Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
Járható út A munkaerő nem igazodik A megyei népi ellenőrzési bizottságok már túl vannak annak vizsgálatán, hogy a vállalati munkaerőgazdálkodás miként befolyásolja — s egyáltalán: befolyásolja-e a termékszerkezet korszerűsítését? A vizsgálat országos program volt, a Központi Népi Ellenőrzési’ Bizottság nemrégiben a részeredményeket is összesítette. Zárjelentésének egyetlen mondatban megfogalmazható lényege: „a termelési és a termékszerkezet — az ezzel kapcsolatos határozat megjelenese előtti időszakhoz képest — lényegesen nem változott.” A vizsgálat egyébként ösz- szesen 127 vállalatra terjedt ki (az ipari, és az építőipari létszám 15 százalékára), s az elmúlt három év eseményeit elemezte. S hogy egyáltalán miért volt szükség erre a vizsgálatra^? Hadd idézzük a KSH tavalyi, az állami iparra vonatkozó teljes körű felmérésének végeredményét: a termékek átlagos életkora 15 év! A 10 évnél fiatalabb gyártmányok aránya 47 százalék, a 3 évnél fiatalabbáké csak 17 százalék ! E számok olvastán csakis arra a következtetésre juthatunk. hogy a vállalati tervezőmunkát aligha forgatta fel a mindenáron való termékszerkezet-korszerűsítés szándéka. S valóban: a 127 közül mindössze három (!) vállalat rögzítette' hosz- szú távra szóló terveiben is termék-stratégiai elképzeléseit. Mindenki más többnyire rövid-, iiletve kisebb részben középtávú .elképzelésekre épített Az esetek nagy részében afféle „követő akciókról” van szó: az éppen aktuális piaci eseményekhez való utólagos igazodásról. Óvatos, s minden kockázat nélküli manőverekről. A termékstruktúra korszerűsítésével kapcsolatos — immár négy évvel ezelőtt megfogalmazott — határozat szerint: „a szerkezetváltás egyik fontos tényezője a munkaerőigény biztosítása”. A kétszer kettő logikájára épülő összefüggést a vállalatok egy könnyed manőverrel kerülték meg: nem a termékszerkezettel kapcsolatos döntésekhez, iTTétve nem a struktúraalakítási gyakorlathoz igazították a munkaerő-szerkezetet, hanem fordítva: az adott szakmai összetétel szerint alakítgatták (már ahol.. J a gyártmányszerkezetet Lássuk be, ez sem kevés, hisz jelenlegi helyzetükben még annak is örülnek, ha egyáltalán bármiféle képzettségű szakembert kapnak. Ami pedig az átképzést, illetve a .továbbképzést illeti: az érdekeltek első kérdése, hogy ..mennyivel emelkedik a bérem, ha vállalkozom egy tanfolyam elvégzésére?” S a kényszerű válasz: majd ha haszna (vállalati méretekben is mérhető haszna) lesz a továbbképzésnek, akkor „fizetünk bérben is”. E vállalati véleményekkel szemben, az országos helyzetképet fölrajzoló KNEB- vizsgálat már a munkaerő- piac javuló egyensúlyi helyzetéről beszél. így fogalmaz: „A szerkezetváltást akadályozó létszámhiány, a vizsgáit egységeknél nem jelentős, inkább a szakmai ösz- szetétel okoz gondot. Az ezzel kapcsolatos továbbképzési feladatok azonban sehol nem váltak el élesen az általános továbbképzési tevékenységtől.” Valószínűleg azért sem. mert — az iménti KNEB-jelentés megállapításait tovább idézve — „a közgazdasági szabályozó- rendszer nem hat kellő kényszerítő erővel a munkaerőgazdálkodás racionalizálására ... a bérszabályozás nem ösztönöz eléggé a létszámfeleslegek leépítésére.” • Közelítünk a lényeghez. Mert ha tipikusnak tekinthető a termékszerkezet átalakításával kapcsolatos tartózkodó vállalati magatartás, akkor e jelenség rögzítésén túl vizsgálni kellene a vállalati munka környezeti feltételeit is. Mert ,— bár a vizsgálati módszereket, s azok megbízhatóságát nem ismerjük —, a népi ellenőrök által felvázolt kép hitelességében nincs okunk kételkedni. A vállalatoknál valóban lassú, majdhogynem értékelhetetlen a termék- struktúra korszerűsftésének üteme. Ám nagy kérdés, hogy e vállalati magatartás mennyiben racionális. Tévedés kockázata nélküli a válasz: annyiban mindenképpen racionális e vállalati magatartás, amennyiben a vállalatok alkalmazkodni kénytelenek a gazdálkodás feltételeit meghatározó környezethez. Alapvetőnek tűnő összefüggés, ami kiindulópontja lehetne a további, és minden eddiginél mélyebben szántó elemzéseknek. V. Cs. Megyénk sok községében kéri — joggal — a lakossá g, hogy ne csak a települések központjaiban, főként székhelyközségekben, haneni a társközségekben és a külterületeken is könnyítse meg járda a közlekedést Évekkel ezelőtt hangzott el ez a kívánság a zákányi tanács egyik községének falugyűlésén. Egyúttal egy javaslat is: „Adjon a tanács kavicsot, cementet, mi vállaljuk a járda társadalmi munkában való elkészítését”. Megkezdődött a munka. A tanács adta a kavicsot, a cementet, a lakosság meg a munkát. Különösen szép példáit lehetett tapasztalni ennek Gyékényesen, Örtilos- baji. de Zákányban is. Ahol idős, e munkára már képtelen emberek vagy betegek laktak, azokat a járda- . szakaszokat sem hagyták ki. A szomszédban, de még a másik utcában lakó fiatalabb férfiak is elvégezték helyettük a munkát. — Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy lehet/és kell is az emberek lelkesedésére, elhatározására és összefogására számítani. Szívesen dolgozónak településeink fejlesztéséért, s minden olyan célért, aminek látják az értelmét. Persze csak akkor, ha ehhez a szükséges ^föltételeket megteremtjük. Benkő Miklós zákányi tanácselnök szavait az elmúlt évek eredményei Igazolják. Gyékényesen, Ortilosban, Zákányban eddig ilyen “módon három kilométer járda épült. S nemcsak járda: néhány sáros, földes utat hasonló módon tettek járhatóvá. A tanács adta, szállította a helyszínre a követ, a lakosság pedig elteregette. Hasonló példát másutt is találni. A göllei tanácshoz tartozó községekben is ilyen módszerrel láttak hozzá a sáros földutak eltüntetéséhez. Előtte fölmérték, melyik utcák a legelhanyagoltabbak, s tervszerűé*), sorra kövezik le őket. Előbb Gödében, majd Fonó községben láttak hozzá e munkához, s ezt az idén is folytatják : Fonóban előbb befejezik a tavaly elkezdett útkorszerűsítést, ebben az evben Kisgyalánbain, jövőre pedig Büssüben tüntetik el a sáros utcákat. Mindenütt sokat segítenek a termelőszövetkezetek is, melyek szállító járműveket és munkagépeket bocsátanak rendelkezésre. Mai körülményeink között ez a járható útja annak, hogy településeinkben mennél kevesebb járhatatlan legyen. Sz. L. 4 Kedvet fakasztó napfénynyel köszöntött ránk hétfőn a meteorológiai tavasz, szinte egy csapásra megváltoztatva az emberek hangulatát és az utca képét is: a téli sapkákat, kabátokat tavaszias öltözékek váltot- Óák fel. Ugrásszerűen megnőtt a boltok forgalma — legalábbis, ami a látogatottságot, az érdeklődést illeti — a családok a kellemesebb időjáráshoz igazodva igyekeztek kiegészíteni ruhatárukat. Különösen azok, melyeknek keresői mar a zsebükben érezhették a múlt évi Mert .ez a télvégéhez kötődő, olyannyira várt esemény is több somogyi vállalatnál lezajlott az elmúlt héten. A tavasz beköszöntését azonban inkább udvarias kalapemelésnek tekinthetjük, mintsem tartós, ott-' homas nekivetkőzésnek. Igaz, a tél már nem sok eredménnyel indult ellentámadásba. de annyit sikerű i ele rule, hogy • hét végén hűvösebbre forduljon az idő ... Ez azonban, h* kissé zavarja is, aligha riasztja el a kiskertekben, foglatatoskodókat az időszerű tennivalóktól. Az idén bőven volt idő a felkészülésre. Ezt sokain úgy is kihasználták, hogy böngészték a szakirodalmat, tapasztalatokat szereztek, ismerkedtek a korszerű védőszerekkel, eszközökkel. A héten két rendez- • vény is szolgálta igényeik kielégítését. Szerdán Igáiban szerveztek bemutatót, pénteken pedig a megyei könyvtárban, a mezőgazda- sági könyvhónáp befejezéseként iórumon vitaitak meg a háztáji gazdálkodás megyei eredményeit, fejlesztésének akadályait és tennivalóit. A nagyüzemi mezőgazda- sági ' termesztés fontos eseményéről is hirt kaptunk a héten: a szőlészeti-borászati ipari központtá bővülő Balatonboglári Állami Gazdaság hűtő-tároló és üveg- házrendszert épített. A létesítmény elsősorban szőlőoltványok megóvására szolgál, de más( célszerű hasznosításáról is gondoskodtak a íer- vezők és beruházók. A kivitelezés során pedig több újítással’ igyekeztek érvényesíteni a gazdaságosság szempontjait. Ez a törekvés nemcsak a készülő ipari, mezőgazdasági és egyéb létesítményednél elerfgedhe- tetlen követelmény, hanem át kell hatnia a termelés minden mozzanatát. . Azon az ankéton, melyet szerdán tartottak az SZMT székházában az újítómozgalom helyzetéről, fellendítésének segítéséről, erről a kötelezettségről, teljesítésének módjairól részletesen esett szó. ' Az újítások természetszerűen közlekedési eszközeink, járműveink műszaki állapotának fejlesztésében is nélkülözhetetlenek. De bármilyen magas fokú technikai színvonal sem képes helyettesíteni az emberi felelősséget, amely az utakon a körültekintésben, az óvatosságban,' a szabályok fegyelmeit betartásában nyilvánul meg. Ez a gondolat hatja át a Somogy megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tevékenységét is. A társadalmi szervezet pénteken tartott ülésén elégedeítei állapították iMft hu© a múlt évben csökkent a balŰf termék a méhészbúdé Hagyománytisztelő méhek A Hurigaronektár tabi kaptárüzemében az idén megnövekedtek a féladatok. A hagyományos gyártmányokból a korábbinál többet kíván tőlük a piac, és új termékkel is jelentkeznek. Az újdonság pedig a méhészbódé, amely akkor tehet jó szolgálatot a méhcsaládok gazdáinak, amikor ki kell települni az akácosba. A piacot már feltérképezték, s van kereslet a házikóra. amely alkalmas a szerszámok tárolására, és néhány napig kint is lehet lakni benne — persze akkor az összkomfort kényelméről le kell mondani. A kaptárokból' továbbra is három típust gyártanak. Háromezer darab nagy, kétezer közepes és háromezer kicsi „méhlakosztály” szerepel a tervekben: Folytatják a tavaly megkezdett elemes programot is; azaz nemcsak komplett kaptára- kat készítenek, hanem az idén is lehet majd kapni részenként ezeket. ’ tehát a méhészek igény szerint rakhatják össze a különböző nagyságú kaptárakat.. Az áru útja is megrövidül. Korábban az áfészeknél lehetett megrendelni a kaptárát, azután a vállalati központba kerültek az igénye, és a tábláktól budapesti közvetítéssel került az áru a vásárlókhoz. Most a fővárosi lépcsőt kiiktatták, és a kap- tármegrendeléseket a tabiak közvetlenül elégítik ki — gyorsabban. / Egyetlen dolog nem változott: a kaptár anyaga és festése. Ragaszkodni kell az olajfestékkel mázolt fához, mert. a méhek nem törik a változtatást, „tisztelik a hagyományokat”. Kísérleteztek már másutt műanyaggal — olcsóbb és könnyebben meg m-unká th a tó —, ám az elektrosztatikus feltöltődési tol a kis állatok „megbolondulnak”.. Azzal is próbálkoztak már, hogy az olaj- festeket tartosabb es könynyebben kezelhető műanyag - alapú festékkel helyettesítsék, ám a méhek erre is nemet mondtak: allergiásak a műanyagfestékre. Sok egyéb méhészeti eszköz készül Tabon. A keret - lécekből és a lépesmezszál- lító ládákból 1982-ben a korábbinak többszörösét gyártják. Azért van erre szükség, mert a Hungaronektár a világon elsőként vállalkozott arra, hogy táblás lépes-mézet exportáljon. Ciprus szigetére viszik ládákban a lé- pesméztá b Iákat, s az exporthoz szükséges a tabiak többlettel jesi fmésiye. Megyei szervezet alakul Áz igényes reklámozás a cél ' * Ellenfelek egy asztalnál A gazdaságban végbemenő változások egyik jellemzője a piaci verseny növekedése. Szűkebb hazánkban, Somogybán is megfigyelhetők ilyen jelek. Korábban békésen egymás mellett éldegélő cégek kénytelenek észrevenni, hogy vége a csöndes osz- tozásból származó tisztes jövedelem nyugalmas éveinek, s ehelyett a nagyobb nyereséget célba véve a másikkal is meg kell küzdeni. Ez is osztozás a piacon, ám békésnek már nemigen mondható. Az áru- és pénzviszonyok változásai fniatt éleződő versengésben sokféle „harci eszközzel” állnak sorompóba a részvevők, s az egyik legesetek száma a megyében, és ez jelentős részben a széles körű és változatos mód- szerű propagandatevékenységnek is kösizönhető. Az eredményekkel azonban aligha lehet megelégedni. Tovább kell folytatni az ismeretnyújtást, a felvilágosítást, a meggyőzést E nevelő munkát nem lehet elég korán kezdeni, és ezért már az óvodások körében is fontos helyen' áll az ilyen jellegű foglalkozás. „Ha már e korosztály szóba került, említsük meg: hétfőn megyénkben is megkezdődött a leendő első osztályosok beiratása az általános “iskolákba. E kötelezettség teljesítéséhez ugyan két hét áll rendelkezésre, de a szülők, többsége. természetesen gyermekükkel együtt már az első napokban felkereste a körzetileg illetékes iskolát. Az illetékes szervek azonban jól tudják: akárcsak az elmúlt években, sajnos az idén is lesznek olyan családok, melyek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, így a hatóságoknak kell eljárniuk — nemegyszer hosz- szas kutatómunkával felderítve a tartózkodási helyet —, hogy gyermekük az őszszel iskolába, de legalábbis az- iskolaérettségüket vizsgáló bizottság elé kerüljön. Paul Laszta hasznosabb fegyver a jű reklám. a megfelelő propaganda. Amíg a kínálat és a kereslet arányait viszonylag kevés kínáló szűk felhozatala és sok kereső bőséges igénye határozta meg, a reklám élt ugyan, ám jobbára afféle kötelező gyakorlatként, s így sokszor fölösleges, költségnövelő tényezőként kezelték. Nem is csoda, hogy ilyen talajon nemigen virágzott; az áru nélküle is elment. Most az értékesíteni kívánók sokasodnak — például a kisvállalkozások is gyarapítják számukat — így némiképp növekszik a felhozatal. A kereslet viszont valamelyest csökken, illetve átrétegződik, a fogyasztóként jelentkező tömegek differen- ; ciálódó. ám összességében lassabban növekedő jövedelme miatt. Azaz az áru nem megy el magától. A másképp s finnyásabban válogató fogyasztók már ma elkészítették a reklám táptalaját. A propagandának tehát nemcsak költségemésztő, hanem a korábbinál jóval több bevételnövelő hatása is lehetne; előléphet kedvvel és örömmel elvégzett szabadon választott gyakorlattá. No persze, úgy. hogy aki részt akar venni, s netán győzni is szeretne egy versenyben, annak kötelező szabadon választott gyakorlatot is bemutatni. De vajon miként készülhetnek föl a somogyi cégek erre a versenyre? A reklám — s ezt is föl kell még ismerni néhány helyen — önálló, nem, is könnyű szakma. Szaktudás és eszköztár szükséges hozzá, tehát meg kell teremteni személyi es tárgyi feltételeit. Ehhez nyújt segítséget a közeljövőben megalakítandó megyei reklámszervezet, amely az 1975-ben létrejött Magyar Reklámszövetség helyi csoportja lenne. A meglehetősen centralizált szövetség megyei szervezetének létrehozása is az „új szeleknek ’ köszönhető. A megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyeletével működik majd áz új „cég”, amelynek tagja lehet mindenki, aki a reklámmal valami módon hivatásszerűen kapcsolatba kerül, s az egyéni tagokon kívül • reklámoztátok és a reklámmal fő tevékenység- * ként foglalkozó testületek, vállalatok, szövetkezetek is beléphetnek a szövetségbe. Tulajdonkeppen ellenfeleket is egy szervezetbe szólít áz a felhívás, amelyet szétküldtek Somogybán. Erről annyit: jó volna, ha a reklámok terén annyira „profik” lennénk, hogy féltve őrzött propaganda ti tok miatt inkább a távolságot kellene keresni, mint a közös szervezetbe való tartozást. De még nem tartunk ott, s a szakmai, esztétikai, reklámetikai tanácsadásra. a tapasztalatcserére, a továbbképzésre mindenütt szükség van. Tehát a piaci „háborúban” részt vevőknek egyelőre inkább hasznos, mint káros a reklámszakma egyes területein nyílt kártyákkal játszani. Az érdekvédelmi feladatokat is ellátó, a jogszabályok ismertetését és a szakirodalmat rendelkezésre bocsátó, pályázatokat szervező és még egy sor tevékenységet magára vállaló megyei reklámszövetség lendíthet a somogyi helyzeten. Ez nemcsak úgy hozhat hasznot, hogy tagjainak célszerűbb kiadást és több bevételt jelent, ha a szervezet segítségével jobban reklámoznak, hanem Somogy „eladását” is jobbíthatja. A Balaton idegenforgalma és a belső területeken is sűrűsödő vendegjarás szempontjából nem mindegy, hogy milyen helyi propagandával találkoznak a hozzánk látogatók — legyen az közvetlen idegenforgalmi reklám avagy a turizmustól látszólag független egyéb hírverés. A megyei tanács kereskedelmi osztálya fogadja a jelentkezőket — természetesen nemcsak a kereskedelmi területről — s remélhetőleg sokan kopogtatnak majd náluk. A „bebocsátást kérők” jelmondata • lehet; a reklám nem valamiféle mellékes tevékenység, hanem a termelési folyamat szerves teste. I.nthár Péter SOMOGYI NÉPLAP \
