Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
t Megváltozott feltételek kozott Somogysárdon, Buzsakon, Somogyváron végezzük el helyben a térburkolást és építjük meg az odavezető utat. A berendezi« egyébként nemcsak hidegaszfaltot tud készíteni, hanem belónt és pernyebetont is. Kapacitása óránként 150 tonna lesz. A barcsi bitumenemulziónak csak egyik felhasználója lesz a kaposvári KÉV, hiszen az új utak építésén kívül a meglevők javításához is kell az új anyag. Ezt a terméket a Dél-Dunántúlon kívánja az Építési Műanyagfeldolgozó Gyár forgalmazni. A Kemikál három Ilyen üzemet épít az országban. I)r, K. L Hogyan érintik a gazdálkodás feltételeit a szabályozók legutóbbi módosulásai? Hogj'an tudnak reagálni a körülmények változásaira? — erre kerestünk választ nehány termelőszövetkezet ben a közelmúltban. — Mi a kalászosokra 25 százalékos támogatást kapunk. így mar az ősszel ehhez igazítottuk a vetesszer- kezetet •— mondta Erdélyi Lajos, a somogysárdi termelőszövetkezet elnöke. — 1959 hektárnyi őszi kalászost vetettühk, a tavasziakból pedig 323 hektár lesz a kalászos. Ez összesen ‘ közel 2200 hektárt jelent, 500 hektárral többet, mint korábban. A búzát részesítjük előnyben, 1819 hektárnyit vetettünk belőle; kisebb részt képvisel az őszi. tavaszi árpa es a zab. Igazság szerint azonban ezek a változások nekünk nem sok jót hoztak, ugyanis, ha az ösztönző és* elvonó intézkedések eredményét összevetjük, nem jelentenek . jövedelemtöbbletet még így sem, hogy a termelési szerkezetet igyekeztünk a szabályozókhoz igazítani. — A szarvasmarha-ágazatban történt változásokra gondol? — Elsősorban azokra. Mert igaz ugyan, hogy a hízómarha jövedelmezőbb lett, de ezt a -tejből vették el, nálunk pedig a tej termetes jóval nagyobb arányú, mint a húsmarha. Itt viszont nem lehet egyik napról a másikra váltani. Amikor meghirdették a szakosodási programot. mi a tej mellett döntöttünk, ráálltunk a keresztezésre. lassan elértük a tehenenkenti 4000 literes termelést — ezen most. hirte- ienjeben nem változtathatunk. Amit tehetünk: a tejtermelést szinten tartjuk, a szaporulatot pedig lehizlaljuk. Igyekszünk minél több tehenet kihelyezni a háztájiba. es ennek szaporulatát is visszavásárolni, hízóként eladni. — Hogyan befolyásolják a megváltozott közgazdasági körülmények a buzsáki termelőszövetkezet gazdálkodását? — Nálunk szerencsére jobb a helyzet, főként az állattenyésztésben — mondta Ecséri László, a tsz elnöke. — Az üzemanyagköltségek, az ipari alapanyag- árak változásai természetesen minket is kedvezőtlenül érintenek. A gabonaprémiumot pedig — véleményem szerint — az üzemek kilencven százaléka* nem tudja igazán kihasználni, az előirt feltételek mellett. Mi is csak kevéssé tudjuk növelni a gabona területet — annyival, amennyivel a szá- lastakarmanyok területét csökkentjük, minthogy állat- tenyésztésünk jórészt a gyep- gazdálkodásra támaszkodik. Húsmarha-ágazatunkat viszont kedvezően érintik a változások: a hat forint plusz es a hét százalékos ár- kiegészítés változatlan állomány mellett körülbelül tíz- százalékos eredményjavulást hozhat. A hatodik ötéves terv során jelentős fejlesztést tervezünk, az ötszázas tehénletszámot 300-ra szeretnénk növelni. A juhászat piaci viszonyai is, kedvezően alakulnak, így ezt az ágazatot is bővítjük a hatodik ötéves tervben — 1300 hektáros gyepterületünk ezt lehető ve is t^sz: —, 1000-ről 3000-re növeljük majd az anyajuh-állományt. Mindennek persze korlátokat szabnak fejlesztési pénzeszközeink, így a változás lassúbb lesz a lehetőségeknél. Mindenesetre a meglevő eszközöket nyilván oda fektetjük be, ahol a legtöbb jövedelmet hozhatják. — Milyen, a „mérleg” Somogyváron? Hogyan igazítják hozza a gazdálkodást? — Nálunk kereken négymillióval rontja az eredményt a szabályozóváltozás, változatlan termelési szerkezet mellett — mondta Bécsi József, a Somogy vári tsz főkönyvelője. — A „legkeményebb” tétel a tejprémium: a tejnövekményre éppen idén lehetett volna számítani, várhatóan megkaptuk volna a harminc százalékot. A tejprémiuna változása így egymilliót, a tejár-kiegészítés csökkenésé pedig 1 millió 200 ezret vesz ki a zsebünkből. A marha- hús-kibocsatást növeljük ugyan, de ez nálunk — az ágazat súlyából eredően — nem hoz túl sokat, csak mintegy 600 ezer forintos növekedést. A gabonaprémiumot nem tudjuk kellően kihasználni. A kukorica területét az energiaigény miatt évről évre csökkentettük, in- káhb az ipari növényekre: cukorrépára, napraforgóra állunk rá. Az energiafó- gyasztás csökkentésével igyekszünk takarékoskodni. Nemrég vettünk egy kis számítógépet, s programozni akarjuk az energiafogyasztást, a gépek üzemel telesét, és takarmányoptimalizálási programot is viszünk a gépre. M. E. KGST-tanácskozás Siófokon A keverömester A gyékényes! Csokonai termelőszövetkezet zákány! keverőtelepén egy mérleg es ueatnyi zsák mellett talai- ,uk Brigovácz Tamást. Az elszállításra kerülő koncent- . áuiimot, a baromfi - es a marhala pót állítja össze. — Ezt a munkát nemrég bízták rám; előtte a vezérlö- >ultot irányítottam. Mutatja a munkahelyét, a .is szobában levő több tucatnyi, különböző színű és felírató gombbal ellátott vezérlőpultot, s magyarázza, %melyik mélyen célt szolgál. Társai tisztelik.: tekintély« van a többiek előtt. — Egyik olyan fiatal munkásunk, aki szorgalmával s határozott politikai állásfoglalásával bizonyult méltónak arra, hogy a múlt esztendőben a kommunisták soraiba kerüljön — mondja róla Jánosa Sándor, a tsz partveze- tősegének titkára. Brigovácz Tamás hutszoo- kilenc éves. Megismerve céljait, terveit, igazat keill adnunk a pártvezetésé® titkárának. — Hogyan lett keverőme*ter? — Mondjam azt, hogy véletlenül? Vegyipari Szakmunkásnak tanultam. Budapesten a Taurus gumigyárban dolgoztam, azután életem úgy alakult, hogy katonai szolgálatra Somogyba kerültem. Leszerelésemet követően jöttem ide 1975-ben a termelös/űvetkezetbe. Előbb gépkocsirakodó vattám, majd amikor megindult az új keverőüzem, ide kerültem; itt tanúi lám meg azt, amit jelenlegi munkámban hasznosíthatok. Szorgalmáért, igyekezetéért választották társai a Latinca Sándor brigád élére. Az első évben — 1980-ban — elnyertek a szocialista címet, tavalyi eredményükkel pedig a bronz koszorút. — Most mar nem én vezetem a brigádot, mert más elfoglaltságom ezt nem tes^i lehetővé, de azért továbbra is brigádtag maradtam! Határozottságával eirde- melite ki, hogy harmadik esztendeje, fiatal kora elleneire beválasztották, a tsz ellenőrző bizottságába. S amikor a múlt év végén a párt- vezetőségben egy hely megüresedett a járási pártbizottság hozzájárulásával Brigovácz Tamas került a helyere, aorta csak egy eve párttag. — E tisztségben még nem sokat tehettem, hiszen ez nemrégen történt. Propagandistaként is tevékenykedem zákányi alapszervezetben. A bizalom, az ellenőrző bi x>.. Ságba es a partvezetöségoe történt beválasztásom nagyon jólesett. Példás raun- kaval keU visacpoano», Olaj helyett víz r Uj anyagot használnak az útépítők Bitunsenemulziót készítő új üzem épül Barcson a Kemikál Építési Műanyagfeldolgozó Gyárában. Francia know-how alapján gyártanak majd itt útépítő anyagot. A harmincmillió forintos költséggel készülő új üzem évente 15 ezer tonna bitumenemulziót készít Ennek egy részét a Kaposvári Közúti Építőváilalat használja majd föl Gyékényesen épülő hidegaszfalt-keverő üzemében. Éppen ezért a barcsi beruházásho- anyagilag' is hozzájárult. Az új eljárással készülő bitumenemulzió oldószere olaj helyett víz, s ez jelentősen növeli gazdaságosságát i\z .sem.. közömbös, hogy a ^belőle készített aszfaltot a levegő hőmérsékletén lehet fölhasználni. A jelenleg használt aszfaltot 150 Celsius- íok hőmérsékleten dolgozlak be. Az ' anyag hőmérséklete technológiai előírás, s ez meghatározta azt is, hogy milyen távolságra lehet elszállítani. Az új eljárással készülő termék hosz- szú ideig tárolható, és károsodás nélkül szállítható. A technológiai váltás az útépítők munkakörülményeit is jelentősen javítja. A beruházás gazdasági . előnyei tehát nyilvánvalók. Hogyan áll a munka? Gittinger Pál, a barcsi Építés! Műanyagfeldolgozó Gyár műszaki vezetője: • — Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat végzi az építéssel kapcsolatos munkákat. Gyárunkban korábban is volt bitumenemulziót készítő üzem: ennek azonban más volt a technológiája és a kapacitása sem olyan nagy, hogy az igényeket kielégíthette volna. Ügy kell építenünk, hogy közben a régi gyártási eljárással folyhasson a termelés. A munka üteme megfelelő. jelenleg nem látjuk akadályát annak, hogy az év végére elkészüljön az új üzem. Pusztai Jánosné, a Kaposvári Közúti Igazgatóság főkönyvelője: — Keverőtelepünket azért létesítjük Gyékényesen, mert ott van a kavicsbánya. Helyét a bányával szemben, a vasút másik oldalán jelöltek ki. A beruházás jó ütemben folyik: az NSZK-ból megérkezett a keverőgép, megkezdődött az összeszerelése, és várható, hogy június elejen már termel is a telep. Amíg a barcsi beruházás elkészül, máshonnan vásároljuk a hidegaszfalthoz a bitumenemulziót. Az a tervünk, hogy a telep üzem behelyezése után készülő első termékekkel Közös konténerpark Tegnaptól április 23-ig Siófokon tanácskoznak a KGST-országok nemzetközi üreskonténer-használati egyezményben részes tagállamainak képviselői, valamint jeles közlekedési szakemberek, az FPK-iroda es a KGST-titkárság küldöttei. Az említett egyezményt 1974- ben írták alá, és a kilenc tagországon kívül Kuba és Mongólia képviselői is. A megállapodás oka. hogy a konténeres fuvarozás legnagyobb gondja az üres konténerek visszajuttatása a tulajdonosnak. A konténer ugyanis üres állapotban is ára, tehát fuvardíjat kell utána fizetni. (Ezért például a MÁV konténerei a tőkés országokban nem vesznek részt a kereskedelemben.) Az egyezmény lényege: a közös használat, az egyenlő számú es jellegtelen csere. Vagyis: valamennyi szocialista ország megveszi a tulajdonjogot, közösen használják a konténereket. A jellegtelen csere pedig azt jelenti, hogy az átvétel-átadáskor nincs jelentősége annak, hogy kié a konténer, s az felhasználható bel- és külföldi forgalomban egyaránt. Brigovácz Tamás életében is a katonai szolgálat hozott jelentős fordulatot. Beczen- cére került határőrnek, s mint az őrs egyik KlSZ-istá- ja tartott kapcsolatot a helyi es a környékbeli községek ifjúsági szervezetei vei. Így ismerkedett meg feleségeiéi,' s leszerelése után költözött Zákányba. Igyekvő, társaira jó hatással levő dolgozónk, aki mostani beosztását, a keve- rőmesteri feladatot is igen nagy íelelősséggel látja el — mondja Honfi László, a telep vezetője. A jövővel kapcsolatos célja. elképzelése is határozottságáról vall Brigovácz Tamásnak, Tucatnyi szarvasmarha. borjú van otthon a háztájiban, naponta 30—35 liter tejet adnak le. Bérelnek szántót, legelőt, hogy az állatok takarmánya meglegyen. — Két gyermekünk van, egy elsős kisfiú es egy ovis kislány. Zákány központjában mar evekkel ezelőtt vásároltunk égj' telket, családi házat akarunk építeni. Talán az ősszel már el is kezdhetjük a munkát. Társaim a brigádból ígérték, hogy jönnek es segítenek. Majd én is v^&zonzom nekik ... S mielőtt elköszönnénk tőle, még ezt mondja: — Örülök, hogy amellett döntöttem, Somogybán maradok. Megbecsülik a munkámat, segítenek, hogy csaladom jövőjét biztositóas- [ sam. Saal« Lasst» I Baktériumimport Baktériumokat vásároltunk Svédországból a tenyésztésükhöz, felhasználásukhoz szükséges technológiával együtt — olvasom egy tudományos la j ekozfa L o ban, . s mi tagadás, elmosolyodtam. Nem véletlen ez, mert külkereskedőink találékonyak voltak az elmúlt évtizedekben, ha meglepetéssel kellett szolgálniuk. Importáltunk nji már a kesudiótól kezdve a spanyol uaiotuseipón, balkáni padlizsánikrán at mindenfelét, de baktériumokat tudatosan meg soha. Ráadásul nem is százat, ezret vettünk, hanem egy egész törzset, a neve: streptococcus íaecium. Jegyezzük meg ezt a nevet, fogunk meg hallani róla. Ez a baktériumíajta az egészséges gyerekek be'bórájában található, emberre, állatra teljesen veszélytelen élőlény, viszont felhasználása — némi túlzással elve — forradalmasíthatja az állattartást. Nem alkarok itt tudományos igényű leírásba bocsátkozni, csak a szakemberek véleményét igyekszem lefordítani a laikusok nyelvére, hátha nagy felismerésekkel is megajándékoz bennünket ez a parányi élőlény. Mit tud ez az élőlény? Nos, ha takarmányba keverik, azonnal munkába kezd. Az állatok gyomra tele van kórokozó baktériumokkal, elősdiekkel, a streptococcus ezeket elpusztítja, s miközben jóllakik, maga is fehérjévé változik. Ez a baktérium óriási jelentőségű a silózott takarmányok . alkalmazásában is: pusztítja a kórokozókat, s mivel fehérjéié alakul, dúsítja a silót, növeli tápértékét. A dúsított siló fokozza az étvágyat, miközben kevesebb abrakra van szükség. Külföldön már azt is kiszámoltak, hogy körülbelül 25—30 százalékkal kisebb az állatok abrakigénye, ami ugyancsak gazdasági haszon. Ebben a baktériumimportban úgy tűnik, sok minden utal a jövőre. Mindenekelőtt az, hogy az ehneieti kutatás és a napi gazdasági gyakorlat' között igenis szoros szálak fennhatok. Ebben a know-how vásárlásban az allateiettan tudósai, agrármérnökök, közgazdászok, pénzügyi szakemberek dolgoztak együtt svéd kollegáikkal. De hogy mindez ne csak a szakemberek jóindulatára legyen alapozva, a Mód őri Állami Gazdaság es a Medimpex, valamint a svéd Mediphram cég közös vállalatot alapított a streptococcus felhasználására es a baktérium tenyésztésben rejlő további lehetőségek kiaknázásara. Mondhatni: nemcsak az elméleti kutatás találkozott .a gyakorlattal, de mindez egy közös cél érdekében történt, ami ugyancsak nem mindennapi dolog. Nem általában folynak a kutatások, hanem konkrétan, a streptococcus felhasználása érdekében. Ismert a cél, s ez utat nyit a kutatok előtt, s a felhasználók is pontosan ismerik a gyakorlati alkalmazás várható hasznát. Manapság gyakran hallani a kutatás és a gyakorlat ellentmondásos érdekeiről. Kutatók panaszkodnak, hogy munkájukat azon mérik, mekkora hasznot hoz a gyakorlatnak, a felhasználók'pedig azt sorolják, hogy mikor nem mentek semmire a kutatások eredményeivel, mert hiányzott az alkalmazás fel- teteírendszere. Ezúttal azonosak az érdekek, s ez garancia lehet az eredményes folytatásra. Ezúttal senki sem vonta kétségbe az importüzlet létjogosultságát. hiszen a tőkés, import később kemény valutát termel. A közös, érdekeltség az egészséges szemléletet is alakítja: a haszonéi vűsé- get, az okos gazdálkodásét M. G. SOMOGYI NÉPLAP
