Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

Vak gyermekek moitohaségg Köldökzsinór a társadalomhoz HÉTVÉGI sorsa. Szűkebb hazánkban — a szövetség adatai szerint —• másfél ezer embernek jutott - nyomasztó osztályré­szül az állandó sötétség. A hatévesnél fiatalabbakról nincs biztos adat: sok szülő oktondí szeméremből ma is titkolja, szinte szégyelli ki­csinye betegségét, mit sem sejtve arról, ‘hogy ezzel árt a legtöbbet. A legszerényebb becslések szerint több tu­catra rúg Somogybán a vi­lágtalan vagy súlyosan csök­kentlátó apróságok száma. A társadalom szempontjából szinte mostohagyerekek va­lamennyien : nemcsak me­gyénkben, hazánkban sincs egyetlen intézmény sem, amely gondozójukat, közös­ségbe integrálásukat jelada­tának tekinthetné. Sajót ismeretségi köröm­ben is találtam áldozatokat. Tehetséges, jóravaló fiatal értelmiségit, aki rendszeres italozásra adta fejét, mert véglegesnek és megváltoz­tathatatlannak hiszi kislá­nya állapotát. Ifjú, már- már kedélybeteg fiatal anyát, akinek jó szándéka és áldozatkészsége nem elég gyermekének különleges módszereket igénylő nevelé­sére — szakképzettség hiján. Bizalmatlanul, borúlátón emelem föl a telefonkagy­lót, hogy az illetékes veze­tőktől tárgyalási lehetőséget kérjek. Valamennyiűk megnyil­vánulása — egyelőre élőszó­ban — az emberi tisztesség és a tisztségviselői probléma­Egy óvónő Egerből érzékenység szép példája. Hadd idézzem őket kom­mentár nélkül. Dr. Üjsághy Erzsébet, a megyei tanács egészségügyi osztályéinak vezetője. „Hadd említsek a közelmúltból egy példát arra, mennyire sú­lyos ez a gond! Tizenkét­ezer bölcsődé® és óvodás gyermek látását vizsgálták meg nemrégiben megyénk­ben, s a szűrés nyomán öt­száz apróságnak azonnal szemüveget kellett rendel­ni. Nyilván számos vak vagy erősen csökkentlátó gyermekre bukkanhatunk — a már ismerteken kívül — egy tüzetes felméréssel. Bár a három és hat év közötii gyermekek nevelési és okta­tási gondjainak orvoslása nem az egészségügyi ágazat feladata, a részvételt a hely­zet feltárásában szíves-örö­mest vállaljuk, s ha netán hétközi óvodát hoznának létre valahol, az egészség­ügyi apparátust is biz.osíí- juk”. Pordány Horváth László, a megyei tanács "művelődési osztályának helyettes veze­tője. „A rokkantak segítése kötelességünk mind emberi megfontolásból, mind társa­dalmi érdekből. Igazságta­lanság, hogy a közösségi életformában, az iskola-elő­készítésben éppen azok a gyerekek ne vehessenek részt, akik a leginkább rá­szorulnak. Nem tudjuk még, milyen lesz a megoldás: ta­lán egy óvoda, talán több óvoda vagy iskola illetékes­ségi körébe utaljuk majd a vak gyermekek istápolását, attól függően, milyen a te­rületi eloszlás és milyenek az elhelyezési lehetőségek’*. Egy társadalom kulturált­ságának fokát semmivel sem mérhetjük hitelesebben, mimé a nők helyzetével — írta egyik kései levelében Marx. Ám a szebbik nem egyenjogúsága azóta ténnyé vált világunk valamennyi civilizált országában, aligha követünk hát el szentségtö­rést, ha a nagy filozófus megállapítását, korunk kö­vetelményeinek megfelelő­en, így alakítjuk át: egy társadalom kulturáltságá­nak színvonalát azokkal a törvényekkel, rendeletek­kel, tettekkel mérhetjük a legbiztosabban, me­lyek az elesettek, a megnyomorodottak érde­keit szolgálják, azokét, akik testi vagy szellemi fogyaté­kosságaik miatt az átlagos­nál csekélyebb részt vállal­hatnak a fogyasztási javak előállításából. Tavaly, a rok­kantak nemzetközi évében ismét kiderült: testihibás honfitársaink bevonása a társadalmi munkamegosz­tásba — erőfeszítéseink elle­nére is — sokszor ütközik meg az előítéletek és a bü­rokrácia akadályaiba. Ezúttal azokról szólunk, akik sohasem láthatták szü­leik és testvéreik arcát, akik nem futkározhatnak virgon­cán házuk udvarán, akik számára felfoghatatlanok az ilyen szókapcsolatok: kék ég, zöld fű, szürke ólomka­tona. Vak kisgyermekekről van szó. Olyanokról, aki­ket nem vesznek föl a „böl- osibe”, „oviba”, akiknek láttán még a fadarab is Jászai-drj Üj Jászai-díjasunk, Csó­kán.!/« Eszter Tördes Sárit, az egri tanító lányát játsz- sza ezekben a napokban Szomory Dezső Hermelinjé­ben. A Pálfi-szentélyben pi­ci gyászhuszár; varjúfeketé- ben, kitaposott félcipőben riadtan ácsorog, egy neki idegen szertartáshoz asz- szisztálva. Süt belőle a ».re­ménytelenség: hiába jott„ — Miért oszthatta Gothár Péter magára ezt a szere­pet? — Talán, mert azzal a hi­zonyos hatodik érzékkel megérezte: mennyire hoz­zám közelálló lelki karakter ez a Tördes Sári. Ilyen fél­szeg, gátlásos, vereségre született ember voltam én is. Ugyanakkor a legremény- telene'ob helyzetben is meg­próbáltam a rosszban meg­keresni,' kibányászni a csöppnyi jót. Ezért marad­tam életben ezen a pályán. Tördes Sáriban munkál valami pozitív agresszivitás. Tudja magáról, hogy vesz­tes, de utolsó pillanatig re­ménykedik. Föláldozta ma­gát egy férfiért, a sikerem­ber Pálfiért, talán csak be­mesélve magának azt a gye­rekkori flörtöt, pajtáskodást. Élet jelt kíván magáról adni, ezért utazik föl szűzi magá­nyából Pestre... Gondoljuk csak meg: ez nála fölérhet egy valódi pásztoróra válla­lásával! Még ahogy Péter- két, Pálfi gyerekét szoron­gatja, pátyolgatja, abban is a férfi iránti vonzalma tes­tesül meg. Ez a csám-pás kis óvónő az utolsó pillanatig vár valamire. A csodára, hogy Pálfi magához emeli; ha csak egy percre is. — Hogyan talált rá a Szomory-stílusra, Eszter? — Közösen kerestük Got­hár Péterrel. Szomory nem realisztikus játékstílust kö­vetel, A reális stíluson tű] egy jellegzetes hangnemet, gesztusrendszert. Külön ko­reográfiát! Amikor eljön az őszinteség ideje, mi megpró­báltuk „kimerevíteni” a fi­gura gesztusai. Így «alt megindultságot érez de aki­ket otthon tartózkodó édes­anyjukon kívül — alig köt össze köldökzsinór a társa­dalommal, egészen hatesz­tendős korukig. Gondjaik ismertetése ta­lán sohasem jutott volna eszembe, ha a véletlen nem hozott volna össze nemré­giben egy ifjú pedagógusnő­vel. Világtalan kicsinyek nevelésére és oktatására ka­pott szakképesítést tavaly a Gyógypedagógiai Főisko­lán, képzettségének megfe­lelő álláshoz azonban nem juthatott. Legalábbis a Dél- Dunántúlon nem. A hatéves­nél idősebb vak gyermekek oktatása egy fővárosi isko­la feladata, a kisebbek be­vezetése a társadalomba, az iskolaelőkészítés pedig „nem közügy” ■— ezt a választ kapta az állást kereső gyógypedagógus még a szomszédos megyében is, melyet a fejlettség és a mű­veltség non plusz ultrája­ként emlegetnek. Azóta egy közművelődési intézmény­ben dolgozik szorgalmas, megbecsült munkatársként, ám nem titkolt szomorúság­gal amiatt, hogy nem tevé­kenykedhet a pályáján. Va­jon mennyire egyezik sze­mélyes érdeke a közérdek­kel? Forró Józsejnek, a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége megyei elnökének elbeszé­léséből kiderül: jóval na­gyobb a tét, mint egy pá­lyakezdő értelmiségi élet­visszatérővé, mozdulatrtm­mé az a majdnem-krisztusi kéz-széttárás, ami Tördes Sárinál éppúgy megfigyel­hető, mint Pálfi Tibornál az első őszinte mondatkor. Sajnálnivaló és nevetséges egyszerre ez a vénlány Egerből. Tiszta levegőt hoz a „bűnbarlangba”, közben azonban egy kicsit veszít fe­ketébe burkolt fehérségéből; emlékezzünk csak milyen zavartan mohó mozdulattal Cgy is tettek. Tehették: maga a királynő. Mária Te­rézia is támogatta munká­jukat. Korabeli adat: olyan nagy 'Volt a hamuzsír előál­lítása céljából elégetett fa­tömeg, hogy a fém- és üveg­hutáknak többször kellett átköltözniük újabb erdősé­gekbe. Ameddig „szem csak el­lát, az erdőkben minden irányban füstosziopok go­molyognák az ég felé, s a kérdésre, hogy ez mit je­lént, rendesen ez a válasz: ott a hamuégetők működnek. Ezek ugyanis a legvasta­gabb. de legnagyobb részt teljesen egészséges bikkfákat fölkeresvén, azok természe­tes vagy mesterséges vájt odúiba ökölnyi taplót dug­nak, s azt meggyújtvón, to­vább ballagnak, hogy a mű­tétet a legközelebbi bikknél ismételjék. E fák lassanként meggyulladván, égnek, míg a tűz annyira elharapódzott, hogy egyensúlyt vesztve, összeomlanak. Ily óriás alól azután egy-két zsák hamut kaparnak ki ...” Lónyay Menyhért lRPfi- bun (!) interpellált ekként a hamuzsiregetes el ion szol va A iahaimi szenencsecsiBega markol ki egy tueat szivart a dobozból! Aztán — már koldulva egy simogató moj- duiatért — elmondja a Hitért tulajdonképpen jött: „Az én életem tiszta— legyen szána­lommal irántam." Suta csók­ja nem éri el Pálfi ajkát. Tördes Sári éle tjeit adott magáról. - Csákányi Eszter eggyel szaporította emléke­zetes alakításait, I- I­akikor már jócskán leáldo­zott.” Ám erősen csökkent, hiszen a káliumkahbonátot könnyebben, olcsóbban elő­állították répamelaiszból és gyapjú veríték bői. Mai ka tasiztrófá regénybe illik a XVIII. • századi lán­goló, füstoszjopot hányó. Ba­laton környéki erdők képe. Az „eredmény” nem ma­radt el. Mellőzve itt az erdő- pusztulások kedvezőtlen ha­tásainak részletes bemutatá­sát csak az ekneztelenített domboldalak. hegygerincek és a völgyekben futó vízfo­lyások kapcsolatának meg­változtatását hangsúlyozom. A Balaton vízgyűjtő-terüle­téit természetes állapotában még II. József idején is több mint háromnegyed részben erdő borította. Ez az arány napjai nikiban a fokozott er­dősítések ellenére is alig. haladja meg az egynegyedet. Az erdő visszaszorulása utat nyitott, azoknak a felszín- formáló természeti erőknek, a víz és a szél romboló mun­kájának, amelyektől a fák korsóban megvédtek, a tá­jat. A Balaton vidékén a bar­na erdőtalajok különböző vakolatai alakultak, kft. A Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője: „A Vakok és Csökkentlátók Szövetségé­vel közösen felmérjük a helyzetet. Felelősségem tu­datában ígérhetem: hamaro­san megoldási lehetőséget találunk." y. Több tucatnyi, állandó sö­tétségben élő kisgyermek sorsa fordulhatna napfénye­sebbre az ígéretek teljesülé­sével. Egy országosan egye­dülálló, talán mások számá­ra is példamutató kezdemé­nyezés valósulhatna meg. I. A. faón ást* (tölgyek, bükkök) felszín alatti része, a gyö­kérzet mélyen benyúlik a talajba, s gazdagon behálóz­za. A hatalmas gyökerek a mélyből veszik föl a táp­anyagokat és a vizet. Az evente termelődő szerves anyag (levélzet) vastag avar-takaróvá alakul. A ra­liul lőtt csapadék az avarból humuszsavakat old ki, s ezek­kel telítődve lefelé áramlik a mély, a vízfelvétel miatt szárazabb rétegekbe. E hu­muszsavaktól a talaj lazább, morzsa lékosa bb lesz, s a víz megkötésére, tárolására még alkalmasabbá válik. Egy-egy kifejlett nagy fa mint óriási víztároló működ ik. A barna erdei talaj köniy- nyű, laza szerkezetű. A szél és a víz egyaránt könnyen magával ragadja, ha a fa megöregszik (vagy kivág­ják), és megszűnik a ned­vesség lefelé való áramlá­sa. Az elragadott, vízfolyá­sokba jutott termőföld kü­lönösen a Balatonnál veszé­lyes, mert nagy a tavat öve­ző táj függőleges tagoltsága. Még a tó szomszédságában is 150—200 méternél maga­sabb a dombsorok, keskeny hátak teteje; igen közel van­nak egymáshoz a völgytal­pak és a völgyhátak, gyako­riak a 25—30 fokos lejtök. Tovább súlyosbítja a hely­zetet, hogy a Balatonnál nemcsak a felszíni rétegek laza szerkezetűek hanem az altalaj is az: lösz, folyóvízi homok, márga. agyag. Mi­után a szél es a víz lehord­ták a kiirtott erdők moi-asa- leikos humuszát, az. enoran «ante felgyorsul a kaaus CSUPOR TIBOR MIS-BALATONI BARANGOLÁS Jelentős esemény színhe­lye lesz Barcs vasárnap 15 órától, ahol a művelődési központ nagytermében kó­rushangversenyt rendez a városi tanács intézményirá­nyító osztálya, a városi út­törő elnökség és a Vikár, Béla Állami Zeneiskola. A rendezvény — melyre ven­dégül hívták Kodály Zol­tánnál is — a homokszent- györgyi, a ladi, a csokonya- visontai, a babócsat, a ber- zencei, a barcsi I. és II. szá­mú iskola kórusai mellett fellép a kaposvári Tóth La­jos Általános Iskola énekka­ra is. Csurgón, a TIT természet - tudományi stúdiójában ki­állítás nyílik ma , Fizikai esz­közök és jelenségek címmel. Április 14-ig tart nyitva na­ponta 8 és 17 óra közötti A kiállítás idején szakelőadá­sok hangzanak el. Falunapo­kat rendeznek a_ hét utolsó napjain Csurgánagymarton- ban és Somogycsicsóban. A társadalmi műnk® mellett kulturális műsort is szervez­tek. Somogycsicsóban a csurgói Csokonai Művelődé­si Központ fotó-dokumentá­ciós kiállítást rendezett. C.s argón« gymarton bon a képzőművészeti szakkörök mutatkoznak be. A művelő­dési intézmény egyébként a hét végén diszkót rendez a kisközségek fiataljainak. Va­sárnap a somogvszobi ama­tőr színjátszó csoport vidám egyfelvonásosait nézik meg az ifjak. Gyermekra j z-kiá Ilitás várja a siófokiakat a Dél- balatoni Kulturális Központ­ban. Itt látható a KISZ do­kumentációs kiállítása is a negyedszázados tevékeny­ségéről. Április ötödikéig te­kinthető meg. Kaposváron, a KiHtián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban ma 14 órakor nyílik meg a me­zőgazdasági dolgozók máso­dik népművészeti kiállítása, mely április húszadikáig tart nyitva, naponta 10—18 diá­ig. A fiatal utazók 17 óra 30 perckor gyűlnek össze ma. A rock-klubban Földessy Dé­nes, a Dunántúli Napló mun­katársa tart rocktörténeti előadást 18 órától. Szómba ­kőzetek talajmechanikai tu­lajdonságai miatt A lösz­ben függőlegesen könnyen mozog a víz, ebben az arányban kicsi a lösz össze­tartó ereje, ezért gyorsan át­engedi a csapadékok A lösz- íéteg alatt átázik az agvag- taiaj, máliékarwiyá válik, nem. bírván a fönti réteg súlyát. Az átázott lösz oldal­irányú összetartó ereje cse­kély, függőlegesen megre­ped, elválik és nagy dara­bokban aláomlik s elázik. Ma a Balatont mindenütt meredek falú löszszakadékok kísérik. „Az eredetileg folyamatos lösztakaró majdnem telje­sen az emberi beavatkozás miatt hézagossá lett, külön­álló vagy «ősén szétszab­dalt részek re danabolódik” — foglalja össze a folyamat végeredményét Erdélyi Mi­hály geológus, • A tömérdek hordalék megváltoztatta a folyók víz­járását A folyók, a pata­kok szívesen terítették szét a homokot, az iszapot a me­der csendesebb partjain, sa­ját. ágyukat sekélyesítve el. A szennyes ár a korábbinál mind gyakrabban lepett ká onnan és szélesen elöntötte az iszapjával a rétet, a mo­csári erdőket. S amilyen könnyen kilépett ágyából a folyó, olyan nehéz volt oda visszatérnie. A hordalékkal telítődött völgy gyorsan mo- csaraisodott, vadult A leom- ló víztömeget nem fogja, apasztja az erdő, a bozót — mindent a völgynek kall el­szállítani. ton 14 és 16 órakor Rodolfi lép föl az ifjúsági házban. „Vigyázat, csal!” Hétfőig még megtekinthető a Kis­dobos ügyes kezek című ki­állítás is. A latinra Művelődési Központból kaptuk a hírt, hogy ma elmarad a nyugdí­jas pedagógusok klubjának rendezvénye, de a kertbará­tok körének tagjai össze­gyűlnek 17' órára, hogy me^iallgassák Katona Antal szakmérnök előadását a ta­vaszi növényvédelmi mun­kákról. Egyébkén t az intéz­mény gondol a gyerekekre; a szünidőben kétszer is lesz filmvetítés. Ötödikén 10 órakor a Gullivert, hetedi­kén 10-kor A dzsungel fiát játssza a Latinca moá. Áp­rilisi bolondságok címmel tartanak ma a Petőfi könyv­tár ifjúsági klubjában játé­kos vetélkedőt. A Csiky Gergely Színház­ban ma csak egy előadás lesz Szomory Dezső Her­melin című játékából — 19 órakor —, melyet a Rátkai- bérietesefc néznek meg. Gothár Péter rendező Máté Gáborra. Básti Julira, Lázár Katira, Koltai Róbertre, Po­gány Juditra, Csákányi Esz­terre — új Jászai-díjasunk- ra —, Bezerédy Zoltánra, Rajhona Adámra, Dánffy Sándorra, Gyuricza Istvánra bízta a főbb szerepeket. Szombaton 19 órakor Shakespeare III. Richard cí­mű tragédiája kerül színre Babarczy László rendezésé­ben. A címszerepet Rajhona Ádám alakítja, és fontos szerep jutott Koltai Róbert- nek. Gőz Istvánnak, Kará­csony Tamásnak, Dánffy Sándornak, Pogány Judit­nak. Báefci Julinak, Lukáts Andornak, Spindler Bélának is, A szombati stúdióelőadás — Ismeri a Tejutat? — el­marad. Vasárnap 13 óra 30 perces és 19 órai kezdettel a Hermelint játsszák. A mozik közül a Vörös Csillag szombatig a Földet veszünk Vadnyugaton című magyar vonatkozású román westernfiknet ajánlja va­sárnapra pedig a Tizedes meg a többiek című filmet, illetve A kétbalkezes és az öröm lány című amerikai vígjátékot. A .Szabad Ifjúság két filmje: 16 órától az Ál­ba Regia, 18 és 20 órakor A kék lagúna. A Latinca moziban a Hideg napokat játsszák. A Mozirmízeum szombat-vasárnapra a kétré­szes Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok című amerikai filmre vár nézőket. Képünk azt bizonyítja, • horgász a természetet, no meg a kapást kedveli Iróte végén is.

Next

/
Thumbnails
Contents