Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJE TE K I Ar«: 1,40 R SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVUI. évfolyam, 60. szám 1982. március 12., péntek Kádár János látogatása a Külkereskedelmi Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett á Külkereskedelmi Minisztériumban. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Szűcs Istvánná, az V. kerületi Pártbizottság első titkára és Szigethy Károly, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A külkereskedelem időszerű kérdéseiről, a minisztérium,, valamint a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok munkájáról Veress Péter tájékoztatta a vendégeket. A megbeszélésen részt vettek: Török István államtitkár, a tárca miniszterhelyettesei, valamint a minisztérium párt- és tömegszervezeti vezetői. A miniszter a többi között elmondta, hogy., az elmúlt esztendőben a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére' is kedvezően alakult külkereskedelmi forgalmunk. Javult részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, fejlődött együttműködésünk a szocialista országokkal. Joggal mondhatjuk — tette hozzá —, ho|y a magyar gazdaság növekvő gondjaival együtt is nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a világgazdaság és a nemzetközi politika számunkra hátrányos fejleményeit. Szerepe van ebben annak, hogy termékeink minősége javult, a növekvő követelményeknek egyre jobban igyekszünk megfelelni és kapcsolatainkat külföldi partnereinkkel úgy fejleszteni, hogy a kölcsönös előnyök jobban érvényesüljenek. Ezt segítette az is, hogy a külkereskedelem irányító szervei, a termelő vállalatok és a kereskedő egyPolitikatudományi Társaság alakult A Magyar Tudományon Akadémián tegnap megtartották a Magyar Politikatudományi Társaság alakuló közgyűlését. A nagyszámú részvevőt, közgazdászokat, politológusokat, szociológusokat, filozófusokat, jogászokat, oktatókat, újságíró- kat Kulcsár Kálmán, az MTA gazdaság-és jogtudományok osztályának elnöke üd- vöaölte. Az ülés elnökségében foglalt helyet (Jván Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szentágothai János, az MTA elnöke. Az Akadémia elnöksége 1979 ele jen a politikatudomány hazai műveiese érdekében ideiglenes intéző bizottságot hozott létre. Az ideiglenes intéző bizottság nevében Lakos Sándor javasolta a leendő választmánynak, hogy készítsen a társaság szervezetéről es működéséről előterjesztési a még az idén összeülő következő közgyűlés szamára. Ezután Halász Józsefnek, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézeteitek igazgató- helyettesének előterjesztése alapján megvitatták, majd elfogadták az új társaság alapszabályát, majd megválasztották a társaság tisztségviselőit és választmányát. Az alakuló közgyűlés a Magyar Politikatudományi, Társaság elnökévé Péter Jánost, az országgyűlés aleinö- ket választotta. Alelnökök lettek: Antalffy György, Halász József es Lakos Sándor. Elnöki székfoglalójában Péter János vázolta a társaság feladatait, s hangsúlyozta : vitafórummá kell válnia, hogy segítője lehessen a politikai döntésekét hozó vezető testületeknek is. Ezután Övári Miklós szólalt fed. Bizonyosra vehető — mondotta —, hogy a társaság megtalálja szerepét és feladatát a mai Magyarországon. Segítségére lehet a politikával foglalkozóknak abban, hogy önálló kutatásokat folytai és azzal is, hogy ezeknek a kutatásoknak eredményeit hasznosítja, feldolgozza. A tudomány eredményeinek közvetlenül alkalmazhatóvá tétele nélkülözhetetlen a politika szamára. — A társaság olyan új, fontos tudományos fórum, melynek tagjai képesek tudóshoz és állampolgárhoz fnéltó felelősséggel megvitatni a társadalom építésének feladatait. ségek közötti együttműködés is tovább erősödött. Gazdaságunknak, külkereskedel\ műnknek — mondta a miniszter — rangja, tekintélve van a világon. Amit szerződésekben és más megállapodásokban vállalunk, azt' megbízhatóan teljesítjük. Ezt kővetően Szigethy Károly a minisztérium kommunistáinak politikai munkájáról, a mozgalmi élet tapasztalatairól számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy a külkereskedelem területén is mindenütt cselekvő aktivitás tapasztalható a XII. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósításáért. A szakmai tudással. felelősségérzettel és ten- niakarással széles körű politikai érettség párosul. Mindebből szemléleti, cselekvési egység formálódik), úgy, hogy ki-ki mind politikai, mind szakmai munkájában érzékelje is, értse is feladatait. Kádár János megköszönve a szívélyes fogadtatást, elismeréssel szólt az elért eredményektől, arról, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium és a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok — számokból, adatokból is érzékelhetően —■ cselekvőén veszik ki részüket a XII. kongresszuson megszabott fő irányvonal következetes megvalósításából. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a külkereskedelem mjnden dolgozójának, helytállást kívánt nekik, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy odaadó munkájuk"— a nehezebb körülmények kö- • zött is — minden bizonnyal a jövőben is meghozza a további sikereket. Magyar-laoszi gazdasági tárgyalások Lázár György,' a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap a Parlamentben fogadta Saly Vongkhamsaot, a Laos® Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a testület illése alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Borbándi János miniszterelnök-helyettes, az Együttműködési bizottság magyar társelnöke. A fogadást követően a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával véget ért a magyar—iaoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság V. ülésszaka. Borbándi János és Saly Vopgkham&ao megállapítottak, hogy a két ország gazdasági együttműködése egyenletes«! fejlődik. Kiemelték az árucsere-forgalom kölcsönös fejlesztésének szükségességét. A bizottság közös intézkedéseket fogadott ed annak érdekében, hogy a magyar segítség minél gyorsabb és hatékonyabb legyen, s az e-g\ i Unűködés kölcsönös előnyei a két ország közötti kapcsolatok erősödő, fejlődő elemeivé váljanak. Laos® részről nagyra érétkeHék azt a segítséget, amit Magyarország a laoszi cfiákok és szakemberek képzésével nyújt. Az ülésszakon arról is megállapodás született, hogy a két ország központi tervező szervei vizsgálják meg az együttműködés távlati lehetőségeit és munka- programot dolgozzanak ki. Próbaüzem. Az Épületkerámia ipari Vállalat Gy»*frrői úti kerámiatéglagyárában befejezték az 1981-ben megkezdett rekonstrukciót. Az új gyártósor beállításával évente 51 millió darab- jól hőszigetelő téglát gyártanak Á termelésnövelés tartalékai Dél-dunántúli öntözési tanácskozás A mezőgazdaság termelés- növelés feladatainak megoldásához egy sor feltétéi kell. Ezek egyikéről, a föld termőképességének megőrzéséről, javításáról, a talaj víz- gazdálkodásának jelentőségéről tanácskoztak tegnap Barcson Baranya, Somogy, Zala szakemberei, országos irányítók, termelési rendszerek képviselői. Sárkány Pál, a Vörös Csillag Tsz termelési elnökhelyettese mutatta be szövetkezetük gazdasági eredményeit Igen nagy feladat megkeresni és megtalálni a termelésfokozás tartalékait. Ahogy dr. Győri József, a megyei tanács osztályvezetője mondta, ennek a tanácskozásnak az a fő célja, hogy segítsen az útkeresésben. Akkor is, ha Somogy és a % Etióp vendégek Kaposváron Távoli országból érkezett vendégeket fogadtak tegnap Kaposváron: a Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására hazánkban tartózkodó etióp nőküldöttség, Abeba Kifle, az Etióp Nők Forradalmi Szövetségének alelnöke és Meseret Shife- raw, a Rewa szövetség Ad- disz ■ Abeba-i elnöke látogatott megyénkbe. A delegációt elkísérte Nagy Tibor- né, az MNOT főmunkatársa. A tapasztalatcsere első programjaként fogadta őket Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Délután a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárába mentek vendégeink; ott Bódosi Tamás főmérnök tájékoztatta őket a gyár tevékenységéről. Elmondta, hogy ezer dolgozójuknak hetven százaléka nő, s jelenleg mintegy kétszázan vannak gyes-en. A vendégeket elsősorban a szociálpolitikái és nőpolitikái kérdések foglalkoztatták. Érdeklődtek. hogy miként tudják pótolni a gyes-en levő, így a munkából hosszabb időre kieső nőket; dolgozhatnak-e tovább a nyugdíjkorhatárt elérő asszonyok s milyen arányban találhatók nők a termelés vezetésében, az adminisztrációban. Tájékozódtak a szakmunkásképzésről, a továbbtanulásról ét a magasabb képesítés megszerzésének lehetőségeirőL A beszélgetést gyárlátogatás követte; Megtekintették a korszerű orvosi rendelőt, a jól fölszerelt üzemi étkezőt és konyhát, majd pedig a tizenhétezer kötetes könyvtárat, amelynek a dolgozók hetven százaléka olvasója. A* kulturális és szociális létesítményeket Vizeli Istvánná, a megyei párt-vb tagja, a gyúr szb-titkára mutatta meg. Beszélt az országos sikereket elérő irodalmi színpadról, a művelődésről, amit önálló bizottság irányít és a sportolás lehetőségeiről. A vendégek megismerkedtek a gyapotfeldolgozás technikai folyamatával, a legmodernebb gépekkel, külön érdeklődtek a munkakörülményekről, a teljesítmény követelményekről, a bérekről és az egészségi ártalmakról. A zajos üzemcsarnokoknál kellemesebb hely volt a küldöttség következő állomása, a gyár óvodájában és bölcsődéjében a legifjabbakkal találkoztak. Gyorsan összebarátkoztak az -apróságokkal, s elismerően nyilatkoztak a jói berendezett gyermekintézményről, amely éjszaka is fogadja a dolgozók gyermekeit. Meglepetés várta az etióp delegációt a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának leányotthonában: három honfitársukkal találkoztak, akik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán tanainak. Ettől kezdve nem volt szükség tolmácsra, az etióp lányok kíséretében járták végig a szállót, s kopogtattak be néhány szobába. Beszélgettek a négy éve hazánkban élő fiatalok tapasztalatairól, élményeiről, a be- "illeszkedésről és tanulmányi eredményeikről. Mai programjukat Bdhö- nyen. a községi pártbizottságon kezdik 'afrikai vendégeink, majd ellátogatnak a termelőszövetkezet cérnázó- üzemébe és a területi óvodába. Ezután a vései tsz melléküzemágát, a sörpalackozót és az ifjúsági tábort tekintik meg, a termelőszövetkezet vezetői pedig tájékoztatják őket arról, hogy hogyan vesznek részt a fiatalok a mezőgazdasági munkában. A megyénkben töltött két nap után a delegáció a fővárosba utazik, s ott tölt még öt napot. két szomszédos megye tartozik az intenzív öntöző tájegységek közé, viszont a termőföld vízgazdálkodásának javítása, az öntözéses termesztés ésszerű fejlesztése számos kihasználatlan tartalékot rejt magában. Bárány Sándor, a BfÉSM öntözési Szolgálatának főmérnöke értékelte a három megye múlt évi öntözési tapasztalatait. Megállapította, hogy az öntözési lehetőségeket sehol sem használták ki. Az okok között szerepeit, hogy a berendezések többsége elavult, működtetésükhöz nincs elég munkaerő, s az utóbbi néhány évben eiy annyira megemelkedtek a költségek, hogy rontották volna a termelés gazdaságosságát. Ilyen körülmények között azt kell keresni: melyek azok a növényi kultúrák, amelyek öntözéses viszonyok között nemcsak visszahozzák a nagyobb költségeket, hanem fokozzák a termelés eredraényessegét, hatékonyságát is. Ehhez a témához két előadás is kapcsolódott. Dr. Rédai István, a Kertészeti Egyetem tanára többéves kísérlet alapján bizonyította a kertészeti kultúrák öntözésének jelentőségét. Adatokkal igazolta, hogy a bo- zamtöbbletekben visszatérül az öntözés többletkö) fclege. A Keszthelyi Agrártudomány i Egyetem tanára, dr. Jaranyi György a vízgazdálkodás, a talajjavítás termésfokozó szerepét elemezte, rámutatva. hogy a termelés magas szintű technikája, a nagy hozamú fajták mellett az eddiginél alaposabban és tudományos igénnyel kell foglalkozni a termőföldek vízgazdálkodásávaL Ehhez üzemi és irányítói szinten is szemléletváltozásra van szükség. Nemcsak pótolni kell az esetleg hiányzó csapadékot, hanem legalább ilyen fontos a fölösleg" elvezetése vagy a szükséges víz- mennyiség megőrzése is. Közgazdasági elemzést es helyi vizsgálatokat igenyel, hogy melyik területen, milyen növényi kultúránál, milyen beavatkozás hoz kedvező eredményt. Ahhoz, hogy a terméshozamok a tervezett mértekben, a népgazdasági igényeknek megfelelően emelkedjenek, az eddiginél többet kell tenni — az öntözéstől az alagcsövezesig — földjeink termőkepessegeaek sáért.
