Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

Úf parkok és sxzthadmtrmndok Zamárdtham Huszonötmillió az ivóvízhálózatra „Milyen finom lelki eset" Egy Szomory-bemutató itten Zamárdiban Ls, akárcsak a többi Balaton-parti települé­sen, már javában készülnek a szezonra. Április első heti­ben egyeztető tanácskozást rendez a tanács a helybeli in termények, gazdaságok és úiroegszervezelök vezetői ré­szére, hogy meghatározzák nr. üdülési idényre vonatko­zó feladatokat. (Ezenkívül április 15-én a végrehajtó bizottság is napirendre tűzi az idényre való fölkészülés legfontosabb teendőit.) Áp­rilisban ‘alakítják meg az üdülőhelyi és . környezetvé­delmi albizottságot, amely állandó kapcsolatot tart majd a község üdülőtula ido- nosaival, jelzi gondjaikat, kéréseiket, javaslataikat a tanácsnak; az albizottság feladata lesz. hogy földerít­se a környezetvédelem és közlisztság szempontjából ártalmas „gócokat” is, pél­da pl az illegális szeméttele­peket. Zamárdiban és a hozzá tartozó Balatonendré­den áprilisban—májusban íalunapokat tartanak és köztisztasági hetet rendez­nél:. E rendezvények sikerét gépi és kézi munkával se­gíti a Somogy megyei Tele­püléstisztasági Vállalat, va­lamint a helybeli termelő- szövetkezet. Természetesen a tanács dolgozói is részt vesznek a munkában. A községi tanács január 1-én létrehozta a gazdasági- műszaki, ellátó, szolgáltató szervezetet, amely hasonló szerepet tölt be Zamárdi- bari, mint Siófokon a költ­ségvetési üzem. Kommuná­lis feladatokra (utak gépi seprésére, locsolására. sze­métszállításra stb.) 1 mítlió 300 ezer forintot szánt a végrehajtó bizottság. A sza- badstrandokon, közterüle­teken konténereket helyez­nek el, s növelik a szemét- gyűjtő kosarak számát is. Parkfenntartásra 2,5 millió for,nt áll rendelkezésükre. Üj parkokat létesítenek Za­-niárdi felsőn. Széplak alsón, a község központjában es a .szántod; révnél. Az új par­isok építésére, valamint a régiek felújítására a Novem­ber 7. Tsz szakemberei vál­lalkoztak. Üj szabadstrando­kat építenek Zamárdi felsőn, a Jegenye téren, a Táncsics és a Mikes Kelemen utcá­ban, összesen mintegy két­ezer négyzetméteren; e léte­sítményekre 5 millió 200 ezer forintot költhet a ta­nács. Szezonkezdésre elvégzik az István ulca\ északi olda­lának parkosítását, a Sport téri és a Szabadság téri park felújítását. Tavaly kezdtek el a Batthyány utcai víz- elvezetési munkát (mocsa­ras, elhanyagolt terület volt Itt), ezt a nyár elejére be­fejezik. Utat, vízelvezető ár­kot építettek, mintegy 2 millió 800 ezer forint költ­séggel. A kivitelező: a szán­tód! vízgazdálkodási és ta­lajvédelmi társulat. A vas­út és a 70-es út között mint­Ánkétolc, vetélkedők az egészségnevelésről Balatoni egészségügy ’82 A gyermekek és az ifjú­ság egészségnevelése — a pánt határozata alapján — kiemelt feladat lett 1982- ben. Somogybán számos ren­dezvény szolgálja a téma iránti eideklodés felkeltését, a sok helyen még elhanya­golt keixiesek megoldását. A gyermekek és a serdülőko- ruak egészségnevelésének té­makörével foglalkozik az a »negyet szintű konferencia Is, melyre április 14-én ke­rül sor Kaposváron. A ta­nácskozáson részt vesznek a megyei tanács, a KISZ, a Vöröskereszt, a köjál, a Ha­zafias Népfront illetékesei, valamint pedagógusok és gyermekorvosok. Később a megye valamennyi városá­ban szerveznek hasonló ke­rékasztal-beszél ge leseket, ta­vasszal például Nagyatádon és Barcson. E hónap végén falusi •gészségnevelésd napok lesz­nek Szentbalázson, ankétok - l kai, előadásokkal, vetelke- ' dokkéi. A helyi társadalmi , ^szervekkel közösen Pálma - jorbam is sor kerül ilyen rendezvényre. A kaposvári óvodai egészségnevelési munkaközösségeknek dr. d Székely Lajos, az egészség- ügyi főiskola tanára tart előadásokat. Áprilisban Nagyatádon rendeznek egéssaség név e! ési ankétot a ■i kórhaz-rendelőintézertben, 5 ősszel pedig Siófokon. Április hetediké egészség- ’ ügyi világnap. A Mozi-mú­zeumban ünnepi megemlé- J kezes lesz vállalatok és tár­sadalmi szervek képviselői­nek részvételével. A ren­dezvényen az időskorúk tá- ■ moga fásáról,/ helyzetük javí- '• tásaról tárgyainak majd. Az ifjúság egészséges életmód- 1 járói, mentálhigiénés kérdé-- tűsekről szerveznek kerekasz­* .fal-beszélgetést Csurgón, a ; gimnázium tantestületével. Ugyancsak áprilisban ren­dezik meg Az egészséges • életmód a sport ered menyek ’ Eszperantó iábor Üj kezdeményezés szüle­tett Pécsén: a mecseki Si- kondafürdőn — ahová nya­ranta a testvérvárosokból is jönnek gyerekek — az idén ■ e városok eszperantisía di­ákjait is vendégül látják. A bulgáriai Szlivenből, a finn­országi Lahtibol, a jugoszlá­viai Eszekről, az NDK-beli Schwer inból és a szovjet- uniobeli Lvovból meghívott lányok, fiúk találkozhatnak az eszperantóul beszélő ma­gyar pajtásokkal, s a tol­mács nélküli úttörőcsoport az egesz tábor számára szemlélteti majd a nemzet­közi nyelv életrevalóságát, kézzelfogható hasznát a érintkezésben. alapja című fórumot, melyen sportvezetők, edzők és se- ■ gédedzők. vesznek részt Az kién megkezdik a megyei Kórház medikusainak egész­ségnevelési képzését, s eh­hez segítséget nyújt a köjál egészségnevelési csoportja. Az eddigi négyezer pél­dánnyal ellentétben ebben az évben hatezer példány­ban jelentetik meg a Bala­toni egészségügy ’82 című kiadványt, mély a köjál egészségnevelési csoportjá­nak, az Állami Biztosító So­mogy megyei Igazgatóságá­nak, a Balaton Fűsaértmek, a siófoki átesznek, a mat ea - li és a siófoki tanácsnak a közös munkája. A füzet, tá­jékoztat arról, hogy a bala­toni orvosi rendelők, mettöl meddig fogadják a betege­ket, továbbá a gyógyszertá­rak nyitva tartásáról, emel- . lett hasznos tanácsokat ad a nyaralókat, érdeklő kérdé­sekről, a biztosítási lehető­ségektől kezdve a helyes táplálkozásig. Április végén az egészség- nevelés fontosságára kirakat is fölhívja a figyelmet Ka­posváron, a sávház tövében; plakátokat, röplapokat, a témához tartozó új kiadvá­nyokat mutatnak be az ar­ra járóknak. egy nyolcezer négyzetméter­nyi elhanyagolt területet tesznek rendbe, illetve par­kosítanak. Folytatják az észglci tehermentesítő út építését; az idén a Rózsa utcai, körülbelül egy km-es szakaszt adják át az üdülé­si idény kezdetére. Aszfaltozzák a Széchenyi, valamint a Nagy Sándor utcát. Széplak felsőn szilárd burkolatú utat építenek. A tanács mintegy hétmillió fo­rintot költ útépítésre. Kispéter Slándor tanácsel­nök elmondta, hogy az el­múlt években az üdülőterü­leteik szennyvízének elveze­tése volt a legfőbb gondjuk, a VI. ötéves terv időszaká­ban pedig az útépítést te­kintik elsőrendű feladatnak. Balatonemdréden folytatják az ivóvízhálózat kiépítését: e 25 millió forinrt. értékű lé­tesítményt ez évben befeje­zik. (A tanács hétmilliót adott a vízhálózat kiépíté­sére.) Endréden 45 lakótelek eladását kezdték meg, mi­után a közművesítést, elvé­gezték. Ezekre a telkekre elsősorban fiatalok és ter­melőszövetkezeti dolgozók tarthatnak igényt. Az idén a siófoki átész megkezdi az endrédi italbolt teljes fel­újítását is. 1981-ben befejez­ték a Zamárdi művelődési ház rekonstrukcióját; a té­len már több rendezvényt, szakköri foglalkozást faltol­tak az épületben. A szezon­ban különféle kulturális műsoroknak, kiállításoknak ad helyet a felújított mű­velődési ház. Sz. A. CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANGOLÁS A vejszéket a Balatonnak azokban az öbleiben hasz­nálták leggyakrabban, aho­vá az erős hullámzás már nem jutott el. Ezek a terü­letek pedig a lápos, csen­des vizű berkek voltak. A vejszés halászat — ta berki halfogásnak ez az elterjedt módja — komolyan befolyá­solni tudta a vizek járását. A vejszék sűrű sora elterelte az áramlatokat, , elrekesztette, medréből szinte kivette a vízfolyásokat. A vízrendezé­sek idején gyakran hallható a panasz: a halfogó vejszék is hozzájárultak ahhoz, hogy a' mederből elszöktek és szerte, kóboroltak a kis es nagy árvizek, s egyre hatal­masabb részeket hódított meg a mocsár. A berki halászat másik jellemzője a turbukolás vagy túr bókolás volt, A művelet­hez használt turbukhálótól kapta a nevét. Három réte­gű háló ez, Herman Ottó sze­rint „két öreg szemű tü­körháló közé finomabb, ap­róbb szemű léhésháló volt fogva...” Ebbe * tel bel®-. akadva addig vergődött, amíg végképp a szemek kö­zé nem szorult. Nem kis szerencsémre magam is lát­hattam ilyet 1981-ben. s bi­zony, a halász elkínlódott zsákmányával, amíg sikerült a hálóból kiszabadítania. A turbukolásnak több formáját is gyakorolták. Herman Ottó szerint a mintegy tíz méter hosszú hálóval a „kisebb nádüstö- köket bekerítették, s az üs- tököt a buklórúddal, mely 4—5 méter hosszú tolórúd volt, meghajtották.” A nád tövéről fölzavart csuka és ponty szinte belesétált a turbukhálóba. A halászok különösen a pontyra számí­tottak, „melyről a lóságok halászai országszerte azt tartják, hogy azért fekszik meg a nádak tövén, meri az ifjú gyökérsarjakat a szájá­ba veszi és szopogatja.”' Ezt a fajta hálót tiszta berki szerszámnak tartot­ták. A vörsiek a századelőn különösen a szűk öblökben es a lassú folyású Zalan, Otsftstadm használták. De sőt, Dezső, egy Her- nrtin, egy Hermelin, egy Hermelain! Hogy zeng. mily fájdalmasan zeng ez a szenvedés itt bent, ez az intimus lavina. Ez a szó­görgeteg itten, mostan .. . Csupa ah, és csupa óh pu­céran és facérán a gangon és azon fölül, csak úgy le­begve és hebegve Tóth, Tóthom, Drótostóthom itten. Meg ottan, Kolozsvárt is túlnan. És: Tibor, Tíííbor, Tíííííborom, te bíborom... ! „Milyen finom lelki eset” történt velünk pénteken es­te Kaposváron, a teátrum­ban, ahol szomorú Szomory Hermelin című szenvedését három felvonásban végig­néztük, s mondhatom, jól mulattunk. Mint egy botrá­nyon az Ingeborg-hangver- senyen. Milyen finom eset, mely igen , finom eset itten! Zökk ... A lelki váltóőr tudja a kötelességét Sínen vagyunk máris. Egy mási­kon. Egy nappal később, amikor az ah-ok, és óh-k elszálltak belőlünk, és olyan a bensőnk, mint a díszva­csora utáni asztal. Másnap kell véleményt mondani a Törley-pezsgőről, a homár­ról. (Bocsánat: humárról!) Katzenjammer, sicc! Gothár Péter elhozta ne­künk Szomory Dezsőt. Mint becsülnivalót, mint „szégyelni nem kell”-írót, mint az abszurd nagyatyját, aki még nem tudhatta mi­lyen gézengúzok lesznek az unokák. Hány nagyatya volt, istenem! Szép Ernő — emlékszünk még a Patiká­ra? —, Füst Milán, néha Lázár Kati és Máté Gábor Gyakran sarkosan V alak­ban egymás mellé állították hálóikat, s azok a V szárai­nál találkoztak. Ily módon elrekesztették a vizet, s jó messziről evezni kezdték felé. A megriadt halak a csobogó, surrogó hajók elől a turbukhálóba „menekül­tek”.: A halfogásnak ezenkívül még számos eszközét hasz­nálták a nyílt vizen és a berkekben. Állandó zsák­mányt találtak gazdáik a varsákban. S a jó haljáró­helyeket ismerők ügyesen forgattak a sokágú szigor nyokat, de még a vetőhálót is. Jankó János emlékezik meg a rekesztéses halászat­inak páratlan módjáról. Ezt nagy leleményességgel űzték a zalaváriak a folyón. A ha­lak életét jól ismerték. Meg­figyelték, hogy a ponty ívás idején fölúszik a Zalán; útját visszafelé azonban lé- szával elzárták a halászok. A lésza felső pereme jó harminc centivel a víz szí­ne fölé nyúlt; mögötte ott állt a két bodonhajó ke­resztben. Az akadályhoz érkező ponty hiába kereste a szabadulás útját, s fan­tasztikus teljesítményre sar­kallta az életöszlön. (Ha ugyan nem csapták be a kutatót nagyot mondó adat­közlők.) Megdühödve kiug­rott a vízből es szabályosan átrepülte az akadályt. S ak­kor esett igazan csapdaba: a bodoahaio teaeksr*. Ott Molnár, és persze Karinthy. Hányféle hang, hányféle stíl! Mégis elmeelődök Ör­kényhez, Görgeyhez, Eörsi- hez, Páskándihoz, még Csur- kához is itten. Szomory, az operista pró­zaíró, kérem, aki — Szerb Antal „súgja” nekem — Vö­rösmarty zengzetes, páto- szos hangját árnyalta a magyar nyelv legkevésbé költői részével, a pesti zsi­dóság beszédstílusával. Az eredmény: stilizált hang, teremtő fecseges, mely — eskü aiatt állítom - — szu­verén minőség, de sót véd­jegy. Egy barokk ember liánzó futamai. Egy hang, egy szent nyavaiygás áriák­ká dalolva. Hangulatokból légvár. Krúdytt, még Bródyt is emlegették Szomoryról szólva. Valami fülledt ero­tika is jellemző rá, még csodálatos II. Lajos király drámájára is. Valami édes dekadencia, valami betegíto kifinomultság ... Egy no veszett el Szomory ban. Vagy el sem vesztette? Ez a hisz- teroid szenvelgés, mely igazi szenvedéssé fokozó­dik, egészen feminin jelen­ség. Pálfi Tibor — no persze, hogy Szomory! — egy ró­zsavizes szökőár taréjain sodródik szereim! viszony­tól szerelmi viszonyig. Míg­nem egy nő, az öreg Bara- nyay gróf kitartottja — Tóth Hermin színésznócske — örök lenyomatot hagy benne maga után. („...mi­ből vagy, hogy így beléd szédültem, micsoda elszánt, így tudtál élni, egyszerre az egekben, mint a sas s egy­szerre egy szemétrakáson, mint egy tyúk!” — ilyen nő ez a Hermin-Hermelin.) Pálfinak fia van tőle, Pé- terke, akit kolozsvári ven­dégszereplésre utazó ma- muskája az itó-papuska gondjaira bíz. (Abszurdoíd fordulat: Péterkét az “első alkalommal elveszti Pálfi.) És nagy tablók. Plundvich doktor az alsó szomszéd, a háziúr, Róna-Ilos festő, Kürthy Kökény, meg a szí­nészek. Másfelől: Julis, Tör- des Sári Egerből, Rotschild hordár, Povelka borbély, Bruga sy.abó stb. És párjele­netek: Pálfi meg Tóth Her­min, Pálfi meg Lukács An­tónia az érett szépasszony- szinészné, Plundrich és Mal- tinszky Máméi — de sót: Manszi! — Kürthy Kökény és Julis cselédi mindenes stb. Olyan ez a Pálfi-lakás, mint egy szerelmi pályaud­aztás hiába vergődött, hánykolódott. A körtéhez hasonló keresztmetszetű ha­jó felső pereme összehaj­tott. Nem volt szabadulás. A jóízű balatoni hálák mellett a műit században messze földön ismerték a Balaton s még- inkább a Zala kiváló rákjait. ^Nera hajózható, de rákjai híre­sek” — veti papírra a múlt század közepén Fényes Elek a Zala folyóról. A Zala mo­csaras, úszó szigetek alatt bujkáló alsó folyásán és a gyakran fenékig fölkavaro- dó Balatonban a rákok szí­ne világosabb volt, mint közönséges, sötét színű fo­lyami testvéreiké. A vízben úszó növényi korhadék, le­begő homok miatt a vi­szonylag fényszegény kör­nyezetben az állatok bőré­nek védő pigment anyaga nem fejlődött ki. Ezért csaknem fehérek voltak a Zalában lakó híres „Szalo” rákok, s egészen világosak a Balaton fenekét kedvelő karcsúbb, keskenyebb ollójú kecskerákok. A rákot a halász- és pór- nép aligha üdvözölte gyak­ran az asztalán. Az ollós víziállatnak nem volt és ma sincs számottevő szerepe a népi táplálkozásban. Annál többet vásárolták a soproni ,,fiser”-ek, a halkereskedők. (WaivUstxskj Básti Juli var. Vagy mint egy zsongd kaptár. S mégis, e zűrzavar cél­irányt mutat; ez a lágy, rögtön olvadó anyag, mint vattacukor tekergőzik föl egy kemény pálcikára. Pál­fi vergődése két — sok! — nő között, vágyódása Her­min után, ez a téma, mely köré majálist rendezett Szo­mory. A kötelező mester- kéltség, a graciőz modor egy emlékezetes vacsorái je­lenetben foszlik Je róluk, és a maszkok alól ránk vicso­rog a kétségbeesés. Rajhona Adám ebben a váratlanul torkonszorító epizódban va­lami fontosat, nagyot ad, azt hiszem a Szomory-titok ■ lényegét nyújtja nekünk tálcán. Olyan jelentősnek vélem ezt az „öreg orosz- lán '-alakitasát, mint a Tur- genvev-darab Spigelszki jét. „Milyen igazam van!”, hogy Kürthy Kökényt idézzem, akit Gyuricza István ját­szik fintorosan, szembeköp­ködve a tükröt: önmagát, önmagukat. Az egész „fen­tebb stílt”, látszatvilágot. Kitűnően él a lehetőségekkel ez a kis romlott Hamupipő­ke-Julis Pogány Judit, aki­nek „nagy évada” van. És Dánffy Sándor! Milyen fel­szabadult, mégis visszafo­gott a finoman homoszexuá­lisra vett háziúr szerepében. Bezerédy Zoltán ismét jó Róna-Ilosával; egészen kis gesztusai is élnek, jelle­meznek. Csákányi Eszter — már említenem kellett vol­na — apácai nevelést kapott varjúfekete „egri leányká­ja” hogy ragyog! Hát hogy­ne szeretné ő is Pálfit, amikor mindenki Pálfit sze­reti! Szűcs Ildikó féltékeny, sok vihart megért színész­nője; Nagy Mari virágos lá­nya, a kedves Rotschild hordárt alakító Tóth Béla és Gőz .István, Hunyadkürti György, Guttin András, Serf Egyed sem maradhat említés nélkül. (Maltinszky Mancit Kari Györgyi sérül­ten alakította.) Koltai Róbert él ósdi, mackósán kedves dr. Plud- rich Károlya „osztályon fe­lüli”. Hogy tudják már a „csevegő stílust" a főszerep­lőit: Máté Gábor, Lázár Ka­ti, Basti Juli! Pompásabó hármasról Szomory sem ál­modhatott. Ügy szenvednek, de úgy, hogy előbb-utóbb a gyanútlan néző is ráébred: nem tilos itten a röhögés. Még a harmadik, halvá­nyabb — kamarastílű — felvonást is felhozzák .vala­melyest Gothár Péter se­gítségével, aki „visszhango- sította” az egész színházat, mint egyetlen hatalmas lép- csöházat. S hányféleképpen dong a hátsó traktus lépcse- je, ah! A korabeli divatlap ele­venedik meg Szakács Györ­gyi kitűnő jelmezeivel. A díszletet Donath Péter ter­vezte stílszerűre. Fuchs László válogatta a diszkrét zeneszámokat. Hermin és Tibor ott áll­nak a korlátnál és boldog­talanul beleüvöitik az ar­cunkba: „Szeretlek!” Visz- szaüvölthetnénk ... Lpsko László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents