Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
Hetvenkilencből tíz r Szellemi energiagazdálkodás Megújulhat a tsz-ek újítómozgalma „Mire az újítómozgalmat támogató új rendelkezések és szabályzók megjelentek, addigra a tsz-ek háza táján már végképp sikerült kedvét szegni a leleményes embereknek. Aki egyszer beleütközött az érdektelenség falába, akinek százezres megtakarításokat hozó újítása fejében kiszúrták már a szemét ötszáz forinttal, az könnyen jut arra a véleményre: a fizetésemet úgyis megkapom.” E nemrég hajlott keserű wravak, valamint az újító- mozsgalom január óta megújult feltételrendszere késztettek arra, hogy két év után ismét föltegyem a címben szereplő kérdést. Akkor a számok önmagukban is elkedvetlenítőek voltak: nyolc téeszből 12 újítást adtak be. A tavalyi eredmények alapján viszont köny- nyű volna azt a láitszatot kelteni, hogy a fejlődés számottevő. 1981-ben tíz somogyi tsz-ben 49 újítást adtak be, s közülük 43-at el is fogadtak, hasznosítottak. Találmány a megyében mindössze egy volt: a lengyeltóti tsz-ben. Könnyű belátni, hogy a számok nem annyira a tsz ujitömozgaiona fejlődését mutatják, naint inkább azt, hogy tíz gazdaságban már komolyan veszik az újításokat; ezekben az üzemekben a vezetők fölül tudtak emelkedni a szemléleti korlátokon. Ez sem kis eredmény, hiszen végre kialakult az a mag, amely hatással lehet a többi gazdaságra. Nagybajomban, Karádon, Göliében vagy Barcson hagyományai vannak az újításnak. Meglepő viszont a görgeteg! tsz- ből jelzett tizenegy (!) és a segesdiek négy újítása. Mindkét tsz évekig a „problematikus gazdaságok” sorába tartozott. Azután új vezetőség irányításával mindkettőben új úton indultak el, s ott, ahol azelőtt éveken át senkinek sem volt hasznos ötlete, most egyszerre „kipattant a szikra”. Legalább ennyire elgondolkodtató az is, hogy 'nehány kitűnő eredményeket elérő, más területeken kezdeményező és peldaadó gazdaság neve nem szerepel a tsz-szövetség listáján. Alig hihető, hogy a ^iofoki, a tabi vagy a ho- mokszentgyörgyi tsz-ben ne altadt volna említésre méltó lelemény. Jártam olyan dél-somogyi tsz-ben, ahol volt ugyan újítás, de senki sem gondolt arra, hogy jelentse. S ezzel már el is érkezitünk az úji- tomozgalom régi gondjaihoz. Az egyik tsz ifjúsági parlamentjén - egy szerelő megkérdezte, kihez fordulhatna újításával. Mint kiderült, évek óta saját műhelyfőnöke a tsz újítási felelőse... Sem a közvetlen munkahelyi vezetőknek, sem a gazdasági irányítóknak nem érdekúK az újítók segitése, az ötletek továbbadása. Jóllehet közvetve nekik js hasznos a megtakarítás, armt például a gépműhely az új célszerszámmal elér, az újítással kapcsolatos ügyintézés;, es adminisztrációt nem egyszer nyűgnek érzik. Az ötletes szerelő kap pár száz forintot „jó munkájáért”, s ezzel az új műszaki megoldás sorsa megpecsételődött. Ä január elsején életbe léptetett új szabályozók legalább az újítók anyagi megbecsülésében Ígérnek változást. Az újítóknak kifizetett pénz ugyanis már nem számít bele progresszív jövedelemadózás alapjába. Sehol sem keB hát többé kényszerű óvatosságból nevetséges összegeket fizetni. Ha egy traktoros újszerű megoldással pótol egy be- szerezhetetlen alkatrészt, az újítás; munkaköri kötelességként is föltünitethető azonban, ha ugyanezt egy műszaki vezető teszi. A jogszabályok tág teret adnak a munkaköri kötelesség »határainak” tágítására... Nincs megoldva az újítások védelme sem. Volit rá eset, hogy egy tsz újítását néhány hónappal később a partner nagyvállalat a sajátjaként szabadalmaztatta ... Ha viszont totókban tartják az új megoldásokat, lehetetlenné válik a széles körű hasznosítás. Nem ritka, hogy szomszédos gazdaságok sem tudnak egymás újításairól — pedig kölcsönösen százezreket vagy munkanapokat takaríthatnának meg Mindez az újítómozgalommal kapcsolatos további — országos — feladatokra is utal. A tíz somogyi tsz eredménye azonban azt példázza, hogy a puszta szemléletváltozás is elég lehet, hogy jobban gazdálkodjunk a szellemi energiával. A megyei tsz-szöveit- segnél két a mozgalomnak lendületet adó kezdeményezésről is hallottunk. Az újítási verseny mellett ezév- től a szövetség kiváló újítója címét is kiírják. Az ősztől pedig továbbképzést szerveznek a gazdaságok újítási megbízottainak. Aligha volna haszontalan, ha az ügyintézők mellett maguknak az újítóknak is fórumot adnának. Jól illeszkedne ez az újítók és feltalálók májusban qjegrende- zésre kerülő országos tanácskozását megelőző megyei esemenvek sorába. Biré Ferenc Tágó az új alapanyag Termékváltás Lengyeltótiban Vadonatúj fonalfajta a Tagó es a Blues — már nyolcezer női és • bakfis kardigánt, pulóvert készítették belőle a Budapest Kötőipari Szövetkezet lengyeltóti üzemében. A tetszetős, sok színben gyártott darabokhoz keverek fonalat hasznainak. A szövetkezet eddig csak gyapjúval dolgozott, ezért most az a gyártás kísérleti jellegű. Gondot csupán a kiegészítő kellékekkel — gombbal, cipzárral — való ellátás jelent, hiszen ezek is újdonságokét igazodnak az 1982-es technológiához. Mi indokolta a változást? A kereskedelem változatos összetételű árut rendel, a gyártóknak pedig alkalmazkodniuk kell. Változatosabb tehát az alapanyag. Lengyeltótiban a mohairtől a különleges keverék fonalig mindent fölhasználnak. Üj beruházásra mb jB*t szükség. a régi gépek alkalmasak e fonalak feldolgozására. Nemcsak az alapanyagban, hanem a forgalmazásban' is hozott változást ez az esztendő. Termékeiket eddig mind exportáltak, most azonban negyven százaléka belföldre kerül. Külföldre negyvenezer darab férfipulóvert es százhúszezer bébiruhát visznek, a bakfis- s női pulóvereket, kardigánokat kizárólag belföldön forgalmazzák. Ezeket a kötött arukat kis szénáján gyártják eddig hat-hét, most har- minckétíele terméket "adnak a kereskedelemnek. És már mind az üj méretezés szerint készül. Tavaly harminckilencmillió forint termelési értéket terveztek, s negyvenegymil- liot teljesítettek. A terv az idén negyvenmillió forint, s ezt is szeretnek tuiteijeaite- Bí. Ezekben a rekeszekben szári«! majd a dohány; valamennyit átvizsgálják, megjavítják ezekben a napokban 1500 tonna dohányt várnak Fölkészülés a pusztaszentgyörgyi telepen A nagyobb dohánvmeny- nyiség fogadására alaposan föl kell készülni. Tavaly hídmérleg épült a telepen 800 ezer forintért — ezt az idei átvételeknél már igénybe vehetik. Most újabb kutat fyrnak és — kétmillió forintos költséggel — öt, egyenként tíz tonna dohány befogadására alkalmas szárítókamrát építtetnek a lengyeltóti termelőszövetkezet brigádjával. S nemcsak a pusztaszentgyörgyi telep gyarapszik v új létesítményekkel, hanem a termelők eszközellátásának színvonala is' emelkedik. Újra partnerei között tarthatja számon a nagyatádi dohánybeváltó a szőlősgyöröki termelőszövetkezetet, méghozzá jelentős termőterülettel. k>l A somogyi dohánytermesztő nagy- és kisgazdaságokban javában készítik már a melegágyakat; a nagyatádi beváltó munkatársai kiosztották a dohány magúit a termelőknek, ,s a körzeti felügyelők szakmai tanácsadásával elkezdődtek az idei dohánytermelést megalapozó munkák. A pusztaszentgyörgyi telepen, ahol a zöldtermést szárítják majd, ezekben a napokban a karbantartáson dolgoznak, s elkészítik az építendő szárítókamrák helyét. Csizmeg László telepvezető és Selmeczi István, a nagyatádi beváltó üzem munkatársa a múlt évről szólva kiemelkedő eredményekről tájékoztatott: — Nyolcszázötven tonna zöld dohányt szárítottunk tavaly a szentgyörgyi kamrákban, ebből 120 tonnányi szárazanyagot . kaptunk. A vállalat telepei közül itt volt a legmagasabb a Világos dohány aránya. Exportáruban is vezető helyre került ez a telep: amíg vállalati szinten ötven százalék körül valósult meg az exportelőirányzat a hevesi világos, Virginia dohányból, a pusztaszentgyörgyi telep 113 százalékra teljesítette erre az exportárura ^.vonatkozó évi tervét... Mindez főként annak tulajdonítható, hogy a környéken jó dohanytermő területek vannak, es a termesztők értik a dolgukat. Főként a marcali járásból érkeztek magasra minősített szállítmányok. Az említett 850 tonna dohánylevelet 1.20 hektárról takarították be, a termőterület kétharmada kisüzemi parcellákból állt. — Az idén igencsak megnő a szárítótelep feladata, hiszen á tavalyinál 80 hektárral nagyobb területről hozzák majd ide a zöl.dter-) mést. A múlt évben átvett dohánynak csaknem a Hétszeresére, 1500 tonnára számítunk. Partnereink ezúttal fele-fele arányban egyéni termelők, illetve termelő- szövetkezetek. Sorra alakultak körzetünkben a szakcsoportok. A marcaliak például húsz hektáron termesztenek így dohányt: a szövetkezet területet ad a csoportnak. gondoskodik a dohányföldek megműveléséről, az áru elszállításáról és közreműködik az értékesítésben. Pusztakovácsiban kilenc hektár Virginia coker dohány termesztésére jött. létre szakcsoport. Hogy kisüzemben milyen előszeretettel foglalkoznak ezzel a növénnyel, jól mutatja a szuloki példa: ebben a délsomogyi községben mintegy százhatvan egyéni termelővel kötött szerződést a nagyatádi beváltó. — A györökiek fóliasátrakat, vegyszereket, műtrágyákat kapnak tőlünk térítésmentesen, a társulási szerződés alapján. A termesztéssel és a betakarítással kapcsolatos munkákat teljesen gépesíthetik azzal a gépsorral, melyet a kanadai Powel cégtől vásárolnak. A komplett gépsor mintegy ötmillió forintba kerül, s olyan részegységeket tartalmaz, mint a talajmüvetes és az ültetés, a permetezés, a tetejezés és a levéltörés munkaeszköze. Bízunk benne, hogy a gépsor megérkezik, mire szükség lesz rá az egyes munkáknál. Herne« Ferenc Elvesznek az előfizetők A pult mögött is tájékozottan Várják a megfelelő választ az emberek a kommunistáktól, akár vállalati, akár belpolitikai kérdésük van. A mai bonyolultabb világ-, bel- és helyi gazdaságpolitikában csak az tud eligazodni, aki állandóan képezi magát, kihasználja azt a lehetőséget, amelyet a sajtó, a politikai irodalom kínál. így van ez a Somogy megyei Élelmiszer- és Háztartási Vegyiáru Kiskereskedelmi .Vállalatnál is. Különösen azoktól várják el az alapos fölkészűTtséget, akik az „első vonalban”, a boltokban dolgoznak, hiszen a munkatársaikon kívül nemegyszer a vásárlókat is föl kell világosítaniuk. — Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a párttagok rendszeresen olvassanak — mondja Hadi Józsefné párttitkár. E tisztségén kívül, igazgatási-információs > osztályvezetőként is tisztában van azzal, mit ér a naprakész tájékozottság. — Mi az általános tapasztalatuk? — A városi pártbizottság határozata nyomán megtárgyaltuk, milyen feladataink vannak a politikai irodalom terjesztésében, a propagandamunkában. Első helyre tettük azt, hogy lehetőleg minél többen olvassák a Pártéletet, a Társadalmi Szemlét, a Nen^etközi Szemfet, a megyei lapon kívül a Népszabadságot is. Úgy érzem, hogy ezzel állandóan foglalkoznunk kell, ugyanis visszaesett az előfizetési kedv. Sokkal nagyobb 'erőfeszítést igényel a szervezés. Az emberek most sokkal jobban meggondolják, hogy mire fordítsák a pénzüket. Körülbelül két éve készítettünk egy fölmérést. Megmondom őszintén, hogy szomorú képet kaptunk az újságolvasásról. Amikor ráirányítottuk a figyelmet, mindjárt értünk el eredményt. Ez azonban meg mindig nem kielégítő. Arról mar nem beszélve, . hogy mindig és mindig elölről kezdjük a terjesztést, mivel az előfizetések egy része idővel megszűnik . .. — Sokk cikk jelenik meg a kereskedelempolitikával kapcsolatban. Gondolom, hogy ezek . ismeretére mindenkinek szüksége volna. — Így van, ezért szorgalmaztuk, hogy a közép-, a boltvezetők- is legyenek rendszeres olvasók. Az őszinte vélemény azért tiszteletre méltó, hiszen eredményeket is értek el. Dr. Varga Istvánná könyvelő, Hotlósi József hálózati ellenőr sokat tett azért, hogy munkatársait rendszeres olvasóvá tegye. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő műveket évek óta keresik a vállalatnál. Ennek köszönhető, hogy tavaly dicsérő oklevelet kaptak e tevékenységükért. Argyilán Ferencné szamlaellenőrzési csoport- vezető a vállalat Kossuth- könyvterjesztője. Adatokkal bizonyítja, hogy a párttagok sok fontos politikai művet visznek tőle • háza. Persze más azoknak az érdeklődése, akik esti egyetemre vagy alapfokú politikai oktatásra járnak, s megint más azo- ké, akik még nem vagy már nem tanulnak sehol. — Azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy a hatvanöt kommunista politikai műveltsége jó,' akár a középiskolát, az esti egyetemet, a szakosítót nézem. Most például hatan Végzik * középfokút, hármán az eső egyetemet — mondja a párttitkár, miközben a kartonokat nézi át. — összesen három párttag van, akinek még nincs alapfokú végzettsége. — Igen, ez nagy segítség a terjesztésben — veszi át a szót Árgvilán Ferencné. — Most elsősorban a második világháború történetével, az MSZMP 25 éves fejlődésével, az ellenforradalommal kapcsolatos kiadványokat keresték. Például Berecz János Ellenforradalom tollal és fegyverrel, a Népszabadság cikksorozatainak brosúrái, a hangkazetta pillanatok alatt elfogyott. Pedig a vállalat nagy péld^nyszám- ban megrendelte a Népszabadságot is, amikor ment a sorozat. — Népszerűek-e « közgazdasági, a gazdaságpolitikai müvek? — Azokat inkább a vezetők kérik... — A határozat arra is felhívja a figyelmet, hogy minél többen olvassák a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit. — Hát ezeket nem keresik .. , — Megtalálják viszont a könyvtárban, onnan veszik ki — szól közbe a parttitka r. Farkas Tibor szb-üfkár is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Felhívja a figyelmet arra, milyen sokan olvassák a szakszervezeti kiadványokat. A párttitkár hozzáteszi, hogy a Somogvból sok jár, s héttel növelték az Útközben előfizetőinek számát is. A múltkor különösen örültek annak, hogy kaposvári várospolitikai írást olvashattak az Útközben című folyóiratban. A pártonkivüliek szintén keresik a politikai műveket, különösen sok kelt el a KPVDSZ kulturális napokon. A terjesztésben különösen sokat segít Hodics Béláné, Végh Józsefné, Gurmai Lászlómé. S hogy min szeretnének még változtatni? Ezt így fogalmazta meg Hadi Józsefne párttitkár : > — Azt hiszem, hogy elsősorban a fiatalok körében vannak teendőink: a KISZ segítségével szeretnénk a politikai művek olvasását szorgalmazni. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP 9
