Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

/ Fßiwätel indul, gnapút Cha-oha-oha A Magyar Filmgyártó Vál­lalat Lumumba utcai köz­pontjának egyik tolyoeója valóságos kis múzeuma * filmnek; a legnagyobb si­kerekre íotok emlékeztet­nek, a legendás alkotók szo­bor-portréiként néznek ránk: Hegyi Barnabás, Gentler Viktor, Bán Frigyes .. Most nem világit a „Csend, feIvé- tel!"-tábla, A vetítőterem — impozáns méretű, faburkola­tos csarnok oetamyeles mikrofonokká 1, reí lektorok­kal — viszont olyan rrarvt a méhkas. Egy fiatal stáb be­mutatkozására szólt a meg­hívó. A reklámpsTachológia - ban direct mail-nek hívják art a módszert, amikor a vevőt a nevére szóló levél­lel csalogatja a kereskede­lem. A leghatásosabb fogás: valószínű ezért jelentek meg a meghívottak ilyen saé-p Beámban. Meg aaért is. mert eteófi tettesekkel találkozni mindig izgalmas: lehet, hogy a jövő legjobb magyar fil­meseivel ismerkedhetünk. Kérdést János, a Cha-che­eha című új magyar játék­film rendezője nem egészen ismeretlen. — Milyen Mőzménpek után nyílt lehetősége mozi­film készítésévé? — Rövid dokumentumfil- met csináltam 1975-ben Chicago címmel. A Ma­rathon is rövidfilm voK. 1977- ben Nyuszikák címmel já­tékfilm következett, ez is, meg a Das Lied is az előző kategóriába tartozott, tehát nem volt egész estés alko­tás. Hadd említsem meg a somogyi olvasoknak: a Des Hied-ben Komlós István, a Csiky Gergely Színház mű­vészé alakitóttá az egyik fő­szerepet, akit en a Bűvös erdő című gyerekdara'»ban láttam Kaposváron, Szeret­tem volna meghívni a Cha- chsáeha egyik szerepére is, de éppen külföldön tartóz­kodott. Azt meg rr*i tegyük hoz­zá. hogy a Marathon Ober- hausenben a legjobb nem­zeti kollekció díjazottjai kö­zött volt, a Nyuszikák Tours-ban nagydíjat kapott, a Das Lied Lille-ben Fip- resci-díjban részesült. A Cha-cha-cha a hatvanas évek elején játszódó lírai játékfilm, melytől nem ide­gen a humor sem. Fő hely­színe egy tánciskola, ahol a korszak kamaszhősei eseti e- nek-botlanak a son közvet - len és közvetett értelmében: ügyetlen lábbal hímezik parkettre a rumba figurád, és zavartan ismételgetik «lo­re kimódolt tórtenetecsikei - két, melyekkel érdekesnek, szellemesnek szeretnének tűnni a lányok előtt. Nem részletezzük a cselekményt — tulajdonképpen nem is erre tette a hangsúlyt Ko­vácsi János —. az országos bemutató idejére tartogat­juk mondanivalónkat. Annyit azonban most is el­árulhatunk: egy kedves, fél- szeg kamaszát u áll a törté­net középpontjában, aki ter­mészetesen a legfeltűnőbb lányba szerelmes. Gruber Ernőt ez a tánciskolái este es éiszaka érleli felnőtté... — Kicsit úgy érzem: foly­tatása a Cha-cha-cha Milos Forman Fekete Péterének, Peter Bogdanovich Utolsó mozielöadásának vagy a Ka- maszikorom legszebb nyara című amerikai filmnek. Egy motívuma pedig emlékeztet Lindsay Andersonnak, a 'free cinema irányzat (szabad film) vezető egyéniségének Ha című, híres filmje híres jelenetsorára. Jól lá­tom ? — ezt már a veti tós után kérdezem a rendezőtől. — Kétségtelen, hogy Bog­danovich filmjét például tíz- sswr- tizenötször néztem vé­gig. Egy generáció nőtt föl ezeken a filmeken. Tehát TIT-KÖZGYÜLÉS KAPOSVÁRON A (negyei ismeretterjesztés fellegvára A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat kaposvári szervezete sorakoztatta föl a legtöbb értelmiségit tagjai sorába a megyében, az itt tartott előadások számából pedig arra a következtetés­re jutott a VIII. közgyűlés, hogy a somogyi ismeretter­jesztés fellegvára Kaposvár. A rendezvények felét tartot­ták ebben a városban. Csütörtökön délután Ma­gyar József, a TIT Somogy megyei szervezetének fö- múrrkatársa adott számot a küldötteknek a városi szer­vezet öl éves, tevékenységé­ről. Kiegyensúlyozottan fejlődött az ismeretterjesztő munka a megyeszékhelyen: növekedett az általános és a politikai műveltséget gya­rapító rendezvények száma. Népszerűek voltak a gazda­sági élettel, a termeléssel foglalkozó témák, a külön­féle sorozatok es fórumok. Korszerűbb lett a tanfolyam szintű oktatás is. Az elmúlt öt évben megkétszereződött az előadások száma Kapos­váron, s hatezer-háromszáz- hetvenhelen tanultak ide­gen nyelveket • ebben az idő­ben. Fokozódott az. érdeklő­dés * természettudományok iránt, sok érdeklődőt von­zottak a környezetvédelmi és egészségügyi előadások is. A jogi, a pedagógiai és a filozófiai előadások azon­ban a. vártnál kisebb sikert arattak, s ezt a propaganda fogyatékosságának tulaj­donítják. A tanfolyamok népszerűsége a VII. küldött- gyűlés után bontakozott ki. Korábban kizárólag nyelv- tanfolyamokat szerveztek, most mar számos közisme­reti tanfolyamra is beirat­kozhatnak az érdeklődök. Szabó-varró, ezámrtástech- nikai. barkáé*, szakmai át­képző tanfolyamok bizo­nyítják, hogy van igény ilyenekre is. Ígéretes kezdeményezés a gyermekek számára szerve­zett nyelvoktatás: a tíz-ti- zennégy évesek korosztályá­ból 1981-ben kilencvennyol­cán tanultak .német, illetve angol nyelv®!.. Nagyobb lét­számban működött a kis matematikusok baráti köre. A rendezvényeket legin­kább a hűsz-negyvennégy evesek látogatják, állapítot­ta meg a beszámolóban Ma­gyar József. Meglepően ala­csony a részvevők aránya az idősebb korosztályból. Megyénkben is nőtt a jelen­tős szabad idővel rendelke­ző nyugdíjasok száma, ám az ismeretterjesztő rendez­vények nem keltettek ben­nük érdeklődést. Vajon mi­ért nem ? Felelettel tartozik erre a kérdésre az ismeret­terjesztő szervezet. Ugyan­akkor a/.t >s vizsgálni kell, miért csökkent a munkás- szállásokon az ismeretter­jesztő előadások száma, csu­pán a SÁÉV él a lehető­séggel. És az szinte hihetet­len. hogy a város környéki településeken az utóbbi idő­ben egyetlenegy előadás sem hangzott el a TIT szer­vezésében. A TIT kaposvári szerve­zete rendelkezésünkre bo­csátotta a taglétszámra vo­natkozó kimutatását is. Eb­ből megállapítható, hogy fontos szerepe van a taní­tóképzőben a TIT-csoport- nak. Százharmincnyolcan iratkoztak be a szervezetbe, s ezzel egyben az előadók utánpótlásáról is gondosko­dik a főiskola. A kaposvári szervezet rajtuk kívül két­százötvenhárom értelmi­ségit számlál. Egyetlen mű­vészeti ág sem képviselteti magát a szervezetben. Ez azért • is különös, mert így aligha beszélhetünk zenei. CSUPOR TIBOR Realistának aligha le­het minősíteni a véleke­dést : „a nád termékeinek bevételéből bőven jut fede­zet a Keszthelyi-öböl kikot­rására és... a halgazdaság érdekeinek más helyen va­ló megvédésere.” (Utalás a mesterséges ivadékszaporí­tásra.) S ebben a naivan lelkese- , dó közhangulatban termé­szetes, hogy „a hozzászólók többsége hajlandónak mu­tatkozott tudomásul venni, hogy a Zala ma sem hord több iszapot, mint a szabá­lyozás előtt, az eliszaposodás természetes folyamat, amely­nek során a Balaton lassan fel töltődik. ” Üj szempont, új érdek je­lenik meg tehát a kis-ba- latóní vitában a háború után. Az ipari hasznosításé. De — mini. eddig is — nem árául harmatuk,usan a* színházi, film- vagv képző- művészeti. epitöműveszeti ismeretterjesztesről Kapos­váron. illetve a megyében. A kaposvári TIT-tagok al­kotják az előadói gárda je­lentős hányadát; de kik tartsanak ilyen témákról előadást, ha nem azok, akik a legfölkészültebbek? Dr. Mossgay Géza, a városi szervezet leköszönő elnöke szerint épp ezekben a! na­pokban foglalkoznak e kér­déssel. A közgyűlésen elhangzott néhány jó javaslat is: fo­kozni kell a jogi ismeretter­jesztést a katonakor előtti fiatalok körében; a mozi­üzemi vállalat idegen nyel­vű filmekkel segíti a Mozi­múzeumban a nyelvoktatást. Évek óta gond a városi szervezetben, hogy nincs függetlenített titkáruk. A városi pártbizottság, is szor­galmazza. hogy mielőbb ta­láljanak erre megoldást.. A városi szervezet tisztújitásá- ra is sor került csütörtökön. A leköszönt elnök, dr. Mozs- gay Géza tevékenységét megköszönve értékelte az elmúlt öt év munkáját dr. Gebhardt József, a megyei szervezet elnöke. Horányi Rarna * effréh érdekekhez, nem ol­vad vele egybe, hanem kizá­rólagosságra tör. Az idegen­forgalom. az üdülési célú táj kialakítás-fejlesztés ügye — s vele kapcsolatban a kis-balatoni állapotok felül­vizsgálata — a háború után megállt. Majd hirtelen háttérbe szorult. Nem jutott hely szamára az egyoldalú, eről­tetett gazdaságfejlesztési koncepcióban. Alaposan megváltoztak, áthelyeződlek a hangsúlyok a Balatonnál. Téldául * laphaszrwatas- r*.. Tőzegen szántóföldet Mi a laphasznosilas? ▲ gyakorlata taeeogazdasz KIS-BALATONI BARAN60LÁS Rudolf Péter nem véletlen, s számomra megtisztelő összevetés ez. Viszont az is szándékomban állt, hogy egy tiszta, naiv kamaszt állítsak középpont­ba. Olyan tiszta egyéniséget, amilyent Chaplin formált meg örökérvényűen. A hat­vanas évek elejének kamasz- nemzedeke természetesen más volt, mint a mai, s nem nosztalgiából mondom ért. Ami Icor a forgatókönyvet ír­tam, olyan világot igyekez­tem keresni és ábrázolni, amely egyszerre valóságos, ugyanakkor mai szemmel nézve mar-már groteszk. Hi­szen, gondoljuk: csak el: azokban az években egy-egy nyugati holmivá, magnóval, színes dzsekivel lányt lehe­tett „nyerni”. Az értékek furcsa piaca volt egy ilyen tánciskola. — Gruber Ernő típusa a kamasznak: verset ír, ott van mindenhol; de sehol sem főszereplőként, téblábol, ha cselekedni kell, pedig ál­maiban superman! — Ö valahogy én vagyok. Az az érzelmes, szerelmes, önfeledt és mégis görcsös kamasz, aki voltam, akik ilyenek voltunk. Tisztasága, naivsága ma „nem élne meg”, egy mai kamasakör- nyezetben .— elnézést a kife­jezésért — hülyének tarta­nak. — Gothár Péter Megáll az idő című, ugyancsak a hat­vanas években serdült fiúk­ról szóló filmjét is az idén láthatjuk a mozikban. Nem zavarta a „verseny” ? — Örülök Gothár filmjé­nek. Égjük szálláscsináló ja lehet a másiknak. A két film bizonyítéka annak, hogy al­kotókarba ért egy olyan nemzedék, melynek megha­tározó életidőszaka a hat­vanas évekre datálódik. A filmet ifj. Jancsó Miklós fényképezte. A főszereplők közül bemutatkozott Gruber Ernő megszemélyesítője, a főiskolás — és nagyon te­hetséges —- Rudolf Péter. valamint az. ismert, már sok filmben sikerrel szerepelt Usztics Mátyás. I,eskó László és az agrárkutató szempont­jából izgalmas kaland, me­rész — némiképpen hazárd — kísérlet mezőgazdaságilag művelhetetlen lápi (a zöme tőzeg-) talajok föltörésére, rendszeres művelésbe voná­sara. A közgazdasagi elem­zők számára a láphasznosí-. tás roppant költséges és bi­zonytalan jövedelmezőségű vállalkozás. A tavak éleiét kutató hidrob'ológus sze­mében haszontalan valami a láphasznosílás, sőt alap­vetően idegenforgalmi ren­deltetésű üdülőterület szom­szédságában meglehetősen szerencsétlen kezdőményeaés is. Az ökológus az évezredes tőzegréteg bolygatását, jóvá­tehetetlen. pusztulását félti. Mi hót az igazság? A Kis-balatoni láphasz- nnsítás története talán kö­zelebb visz hozzá. Az. érdeklődés a háború után a tözegterületek mező- gazdasági hasznosítása felé fordult. Az ötvenes évek szelleme — állami program a gyapot- es pitypangler- m esz les a szűrterületeik fel­törésének koncepciója — egybevágott a láphaszrvo- sitás gondolatával. A me­zőgazdaság fejlesztéséről szóin minisztertanácsi ren­delet 1953-ban kimond­ta: »Meg kell kezdem Van somogyi irodalom ? Egy kötet ürügyén A kérdés nem szónoki, az irodalomtudomány nem tart ilyet nyilván. Sem a régi időkben, sem a közelmúlt­ban. Ha nem tudnak róla, akkor nincs? A kérdésre a válasz mesz- szire vezetne. Nézzük in­kább konkrétan azt a nem­rég könyvesboltokba került kötetet, amelyik a válasz keresését inspirálta. A ma­gyar irodalom története 1945—1975 első kötete. Az irodalmi élet és irodalomkri­tika címűről van szó. A könyv folytatása az MTA Irodalomtudományi Intéze­tében készült és az Akadé­miai Kiadónál a hatvanas években megjelent hatköte­tes összefoglalásnak. Hang­súlyoznunk kell, hogy a Bé- ládi Miklós által szerkesz­tett könyv az előzőekre épült, mert így érthetővé (de nem megerthetövé!) válnak hibái. Ezeket magyarázni lehet, de menteni aligha. Mert ugyan milyen mentség lenne arra, hogy egy fél évtizedig ké­szülő kötetben rendkívül sok a pontatlanság, hevenyészett a fogalmazás és szerkesz­tés beli hibák találhatók benne. Volt kritikus, aki pontról pontra tevasv» je­gyezte a hibákat, de gyűjte­ményét nem tudta lezárni, mert kétezernél abbahagyta a számolást... A hibák é* hiányosságok jegyzéke Somogyból 1» bő­víthető. Legelőbb azzal * kérdéssel: hol van Somogy? A könyv szerzői és szer­kesztője szerint ugyanis nem lehet Magyarországon, mert az átfogott harminc évből egyetlen említésre méltó tényt sem találtak! Ennyire kívül esik a megye az iro­dalomtörténészek szemha- tórán? Vagy inkább az le­het, hogy a Somogyra vo­natkozó eédulák — amint egy maliciózus olvasó meg­jegyezte — elvesztek? Eset­leg az az ok, hogy át kellett volna menni a Széchenyi Könyvtárba a kiadványok áttekintéséhez, s nem volt, aki ezt megtegye? Abban nem lehet vita, hogy nincs különálló pécsi, debreceni, s így somogyi irodalom sem. De az — akár tetszik, akár nem — tény, hogy a helyi színek elválaszthatatlan tar­tozékai az országos össz­képnek! Egy összefoglalóból így nem hiányozhatnak azok a/, adatok sem.. amelyek az itteni irodalmi életet jelle­mezték. A tények alapján két fe­jezetben is helyet kellett. mintegy 170 000 kát. hold- nyi laplalaj hasznosítását.” Utasították a keszthelyi és a magyaróvari mezőgazdasá­gi kísérleti intézeteket, va­lamint az Országos 'Vízügyi Főigazgatóságot, hogy egy even belül dolgozzanak ki erre tervet. A terv alapos munka után elkészült, a végrehajtás még­is. felemásán indult. Gátol­ták a kibontakozást az örö­kös átszervezések: a tőzeg­ügyek hol ehhez, hol ahhoz a főhatósághoz tartóztak. A felügyelet szinte evente vál­tozott. Sokszor a munkának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az élénk hírverés­sel beharangozott nagybere- ki láphasznosításról néhány év múlva kiderült, hogy a leglényegesebb kimaradt a 'tervekből: a vízrendezés. A vízrendezés a gazdálko­dás kulcsa minden tőzegta­lajon. „Azzal, hogy a lápon egy alapos víztelenítést vég­zünk anélkül, hogy megfe­lelő időben a vizet földuz- aasztani ne tudnék, nagyabb kart okozhatunk, mintha a víztelenítésbe bele se kap­tunk volna” — foglalja ösz- szie egy laphaszno6ilas6al foglalkozó munka 1929-ben. tFoíytaljukj volna kapnia * Somogy! tre­dalomnak. A hatvanas évek­ről szólva nem tagadható, hogy letezett. a Somogy me­gyei Tanács irodalmi-művé­szeti évkönyve, Somogyi Pál szerkesztésében. Az évente négy számban megjelenő kiadvány munkatársi gárdá­ját olyan egyéniségek alkot­ták, akiket ma már a ma­gyar irodalom jelentős al­kotói között emlegetnek: Gyergyai Albert, Takáts Gyula, Fodor András, Tüs­kés Tibor, Csanády János, Horgas Béla, Veress Miklós., Bertók' László és mások. Ráadásul 1961—62-ben a szerkesztők olyan vitát kezdeményeztek Irodalom és korszerűség címmel, ami igazán érdekes a korabeli irodalmi életet és kritikát illetően. A Somogyi Írás 1960 és 1963 között jelent meg. összesen tizenöt szóm­mal. Ezután az évtized köze­pén indította meg a megyei tanács a Somogyi Szemlét. 1965—66-ban Kálmán Fe­renc, a következő két év­ben Sárdi Lajos szerkeszté­sében. Az Irodalmi közgon­dolkodást és kritikát nézve ezekben a füzetekben is ta­lálunk fontos írásokat. Ilyenek Merényi Oszkár Berzsenyi-tanulmányai, Szentjóbi László kultúrtör­téneti emlékezései, Kanyar József dokumentum-közlé­sei. A hetvenes évek eímí fe­jezetből hiányzik a Somogy irodalmi, művelődési, hely­történeti és művészeti anto­lógia, amely 1970—71-ben öt számmal jelent meg. Szita Ferenc szerkesztésé­ben. Ugyancsak kimaradt a Somogy kulturális, társadal­mi és gazdasági szemle, amelyet 1973-tól Várkonyi Imre szerkesztetí­A periodikák mellett vol­tak olyan irodalmi-művé­szeti jellegű füzetsorozatok, mint a Somogyi Almanach (szerk.: Kanyar József), Múzeumi Füzetek (szerk.: Takáts Gyula), amelyeknek jó néhány darabja országos mércével is jelentős., PL Visszaemlékezések Rippl- Rónai Józsefre, Takáts Gyu­la: Képek és versek útjain, Illyés Gyula: Az éden el­vesztése, László Gyula: Va- szary János emlékezete. De az irodalomtörténeti kötet­ben még csak bibliográfiái adatként sem találunk ilyen címeket? Vajon miért? Az említett adatok tálé® elegendők ahhoz, hogy bi­zonyítsák, a harminc év egyes szakaszaiban szerve­ződött. az irodalmi élet So­mogybán. Nyilván ahhoz' is elegendő alapot jelentenek, hogy ne fogadjunk el mél­tatlan summázatokat, beso­rolásokat. Helytállónak egyáltalán nem minősíthető, ha Takáts Gyulát „nosztal­giából és emlékezésből” szőtt kritikái okán említi a könyv. A tényszerű, pontos számbavétel és az értékori­entáció jellemzi írásait, S ez érvényes Fodor András A nemzedék hangján köte­tére is. Műveik országos ki­adóknál jelentek meg. így alaposabb ismeretük hianya teljesen érthetetlen. Mar- már gyanakodnunk kell ar­ra, hogy a somogyi kötődés eleve hátrányos megkülön­böztetést jelent... Miben reménykedhetünk? A jövőben? Már Csokonai is abban bízott, s ím, két­száz évvel Jövendölése után az irodalomtudomány látó­határába még mindig nem fér bele Somogy. Bízzunk inkább abban, hogy a kö­tet szerzőinek e* szerkesz­tőjének alkalmuk lesz kor­rigálni feledékenysegükön. Már csak azért is, mert többen szerzői, lektorai vol­tak somogyi kiadványok­nak... S ha egyszer tudtak valamiről, másodszorra tá­lán leírják, amit a somogyi irodalomról megjegyeztek!, Laczko André*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents