Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
Az eldsimerésre méltó eredmény, a sikeres munka, az esetek többségében nem ' a megelégedettségle, hanem tova b b i erőfeszítésre ösztö~ nöz. A három fogyasztási szövetkezeti ágazat tegnapi valaszitirháinyi ülésen, illetve az azt követő küldöttközgyűlésen nyomon követhető volt ez a szándék. Az elnöklő Dem kó Janos közgyűlési megnyitója után dr. Kiss József, a Mészöv elnöke mondott szóbeli kiegészítőt az írásos előterjesztésekhez. A VI. ötéves terv céljainak időarányos teljesítése, a fegyelmezett, tisztességes munka jellemezte mindhárom fogyasztási seövefaiezeiti agassat műit évi tevékenységét. Az áfész-ok az előző évinél csaknem tizenegy szazaiekkal több, hatmi Ui- ard-hatszázmillió . forint bruttó bevetett értek el, és több mmt huszonnégy szazatokkal növeltek eredményüket- Kiegyensúlyozott és javuló színvonalú volt az áruellátás, és elismerésre méltó figyelme* forditöttak a kas településeken élők ellátásának javítására. Mindezzel együtt igaz az is, hogy a fejlődés az egyes tevékenységeknél eltérő mértékű volt. A legerőteljesebb növekedés az ipari tevékenységnél tapasztalható, az országos szövetkezeti átlagnál dinamikusabb a fejlődés a bolti káskjereskedeJmi forgalomban is. Bár a vendéglátás bevétele 'S tervezett alatt maradt, örvendetesen nőtt az étel- és az alkoholmen- tesrtal-forgalam. Ahogy a közgyűlésen és a választ- 'mányi ülésen is megállapították: a legszámottevőbb előrelépést a gazdálkodás területén érték el az áfész-ok. 1978 óta a múlt évben volt legmagasabb színvonalú a gazdálkodás hatékonysága és ennek a dinamikus eredménynövekedésnek köszönhető, hogy a megyék sorrendjében! az utolsó, a huszadik heiyi'751, a tizenötödik helyre került Somogy. Ez az elismerésre méltó tény, a most elnyert helyezési sorrend egyben azt is jelzi, hogy az eredményesség, a gazdálkodás színvonalának javításáért, további erőfeszítéseket kell tenni a megye áfész-aimak. Dr. Gabányi Ferenc, a Szövosz osztályvezetője is többek között a hatékonyság további dinamikus növelésére hívta föl a figyelmet hozzászólásában. Energiatakarékos beruházások A mezőgazdasági nagyüzemek pályázat útján központi alapból kaphatnak támogatást, kedvezményt energiatakarékos beruházásaik megvalósításához. A MÉM adatai szerint tavaly 260 pályázatot nyújtottak be az Állami Fejlesztési Bankhoz, illetve az energiafelügyelethez. A pályázók összesen évi kilencszázmillió forintos megtakarítást helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a helyi fejlesztésekhez megkapják a. harmincszázalékos állami támogatást, a hitelt vagy a beruházási kölcsönt. A pályázatok közül 117-et elfogadtak. Kivitelezésük többnyire már folyamatban van. Az illetékesek 99 pályázatot felülvizsgálnak, ismételten mérlegelik, van-e létjogosultsága a fejlesztésnek. Várhatóan ezek nagy része is „zöld utat” kap a továbbiakban. Az új támogatást igénylő beruházások egy része azt szolgálja, hogy a szántóföldi hulladékokat fűtésre hasznosítsanak. A 6.9 milliárd forintos bruttó árbevétel, a csaknem száznyolcvanket-roilliós tervezett nyereség minden szinten fegyelmezettebb, célratörőbb és szervezettebb munkát követel. Ahogy dr. Kiss József hangsúlyozta: a verseny élesedik, nem nélkülözhető a szövetkezeteknél. hogy eredményesebben végezzék árubeszerző és forgaiomszervező tevékenységüket, javítsák költség- gazdálkodásukat, korszerűsítsék zöldség—gyümölcs-kereskedelmüket. A megye takarékszövetkezetei valamennyi tevékenységükben jelentősen túlteljesítették rrvúk évi céljaikat. A takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétek nagysága az év végén meghaladta az egymilliárd-het- venegymillió forintot; ma már itt kezelik a lakossági betéteknek több mim huszonkét százalékát. Üj szoJ- * gál tatásokkal — átutalási betétszámlák vezetésével, ifjúsági betétek gyűjtésével — is szélesítették tevékenységüket. Jelentős társadalompolitikai célok elérését segítették azzaL, hogy csaknem kétszázmillió áwttu kölcsönt nyújtottak elsősorban a lakásépítkezésekhez, korsaerűs í lesekhez, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséle. A tagok igényeinek szélesebb körű kielégítése, az uj szolgáltatások bevezetése, a takarékosabb, fegyelmezettebb gazdálkodás, mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy egy év alatt több mint hetvenhat százalékkal nőtt es elérte a 7,9 millió forintot a takarékszövetkezetek nyeresege. A megyében működő lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek is sikeres évről adhattak számot a közgyűlésnek. Megépítették és átadták az 1981-re tervezett kétszázötvenét lakást, sót ezen félül további tizenkét lakást is. Ahogy a küldöttek megállapították: ebben az ágazatban a szolgáltatások, színvonalának további javítására, a karbantartások, felúj ításölc jobb megszervezésére kell megkülönböztetett gondot fordítani. A három ágazat választmányának elnöke beszámolt a küldötteknek a választmányi üreseken elhangzott észrevételekről. Ahogy ösz- szefogia lója ban dr. Kiss József hangsúlyozta: ezeket a munkát, az eredményességet szolgáló javaslatokat beépítik a küldöttközgyűlés határozatába. Szigetelő falburkoló A hazai kínálatból régóta hiányzó, hő- és hangszigeteléssel ellátott tápé iák gyártását kezdik meg hamarosan a Texta ipari szövetkezetben. Jó ütemben halad az új típusú falburkoló fejlesztése, a szövetkezet szakemberei kétféle — textil- és papíralapú — tapétával folytatnak kísérleteket. A hő- és hangszigetelő hatást habosodó fóliaréteg alkalmazásával érik el, s természetesen — akár a szövetkezet többi tapétáját — ezt is mosható bevonattal látják el. A textilhordozós változatot elsősorban a könnyűszerkezetes épületekhez ajánlják, ez ugyanis repedés nélkül vészeli át az előforduló minimális szerkezetmozgásokat. Az új típusú tapéták nemcsak az átlagos, például lakótelepi zajokat, hanem annál erősebb hanghatásokat is megszűrnek, így alkalmasak például a vendéglátóhelyek — zenés éttermek, diszkók — közelében levő lakások zajártalmának megszüntetésére is. Fölragasztásuk azonban a szokásosnál is nagyobb szakértelmet, gondosságot igényel. A szövetkezet másik új terméke lesz a csempeután- zatú tapéta, amelynek papírlapját fóliával borítják. Az újdonságokat az év második felében kezdik gyártani. ▼. M. Szélkabátok a Szovjetunióba Erősítik a szocialista versenyt —* Rendkívüli lő éveket hagytunk magunk mögött. Átgondolt és megalapozott termékszerkezet/-váltással, új exportlehetőségek kihasználásával 1980-ban tíz-, tavaly pedig már tizenötmil- ^ Lió forinttal növeltük a termelést — tájékoztatott Nagy Tibor, a kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet elnöke. Erről számolt be a napokban a szövetkezet közgyűlésén és küldöttgyűlésén, ahol már az idei feladatokról is tanácskoztak. A múlt év különösen kiemelkedő volt a szövetkezet történetében — pzt bizonyítja a tervezett 47 millió forint helyett elért 65 milliós termelési érték. És az, hogy az előző évi 7,7 millió nyereséggel szemben tavaly már 11,1 millióról adhattak számot. Ez tette lehetővé, hogy dolgozóik bérét az idén 8,9 százalékkal fejleszthessék. — Eredményeink értékét növeli, hogy változatlan létszámmal, 237 dolgozóval értük el — mondja az elnök. A Lady szövetkezet fő terméke a műbőr kabát. Eb- * ból 1980-ban még csak tízezer darab készült, a múlt évben pedig már 80 ezret gyártottak. A Skála-Coop részére vállalták, hogy évente 50 ezer darab trapper és weekend női ruhát, szoknyát, illetve ■edrágot készítenek; e termékük Java exportra megy, elsősorban a szocialista országokba. A jó eredményekhez hozzájárult, hogy a múlt évben az export az egy évvel korábbi 28,1 millióról 42.1 millióra nőtt. Az idén szovjet megrendelésre — utóbbi evekben ez az első ilyen megállapodás — húszezer darab vízhatlan sz.élkabátot gyártanak, nyolcmillió forint értékben. E termékükből jövőre várhatóan még többet készítenek. Értékelték a közgyűlésen a szocialista brigádok tevékenységét is. Tizenegy brigádjuk munkája testesül meg a szövetkezet eredményeiben. A Ladynek tizenhat heiyen van üzeme, illetve részlege — Kaposváron kívül Nagyatádon, Marcaliban es Tabon. E közösségek nemcsak a szövetkezet munkájából, hanem a települések társadalmi feladatainak, gondjainak megoldásából is nagy részt vállalnak. Példa rá a marcali 2-es telepen Gazdag Jánosne szalag- és brigád- vezető által irányított Béke brigád tevékenysége. Az óvodánál és az iskolánál is sok társadalmi munkát végezlek, a kommunista műszak keresetét ajánlották föl. Az idén szintén tartanak IwmnMHtista A Béke brigád — munka közben — e keresetüket a barcsi rokkantóvodának utalják át. A közgyűlés úgy döntött, hogy tavalyi munkája alapján a Béke brigádnak az aranykoszorús kitüntetés jár. Ezt a fokozatot érdemelte ki a marcali 1-es telep Lenin és a kaposvári Radnóti Miklós, illetve a I.atinca Sándor brigád. Az Április 4. brigád vezetője, Szekeresné Mészáros Ilona, a szövetkezet KISZ-titkára ifjúsági munkája elismeréseként a KISZ KB dicsérő .oklevelét kapta meg. A tizenegy brigád létszáma egy év alatt nyolcvanról százra emelkedett. Tervezik, hogy újabb brigádokat alakítanak, a létszámot is tovább erősítik, hogy eredményesebb legyen a szocialista munka verseny. Ezt kívánja tőlük hazai és külföldi megrendelők számának növekedése is. Egy fontos beruházás is szerepel ez évi terveikben. A kaposvári szövetkezeti ipartelepen 4,2 milliós költséggel új üzemcsarnokot létesítenek, s ott szabászatot, raktárt alakítanak ki. A munka áprilisban kezdődik,, s a kivitelező ígérete szerint szeptemberre el is készül. k. L A z útkeresés gyötrelemmel jár. A merészebbek nem félnek az útkereséstől. Az okosabbak sem. S akiknek nemcsak a hajukat borzolják az új szelek, hanem vérüket, agytekervényeiket, is megpezsdítik, azok igazan rokonszenvesek lehetnek számunkra. Azért, mert friss gondolatokkal, tervekkel bombázzák az elavultat, a régit; mert nem békéinek az állóvízzel, s mert többet akarnak nyújtani a közösségnek — nem csodák, csupán a lehetőségek kiaknázása által. Gátak tornyosulnak előttük? Majdnem mindig. Idegtépő magyarázkodásokra, bizonyító eljárásokra, vitákra késztetik őket? Nem baj, hiszen eközbfen. önmaguk elképzelése is alakul, csiszolódik. Csak komor sötétség ne borítsa a pirkad° eget! Csak merevgörcsökben mutatkozó ellenállás ne fékezze a jobbat akarás szenvedélyét! Csak száz közül egy megértőre leljen a kezdemenyezp; olyanra, aki a részletek ismerete nélkül is hisz és bízik az elképzelésben, s közvetetten önmaga is vallatja a kísérlet kockázatán Ez volna a jó .... Elvekben mindenki támogatja az alkotó kezdeményezést, legtöbbször szónokol is róla; ösztönöz, biztat. Csak akkor van baj, ha megijed a szokatlan, az addig meg nem volt, újszerű gondolattól, s az elodázás jól ismert módszerével fekez. De hát ne beszéljünk rébuszokbam, végtére is «9V figyelemreméltó kezdeményezésről akarok elmondani egyet s mást. Nem hiszem, hogy bárki is visszaemlékezne rá: egyszer már írtam arról az iskoláról, amely szaggatni próbálta — és sikerrel — a regi kereteket. Csupán azt fedezték föl Csurgóm a Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, hogy értékeket pusztítanak — oktatási célból; üzemanyagot, gépet, időt és emberi energiát pocsékolnak csak azért, hogy ifjaik megtanulják, gyakorolják a traktor, a mezőgazdasági munkagép kezelését. Rájöttek, hogy — bár a felkészülést, a gyakorlást nem lehet társadalmilag haszontalan cselekedetnek minősítem __ ugyanezt a munkát a háztáji gazdaságokban is (és nemcsak á gya- korloföldekení) vállalhatják. Nagy visszhangja volt, mint ahogy annak is, hogy a lakatosipari tanulók nem dísztárgyakat, hanem hiánycikkeket, sarlókat, kalapácsokat és más egyebet gyártottak — gyakorlásképpen. Az iskola és az élet közvetlen kapcsolatát fejezték ki ezek a kezdemenyezések, s hogy nem volt értebnetfen — jóllehet akkoriban sem nélkülözték az ellenlábasokat, a finn vaskódé eiiendrukkero- kat —, azt újabb törekvések bizonyítják. Jegyzetfüzetembe azt írtam föl magamnak, hogy a „vállalkozó iskola” típusának hírnökét szülte a csurgói gondolat. S hogy nem akkor és nem annak hatására, amikor és ahogyan a kormányzati szervek a kisvállalkozások létrejöttét törvényesítették, módszereit kialakították, azt épp a fenti rövid visszapillantás igazolja. A csurgói szakmunkás- képzőben tehát nem újdonság, nem egyszerűen „divat” vállalkozni. Folyamatról van. szó, s ennek tudata még nagyobb bizalomra kell sarkallja a kívülállót, A z iskola, és a társadalmi valóság kapcsolatát fedeztem föl a kezdeményezésben! Meglátták Csurgón, hogy az építőipari teljesítőképesség hiánya gyötri az oktatásügyet is. Nosza, segítsünk háti Van egy tizenegy tagú, jól szervezett építőbrigádjuk. Egy gyermekintézmény 2,4 milliós átálakításával például 35 gyerekkel több járhatna óvodába. Nincs, aki elvégezze az átalakítást ök vállalnák! Iskolán belüli kisvállalkozásként A nyolc órás munkán felül még napi négy órát szívesen dolgoznának az emberek. Jól járnának ők, jól az iskola, jól a nagyközség, a társadalom. Csak a munkabér kifizetésének kötelmeit kellene felszabadítani. Nehezen, megy. Senki sem mondja ki a „nem”-et — az veszélyes! —; az „igen”-1 sem, mert az kockázattal jár. De ki gondolja végig a lényeget? Azt, hogy nélkülük nem lesz átalakítás. Hogy nehez megtartani a szakember-eket. Hogy a hozzájárulás elmaradása az iskola belső életét, a dolgozók bérhelyzetét, a fejlesztés lehetőségeit is gúzsba köti. Hiszen azt akarják, hogy az intézet műS sse feltételeinek legalább egy részét maguk termeljek , s ne kelljen minduntalan pillám nagybácsinál” kukcsorogniuk a pénzért... A kísérlet — amelyért lelkesedéin — az. hogy egy iskola január 1-től a korábbi „maradványérdekeltségü” rendszerről az „eredményérdekeltségi rendszerre” tért át! Magyarán: a költségvetési intézmény — ha ma még nem is mindent — működési feltételeinek jelentős részét saját erőből, önmaga akarja megteremteni kiváló lehetőségeinek kiaknázásával. Badarság volna ezt megakadályozni! Még világosabban: nem „égi mannából”, kapott pénzből, hanem saját, társadalmilag hasznos munkájából akar gazdálkodni egy iskola. Közelít az üzemi módszerekhez! S hogy miért ütközik ezernyi akadályba? Azért, mert ez a felfogás a költségvetési intézményekre nem jellemző. Tehát új. Azaz jó. Vagyis újszerű! Bizalomra méltó! Az intézet termelő jellegű részlegei; az építőbrigád, a gépműhely, a bérmunkára képes részlegek, de még a nagy sikerű felnőttoktatás-képzé^ is eredményérdekeltségű rendszerbe léphet át A módszereket pontosan kidolgozták — nem mond ellent érvényben levő törvényeinknek. Belső utasítások sorát olvastam, amely a könyvelés változását, követelményeit éppúgy előírja, mint a számlázás, a nyereség- felosztás módszerét, a plusz bevitel helyét és hasznát. Olvastam ezek között a gépi eszközök, temnelőberendezések felújításának, cseréjének, kiegészítésének — ha úgy tetszik: a műszaki fejlesztésnek — megnövekedett lehetőségeiről. De értesültem arról is — és ez talán még jobban megragadott —. hogy milyen változásokat képzeltek el és akarnak megvalósítani a mar-mar megrekedt, korántsem ösztönző bérezési és premizálási rendszerben. Sokrétű elemzés, a tapasztalatok összegezése előzi meg a tervet. Mi, a lényege ? Az, hogy az intézet (és minden költségvetési szerv) évi bérfejlesztésének jelenlegi rendszere elavult. Nem tükröz valóságos, tartalmilag értékelhető tetteket; a szubjektivizmus burjánzását táplálja: ösztönző hatosa szinte minimálisra csökkent és véletlenül sem teremt lehetőséget a differenciált bérezésre. Ily módón nincs más értelme, mint amit úgy hívunk, hogy „bérkiegészítés” vagyis a bérek igazítása az emelkedő árakhoz — a képesség, a teljesítmény figyelembevétele nélkül... Magyarán: rossz a rendszer, korszerűsítésre szorul. S ehhez a felfogás módosításán kívül a vállalkozás nyereségével is hozzá lehet járulni. Ha például érvényesülhet a nyereségérdekeltségi rendszer, akkor az intézet dolgozóinak 40 százaléka kiesik a jutalmazhatók kategóriájából, hiszen a nyereség mértéke határozza meg a jövedelmet. S akkor a dolgozók tiO százalékára osztható el a jutalom összege: azaz nagyobb követelményeket lehet támasztani a nem termelő dolgosok számára *s. K özelítő kísérteiről beszélek. Az említett módszerek megváltozott, fejlődő életünkhöz közelítenek. Lehetnek gubancok, előadódhatnak nem várt kudarcok is. De nélkülük — azaz útkeresés nélkül — aligha léphetünk előre. Szeretem a töprengő, kísérletező, újat akaró embert. Már csak azért is, mert a múltból indulva mindig a jövőbe jardul a íaksntcüe. Járnál ma» Közelítő kísérlet Következetesen a tagságért Küldöttközgyűlést tartott a Mészöv Az országos, rangsorban öt hellyel lepett előre, összességében eredményes évet zárt a megye fogyasztási szövetkezeti mozgalmának mindhárom ágazata: az áfész-ok, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek. A Mészöv tegnapi évzáró küldöttközgyűlésén a tanulságok körültekintő elemzése alapján haturozták meg a legfontosabb feladatokat.
