Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

Kosárlabda NB I Á végső mérleg: öt mérkőzésből hó rom győzelem . Befejeződött tegnap Buján a kosárlabda NB I somo­gyiakat is érintő csoportjá­nak küzdeJemsorozata, ame­lyet a 15—20. helyért (azaz a kiesés elkerüléséért) vívtak a csapatok. Aj rájátszás első „félidejében” öt mérkőzést játszott a Táncsics SE. és ebből hármat megnyert. Va­sárnap nefn sikerült győznie a Volán ellen, de tagnap, az utolsó mérkőzésén már ma­gabiztos játékkal nyert a csoport listavezetője, az AR Építők ellen. Vasárnap: Volán SC—Táncsics SE ' 80:63 (42u30) Baja, 500 néző. V.: Bacs- fay és Szabó IV. Szabolcs Ferenc nagyban hozzájárult a csapat biztató szerepléséhez Táncsics: Dara (11), Sza­bolcs (10), Stickel (S), Szabó P. (13), Ács (6). Csere: Ber­ta (?), Szabó L. (2), Monok (4), Slrebó (7). Edző: Kleno- vics Endre. A Táncsics megilletödve kezdte a mérkőzést, támadá­sait nem tudta eredménye­sen befejezni. A Volán ke­ményen és jói védekezett, Nyitrai révén biztosan sze­rezte pontjait. Több csere után sem változott a játék. A Volán fokozatosan elhú­zott, a második félidőben a Táncsics már feladta a mérkőzést. Esélye valóban dem voit a győzelemre, de a nagy különbségű vereséget elkerülhette volna. Jók: Da­ra és Stickel. További ered­mények: Alba Re­gia Építők—Kecs­keméti SC 73:67, !! Oroszlány—Ü. PEAC 76:65. Hétfőn: T áncsics—Álba Regia 90:78 <38:41) Baja, 200 néző. V.: Bacsfay, Idó- falvi. Táncsics: Monok (6). Szabolcs (41), Stickel (7), Dara (11), Szabó P. (12). Csere: Ács, Stre­be (10), Tálján (3). — Nagyon ne­héz lesz megnyer­ni a mérkőzést — — mondta mind- * két edző a mér­kőzés előtt. — Nagy a tét, ame­lyik csapat itt ve­szít, az lehet, hogy az NB I-es sze­replését is el­veszíti. Ideges hangulatban ját­szott. mindkét csapat. A fe­hérváriak 1—31-es zónával, a Táncsics emberfogással védekezett. 5. perc: 10:8. Egyik csapat sem tudott na­gyobb előnyt szerezni, fel­váltva estek a kosarak. 10. perc: 20:20. Sok hiba a vé­dekezésben. sok személyi hiba mindkét csapatnál. A félidő, vége a székesfehérvá­riaknak sikerült • jobban. A második játékrészben Kie.no- ,'vics edző taktikai meggon- do ásból Dara helyett Tál­ján f küldte a játéktérre, A csere jónak bizonyult. A 25. percben visszaszerezte a vezetést a Táncsics. 50:47. Nagyobb előny nincs, sőt Stickel közben a negyedik hibáját követte el. A fehér­vári csapat elfáradt. Szabol- csot nem tudták • tartani, rendre szerezte góljait, tá­volról és közelről egyaránt, a büntetőket százszázaléko­sán értékesítette. A végjá­tékban a Táncsics a négy­pontos vezetés megtartására törekedett, de a letámadó taktikát választó ellenfele hibáit kihasználva ezt nö­velni is tudta. Klenovics Endre: örülök, nagy dolog volt ötből hár­mat nyerni. Hegedűs: Sokat kivett a mérkőzés,sorozat a játéko­sainkból. Elfáradtunk. a Táncsics megérdemelten nyert. Jók: Szabolcs ta mezőny legjobbja), Stickel, Strebó. A Táncsics csapata ezen a mérkőzésen nyújtotta a legjobb teljesítményt. Péter György Vándor Sándor énekkari szemle Hagyomány, háttér nélkül Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalra!) Góllövők Takács B. Jók: Gróf, Kékesi, Fejes, Both, illetve Turmana, Matán, Ráez. Boglárleile ifi—Kadarkút m 5.0 Hajas Gyuta K. Gazdász—K. Közleke­dési SE 3:2 (2:1) Kaposvár, néző. Vz Po- tecsák. K-. Gazdász: Baksí es — Mile. Kälter. Hegedős, j ez éri L„ Pin­tér, Burcsa, Fehér (Túróczi), Dunár. Greguricz (Pál). Takács. Edzé: Zsirai Kálmán. KKSE: Szalai — Zelerai, Weisz, Szita, Csajág!, Szilvás. Wffininger (Pre- káczkó L.), Sturm. Jónás (Pre- kaczkn Gy.). Szrnka. Torma.. Eti- 38Ö: Ág:falvi Mihály. Góllövők: Burcsa, Turóczi, Dumár, illetve Jónás, Tor­ma. Kiállítva Sturm a 75. percben. Jók: az egész ven­dégcsapat, különösen Kö­bér, illetve Torma. K. Gazdász ifi—KKSE ifi 7:0 Szántó László Héthely—Szönyi SE 1:# («:») Kethely, löö néző. V.: líyerki Kethely: Varga — Sipos. Iván, Turcsi, Tanai, Fekete. Bacsics, Gazdag, Szabó (Dákai), Balázs (Berta), Gombai. Edző: Sámd-r Imre. Szőnyi SE: Horváth Gy. — Horváth J., Hadaró, Muri. Czimmermann, Demeter. Dobos, Kiss (Kántor), Samu. Szűcs. Kulcsár. Edző: Balogh László. Góllövő: Fekete (11-esből). Jók: Fekete, Turcsi, Gazdag, illetve Hadaró, Muri, Szűcs. Rákóczi III. ifi—Kéthely ifi 3:0 Sipos László Csurgó—Bal a tónk er esz túr 5:0 (3:0) Csurgó, 300 né^ő. V.: Ma­gyar Csurgó: Major — Czink, Ko­vács A., Mate, Péntek, KütsÖn (Készéi), Mód, Novak, Horváth A., Tátrai (Markek), rak ács A. Edző: Készéi Ferenc. Ralatonke- resztür: Takács — Buxbaun I-, Várga I., Buxbaum II., Bakos, Horvath, Gál, Varga II., Per- necz. Ángyán, Fincza. Edző: Szabó Zoltán. Góllövők: Mód (3, kettőt 11-esből), Novak, Markek. Jók: Mód a mezőny leg­jobbja. Máté, Péntek, No­vak, Takács, illetve Varga I., Bakos. Kiállítva Horváth a 62. percben visszahúzásért. Csurgó ifi—Balatonker esz­túr ifi 3:0 Kovács Antal Tbb— AgrAri» SE 3:1 (0:0) Toponár, 100 néző. V.: Perget­Tab: Kiss — Reichert Z., Vendl, Kovács, Majkó (Kuruez), Spilák. Ulreich, Szőnyi. Balázs, Reichert J., Hoppár. Edző: Puha József. Agrária: Szekeres — Verner. Tóth J., Tóth L.. Hor­váth (Csirke), Nemeth, Mészáros, Kulcsár. Urbán, Dómján. Csuka (Baksa). Edző: Szabó László. Góllövök: Kovács (11-e®- ből), Balázs, Reichert J., il­letve Mészáros (11-esből). Jók: Reichert Z., Vendl, Ba­lázs, illetve Vemet, Kul­csár-, Urban. Tab ifi—Agraria ifi 2:1 Szabó László A b*yn&kstjg Mása: «. Ml. 11. 15. lő. Nagyatád B.-leike rab Csurgó Marcali VBKW V. K. Gazdász KaposgépV. 3 lő « 3 S 8 Ka rád 17 8 2 Kadarkút 17 G 5 Fonyód * 17 K 2 B a lato nkere sz t úr 17 4 4 Kéthely 17 4 2 K. Közlekedési SE 17 3 3 Agrária SE 17 4 1 Szönyi SE 17 3 2 — 50-13 4 45-24 5 38-22 * 35-24 t 43-2« fi 23-2« 6 32-23 fi ^-23 7 2S-28 fi 32-3« 3 24-32 3 27-'»« 11 20-42 11 17-31 12 23-45 12 17-47 Inkább afféle hétköznapi számvetésként, mint jeles ünnepként tarthatja számon megyénk művelődési króni­kája a Vándor Sándor ének­kari szemle területi bemuta­tóját. melyre vasárnap este került sor Kaposváron. a Latincá Sándor Művelődési Központban. Abban, hogy az esemény hírét nem arany- bétűkkel jegyzik fel majd az almanachban, ludas az időpont nem túlságosan sze­rencsés kiválasztása, s az a — kórusvezetők által már sokszor, s nem alaptalanul kifogásolt — körülmény, hogy a Latinca nagytermé­nek színpada, kellemetlen akusztikája miatt, a legjobb indulattal sem nevezhető eszményi helyszínnek a kö­zös énekléshez. Keserű száj­ízt keltett az a tapasztalat is, hogy — a Vándor Sándor nevével fémjelzett szemlén! — alig láttunk-hallottunk munkásdalosokat. Részletes elemzést érdemelne végre, miért nem működtet mun­kásénekkart — a SÁÉV ki­vételével — egyetlen jelen­tősebb üzem vagy szakszer­vezeti művelődési intézmény sem megyénkben, természe­tesen nem a javarészt ..a nemzet napszámosaiból” ál­ló kórusok helyett, hanem' azok mellett. A hiány annak ellenére is vizsgálódást ér­demel. hogy tudjuk: orszá­gos gond ez. Ám ha a körülmények ha­talmától és a részvevők szo­ciális összetételétől eltekin­tünk, bőven van okunk az elégedettségre. Semmikép­pen sem a diplomáciai ér­zéknek kell tulajdoniLanunk, Mi lesz veled mézeskalács? Gyertyák a III Richárdhoz özvegy Sőtényi Józsefné éppen belépett a nagy szoba ajtaján, amikor ott csillá­rostul, vakolatostul lesza­kadt a plafon. Az első ré­mület után azonnal telefo­nált az IKV-hoz, ahonnan hamarosan megérkezett egy brigád, helyrehozták a hibát, de a lakást romossá nyilvá­nították. Sőtényiné új ott­honba költözött, aminek na­gyon örült. — Olyan rendes emberek voltak, olyan segítőkészek! Szép ez a lakás, csak hát az emeleten van, és fáj a lábam. A sok évi kocsiká­zás meghozza az eredményét. A romos lakásnál van a műhely, amit szintén ro­mossá nyilvánítottak, így nincs könnyű dolga Sőtényi Józsefijének, a megye egyet­len mézeskalácsosának és gyertyaöntőjének. Feltehe­tőleg e szakmában ö So­mogy utolsó képviselője, mert .se lánya, se unokái nem mutatnak hajlandósá­got a folytatásra. — Talán a kisfiú, ő sze­ret ott lábatlankodni a sü­tésnél, de persze a frissen készült mézest várja. Sőtényi néninek gazdag a programja. Kedden és pén­teken a piacon árul, de nincs olyan vásár a megyé­ben. ahová ne hívnák. Most. a cseri parkba készül, aztán a nagyatádi KISZ-szervezet rendezvényére. Jár Szenná­ba, Balatonföldvárra. Füred­re. Nagy keletje van az ap­ró mézeskalács-figuráknak — azt keresi mindenki —, no és a jeges marénak, amit rajta kívül senki sem ké­szít. Van. aki literszámra vi­szi. Egves területeken kife­jezetten a márc kedvéért ke­resik fel az emberek a mé- zeskalácsost. Egyébként most a színes mézeskalács-figurák jöttek divatba, különösen a piros. — Hogy milyen meghatá­rozó- a szín: egy idős néni állítja, hogy mindig csak a fehér színű mézesből adjak neki, mert a másiktól meg­fájdul a gyomra! Az sem mindegy, miként helyezi el áruját a vásárban. Középre a nagy figurák ke­rülnek, aztán jön a kicsi, szélre a közepesek. A pudli- hoz — deszkához — a figu­rákat kell támasztani, tete­jére a mézessütemény-cso- magok kerülnek. — Az uram valóságos mű­vésze* volt ennek. És még ma sem tudok olyan figurá­kat készíteni, mint ö. Ide­ges ember volt, de ha dol­gozott, akár össze is dőlhe­tett volna a ház, azt sem vette volna észre. Amikor meghalt, nem akartam foly­tatni a mesterséget, de bíz­tattak. hogy álljak csak ne­ki. Először olyan idétlen formákat csináltam. hogy meg, a gyertyákon oklom­nyiek voltak a göcsörtök. De ez mar régen volt. A gyertyaöntés is való­ságos művészet, hosszan tartó művelet. Hogy Sőté­nyi néni mégis ért hozzá, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a színház. III. Ri­chard előadásain is Sőtényi-' féle gyertyák „szerepelnek". A mézeskalács-készítés is babramunka. — Szép mesterség ez, de nagyon sokat kell dolgozni. Az ember pedig igyekszik mindig szebbet és szebbet ké­szíteni. Most például fényes színes papírt használok a díszítéshez. így mutatósabb. A mezeskalács évekig eláll, űem mindegy, hogy néz ki. Elismerés, jutalmazás? — Egyszer kaptunk a KlOSZ-tól egy Kiváló mun­káért kitüntetést, mást nem. Az urammal csak dolgoz­tunk. nem is törődtünk ilyes­mivel. Csak , akkor jöttem rá, hogy kellett volna, ami­kor meghívtak Budapestre, s mint kiderült, olyan mun­kákat fogadtak el. amelyek zsürizettek voltak. . Nincs nekem zsűrim, de nem is vágyóra semmifele kitünte­tésre. Az a jutalmam, hogy még Békéscsabáról is jön­nek hozzám az emberek, hogy tanítsam meg őket a mézeskalács-készítésre meg a gyertyaöntésre. Szívesen te­szem: hátha akad valaki, aki folytatja a mesterséget. • Ambrus Ágnes hogy az ítészek triumvirátu­sa — Dobák Pál, Nyakas Jó­zsef és Várnai Ferenc — el­ragadtatással nyilatkozott az énekkarok létszámáról, lelkesedéséről és felkészült­ségéről egyaránt. Aligha a Vikár Béla vegyeskar .profi- színvonalú produkciója kel­tett persze meglepetést, s nem is a Somogy megyei Pedagógus Férfikar hajlé­kony, tiszta hangzása és sti- láris biztonsága: Zákányt Zsolt, illetve Heisz Károly együttesétől jószerével ezi szoktuk meg az elmúlt évek­ben. Tavalyi szereplései alapján a nagyatádi pedagó­gus női kar világos dallam­formálása. éneklésének kulturáltsága sem ért ben­nünket váratlanul. A többi öt énekkartól azonban ösz- szehasonlíthatatlanul töb­bet kaptunk, mint amennyi­re korábbi szerepléseik vagy a megyei tekintélylajtorján elfoglalt helyük szerint szá­míthattunk volna. Ügy tetszik, kievickél vég­re a hullámvölgyből a SÁÉV munkáskórusa: Horváth Je- nőné és Klausz Róbert irá­nyításával nemcsak a simára csiszolt. szép hangzásból adott íz.elítőt vasárnap este a megnövekedett létszámú együttes, hanem lelkesedés­ből is. Ezúttal a Kaposvári Tanítóképző Főiskola női kara is azt nyújtotta, amit husz.onéves, egészséges torkú leányoktól — a nézőtéren — elvárhatunk: az igényes. íz­léses formálás mellett a da­lolás ösztönös erejét és mintaszerű szólamhang­zást. Megyeszékhelyünk gyak­ran látott-hallott együttesei mellett kellemes élményt szerzett három, a Bataton- parttól érkezett, s szőkébb pátriánk kiemelkedő zenei plénumáin — sajnos — rit­kábban szereplő kórus is. A Bogiárlellei Ipari Szövetke­zet vegyeskara — mely az idén ünnepli fennállásának negyedszázados évforduló­ját — elsősorban előadás­módjának egészséges sponta­neitásával keltett feltűnést: vezetőjének. Szalóky Bélá­nknak vezénylésén csöppnyi­re sem látszott, hogy először állt a nyilvánosság elé kó­rus élén. Méltó volt a hang­verseny színvonalához a földvári művelődési ház ve­gyeskarának és a Siófoki Bányász Női Kar, valamint a Siófoki Dalkör egyesített vegyeskarának szereplése is, Zakómé Nagy Irén. illetve Tímár Imre irányításával. Néhány szót még a mii- sorválasztásról. Feltétlenül jó jel, hogy az énekkarveze- tők érdeklődése a népdal­kincs és a klasszikus reper­toár újabb és újabb terüle­teire terjed ki, a munkásdal azonban — mel\ nek pedig nagy szerephez kellett vol­na jutnia egy Vándor Sán­dorról elnevezett találkozón — változatlanul hiánycikk. Talán a sematizmus idősza­ka kísért még mindig, mely­ben „kötelező elvárás” volt huszadrangú alkalmi kompo­zíciók műsorra tűzése. ‘ talán a kottahiány az akadálya annak, hogy kórusaink a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom dalkin­csének melyebb rétegeibe is alámerüljenek — nem tud­juk pontosan. De, úgy gon­doljuk. ennek a kérdésnek a tisztázása is „megérne egy misét”. E. A. Művészet/ szemle fl harmadik - Kaposváron Bűvös szám a hármas. Hozhat szerencsét, de a hár­mas útelágazásnál jól meg kell gondolni, melyiken in­duljunk el... A somogyi mű­vészeti szemle helyi bemu­tatói közöl a mull heten a kaposvárira eseit a válasz­tásunk. Február végén a ta­nítóképzőben, majd a hó­nap ele jen a kiinán György Ifjúsági és Úttörő Művelődé­si Központban és végül 5- én a Latinca Sándoi Műve­lődési Központban mutat­koztak be az együttesek, szólisták. Hosszú idő után a megyeszékhely is kiruk­kolt, nem is akárhogy. En.v- nyi jelentkezőt még soha­sem jegyezhettünk föl. isme­retlenségből színpadra lépő fiatalokat, és országos hírű együtteseket. Bármennyire is kitett ma­gáért Kaposvár amatőrmoz- galma, a pénteki bemutató nem volt hasonlítható a vi­dékiekhez. ahol ünnep a so­mogyi művészeti szemle. A harmadik bemutatóra is húsznál több műsorszam „tellett”. Néptáncosok, hang­szeres szólisták és versmon­dók adták egymásnak a sta­fétabotot. Láttuk a Kapóé babegyüt- tes produkcióját a Somogy és BM. Kaposvár Táncegyüt­tes, valamint a főiskolások­ból álló Kaláka tánccsokrát, őket követve vecsrmwidék és igeretes hangszeres szólisták igyekezete érdemelt tapsol... A dicséret mellett elhall- gathatatlan. hogy a színpad­ra lépőket nem ösztönözte . többlet nyújtására a tátongó nézőtér. Együtteseink éppen ezért rutin állagot nyújtot­tak. Kivételes élmény volt a BM. Kaposvár Táncegyüt­tes párostánca, melyben föl­fedezhettük még a tánc örö­mét is... Miért osztották a Latioca- ra a városi szemle harmadik bemutatóját? A színpadi le­hetőségek — azaz a tánc­együttesek igénye — miatt ezt csak helyeselhetjük, hi­szen egy klubszínpadra nem lehet összezsúfolni a népes tánccsoportokat. Vajon megszűnt a közön­ségben az érdeklődés a nép­tánc stb. iránt, hogy csak ennyien jöttek el? (Nem tu­dom. volt-e egyáltalán ..ér­dektelen” néző? Azaz szülő, barát stb. mellett más vala­ki is a sorainkban.) .Aligha; a szervezésben keresendő az elmulasztott alkalom, hogy nem találtak egymásra sze­replők és nézők. Reméljük, a gála kárpó­tolja majd az igyekezetét, és a közönségsiker se marad el. H. B. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents