Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

Beszélgetés barátokról Csukás István Siófokon Bűvész a zongoránál Rolf-Dieter Arens hangversenye Kaposváron Csukás István József Al- tila-dijas költő — ö.t verses kötet, sok meséskönyv, lepo­relló, ifjúsági regény, tv- játék szerzője — járt a na­pokban Siófokon és Balaton- szabadiban. Író-olvasó talál­kozókon vett részt. Gyere­kek, felnőttek ismerték meg vonzó egyéniségét, gondola­tait „életről, irodalomról”, elképzeléseit, álmait, jobbító szándékát. Neve rég bevé- setett az „ifjú szívekbe”, szilvaformájú szemét, Batu kán-arcvonásait 'jól ismerik olvasói. (A siófoki gyerekek köszöntek neki az utcán.) Kétségtelen: ifjúsági íróként népszerű igazán, bár akik eddigi munkásságát figye­lemmel kísérték, tudják: ..Az üres papír elégiája", a ..Fel­idézett toronyszoba” és a ,.Koromcsillag” versei nem­zedéke legjobb költői közé emelték az egykori falusi fiút, aki édesanyjától szelíd­séget, érzékenységet, huma­nizmust, apjától, a nagyálmú kovácstól pedig tisztesség­óvó konokságot, no meg jó hallást örökölt. Az utóbb említett juss azért is fon­tos, mert „fogékony fül” hí­ján nem került volna Békés- tai^hosra, abba a híres-neves kastélyiskolába, ahol a „kol­lektív apa”, Gulyás György igazgató gondoskodott a fa­luról, pusztáról érkezett‘mű­vészpalántákról. Tarhos: felszabadulás utá­ni kultúrhistóriánk ékes lap­ja, Kodály Zoltán és mások szeme fénye... Következés­képpen Csukás István diák­köri élményei, emlékei — ezekről is esett szó a talál­kozókon — közérdekűek. Ér­demes idéznünk Pályám em­lékezete című (Űj Írás, 1979 márciusa) írásából: „Tudom, hogy olyan ez a tarhosi élet már, mintha regény lenne; kicsit1 gyanakodva hallgatja mindenki, hogy szép-szép. de »ok benne a kitalálás! Pedig semmi kitalálás nincs benne, sót nyilvánvalóan szűkösebb es szürkébb a leírás-felidé­zés, mint ami valójában volt. Hiszen gondoljuk csaa hozzá rajongó kamaszlel kün­kéi!... Nyáron hallótavolsá- gon túl felállított kottatar­tókkal vol* tele a park; is­tállókból átalakított szobák­ban „kamaramuzsikáltunk”, alapfokon épphogy túljutott tudással dögnehéz triókat, kvartetteket játszottunk; ka­pásból szolmizáltuk nagy számióniák szólamait. Dilet­tánsok voltunk? Bátran kér­dezem, mert meggyőződésem, hogy nem; de ha nem lenne elég a meggyőződésem: mos­tanában hallani olyan ma­tematikaoktatási kísérletek­ről, hogy vígan bedobják a tehetséges tanulókat a maga­sabb matematika rejtélyei közé. Később komoly hang­szeres oktatás folyt, főváro­si tanárokkal, akik repülő­vel jöttek Csabáig, s utaz­tak vissza óra után — s ma már világhírű let* nem egy növendékük!” A hegedűművész-jelölt — aki nyolc év anyagát négy év alatt végezte el s akit próbajátékra a Zeneakadé­miára is fölviitt tanárnője, a hajdani Zathureczky-tartít- vany — végül a költészet bűvöletébe került. A gyerekeknek, az ifjúság­nak szóló munkáit a het­venes évek elején kezdte ír­ni. Vajon kinek az inspirá­ció jára? Kormos Irtván, a kitűnő költő laki, mint ismeretes, bűbájos gyermekkötetek szerzője Is volt) a Móra ki­adó szerkesztőjeként fölkért néhány költőt, írót ifjúsági munkák alkotására. A többi között Csukás Istvánt, Kemnas? Elfogódottság nélkül ki tudna róla beszél­ni? Valamelyik vidéki vá­rosban — gondolom Győr­be» — lakótelepet neveztek «i róla. Kormos Istvánról, akinek sohasem volt lakása. „Jfet rossz tréfának tartom”, legyintett Csukás István, s kézmozdulatával mintha elálkodó rassz szellemekét hés-sentett volna el a kóze- lébőL Nemzedéktársairól is szó esett. A többi között a Ba­laton közelében született és a sokunk által kedvelt egy­kori parasztfiúról, Szabó Ist­vánról, aki az elérhetetlen írói tökély nyomába szegő­dött, majd a megérdemelt József Attila-díjon kívül .amelynek anyagi fedezetét szétosztotta barátai között) szegénység, betegség, kórhá­zi magány (s ott még a ke­véspénz üek kétségbeesése is) lett osztályrészévé, majd a korai halál — hallhatatlan­ság minden bizonnyal. Mert Cserszegtomaj fia, az Iskola a magasban novelláskötet szerzője (akit érettségi nél­kül vettek föl annak idején az egyetemre, de nem sze­rezte meg a diplomát, mert annál sokkal fontosabb dol­ga volt, ugyanis olvasnia, ol­vasnia, olvasnia kellett a Széchenyi könyvtárban), a halála után már-már nagy íróként emlegetett Szabó Ist­ván valószínűleg nagyobb, mint sejtjük. Meg a „Fanni hagyomá­nyait” is elolvasta- — emelte föl a mutatóujját Csukás István. Unalmas, régi i raf­fe ot ege ken rágta át magát, mert mindent tudni akart. Sz. A. \ Szerencsére a bafl* is szi­gorúan védett madár. Vízi férgeket, rovarokat, piócát, nagyritkáin növényi ’ táplálé­kot fogyaszt. Ma elvétve, leginkább átvonulóban látni. Különleges ritka, szép ma­dár a kanalasgém. Fehér szí­nű, a begy fölött rozsdasár­ga folttal. Tarkójáról üstök - szerűen tollak csüngenek le. Érdekessége a tompán, ka­nálszerűén végződő csőr, amellyel a gémektől eltérő módon szerzi táplálékát. A híg posvánvt szürcsölgetve csigákat, rovarokat, ebiha­lat, halporontyot, békát fo­gyaszt. Az ötvenes-hetvenes években 40—50 pár fészkelt a Kis-Balatonon. Számuk ma fogy: áttelepülnek a Velen­cei-tóra, a Hortobágyra és más, kisebb nádas tavakra. A batlák elköltözésével és a kanalasok számának meg­fogyatkozásával fölbomlott a Kis-Balato«vwi egy érdekes feszkelő közösség. E félénk, óvatos, nagy gonddal rejtő­ző íbiszfélék — a karosak a gemek — nagyon ia társa­ság kedvelők. Amennyire vadak éa megközelítő «tétle­nek a világ számára, egy­más között annyira felsza­badultak. mozgalmas a „tár- saseletük1*. Érről tanúskodott. * hat­lak es a kanalasok fészkelő Kitűnő ajánlólevéllel ér­kezett negyedik magyaror­szági hangversenykörútjára Rolf-Dieter Arens. A fiatal, NDK-beli zongoraművész több nagy nemzetközi ver­senyen bizonyította már ké­pességeit: dijat nyert Buda­pesten. Szófiában. Lipcsé­ben, különdíjat kapott Pá­rizsban, a világ egyik leg­jelesebb zeneművész-vetél­kedésén, a Marguerite Long- versen.ven. Közben szinte egész Európát bejárta a vi­lághírű Heinz Volger pro­fesszor egykori növendéke, a welrr.ari zeneművészeti fő­iskola dpcense. indokolt volt hát a kíváncsiság, amely Arens szerdai. . kaposvári koncertjét megelőzte. Talán kissé túlzott, is. Mert ez a vendégszereplés alig volt alkalmas másra, mint annak bizonyítására: hazai pianis­táinknak még a harmadik vonala is „simán” állja a versenyt a nemzetközi élme­zőnnyel . . . Félreértés ne essék: Arens ragyogóan képzett zongorista, technikai föiké- szültsége — pontosabban uj- jainak mozgékonysága és hajlékonysága — Bachnak az életműjegyzékben 971. közössége, amelyhez alkal­manként különböző gémek is csatlakoztak ... A közösség kialakításában a kanalasok jártak elöl. Ta­vasszal, amikor egyenlőtlen szárú V alakban föltűntek, óvatosan végigrepültek a ha­talmas nádrengeteg fölött. Olyan helyet kerestek, ahol az . avas nád tövén csillogott csak éppen valami víz. Ha a hely megtetszett, többször elhúztak fölötte, s békés ke­ringés közben halk hümraö- géssel nyugtázták a látotta­kat. Majd leszálltak, és azonnal hozzáláttak a mun­kához. Az avas nádszálra repülve súlyukkal letörték, azután nekirontottak a le­tört, kusza nádrengetegnek, tépték, cibálták — egyen­gették. Kisebb tisztások, ud­varok alakultak ki igy a nádsűrűben, úgy 10—50 mé­ter átmérőjúek. Utána kezd­tek a letört nádtorzsákra fészkeket építeni a letapo­sott nádszálakbóL Jó két hét múlva érkez­tek a bat lacsapatok. Hosz- szan lebegve, hangos mökö- géssel szemrevételezték a vidéket A csapatban egyik­másik ide-oda bukdácsolva naszrepülést végzett. Amikor meglátták a kanalasokat a nadban. azonnal leszálltak, es hozzákezdtek a temekeps­számmal jelzett olasz kon­certjében éppúgy bámulatra késztette a közönséget, mint Mozart 339. Köchel-számú C-dúr szonátájának előadá­sával vagy Beethoven op. 27-es, közkedvelt Holdíény- szonátájának interpretálá­sával ,és Chopin nocturne- jeivel. Magától értetődő biz­tonsággal oldja meg a leg­nehezebb technikai „felad­ványokat" is. Inkább játéká­nak kimértsége, ridegsége, billentésmödjának szegé­nyessége a ludas, hogy pro­dukciók legjobb esetben is egy ügyes bűvészmutatvány hatását kellették. Talán az „ellens zen timen talizmus” manapság elterjedt divatjá­nak jegyében, talán túlságo­san is németes iskolázottsá­gának okán, de tény: ritmi­kai és dinamikai megoldásai egysíkúak, ujjainak szünte­len rohanása nyomán a Chopin-kompozíciók érzel­mi árnyaltsága, a zene „lé­legzése” ugyanúgy elsikkadt, mint a Beethoven-szonáta első tételének megindító költőisége vagy harmadik tételének indulatos drámai- sága. Olykor az áz érzésünk támadt: csillagos ötös diplo­majátékot hallunk egy olyan koncerten, amelynek egyet­len tétje, hogy minél harsá­nyabban és minél rövidebb idő alatt adják elő a zongo­rairodalom négy óriásának szerzeményeit. Minlha égy tökéletesen szerkesztett és fölépített, mindent tudó, de semmit sem érzékelő kom­puter rótta volna a billen­tyűket. A szorgalom és a becsvágy eme vegyes értékű zenei il­lusztrációja után a Tévé jó­voltából kaphattunk ízelítőt az igazi zongoristanagysze­rűségből. Egy csupaszív, harmincéves kisfiú, Kocsis Zoltán döbbentett rá ben­nünket ismét arra — ki tudja, hányadszor már? — micsoda kincseink vannak! Jáleka pillanatok alatt szél- foszlatta a kizárólag a kul­turális csere szellemében fo­gant esti koncertnek még az emlékét is. A különbség érzékeltetéséhez — képlete­sen szólva — kevés lett vol­na az öt vonal. téshez. Sürgés-forgásukat a már kotló fehérek békésén bámulták. A telepen — melynek kö­zepén megmaradt a tágas udvar — olyan sűrűn álltak a fészkek, hogy mozdulni is alig lehetett. Bennük a legteljesebb összevisszaság­ban a sötétbarna és fehér tollú madarak. Más batlák tetszését nem nyerte meg a nádi udvar. Továbbrepültek a rekettyék, a közeli füzek felé, ahol a szürkegém, a bakcsó az üstökösgém és a kiskócsag költ. Mielőtt e másik gémtelep­re látogatnánk,, ismerjük meg szárnyas lakóit! Legjel­legzetesebb a szürkegém. Ez a gémvilág legélelmesebb, leginkább alkalmazkodó tag­ja. Valamivel kisebb a teste a gólyáénál, de hosszú lá­ba, nyaka miatt akkorának látszik. Fehér, szürkésfehér és fekete foltok váltakoznak tollazatán, fejéről 2—3 szál­ból bóbita lóg. Rekettyékre, fűzfákra rakja fészkét; ál­talában 4—5 pár fészkel együtt. Fiókái rendkívül csúnya, esetlen nyakigláb „kamaszok”. Igencsak nagy- étkűek, szüleik alig tudják étvágyukat csillapítani. A »zürkegém bámulatos ügyességgel halászik, szigo- nvozó mozdulata villám­gyors, és rendszerint talál. Élelemszerző útján nem válogatós. Ha nincs hal, meg­öli és fölfalja, a madárfió­kákat, az útjába akadt ki­sebb emlősöket. Rendkívüli leleménnyel kiisswi a gaz­dátlanul hagyott madárto­jásokat- Amikor éhes — vil­lámgyorsan fölmerve a? erő­viszonyokat —, megtámad munden mala gyengébb do­es mozgo lényt. Ha megsao­A szentendrei Vujicsics Együttes ismét Somogybán szerepel a hét végén! A dél­szláv népzenét játszó zene­kar megyénk nemzetiségi falvaiban lép föl: szombaton 18 órától Tótújfaluban, va­sárnap 15 órától Szentbor- báson csendülnek föl a kóló dallamai. A barcsi Móricz Zsigmond művelődési köz­pont színháztermében is fon­tos rendezvényt tartanak va­sárnap 14 óra 30 perces kez­dettel. Az idei amatőrművé­szeti szemle városi és város környéki gálaműsorában gyönyörködhetnek majd- a nézők: A Boróka Táncegyüt­tes, a Dráva délszláv együt­tes. az ifjúsági fúvószenekar, a szuloki német nemzetiségi csoport, a barcsi pedagógus­kórus. a ladi Tinódy Kórus is föllép, és szólisták sem hiányoznak majd. Nagyatá­don viszont a szombati mű­vészeti szemle-rendezvény technikai okok miatt elma­rad. Egv ..macskaugrásnvi- ra”. a Lábodi Körzeti Műve­lődési Házban szombaton 19 órától tartják az úttörő mű­vészeti szemle gálaműsorát. Egy előrejelzés ugyaninnen: a Népszínház hétfőn Ter- sánszky Józsi Jenő Kakukk Marci szerencséje című bo­hózatával vendégszerepei. Vidéki múzeumainkra, em­lékhelyeinkre hívjuk föl a figyelmet képünkkel, amely a somogytúri Kunffy-emlék- múzeumban készült. Terme­rftrják, látszólag hamar meg­adja magát, de föl nem ad­ta még! Alkalomadtán jobb- ra-balra villámsebesen szi- gonyozva próbál menekülni. Nálánál nagyobb állatnak a szemére céloz. Chernél Ist­ván emlékezik még egy ha­lászról, akinek szemét ki­vágta a szürkegém. „Csak szemére kell néz­nünk, hogy lényével, termé­szetével azonnal tisztába jöjjünk” — írja Chernél. — „Ravaszság, álnok hamisság, ármányosság sugárzik ki te­kintetéből.” A gyűrűzések adatai inkább nagy vállal­kozókedvről, kíváncsiságról tanúskodnak. Az első éves fiatal szürkegémek minden­felé szétkóboroltak — még a vonulás előtt — Európában. Angliától Norvégiáig és Spa­nyolországtól a Kaszpi-ten- gerig barangoltak. Vonulás idején az első éves szürke- gém fiókák az egyenlítőig (Nigériába, Szudánba) is el­jutottak a Kis-Balatontól. De a fiókákat rendszere­sen gyűrűző Warga Kálmán egyszer sem találkozott új­ra meggyűrűzött példánnyal. Szívesen kóborolnak a fia­tal bakcsók is. Bezzeg az idősebb madarak annál nyu- godtabban. semmitől sem za­vartatva, hosszan üldögélnek fészkük mellett! A bakcsó szintén óvatos, félénk ter­mészetű. Ahol fa nincs, nem telepszik meg; csak a bok­rokon, facsoportokon feszkel. A hím feje és hata fénylő, íeketés-zöldes, szárnya pala­szürke, alsóteste és három tarkótolla fehér. Szeme csil­laga piros. Repüléskor be­húzza a nyakat farka mö­gött *üc latszik a la ha (Folytatjuk.) szetesen a kaposvári tárla­tok, kiállítások is várják az érdeklődőket. A Killian György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontból kaptuk a hírt, hogy ma 17 óra 30 perckor a fietal utazók gyűlnek össze klubjukban. A Rock-klubban 18 órától úgynevezett „házi muzsika” keretében a Téboly így üti es is bemutatkozik. Szombaton 9-től a kisegítő iskolák megyei kulturális be­mutatójának színhelye lesz az intézmény. Itt látható péntektől vasárnap 18 óráig a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat kemping- és szabadidő» cikkeinek kiállítása is, ame­lyet, vásárral kötöttek össze. „Kihelyezett” rendezvényük szombaton a díszmadárte­nyésztők országos tanácsko­zása a Móricz Zsigmond mű­velődési házban. Ez 10 óra 30 perckor kezdődik. Az ap­rók' táncházát rendezik meg a Somogy megyei Művelő­dési Központ 43-as ifjúság útjai szabadidőklubjában szombaton 10 órától délig. Vasárnap gyermekmatinét tartanak 10-től. A Lalinca művelődési központ nyugdí- jaspedagógus-klubjában ma 16 óra 30 perces kezdettel Einsteinről tart előadást Gál Mária. A színházteremben már 14 óra 30 perctől les* program: Kodály Háry Já­nosának hangversenyszerű előadása a fiataloknak. A kaposvári Csiky Ger­gely. Színház ma és holnap 19 órai, vasárnap 15 es 13 órai kezdettel Szomorú De­zső Hermelin című színmű­vét játssza Gothár Péter rendezésében. Básti Juli, Lá­zár Kati. Máté Gábor. Po­gány Judit, Rajhona Ádám, Koltai Róbert, Dánffy Sán­dor, Csákányi Eszter játssza a főbb szerepeket Donáth Péter díszletvilágában. Sza­kácsi Györgyi jelmezeiben. A mozik közül a Vörös Csillagban változás van a programban: nem az Arany­csapatot vetítik, hanem a Keoma című olasz westemt. Franco Néróval a címszerep­ben. Az esti előadás az Egy kis romantika című ameri­kai vígjátékot vetítik. A fő­szereplő a kritikák szerint szenzációs alakítást nyújt. Nem csoda, hiszen Hamlet és III. Richárd egykori meg­személyesítője, Lawrence Olivier játssza aa öreg csa­vargót. A Szabad Ifjúság ajánlata A Birodalom visszavág című színes, szélesvásznú, ameri­kai fantasztikus film, A csil­lagok háborújának folytatá­sa. A Latinca moziban szom­bat-vasárnap a Vigyázz, kí­gyó! című izgalmas szovjet krimit vetítik. A Mozimu- zeumban ugyanakkor elő ját­szásban bemutatják az Alea című amerikai musicalt. SOMOGYI NÉPLAP Ritka hangszerek fölvásárlásával készül a Bizományi Aru­ház vállalat a májusi aukcióra. Ebben a „műfajban" ez lesz az első Magyarországon. Felvételünk a BÁV „Szignál” hang- szeráruházában készüli. Képünkön; gitárlant (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter fetv. — KS) L. A. CSUPOR TIBOR KIS-BALAT0NI BARANGOLÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents