Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
ROMJÁT IRÉN (Romját ASadároé) 1895 1982 Mély megrendüléssel es fájdalommal tudatjuk, hogy Komjat Irén elvtársnő, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő személyisége, a Társadalmi Szemle nyugalmazott felelős szerkesztője, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Rózsa Ferenc-dijas újságíró április 22-én elhunyt. Komját Irén elvtársnő hamvasztás utáni búcsúztatása május 4-én (kedden) 14 órakor lesz a Mezó Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket- a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Újságírók Országos Szövetsége A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége M&gym! másodikak a ststrléBienyéBEtéshen Mélypont után Romját Irén elvesztése egyaránt súlyosan érinti a magyar újságíró-társadalmat, a hazat és a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895- ben született, eredeti foglalkozása tanár volt. Fiatalon, 1918-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba; 1919-től az Ifjúmunkás című lap munkatársaként tevékenykedett. 1924-től volt tagja a kommunista pártnak. A húszas évek magyarországi körülményed emigrációba kényszeritették, azonban hazájától távol is aktív közélete tevékenységet folytatott Előbb a Rúna Felkaptam a tejemet • múltkor egyik rendezvén y szünetében. Két párttitkár beszélgetett közelemben; arról vitatkoztak, mi kell ahhoz. hogy jól sikerüljön a taggyűlés. Mind a ketten egyetértettek abban, hogy nagy a szerepe az előkészítésnek. „Ide figyelj, csak rutinból ma már nem lehet megtartani a taggyűlést 1” — mondta az üzemi partUtkar. Valóban nem szabad sajnálni az időt egyetlen pártszervezetben sem az alapos fölkészülésre. A taggyűlés menetén, hangulatán azt is le lehet mérni, hogy menynyire demokratikusak az alkalmazott módszerek. Tula jdonképpen a jó munka attól is függ, hogy menynyire kap szabad teret az alapszerveaet a terület sajátos problémáinak megtárgyalására. Különösen a kis létszámú pártalaps tervezetek bírálják, hogy a járási, a városi, a munkahelyi pártbizottság túlságosan sok kötelező napirendet ír elő. Ez köti a vezetőséget, 'hiszen olyat is meg kell tárgyalniuk, ami nemigen lendíti elő saját munkájukat Egyetértünk azokkal a párttitkárokkal, akik a sókkal nagyobb választási lehetőséget szorgalmazzák. A pártbizottságok természetesen — s ebben is van igazság — azt felelik erre, hogy eleg sok alapszervezet nem él az önállóságával, keveset kezdeményez. A tapasztalatlan, a nem eléggé fölkészült párt- vezetőségnél ez a sok megkötöttség miatti merevség vagy a rutin miatt fordul elő. A párttagság általános és politikai képzettsége, rmm- kásmazgalimi tapasztalata mindenhol helyes irányban befolyásolhatja a vezetőséget. Általános jelenség, hogy a kommunisták egy résize igényű véleményének a meghallgatását. A vezetőségek • beszámoló taggyületávirati iroda munkatársaként dolgozott, majd — 1933- tól 1939-ig — Baselban jelentek meg cikkei. 1939 és 1944 között részt vett a francia ellenállási mozgalomban : illegális sajtójának dolgozott, 1945—46-ban pedig a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom lapját, a Magyar Szemlét szerkesztette. Komját Irén 1946-ban, csaknem kétévtizedes kényszerű távoliét után térhetett haza. Előbb az MTI külföldi különszolgálatát vezette, majd munkatársa lett a Szabad Népnek. 1956-ban a sek idején minden párttaggal beszélgetnek: ezt mindenki jó módszernek tartja — alkalmasnak arra, hogy év közben is alkalmazzák. Elsősorban amikor fontos gazdaságpolitikai témát tárgyalnak. hosszú időre kiható határozatot hoznak. Ha az embereik a beszámolóban „visszahallják” véleményüket, javaslatukat, sókkal nagyobb lelkesedéssel íognaik a végrehajtáshoz. Ezt az ösztönzést nem lehet kihagyná a számításból. A vezetőség igényessége szántén fontos a taggyűlések előkészítésében. A ka- posfői pártbizottság titkárától hallottam, hogy mindig szóvá teszi, ha valamelyik alapszervezeti titkár nem áll fölkészülten a taggyűlés elé. Az a fórum úgy nem tölti be a szerepet, hiszen a tagok nehezebben értik meg az elmondottakat, s nyilván nem tudnak annyira véleményt mondani. Ezen egyébként azt is értette, hogy szépén, magyarul, minél kevesebb szakkifejezés nélkül tartsa meg titkár társa a beszámolóját. A politikai megközelítés különösen fontos. Az mindenképpen helyes, a mostani körülményeket figyelembe véve, hogy az üzemig a szövetkezeti alapszervezetek sok gazdaságpolitikai témájú kérdést tűznek napirendre. Inkább az okoz gondot, ha valamilyen műszaki konferencia, termelési tanácskozás anyagát „másolják át” a pártvezetőség beszámolójába minden változtatás nélkül. A párttagok ilyenkor kapkodhatják a fejüket : úgy röpködnek a szát mok. adatok. Az i Íven módszer azért nem jó, mert kifelejti a számításból a legfontosabbat. A kommunistáknak a párt-, a politikád munka oldaláréi kell meg- vizsgaimuk a gazdasági helyettesévé nevezték- ki, 1957 áprilisától nyugdíjba vonulásáig — 1961-ig — a Társadalmi Szemle felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjaséveiben sem szakadt el azonban élethivatásától, az újságírástól: halaiéig alélnökként.1 tevékenyen részt vett a MÜOSZ munkájában. Az utóbbi három évtizedben íróként is jelentős életművet alkotott. Első könyve — A Francia Kommunista Párt programja címmel — lü50-ben látott napvilágot. Utolsó kötete a múlt esztendőben' jelent rheg Egy költői életmű gyökerei címmel, amelyben a Tanácsköztársaság leverését követő emig- rációs évek történetét férje. Komját Aladár egy-egy versének keletkezése kapcsán mondja el, bemutatva a nemzetközi munkásmozgalom és saját életük apróbb- nagvobb eseményeit. A neves újságíró aktív közéleti tevékenységét * számos magas hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló -Érdemrendjét, tulajdonosa többek között a Munka Érdemrend arany fokozatának, A Szocialista Hazáért Érdemrendnek. 1970-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Lenin Emlékérmével jutalmazták. A Nemzetközi Újságíró-szervezet Július Fucik- dfjjal, a szovjet újságírószövetség — éppen egy évvel ezelőtt — Vorovszkij- dijjal tüntette ki helyzetet, a feladatokat. Csak ez ad segítséget a vezetőknek, így lehet figyelembe vermi a döntések válható hatását a dolgozók körében. A figyelem is akkor irányulhat airra, mát kellene módosítani, min lehet változtatni, mégpedig idejében. Sokkal nehezebb később kimondani, hogy ez nem volt jó, ezt előre láthattuk volna. A _ demokratikus módszerek alkalmazása a pártaiap- Sizervezetben kisugárzik az üzemre, a gazdaságra, a tőmé «szervezetekre. Ezért nagy minden pártvezetőség felelőssége: milyen igényesen, felelősen készíti elő az alapszervezet legmagasabb fórumát, a párttaggyűlésit. Második helyezést ért el — 1650 kilogrammos egy kocára jutó hizóki bocsátással — a kányái Március 15. Termelőszövetkezet a tavaly meghirdetett megyei sertés- tenyésztési versenyen. — A szép eredmény új- ság-e az agazat számára vagy a korábbiak folytatása? — Nem voltak ilyen mutatók az ágazatban; a múlt esztendő házon belül > is kiemelkedőnek számít. Sőt az elmaradott feltételek között működő, évekig veszteségésen termelő sertéstenyésztés már-már felszámolás előtt állt — mondta Udvaros Károly, a kányái szövetkezet főállattenyésztője. — Kicserélődtek a szakemberek, s az eredmény elsősorban a mostani fiatal gárda érdeme. Az ő következetes munkájuknak, kezdeményezőkészségüknek köszönhető, hogy az ágazat nem szűnt meg, mi több: ilyen eredményekeit hozott. Hiába dolgoztak korábban is jó szakemberek nálunk, ha egyszer nem voltak fogékonyaik az új iránt. A jelenlegi vezetők személyi felelősséget vállaltak, hogy a sertéstenyésztés őt éven belül nyereségessé váljék; tavaly még veszteségünk volt, az idén már nem lesz. — Milyen eszközökkel lehet egy fölszámolásra érett agazatot nyereségessé tenni? — Tavaly állományunkat eladtuk, s helyette a Kaposvári Húskombinát által biztosított 500-as hungahyb kocaállományt kezdtük tenyésztem. Az eredményt elsősorban a fajta hozta; az egy kocára jutó hízóki bocsátás, a szaporulati mutatók szinte egy csapásra jelentősen javultak. A másik fontos tényező a beruházás, tavaly kezdtük el, s még folyamatban van. — Üj telep épflt. vagy bővítésről, korszerűsítésről van szó? — Olyan rekonstrukcióról, ami az egész sertéstelepet átfogja. Több épület újonnan készült, a régiek belső technológiáját pedig átalakítottuk. Az egész beruházást magunk végeztük. Elkészült a nyolcvankét férőhelyes. battériás ellető, az 1152 férőhelyes malacnevelő és egy 500 férőhelyes kocaszállás. Hátra van még egy 80 férőhelyes battériás ellető és a hizlaldák. a hízósor megépítése. Az ehetőt még az idén befejezzük, de a hizlaldákra egyelőre nincs pénz. Benyújtottuk a hitelkérelmet: hatmillió forintra volna szükségünk. Az eddigi beruházások is körülbelül ennyibe kerültek. A hízósor hiánya miatt a ma1-»! lacokra kötöttünk szerződést a húskombináttal: ők adják I ma.id tovább híz.'a'ásra a Böhönyei Állami Gazdaságnak és a nagytétényi hizlaldának. A környező falvak háztáji gazdaságait is ellátjuk hízósertésekkel. — A technológia átalakítása mit jelent? — A hagyományos ehetőkbe sí Kahyb helytakarékos elletőrácsait helyeztük el, és felújítottuk az épületeket. Üzemi kivitelben — és üzemi újításként — készültek a tragyakíhúzó berendezések, évi 400 ezer forint megtakarítást eredményezve. Olaj helyett fűrészüzemi hulladékkal fűtjük a telepet: ez egymillió forintos költségcsökkenést jelent. A kocáknak építettünk egy karámot, s legelőt is telepítettünk, kerítéssel, illetve villanypásztorral. Tavasztól őszig csak kiegészítő abrakot kapnak az állatok. Vemhes koruktól az ellés- előtti hétig kint vannak a legelőn; ezzel egyrészt elkerülhető a „betonbetegség”, kevesebb a technológiai selejt, tovább tartható tenyésztésben az állat, másrészt évi 400 ezer forinttal csökken a kocák tartási költsége. — A beruházás létszámtakarékosságot is jelent? — A három vezetőn kívül tizenheten dolgoznak most a sertéstenyésztésben; vannak köztük újak, fiatalok is. es természetesen a regi gárda. Azelőtt a hármat, se keresték meg. most öt-hatezer között visznek haza, s ez a termelés, növekedéséből adódik. így sikerült új embert kapni a háromműszakos munkahelyekre is. Eddig harminc koca jutott egy emberre. most hatvan. A hizlaldában most 1800 malacot gondoz egyetlen ember (műszakonként), a korábbi 400- zal szemben. — Mi a véleménye a szabályozórendszernek a sertéstenyésztést is érintő elemeiről ? — Mindenképpen Tesz változás. A sertéstelepeket sok helyütt fölszámolták, a húsra viszont szüksége van az országnak. A series ten vesztés évek óta mélyponton van — bár most valamelyest javult —, s ez az alacsony jövedelmezőség nem tartható már sokáig. A húskony- binat már most igyekszik valamit javítani a helyzeten, s az értékesítés hasznából a termelőnek is juttat, hogy érdekelt legyen. Két éve léptünk be a húskombinát által kezdeményezett társulásba, ennek keretében vált lehetővé az állomány- csere is. Az állomány » húskombinát tulajdona, * ót év alatt kell hízóban visszatérítenünk az árált. — Mit várnak a sertéságazattól a jövőben ? — Nyolcezres hízókibocsátást évente. Ha megkapjuk a hitelt, és fölépülnek a hizlaldák, már jövőre. Ezt növénytermesztésünk el is bírja, hiszen nálunk évente 600 vagon takarmány terem, amiből 400-ait eddig eladtunk. Ha ezt elérjük, az hízónként 200 forint tiszta hasznot, azaz másfel milliós nyereséget jelent. És ez meg nem mindén. A sertéságazat a növénytermesztéssel ellentétben folyamatos bevételt, havonta kétmilliót nyújt. Az állandó pénzforrás jóvoltából a tsz gazdálkodásához nem lesz szükség a későbbiekben forgóeszközhitei felvételére, s így a borsos — tizenkét százalékos — kamatot sem kell kifizetnünk. Ez két es fél millió forint, ami az említett ágazati nyereséggel együtt összesen négymillió évente. m. e. Sikerült előbbre lépni Az ez évi szállításokkal együtt 80 magyar megmunkálóközpont ' működik majd az NSZK különböző iparvállalatainál. Ezenkívül folytatódik az egyedi, hagyományos szerszámgépek kivitele is. Ilyen esztergákból, fúró-, maró- és kösaörűberen- dezésekből már csaknem kétezret exportált a Techno- impex az NSZK-ba. Az eredményes törekvések hatasára az idén is sikerült előbbre lépni a korszerű, nagy termelékenységű megmunkálóközpontok értékesítésében. Ebben mindenekelőtt jelentős szerepet játszott a Düsseldorf melletti Erkrachtban működő Berma Gmbh Tech nőim pex-képviselet, amelyhez kiépített alkatrészraktár, szervizhálózat, valamint állandó szakembergárda is tartozik. A magyar szerszámgépiparnak egyben fontos kooperációs partnerei is az NSZK-beli cégek. Lajos Géza Megkezdték a napraforgó vetését a nagyberénvi termelőszövetkezetben. Kétszáz hektárnál nagyobb területen kerül földbe a mag Tájékoztatási Hivatal elnökKisugárzik az üzemre Jusson idő a vélemények meghallgatására
