Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

RfcvgyoAr és kiesik A lakásokban a legtöbb helyet a tárolószekrények és a fekhelvek foglalják el. A felnőtt fekhelyigénye közel 2 méter, a gyermeké vala­mivel kevesebb. Kis lakás­ban. ahol minden holmi el­helyezése külön gondot okoz. ott takarékoskodjon az em­ber a hellyel, a-hol lehet. így alakulnak ki a különböző kényszerhelyzetek praktikus megoldásai, amelyek a szok­ványos megoldástól el is tér­hetnek. Kialakításuk megmozgatja a lakástulajdonos fantáziáját, érdekes új színfoltot te­remt a lakásokban. Első ábránkon kamasz és kisiskolás testvérpár elhe­lyezésére mutatunk példát, hosszabb és rövidebb ágyak beállításával. A 10 cm vas­tag hablaticel-kárpitozas alatt kihúzható „fiókban" van az ágynemű, a fölösle­ges fiókba sportholmi vagy játék kerülhet. Házilag is elkészíthetjük. Fenyőfa ke­retszerkezetre pozdorja pa­nellapot helyezünk, ráfektet­bfflf/ sor# leért ffnk trfm: A szociális otthoni és intézeti térítési díjakról A másik ábránkon emele­tes ágyakat mutatunk be. A nagyobbik gyermek fekhelye alatt tanulóasztalt építhetünk be, az alacsonyabban elhe­lyezett ágy — ez a kisebb gyermeké — alatt játszósa­rok alakul ki. A tanulóasztal mindig ablak közelébe ke­rüljön. hogy a természetes megvilágítást biztosíthassuk. Az ágyak szerkezete igen egyszerű. 5x5 cm vastag cso­mó- és repedésmentes fenvő- fa-lábszerkezettel. azonos összekötőkkel, létrával oldjuk meg az összeépítést, az ele­meket csapolással egymáshoz rögzítve. A szoba padlójára célsze­rű faltól falig gumiaJátétes szőnyeget fektetni, hogy me­leg, puha hatású legyen a helyiség, a gyermek a pad­lón ülve ,fel ne fázzon. A színek harmonikus ösz- szeválogatása fokozza a he­lyiség hangulatát. H. E. Az egészségügyi minisz-c. a közelmúltban szabályozta a szociális intézményi téríté­si díjfizetési kötelezettséget. A szociális intézményekben a gondozottaknak a teljes el­látásért gondozási díjat kell fizetni. Ennek megfizetésére elsősorban a gondozottat kell kötelezni, ha azonban erre nem képes, akkor a tartásra köteles és képes házalstársat. gyermeket. vagy szülőt ter­heli a fizetési kötelezettségi A gondozási díj megállapí­tásánál a gondozott jövedel­mét, jelentős készpénzvagyo­nát, ingó- és ingatlan vagyo­nát, illetőleg a felsorolt hoz­zátartozók jövedelmi és va­gyoni viszónyait, valamint az. általuk eltartottak számát kell figyelembe venni. Az 1982. január 1-én ha­tályba lépett jogi Szabályo­zás szerint megállapítható gondozási díj felső határa az időskorúak szociális otthoná­ban, valamint a szakosított otthonokban havi kétezer, az elmebetegek szociális ott­honában, valamint a súlyos mozgásfogyatékosok és a nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékosok . szako­sított szociális otthonában havi ezernégy száz, a szociális intézetekben pedig havi jük a lenvászonba húzott la­ticel kárpitot. A textilhuza­tot cippzár, vagy tépőzár se­gítségével mosáshoz köny- nyen levehetjük, i A faszerkezet alá 10 milli­meter rétegelt lemezből ké­szítsünk fiókokat A fafelü­leteket hangulatos, élénk szí­nekre festhetjük. A helyiség belmagasságának csökkenté­sére textilt feszíthetünk ki a gyermek nevének felírásá­val. Tavaszi munkák a szőlőben A tavaszi fagyok elmúltá­val első terani valónk a sző­lőben a tőkék nyitása. A hő- mérsekiét emelkedésével a talaj is rohamosan felmeleg­szik. A tökében ilyenkor Lemosó permetezések A hosszan elhúzódó téli időjárás elmúltával sürgető feladat a gyümölcsfáink ez évi egészségügyi helyzetét megalapozó télvégi növény- védelmi munkák megkezdé­se. A fák koronaritkító és termőre metszését, illetve a fatisztogatási munkákat kö­vetően haladéktalanul hajt­suk végre a sebkezeléseket, a kereskedelmi forgalom­ban kapható Santar SM. Colcid, illetve a néhány boltban még fellelhető fa- sebkátrány valamelyikével. A metszés befejezése után a nyesedéket és a törzsről, a vázágakról lekapart hul­ladékot Szedjük össze, és feltétlenül égessük el! E munkák befejezését kö­vetően kezdhetjük csak meg a télvégi lemosó permetezé­sek végrehajtását, ezzel a munkával az áttelelt káro­sító szervezetek egyedszá- mát tovább tudjuk mérsé­kelni. A lemosó permete­zést az almástermésűekkel — alma-, körtefákkal, birs-, valamint a ribiszke- és kösz­métebokrokkal kell kezdeni. A szükséges növényvédő- szert annak alapján kell ki­választani, hogy mennyire fertőzöttek a gyümölcsfák és -bokrok a különböző ká­rosító szervezetekkel. Pafzs- trtuvpl erősen fertőzött há­zikertekben a Gyümölcsfa- nInj E használható három- évenként, a 1 mástermes üek­védelem nél 5 százalékos, szilvánál, ringlónál és ribiszkénél 4 százalékos töménységben. A gyümölcsfaolajjal végzett permetezést követően két évben csak almástermésűe- kein és ribiszke bokrok on használható a Novenda 1,5— 2 százalékos töménységben, kizárólag nyugalmi időszak­ban. Gyümölcsfák takácsat­ka, körtelevélbolha, illetve pa.jzstetü erős fertőzése esetén az Ágról. használatát javasoljuk, almásoknál, szil­vánál, őszibaracknál, ribisz­kénél' és köszméténél 2—3 százalékos töménységben. Valamennyi gyümölcsfa, gyümölcsbokor és szőlő ese­tében használható a Bárium — poliszulfid ( Neopol) 5 százalékos töménységben őszibarack ta írin ás levélfol­tosság, szilvalevél vörösfol- tossáu. liszthai-mat és a csonthéjasok levél-lyuka- csosság betegsége ellen. Na­gyon. fontos, hogy a per- metlé kezelésénél és felhasz­nálásánál a növénvvedósze- rek csomagolóburkolatán feltüntetett óvórendszabé- I ltokét maradéktalanul be­tartsuk. meg+ndul * fokozott nedvke- ringes. Amennyiben tehát a tőkék nyilasával megkésünk, akkor a föld alatt lévő rü­gyek kipálUtrvak. A nyitás munkáit kőveti a metszés és a harmatgyöke- rezés. A szőlő metszésének ideje napjainkban is vita­tott Nagyon sokan az őszi metszést tartják helyesnek. Előnyeként azt hozzák fel, hogy tavasszal a szőlő nem könnyezik, a meghagyott csapok rügyei ezért nem va- kuLnak be. A fakadás is ko­rábban kezdődik. Mindezek ellenére hazánkban nem ter­jedt el az őszi metszés. A tavaszi metszést a rü­gyek telepítésének megie- lelően végezzük, Fakauástg — ez általában április kö­zepe — azonban minden kö­rülmények között el kell vé­gezni. Á késői metszés nagy terméskiesést okoz. A harmatgyökere z és * metszés kiegészítő munkája. A .nyitással, illetve a met­széssel egy munkamenetben végezhetjük. Lényege, hogy a gyökémyak mellett a ta­lajt kapával húzzuk el, és a tökenyakböl előtört kis, gyö­kereket! távolítsuk el, Ez r'azért fontos, mert a harmat­gyökerek a talp- és oldal­gyökerek kárára erősödné­nek. A harmatgyökerek el­távolítása után a tőkék nya­kát mindig vissza kell ta­karni. A metszés jelentősége: a tőkék kialakítása és a ter­méshozam szabályozása, il­letve a termőegyensulv fenntartása. Metszésnél a termőcsapok szama és különböző hosszú­sága révén a tőkét több vagy kevesebb rüggyel ter­heljük. A tőkén hagyott csa­pok helyzetük és funkciójuk szerint lehetnek: termő-, ugar-, biztosítócsapok. A termőcsapon a termést hozó hajtást neveljük. Az ugarcsap hajtásai a követke­ző év termőcsapját, illetve ugarcsapját adják. A bizto­si tócsap a fölötte lévő tőke­rész pusztulása esetén a kö­vetkező évi ugarcsapot (eset­leg termőcsapot.) ' biztosítja. A termöesapokal általában a magasabb helyzetű vesszők­ből hagyjuk. Az ugarcsap esek alatt HelyezkedOt »4. A biztositócsap az ugarcsap alatt van. A metszés nagyon fant»« munka, mert «ezzel a tőke terhelését szabályozzuk. Metszéskor a tőkén több vagy kevesebb rügyet ha­gyunk, ez jelenti a rügyter­helést. A rügyekből hajtá­sok fejlődnek —• ezek egy része a termőhajtás. A vilá­gos rügyből számíthatunk általában termésre. Legter­mékenyebbek a kétéves fa­részen, a7. úgynevezett cse­ren nőtt vesszőknek a vilá­gos rügyei. A rügyek kfhajtásámak törvényszerűségei: — a tőke rügyei közül mindig a legmagasabban lé­vők fakadnak ki először; — a tőke nem minden rü­gyét készteti fakadási'«; — a világos rügyek kihaj­tása általában: az egyrügyes csap világos rügye kihajt, de jó erőben lévő tőkén a sárszem is kifakad; A kétrügyes csap legalsó rügye már jelentős száza­lékban alva marad; A három rügy esnél hosz- szabb csapok legalsó rügyei rendszerint alva maradnak; — a szaivesszök rügyeinek csak egy része hajt ki. Ezt azonban erősen befolyásolja a megterhelés és a tőke tápanyaggal való ellátottsá­ga. valamint a fajtatulajdon­ság. Metszéskor mindig figye­lembe kell venni a tőke kondícióját is. Ez azért na­gyon fontos, mert például ha a gyenge táperőben' lévő tőkéket nagyon^ megterhel­jük, akkor az állapotuk to­vább romlik. Így azután sem a fürtöket, sem a vesszőket nem tudja majd beérlelni. Metszésnél, illetve a rügy­terhelésnél figyelembe kell venni a termesztett fajta átlagos fürtnagyságát , is. Azonos rügyterhelést érhe­tünk el több rövidebb ter- mócsap vagy kevesebb, de hosszabb termőcsap megha­gyásával. Ez fajtásként és termőhelyenként változik, így alakultak ki a különbö­ző metszesmodok. ' K. R. uyoicszaz lortnt. Ezen az összeghatáron belül a nyug­díjjal, járadékszerű, vagy egyéb rendszeres jövedelem­inél rendelkezők jövedel­müknek 80 százalékát köte­lesek gondozási díjként be­fizetni. A gondozási dijat úgy kell megállapítani, hogy a gondozottnál visszamara­dó összeg (zsebpénz) havi 400 forintnál kevesebb rtem lehet. • Ha a gondozottnak nincs jövedelme, vagy abból a tel­jes gondozási díjat megfizet-' ni nem tudja, de jelentős készpénzvagyonnal rendelke­zik, a megállapított gondo­zási díjat — előzetes írásbe­li megállapodás alapján — ennek 80 százaléka terhére kell megállapítani. Jelentős­nek minősül at a készpénz­vagyon, amely a teljes gon­dozási díj öthavi összegét meghaladja. Amennyiben a gondozott­nak sem jövedelme, sem készpénzvagyona nincs, ille­tőleg az a teljes gondozási díj megfizetésére nem ele­gendő, azonban ingatlannal rendelkezik, a teljes gondo­zási díjat, vagy annak hiány­zó részét — előzetes meg­állapodás alapján — ennek terhére jelzálogjog létesíté­sével kell megállapítani. A jelzálogjogot a gondozást biztosító szociális intézmény javára kell az ingatlan-nyil­vántartásba bejegyezni. A követelés érvényesítésére az ingatlan értékesítése vagy a gondozott halála után kerül sor. A kiskorú vagy gondnok­ság alatt álló személyek ér­dekeit a törvény külön is védi. Ezért a százezer 'forint értéket meghaladó vagyon megterheléséhez gyámható­sági jóváhagyás is szükséges­A díj fizetésére kötelezett hozzátartozó esetében a téri-’ tés alapja az előző naptári évben élért havi átlagjöve­delem. Ezt a különböző cí­meken elért jövedelmek egy­beszámításával kell megál­lapítani. A hozzátartozók gondozási díj fizetésere ak­kor képesek, ha az együtt- • élő családtagok egy főre eső havi jövedelme a 2000 fo­rintot meghaladja. A kötele­zés csak az ezen felüli ősz- szegre terjedhet ki. A jövedelemmel, vagyon­nak es lartasra kötelezhető hozzátartozóval nem rendel­kező gondozott a szociális in­tézményben térítésmentes el­látásban részesül. Ezen sze­mélyek részére az intézmény havi 200 forint zsebpénzt biztosít személyes szükségle­teit kielégítésére. A gondozottak tartós tá­vollétük (szabadság, gyógvin-r tézeti ellátás, próbaidő stb.) időtartamára a díjfizetésben kedvezményt (mentességet) kaphatnak. A fizetendő díjat a beutaló szerv határozatban állapítja meg. A fizetési kötelezettség az intézménybe történő fel­vétel napjától kezdődik. A gondozási díjat havonta utólag, a tárgyhónapot köve­tő hó 10., napjáig kell befi­zetni. Az 1982. január 1 után beutaltak már' az új díjat fizetik. A már korábban szo­ciális intézményben levő gondozottak 1982. április 1- től fizetik az újonnan meg­állapított térítési díjakat. Erről minden gondozott — előzetes felülvizsgálat után — államigazgatási határo­zatban értesül. Felülvizsgá­latra ezt követően általában ötévenként kerül sor, de a gondozott és a fizetésre kö­telezett hozzátartozó jöve­delmének bármilyen címen történő megváltozását hala­déktalanul köteles bejelente­ni a szociális intézmény ve­zetőjének, illetve a felülvizs­gálatra jogosult tanácsi szervnek. A gondozott jöve­delmének változása esetén ezentúl ' az intézményvezető jogosult — a változás 80 szá­zalékának megfelelő ‘összeg­gel — a gondozási díjat mó­dosítani. A szociáfw intézmény a jogerősen megállapított di­jakról naprakész nyilvántar­tást vezet Az esetleges díj­hátralék behajtására a bí­rósági végrehajtásról szóló szabályok az irányadók. A gondozott halála esetén az általa meg nem fizetett gon­dozási díjat hagyatéki te­herként az illetékes közjegy­zőnek be kell jelenteni. Dadák Fajon me&yvi szociálpoütiJcad vérzett*) Receptek MM paraj Hozzávalók (2 személy ré­szére) : 1 csomag mélyhűtött paraj. 40 ‘dkg burgonya, 1 kis fej hagyma, 1 kávéska­nál vaj vagy margarin, sze­recsendió, só, kevés citrom­lé, íokhagymapor. vörös­hagymapor, 2 evőkanál tej­szín, 1 szelet főtt sonka, 1 tojás, só, bocs. kevés vaj. Egy kis tűzálló tálat kiva­jazunk. A parajt beletesz- szük, és állni hagyjuk, hogy felengedjen. A burgonyát meghámozzuk és sÓ6Vízzel megfőzzük. Főzési ideje 20 perc. A sütőt előmelegít­jük. Majd hagymát tisztí­tunk és feldaraboljuk. Ke­vés vajon megpároljuk. A parajra tesszük. Fűszerezzük és a tejszínt hozzáöntjük. A sülőbe tesszük és körülbelül 10 percig stttjük. Maid a sü­tőből kivéve /a feldarabolt sohkát és tojást keverünk bele és további 10 percre visszatesszük a sütőbe. Sült burgonya — tepsibe« Hozzávalók f2 személy ré­szére) : 2 szelet szalonna, 40 dkg burgonya. 1 fej hagy­ma, 3 evőkanál oilaj, só, bors, 10 dkg sajt. A burgonyát megfőzzük és lereszeljük. A szalonnát fel­szeleteljük, a hagymát apró­ra vágjuk. A hagymát a szalonnával és a reszelt bur­gonyával együtt jól összeke­verjük és tűzálló tálba lesz - szűk. Alá kévés olajat ön­tünk, és tetejére felszeletelt sajtdarabokat teszünk. Elő­melegített sütőben 10 per­cig sütjük. r A NAGYATÁDI konzervgyár a* 1982‘S3-»« tanévre beiskoláz általános iskolát végzett fiatalokat élelmiszertartósító szakmára A tanulmányi idő: 3 év. lehetőség van társadalmi ösztöndíj-szerzodes megkötésere is. Vidéki fiataloknak diákotthoni elhelyezésről gondoskodunk. Jelentkezni lehet: z 524. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójánál, Nagyatád, Április 4. u. 8. . (F>‘ 1981T)

Next

/
Thumbnails
Contents