfogy. Semmirevaló, gyáva, haszontalan, tanitha- tatlan, ostoba népség. Éhen­kórász, tolvaj banda. Figyelem a kóbor kutyá­kat. Szelídek és nyíltak. Téb- lábolnak, és látszik a sze­mükön, hogy szívesen élné­nek velünk békében, csak jutna valamivel több nekik. Távolról mernek csak kerül­getni minket, mert megszok­ták, hogy a gyengének rú­gás, féltégla jár. Büszkék, nem törleszkednek, nem sé­tálgatnak körülöttünk, és tudatják: nem háborgatnak, de őket se háborítsuk. Ha nagyon kutyául állnak dolgaik, utánunk jönnek. Kérnek. Vállalnának mun­kát, mint szolgasorsra sze­gődött nyakorves társaik; élni keü valamiből. De vég­leges függésre, maguk el­adására vem hajlandók. Üz­letet. ajánlanak, példás szol­gáltatást; néhány hűséges pillantást, egy-két kellemes­játékos kutyás napot. Méltó bérért, húsért, maradékért, egy kis szállásért, ápolásért. Azután búcsúzunk. Böldogan rohannak, villog a foguk. Megmutatják, hogy milyen nagyot tudnának ha­rapni, de jóindulatnak és visszafordulnak, távolabb el­heverve mosolyognak: jó ■ tréfa volt, egy kis ijeszt­getés. Ha rtt-ott ajándékot is kapnak, elfogadják, de tudtunkra adják: nélküle is eieidegé inének. Persze, azért jólesik, de ne várjunk sem­mit esetébe: szolgálni csak végszükségben hajlandóak. Ha egyedül vannak, beie- , nyugszanak durvaságunkba, eltűrik, hogy üldözzük őket, és csak néha bánunk velük méltányosan. De néha-néha, amikor már tél durvák va­gyunk, összegyűlnek, és megbeszélik, hogy tenni ké­ne valamit — hogy ne csak a lábunkhoz heverő elszegő­dő tte két tartsuk becsben. Ilyenkor meg-meg fenyeget­nek, azután megpihennek. Nem akarnak háborúságot, csupán kölcsönös tiszteletet. Ne nézzük őket gyengének, még ha végső elkeseredé­sükben, végszükségben ránk is szorulnak néha. Elég fáj­dalom nekik, ha hízelegni kell és... Bátor, fékezhc- t ellen, betyáros, szabad, mindenért keményen küzdő, csavarm eszá fickók. Mászkálnak, futkároznak, nézelődnek, ugatnak, hada­koznak, elcsüggednek. új erőre kapnak, s lenézik < nyakörveseket... Luthár Pete marcali járás küene iskolá­jának öt csoportja a Ver­tesben, a Cserhátban és a Kiskunságban túrázik, A siófokiak a Mátrába men­nek, a barcsiak Velencére, a nagyatádiak ugyancsak a Vértesbe. A Somogy megye táboro­zási és turisztikai szakbizott­ság pedagógusok résziére bentlakásos vezetői tanfo­lyamot szervez a nyár fo­lyamán Balatoni enyvesen. Megyénkben az országos út­vonalon az idén nem tudják beindítani a toröcs kei bá­zishelyet. A szükséges fel­szerel esek rendelkezésre áll­nak ugyan, de az erdésute és a varos rendezőség MSB készült el a területtel S3B- lofcban aaonban befejezték a vizesblokkok munkálatait. A községben levő, pihenést szolgáló helyiségeket ké­nyelmes áhtohelyekked Bei­dézték be. A kútfúrás Bá­nyán a nyárra elkészül. A szakbizottság a beneai és a gyertyánosi táborhe­lyekre új sátrakat vásárok! a túrázó gyerekeknek. A természetjáró úttörők megyei találkozóját Barcson rendezik meg, május 21-től 23-ig- A vándortábori tan-' portvezetők fölkészítésére Kaposváron kerül sor. A kö­vetkező évben a gyerekek is 5 részt vesznek alapfokú túravezelói képzésben Bal*- lonfenyvesen, a rsapatturisa- tikai munka javítása érde­kében. Irodalmi emiektúr* newel pedig megkezdik egy új vándor tábor-útvonal elő­készítését is — ezúttal ke­rékpározó úttörőknek. '' SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents