Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

Ä továbblépés lehetőségei Befejeztek már az ötven hektár vöröshere feiülvetésel a sávolyi termelőszövetke­zetben, s elkezdték a zab vetését. Most az őszi mély­szántások lezárása, elmun- kálása és a szervestrágyázás van soron. A határban geo­déták is „méricskélnek” — a nagyszabású meliorációs »unkák terveit készítik. — Hogyan zárták Sávo­lyon a múlt évet? — Hárommillió-hatszáz­ezer forintos nyereséggel — mondta Bozsoki László, a termelőszövetkezet elnöke. — Egy évtized óta az első eset a szövetkezet történetében, hogy az eredményfelosztás után most, április negyedi­kén a tagság is kap megfe­lelő nyereségrészesedést. Ta­valy egyedi rendezés volt a tsz-ben, így bizonyos pénz­eszközökhöz, hatmillió fo­rintnyi vissza nem terítendő támogatáshoz jutottunk; ezt gépállományunk fejlesztésé­re és talajjavításra fordít­juk. Az egyedi rendezésre azért került sor, mert az ötödik ötéves tervben szö­vetkezetünk az erőn felüli beruházások és egyéb prob­lémák miatt állandó pénz­ügyi gondokkal küszködött. A támogatásnak természe­tesen ára van: az idén öt­milliós nyereséget kell elér­nünk. Ha viszont meglesz, akkor az 1977-es veszteség­rendező hitelünket — két­millió-nyolcszázezer forintot — is eltörlik. Ez az ötmil­liós nyereség azonban rop­pant nagy feladatok elé ál­lítja a tsz-t, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szabályozóváltozások két­millió-kétszázezer forinttal rontják a gazdálkodás felté­teleit. — Állattenyésztési ágaza­tukat hogyan érintették a változások? — Kedvezőtlenül, sajnos. Nálunk ugyanis . tejhasznú állomány van, húsmarhával nem foglalkozunk, illetve a szaporulatot még növendék korban értékesítjük. 420 da­rabos teheniétszámmal in­dultunk, az idén ezt 450-re fejlesztjük, tej termelési ter­vünk pedig a tavalyi 3244 literrel szemben 3800 liter tehenenként. Sertéságaza­tunk csak 70 kocás állo­mánnyal dolgozik, ám ez így gazdaságos nálunk, a régi épületeket ki tudjuk használni. Bár a sertéste­nyésztés közgazdasagi felté­telei már évek óta kedvezőt­lenek, sokat javítottunk a hozarnmutatókon; csökkent az elhullás. az egy kilo­gramm súlygyarapodásra ju­tó abrakfeihasznáiás, így az agazat nyereséges. ... Ta­valy ősszel beleptünk az ér­di es mas Pest környéki tsz- ek részvételével megalakult gazdasági társulásba, amely hízóserfes-termeléssel, fel­dolgozással es — számos sajat üzletben — hús-, hen­tesáru értékesítésével fog­lalkozik. Juhászati ágaza­tunkat is fejlesztjük, az anya- állomanyt lassacskán 620 darabra növeltük, számotte­vő gyepterületeink kihasz­nálására. — A geodéták munkálko­dásából gyanítom, hogy a földeken feltehetően rossz a talaj.­— Igen, ez az egyik leg­nagyobb gondunk, a nö­vénytermesztéssel probie­Árukínálat a zsebben A világszerte rohamosan terjedő új technika, az elekt­ronikus képrögzítés. hazai al­kalmazásáról tájékoztatták a szakembereket és a sajtó képviselőit szerdán a Pan­nónia Filmstúdió vezetői. Elmondották: a videotechni­ka sikerének titka, hogy sokrétűen felhasználható, kényelmes és könnyen ke­zelhető. Ma már nálunk sem ritkaság, hogy egy-egy üz­letkötő videokazettán mutat­ja be kínálatát a külföldi tárgyaláson, s az új módszer nem hiányozhat sokáig a szórakoztatás, az oktatás, a közművelődés kelléktárából sem. A videotechnika jól egészíti ki a filmgyártás je­lenlegi technológiáját, s le­hetőséget nyújt a tevétől független „házimozi” megva­lósítására is. A Pannónia Filmstúdió öt éve kezdte meg a kísérlete­ket, s mintegy húszmillió forintos beruházással a je­lenlegi legkorszerűbb video­technika alapjait teremtette meg. Várhatóan az év végé­ig elkészül a videostúdió új epülete, de már most vállal­ják intézmények, vállalatok részére hagyományos filmek videokazettára átjátszását, tudományos, reklám-, doku­mentum- és más filmek ké­szítését, s akár ma meg­kezdhetnék a videoműsorka- zettak előállítását is. máink vannak évek óta. Ko­rábban TKR-íágok voltunk mi is, és a rendszer által előírt magas műtrágya mennyiségekkel dolgoztunk. Háttérbe szorult a szerves- trágyázás, így talajaink rendszeres, tetemes műtrá­gyadózisok” eredményekép­pen lassanként elsavanyod- lak. Aztán 1978-ban kilép­tünk a rendszerből, a kuko- ricáterületet jócskán csök­kentettük; helyette repcét, a zabosbükkönyt, a búzát, az árpát részesítettük előnyben, a szervestrágya-adagokat pe­dig növeltük. Mindez persze nem változtat azon, hogy földjeink jelentős meliorá­ciós munkálatokat igényel­nek, s ez nem megy egyik napról a másikra. Ahogy lassanként savanyodtak ta­lajaink, a talaj rendbetétele is évekbe fog kerülni. És nemcsak évekbe, hanem je­lentős pénzösszegbe is! A fölmérések szerint 26 millió­ra volna szükség, de, ennyit a szövetkezet lehetőségei nem engednek meg; a kö­vetkező öt esztendőben kö­rülbelül tízmillióig mehe­tünk el. Mindenesetre a na­gyobb adagú szerves trágya, a zöldtrágyázás, a méiylazí- tás, a meszezes lassanként segít feloldani az elsavanyo- dasi folyamatot. Most vi­szont, mivel a talaj nagyon legyengült, a növénytermesz­tés gyakorlatilag az időjá­rástól függ; a csapadék- mennyiség dönti el, milyen lesz a termes. Azaz nö- venytermésztésünk teljesen bizonytalanná vált. — Ezek szerint a szövet­kezetben nagy szerepe lehet a kiegészítő ipari tevékeny­ségnek. Tervezik-e a mel­léküzemág bővítését? — Igen, és nem is kevéssé. Vasipari tevékenységgel évek óta foglalkozunk viszonylag kis volumenben. Tavaly 3,8 milliós bérmunkát végez­tünk, s ezt az idén nyolc­Osztrákok és libanoniak Á fiatal turisták táborában A balatonföldvári expressz- tábor 840 fiatal turistának adhat helyet, 300 vendég ré­szére pedig magánházaknai bérel szobát. Mint ismere­tes, a tábor e hónap elsején nyitotta meg kapuját a fia­talok előtt. Április 4—6-ig sportrendezvénynek adtak helyet, 8 NB-s csapat talál­kozott itt kézilabdatornán. Ezután mintegy 100 hetedi­kes, nyolcadikos általános iskolás és elsős gimnazista német és orosz nyelvgyakor­laton vett részt a táborban, ahonnét április 16-án távoz­tak el az osztrák ifjúsági házak szövetségének képvi­selői, akik magyarországi tanulmányútjuk során Bala- tonföldvárt is fölkeresték. Helyükre libanoni turista- csoport érkezett, majd az idei első szovjet csoport. Az előszezon a tavalyinál min­den bizonnyal népesebb lesz: több vendéget ígérnek az elő­rejelzések. Ez a megállapí­tás különösen májusra vo­natkozik: egész hónapban telt házra számít a tabor vezetősége. Különösen sok sportren­dezvényt terveznek az idén, ezért a pályákat uj burko­lattal látják el, s kialakíta­nak egy új kosárlabdapalyát is. E hónap végén például „minimundiált” rendeznek, amelyre az ország különbö­ző részeiből eddig .35 csapat jelezte érkezését. A táborban laknak majd a vasutas táj- futóverseny résztvevői, itt adnak helyet a Mészöv da- lostaiálkozó kórusainak is. Ezenkívül különböző tan- „ folyamokat, találkozókat rendeznek majd a táborban. Újdonságként említettek, hogy az idén nyáron heten­te egyszer este 10 óra után szabadtéri filmvetítést tar­tanak. A két népszerű kok- téihajó egyikén úgynevezett élőzenére táncolhatnak a fiatalok, a másikon pedig diszkó lesz. Az említetteken kívül számos érdekes prog­ramot ajánlanak majd az ifjú turistáknak, akik a Ba­laton körüli autóbusz-kirán­dulástól a szalonnasütesig sok-sok szórakoztató rendez­vény között válogathatnak. Balatonföldváron közvetle­nül a vízparton épül az Expressz új szállodája, ame­lyet 320 szobával, illetve 960 aggyal a jövő év májusában nyitnak meg. A szálloda két­csillagos besorolású lesz (minden szobához fürdőszo­ba is tartozik majd), ennek ellenére az árakat a fiatalok pénztárcájához szabják. (A tabor területen épült kor­szerű szállóban egy kétágyas szoba ara 164 forint, diák- igazolvánnyal rendelkezők számára pedig 120, elő-, fő- és utószezonban egyaránt). A balatonszemesi ifjúsági tábort az Expressz bérli a Siotourtol. A szezonra jelen­tős rekonstrukciót végeztek, végeznek el itt: valamennyi sátor betonalapra kerül, es uj négyszeméiyes graboplast sátrakat állítanak fel, ame­lyekben villanyvilágítás is van. Junius 20-an nyitjáit meg a középiskolasok előtt, es 10 turnus váltja egymást a nyáron. Június 20-a előtt azok az úttörök táboroznák itt, akik különböző okok miatt nehezen jutnának el a Balatonhoz. A szezon utam hétvegeken pedig különböző, fiatalokat vonzó rendezvé­nyeket — sportrendezvénye­ket, rock-koncerteket — szerveznek a szemesi tábor­ban. millióra növeljük. A tárgyi felleteiek megvannak hozzá, s megrendelésünk is lesz. — Távolabbi terveik? — A növénytermesztésben az említett talajjavítás a leg­nagyobb feladat; segítségé­vel a későbbiekben 25—30 százalékos terméseredmény­növekedést szeretnénk elér­ni. Az állattenyésztésben a húsmarhánál gondolkodunk a fejlesztés lehetőségein. Természetesen az ipari ki­egészítő tevékenységet is bő­vítjük, és van még egy tá­volabbi tervünk: a térsé­günkben lelhető tőzeg érté­kesítését szeretnénk megol­dani. Rengeteg kilincselés­sel jár. Es ez még csak a termelés megkezdései teszi lehetővé, az, értékesítésnél szintén sok nehézséggel kell megküzdeni. Pedig a tőzeg érték, jól használható talaj- javításra — itt saját föld­jeinkre is gondolunk —, egy­szóval kár parlagon hagyni. M. E. Családunkét tíz óra Hetesen, mint nagyon sok községünkben, gondot okoz az apróságok ovodai elhe­lyezése. A jelenlegi gyer­mekintézmény nemcsak kor­szerűtlen, szűk, hanem egeszségielen is- Tetézi ezt, hogy az ide tartozó Csom- bárd hasonló helyzetben van. Ezért a fölvételre je­lentkező gyermekek egy ré­szét kénytelenek elutasítani. A közös tanács harmadik településén, Jutában szeren­csére ilyen probléma nincs. A tanács, a párt- és a tár­sadalmi szervezetek, a ter­melőszövetkezet vezetői, kö­zösen a szülőkkel régen töprengenek, hogyan segít­hetnének, változtathatná­nak ezen. A legtöbb szülő helyben, a szövetkezetben vagy a közeli Kaposváron dolgozik, s ezért gyerme­keikkel nem tudnak eleget foglalkozni. Szerencsés hely­zetben vannak azok, akik­nek idős hozzátartozója, kö­zeli ismerőse vállalja ezt a feladatot. Napjainkban pedig a leg­kisebb településeken is egy­re nagyobb, s tegyük hozzá jogos igény az óvodai elhe­lyezés. Hiszen azoknak az apróságoknak, akik korán megszokják az óvodai kö­zösségeket, értelmük koráb­ban nyílik, fogékonyabbak, s így gyorsabban válnak is­kolaéretté. Ezért, amikor a tanácsülé­sen a meglévő kevés fejlesz­tési alap — 200 ezer forint — sorsáról döntöttek, meg­született a határozat: a pénzt óvoda epitésere for­dítják. Am abban is egyet­értettek: erre saját erőből képtelenek, megyei támoga­tásra is szükségük van. De hogy ezt elnyerhessék, a meglévő pénz mellé társa­dalmi összefogásra is szük­ség van. mai korrfmen tárunk Elsőként u Vikar Bela Tsz bizonyilotta, hogy megértet­tek ezt a nemes célt. Anyag­ban, gépi munkában és kész­pénzben összesen 2U0 ezer forintot ajánlottak föl. A hetesi és a csombárdi kisipa­rosok 20 ezer forint értékű társadalmi munkát vállal­tak. A tanácstagság, az óvo­dáskorú gyermeken szülei, s azok a hetesi, csombárdi lakók, akiknek már nincs ilyen korú gyermekük, fel­ajánlották : családonként 10 órai önzetlenül végzett mun­kával — ennek értéké a két településen negyedmillió fo­rint — járulnák hozzá a gyermekintézmény fölépíté­séhez. Így nyerték el az egy­milliós megyei támogatást. Megkezdték o szükséges anyagok beszerzését. Vásá­rolták cementet, ajtókat, ab­lakokat, téglát s más építé­si anyagot. Összegyűjtöttek a két községben mintegy 59 ezer forint értékű meg hasz­nálható építési anyagot. A munkát májusban szeretnék kezdeni, s ha ez sikerül, őszre mar új otthon fogad­hatja az apróságokat. Így tájékoztatott Bánoczy Gyula vb-titkar. Hamarosan megkezdik te­hát az új, kétcsoportos, hat­van aprosag befogadasara al­kalmas gyermeuinlézmény építését Hetesen. Közben a tsz szocialista brigádjai is jelentkeztek, elmondva: szabad idejükben ök is kész­ségesen dolgoznak majd, hogy az ovoda mielőbb el­készülhessen. A meglévő ovodát is átalakítják, kor­szerűsítik. Iskolai foglalkoz­tatót, konyhát alakítanak ki. S ez a hetesi példa újból azt bizonyítja: csak ott lép­hetnek előre, ahol nemcsak kérnek, hanem össze is fog­nak a közösség gazdagiiasa- x ért. Sz. L. A meggyőzés mestere A kis irodahelyiség igazán otthonos. A falitáblán a lá­nya rajza, az üveges szek­rényben a két gyerek fény­képe, az alsó polcón ezüstö­sen csillogó kis mozdony. A togas viszont a szakmáról árulkodik: esokopeny, er- dészkaiap. Gubanyi Imre, az igaii er­dészet vezetője olyan em­ber, akivel az újságíró szí­vesen beszélgetne több napig is. Lelkesen, meggyőzően magyaráz, időnként kihúz­za a fiókot, újabb cigarettát vesz elő, rágyújt. A kis pi­ros öngyújtót a jobb kezé­ben szorítva gesztikulál. Le sem tagadhatná, hogy két évtizede propagandista. Mindegy, hogy kivel beszél, mindig érvel, igyekszik meg­győzni a másikat az igazá­ról. — Ügy vagyok vele, hogy a gazdasági es a politikai munkát nem tudom szétvá­lasztani. Már a gimnázium­ban, aztán Sopronban, az egyetemen is mindenben reszt vettem, ott lettem párttag is. 1962 óta dolgozom a szakmában — kivéve egy vargabetűt, amikor párt- megbízatás aiapjan három évig igazgató voltam a Tabi Kempingcikk Vállalatnál —, itt Igáiban 1972. október 1-e óta vagyok erdészetvezető. Ez a két. évtized sok ered­ményt hozott a szakmai, a politikai munkájában. Kez­dettől szívesen vállalta a propagandista megbízatást. Zamárdiban egy ideig az er­dőgazdaság kilenctagú csúcs- vezetősegenek titkára volt. Igalba kerülve azonnal vállalt propagandistamun­kát az erdészet pártalap- szervezetében. Amikor meg­alakult az igaii pártbizott­ság, ő is tagja lett. 1980-ban a Kaposvári Járási Pártbi­zottság tagjainak sorába ke­rült, otthon azonban tovább­ra is részt vesz a gazdaság- és szövetkezetpolitikai mun­kabizottság tevékenységé­ben. Sót egy ideig az igáid propagandistaklub vezetője volt. Most a járás tart igényt a tapasztalataira: járási ve­zető propagandista. Az erdészetvezető nagyot szív a cigarettából, kifújja a füstöt, s így emlékezik: — Itt az alapszervezet propagandistájaként kezd­tem. Először közgazdasagi alapfogalmakat tanítot­tunk ... Nekem ez nagyon nagy könnyebbséget jeienl. Amikor az emberek értik, miért fontos több árut ki­hozni ugyanannyi anyagból, tudják, nőit nyerünk azzal, ha időre elindítjuk a kért faanyagot exportra. Általá­ban azt tapasztalom, hogy a közgazdasagi gondolkodás még nem altalános. Nekem sok tanulsággal szolgait a könnyűiparban eltöltött há­lom év, ott bizony egy-egy tárgyaláson rájöttem, egy percet sem lehet „vaciliál- ni”, pillanatok alatt dönte­ni kell. mert az olasz cég képviselője már mondja is: „Uraim, akkor nem kérem”. Ezért szorgalmazom azt, hogy vegye át az ipari tem­pót a mezőgazdaságnak ez az agazata. — Sikerült-e valamit át­adni ebből a szenvedélyes­ségből a járás többi propa­gandistájának? — Az én területem ott is a gazdaságpolitika. A pro­pagandisták között kevés olyan van, aki nem a me­zőgazdaságban dolgozik. Így aztán * gyorsan megértjük egymást, hiszen közösek a gondjaink. Egyik-másik fia­talt biztatni kell, hogy mondja el a véleményét, ha úgy érzi: igaza van. Most nem. Miért. Majd a jövő hó­napban, akkor már túlie­szünk a premi um oszláson ... . Hat igen, nem könnyű ha­rag neikül megmondani ai igazai a magasabb beosztá- suaknak. En vezetőként is azt tartom: ha valamit nem csináltunk meg, azt is mondjuk meg, milyen oka volt, azt is. ha netán elfe­lejtettük... Egyébként is, aki újat vállai, az mindig első­nek ütközik a falba. Még­sem szabad meghatralni. A vezetői beosztás kockázattal jár. Csak látszólag tértünk el attól, ami a kérdés volt, hi­szen a gazdaságpolitikai tanfolyamok vezetői minden foglalkozáson szemben ta­lálják magukat a helyi problémákkal. Amikor ösz- szehívja a propagandistákat, szóba kerülnek ezek a tar­talmas, olykor heves viták. — Mi szép a propagandis­ta munkájában? Egy kis gondolkodás után valasizol: — Egyéb tevékenységemet is kiegészíti. Éneikül nem lenne teljes az eleiem. Nagy öröm, amikor megértik, amit tanítok. Szerintem ezt nem lehet érzés, lelkesedés nél­kül csinálni, pénzért pedig kiváltképp nem. Járt itt egy pesti előadó, folyton az órá­ját nézte, mert oda kellett érnie egy másik előadásra. Én legföljebb azt tudom megmondani, mikor kez­dünk, azt azonban nem, hogy meddig tart a foglal­kozás. Hadd beszéljenek, kérdezzenek az embereik ... Gubámyi Imre húszéves pro­pagandista-tevékenységét most szép kitüntetéssel is­merték el: a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta meg tegnap Budapesten a Lenin születésének 112. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségen. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents