Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

ünnepség ax Aranyparton Átadták a KISZ KB vörös vándorzászlaját A KISZ KB vörös vándor­zászlójával tüntették ki a Gáz- és Olajszállító Válla­lat KISZ-bizotiságát. Siófo­kon. az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vadonatúj aranyparti üdülőjében ren­dezett ünnepségen tegnap es­te részt vettek , a város KISZ-szervezeteinek képvi­selői. a húsz évvél ezelőtt megalakult Kommunista If­júsági Szövetség helyi alapí­tó tagjai, köztük Huszti Ist- vánné; a városi pártbizott­ság titkára, valamint dr. Pál János, az Egyesült Gyógy­szergyár szociálpolitikai osz­tályvezetője, * aki Siófok el­ső KlSZ-titkára volt. A KISZ KB vörös ván- dorzászlaja! Sárái Árpád, a megyei KISZ-bizottság első titkára adta át Zsilai Máriá­nak, a GOV KISZ-bizottsága titkárának. A kiváló KISZ- szervezet zászlót ugyancsak Sárdi Árpádtól vette át a Kóolajvezeték-épitő Vál­lalat, a Dél-dunántúli Regionális Vízmű es Víz­gazdálkodási Vállalat, a Perczel Mór Gimnázium és a Siotour KISZ-titkárk. *Ezután Orbán Ferenc váro­si titkár tizenkilenc egykori aktívának, ifjúsági vezető­nek adott at elismerő okle­velet, plakettet. .A Gáz- és Olajszállító Vál­lalat fiataljai nagy öröm­mel fogadták a magas ki­tüntetést. Mozgalmi munká­juk az utóbbi években je­lentősen fejlődött: három alkalommal kapták meg a KISZ KB kiváló KlSZ-szer- . vezet zászlót. A GOV ifjú- kommunistái jelentős szere­pet vallatnak Siófok mozgal­mi életében. Különböző munkabizottságaik közül ki­emelkedik a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csa, amely a többi között a munka verseny szervezésében ért el kitűnő eredménye­ket. A politikai képzési, az információs, valamint az Edzett ifjúságért-munkabi- zottság tevékenysége is el­ismerésre méltó. Az alkotó ifjúság \ pályázaton rendsze­resen részt vesznek a GOV fiatal szakemberei — tavaly például harminc dolgozatot készítettek. Évente mintegy tizenöt fiatal nyeri el, — a KISZ-bizottság és a válla­lati ifjúsági bizottság javas­lata alapján — a kiváló if­jú szakember és a szakma ifjú mestere címet. A gaz­dasági munkát különösen segítik a védnökségvállalá­sok. Az Adria után a válla­lat KISZ-esei csatlakoztak az Olajterv által kezdemé­nyezett Testvériség vezeték fölötti védnökséghez ás, és lelkesen munkához láttak. A sok kitüntetéssel ékes ünnepség után vidám pohár- köszöntők hangzottak el, és táncmulatság következett. Elégedettség nélkül „A megyei juhtenyésztés! versenyben a ka- rádi Aranykalász szövetkezet második helyezést ért el, az oklevél mellett háromezer forint pénzjutalmat kaptak.” A hajdanvolt no vendék is­tálló újraéledt. A zsúptetós, fehérre meszelt falak között a szelíd tekintetű bárányok a fényképezőgép villanófé­nyére figyelnek, otthagyva az önetetőt, az önitatot. Nem tudják, hogy nemsokára hosszú útra indulnak, vala­melyik távoli ocsaágba, mint ahogy számukra az is kö­zömbös, hogy az utolsó pil­lanatban, a végpusztulás előtt mentették meg számuk­ra ezt az épületet — Minden eredmény mö­gött kemény munka van, különösen itt a mi üze­münkben. Szász Frigyes főagronómsw nem dicsekszik. Csak egy­szerűen megállapít A té­nyek őt igazolják. TaVaiy ebből az épületből és egy ugyancsak régi tojóházból nyolcezer pecsesryebárány testeit ki, Javarészt, export­ra. öt évvel ezelőtt még esafc titokban remélt eél volt, ma minden igyekezet következetesen azt szolgál­ja, hogy elérjék a „bűvös” tízezres kibocsátásit Az iroda falán többféle el­ismerő oklevél sorakozik, ilyen vagy olyan termelési ágazatban elért sikert bizo­nyítva, de a juhtenyésztés ez ideig még hiányzott a sortból. Amikor beszélgetni kezdtünk, Árvái József el­nök úgy mondta: — Szívesen venné*», ha ennek az ágazatnak a meg­szállottja idézné fel az okle­vélhez vezető utat Mert az eredmény ugyan sohasem egy ember munkájának a gyümölcse, viszont elérésé­hez kell legalább egy em­ber, aki nem retten meg a nehézségektől, akinek a cél valóban legbelső szívügye. A karad i dombokon min­dig is jó feltétele volt a juh- tairtásnak. Kis mértékben, külterjes viszonyok között foglalkoztak is vele. — Négyszázötven anya, háromszázötven növendék volt itt lí>77-ben — emléke­zik vissza a kezdetre Szász Frigyes. — Töprengeni kezd­tünk, mit lehetne ebben az agazatban tenni jelentősebb epületberuiházás nélkül, es úgy, hogy ezzel együtt ered­ményt hoeó, ihtenzív fejlesz­tést valósítsunk meg. A piaci és a közgazdasági , viszonyok • a pecsen yebá rá nv - hizlalásra buzdítottak. Ter­mészetesen ügy, hogy vele párhuzamosan a gyapjú ter­melés, a tenyésztés színvo­nala is emelkedjék. A roska­tag, lebontásra itelt épületek akkor születtek, újjá — ol­csó, egyszerű megoldással, miért nem szolgálhatnák az intenzív hizialás célját? — Sokan vitatják, magam is tudom, hogy nem a leg­korszerűbb módszer — jegy­zi meg Szász Frigyes —•, de a tenyésztés maradt falkás rendszerben, négy — a ráki, az üldözői, a mexikói és az andocsi — területen. A hiz­lalást pedig itt benn, a két épületben, intenzív körűi­mén vek között végezzük. A célratörő fejlesztés ered­ményeként ma már több mint két és fél ezer anya­juha van a nagyüzemnek. Természetesen ez a tenyész- állotnány még sűrített ©He­tessel sem} kepes biztosítani a megjelelő mennyiségű alapanyagot- Abban az idő­ben a gyapjuíorgakm vál­lalattal megáilapodast kötöt­tek 1983-ig hízoalapanyag beszerzésére; ez évtől kezdve már az Oviscoop társulás­nak is tagjai. ' — Bár tavaly már kima­gaslóan jó, 5,7 kilós gyap- jútermelést értünk el átla­gosan egy anyajuh után, véleményem szerint a te­nyésztői munkában még sok javítanivaló van nálunk. Az elismerés mellett önma­gunknak tartozunk elsősor­ban azzal, hogy tisztán lás-' suk fogyatékosságainkat. Döntő módon ugyanis a hiz­lalásnak köszönhető, hogy ez sor. agazat nyereséget ért ei. Statisztikát nézegetünk. A juhágazat 1978-ban het­venhatezer, tavaly hétszáz- kilencvenezer forint nyere­séget tennelt. Leszámítva az árkiegészítést, a különböző támogatasókait. aiz állatte­nyésztésen belül tisztán ez az egyetlen ágazat hozott eredményt­Az utolsó pdllainaitean mentették meg az összedől­ni készülő épületeket. Eb­ben az évben a tervek nyolcezer-kétszáz darabos pecsem .yebá iá n y-értékes!- test írnak elő, a tízezres nagyságrend még mindig nem hivatalos cél — de minden erővel ezen mun­kálkodnak. Az iroda falára rövidesen egy új oklevél keiül. Mél­tán. ▼•rös Márta Harmincöt év szolgálat A felszabadulás idején nem is gondolt arra, hogy valaha majd egyenruhát ölt. Soha nem volt katona, nem szerette a rideg parancso­kat; a ceglédi molnárseged fia úgy gondolta, ő maga is apja példáját követi. Aztán megváltozott az élete. Ott­hon a MADISZ titkára volt, a felszabaduláskor tagja lett a pártnak, 1947-ben pedig már a rendőrségnél dolgo­zott. r— A rendőri munka, vala­mennyi fokozatát ismerem — mondja dr. Virágh Fe­renc alezredes, a Siófoki Városi-Járási Rendőrkapi­tányság vezetője. — Próba­rendőrként kezdtem, s va­lamennyi szolgálati fokoza­tot végigjártam. Lengyelká­polna volt az elsg állomás­helyem. Nehéz körülmények között dolgoztunk. Az őrsön félig önellátóak voltunk; va­laki mindennap felült a bi-\ ciklire, bekarikázott, Szeged­re, bevásárolt a piacon, s a napos dolga volt, hogy ebé­det készítsen .. . Mindig azt ettük, amit a napos főzni tudott — teszi hozzá nevet­ve. — Mindenkinek volt va­lami specialitása, nekem pél­dául a laskaleves; ha rám került a sor. azt evett az őrs... Később, persze, fej­lődött a szakácstudomá­nyunk. A következő állomás Sze­ged — az a hely, ahol meg­szerette a rendőri munkát. Sok fiatal választotta akko­riban ezt a pályát, s olyan parancsnokok mellett tanul­tak, akik nem zord rendőrö­ket akartak nevelni, hanem sokoldalú, széles látókörű embereket. i — Ax első emlékezetes esetem is ehhez az időszak­hoz kapcsolódik. Egy párt­titkárt öltek meg, aki amo­lyan mezítlábas suszterem­berként került az alapszer­vezet élére és már abban az időben elkezdte szervezni a termelőszövetkezetet. Egy nagygazda huszonhat kés­szúrással tette el láb alól. A nyomozás során nekem is volt önálló feladatom, per­sze egészen egyszerű dolog, mégis emlékezetes. — Közben elvégeztem a pártiskolát — folytatja —, alapszervezeti párttitkár lettem, aztán jött Budapest, az őrsparancsnokképző. On­nan Zala megyébe helyez­tek. Hogy miért olyan mesz- sze? 1948-ban ismerkedtem meg a feleségemmel, aki ugyancsak partiskolára járt; két év múlva összeházasod­tunk, őt a munkája Zalába szólította, természetes, hogy én is oda kívánkoztam. Nem maradtunk ott sokáig. 1953- ban már Somogyba jöttem, a főkapitányságra személy­zeti osztályvezetőnek. És itt ragadtam, ebben a megyé­ben. Itt ért az ellenforra­dalom. Hát az sem volt könnyű időszak. Aztán Siófokra nevezték ki. bűnügyi osztályvezető­nek. Összecsomagolta a hol­miját és várt, mikor indul­hat. „Ott még nem elég sta­bil a helyzet” — mondták a főnökei, majd rábízták a megyeszékhely kapitánysá­gán a bűnügyi osztály ve­zetését. — Alig telt el pár hét, hívat a főkapitány, es közli: én leszek a városi-járási kapitányság vezetője. De, mondom, én nem akaróin ezt. Közölték, hogy „fönt” így döntöttek. Megegyez­tünk, hogy egy évre válla­lom. Pontosan húsz év lett belőle . . . Az első feladat: rendet teremteni. Bent a kapitány­ságon, es kint a jarasban. Százával tűntek el az ügy­iratok, pótolni kellett őket, no. és mindent elkövetni, hogy visszaálljon a rend, megszilárduljon a közbiz­tonság. — Közben jó pár bűn­cselekmény várt földerítésre. Például a Lakatos-ügy. En­nek az embernek ötven rendbeli betöréses lopás, rablás volt a számláján. Ha tetten érték, kést rántott. Később a hetesi papgyilkos­ságban nyomoztunk. 1957-től fokozatosan csökkent a bűn- cselekmények száma, de azért havonta legalább 120 ese­tünk volt. 1957-ben Indult volna Sió­fokra — pontosan húsz év múlva meg is érkezett mint a kapitányság vezetője. Ne­héz feladat várt rá újra. Szolgálatszerve­zés, átcsoportosít tas. Idegenforgal­mi központról lé­vén szó, a munkát is énnek figye­lembe vételével kellett megszer­vezni. — A legfonto­sabb az volt, hogy legyen önbiá&l- muk az emberek­nek. Ezt sikerült elérni. Igyekez­tünk közösen ki­alakítani a leg­jobb módszereket: osztott munkaidő­ben dolgoznak a kapi tény ságon, ami azt jelenti, hogy nyaranta éj­jel-nappali a szol­gálat. Harmincöt év a rendőrségen. Gyakran éjszaka sem jutott idő a pihenésre. Va­jon a napokat, az éveket összeszámolva mennyi jutott a családra? — Ha a feleségemet kér­dezné, ő biztosan nagyon keveset mondana. Naponta legalább 14 órát kell bent dolgozni ahhoz, hogy min­dent lásson, tudjon az em­ber és megszervezhesse a munkát. Általában reggel hétkor már itt vagyok, az­tán estig nincs megállás. Közben állandóan tanulok. Én rendőrként érettségiz­tem, utána kitüntetéssel vé­geztem el a jogot. Mindez nem sikerül, ha nincs a feleségem. Ö bíztatott, nyug­tatgatott, ha kellett; egy­szóval olyan környezetet te- Temtett, hogy nyugodtan ta­nulhattam, dolgozhattam. Persze most már nagyon várja, hogy otthon legyek. És várják a gyerekek, as unokák is, akik eddig ke­veset találkozhattak a papá­val. Április elsejével azon­ban a kapitány nyugdíjba vonul. Harmincöt nehéz, d* sikeres év után. Az elisme­rést, a sikert tizenkét ki­tüntetés — köztük a Vörös Csillag Érdemrend —, jutal­mak, dicséretek jelzik. És most, nyugállományba vo­nulása alkalmából dr. Vi­rágh Ferencet ezredessé ne­vezték ki. n. t. Vállalatszervezési tanácskozás Pécsen a vállalati szerve­zésről tartottak kétnapos or­szágos konferenciát. A Ba­ranya megyei tudományos hetek keretében megrende­zett tanácskozáson mintegy háromszáz vállalatvezető és szervezési szakember vitat­ta meg a szervezés, irányí­tás időszerű feladatait. A tapasztalatokat össze­gezve többek között meg­állapították, hogy a külső feltételek számottevő befo­lyással vannak ugyan a szervező ‘munkára, mégsem lehet minden probléma okát azokban keresni. A szerve­zeti rendszer sem szünteti meg a tévutak veszélyét, de helyes megválasztásával és a gyakorlatban történő be­vezetésével elkerülhetővé válnak a • változások kedve­zőtlen körülményei. A konferencián felhívták a figyelmet arra, hogy a szervező munka nem kam­pányfeladat, hanem folya­matos tevékenység. Somogyiak Somogybán A legfontosabb kérdések: ax állás és a lakás Pécsen tanuló fiatalokat láttak vendégül tegnap Ka­posváron a megyei tanácson. Vafamennyien a pécsi tu­dományegyetem állam, és jogtudományi karának hall­gatói, s mind a 25-en az egyetem somogyi klubjának tagjai. Azzal a nem titkolt céllal érkeztek, hogy intéz­mények vezetőivel találkoz­zanak, ahol majd az egye­tem elvégzése után elkezd­hetik pályájukat. Természe­tesen arra is kíváncsiak vol­tak. vajon az elmúlt évek során mennyit változott, fej­lődött Somogy. Célja volt látogatásuknak az is, hogy szorosabb kapcsolatot ala­kítsanak ki a Somogyi Diák­klub és megyénk vezetői kö­zött. A fiatalok dr. Kassai Já­nos. a megyei tanács vb-tit- karan»* tajekoztalásaból megtudhatták, milyen válto­zások történtek, melyek a jelenlegi tervidőszak felada­tai. Érdeklődéssel hallgatták, mi minden valósult meg ab­béi a 19 milliárd forintból, amit az V. ötéves tervidő­szakban fejlesztésre fordí­tottak Somogybán. A mező­gazdaság fejlődése megegye­zett az országos ütemével, iparunk azonban sokkal gyorsabban fejlődött, s ja­vult a kommunális ellátott­ság. Természetesen az is er- dekelle őket, mit produkált az építőipar, milyen a la­káshelyzet. A vb-titkár el­mondotta, hogy az iparág évi termelése kétmilliárd fo­rint, és az előző tervidőszak­ban 12 és fél ezer lakást adtak át. ezeknek kétharma­da lakótelepéken épült. Majdnem 12 ezer lakas épül a mostani tervidőszakban is. Ez — figyelembe véve az igényeket — azt jelenti, hogy minden igénylő lakás­hoz jut. A mostani tervidőszak leg­fontosabb feladata egyéb­ként a lakásépítés, az isko­lai tantermek számának nö­velése, az egészségügyi in­tézmények bővítése, korsze­rűsítése és a meglevő ivó- vízellátás. A fejlesztésre húszmilliárd forint áll ren­delkezésre. Szóba került a mezőgazdaság, a környezet­vedelem, az idegenforgalom is. A fiatalok arra is kíván­csiak voltak, milyen lehe­tőségek várják majd őket itthon. Dr. Szigetvári Sándor, az ügyvédi kamara elnöke elmondotta. hogy jelenleg náluk minden alias be van töltve. Dr. Mózes Gábor, a megyei bíróság elnökhelyet­tese több reménnyel kecseg­tette azokat, akik igazság­ügyi pályán kivannak elhe­lyezkedni. Dr. Iharos Csaba, a megyei tanács osztályve­zető-helyettese az államigaz­gatási területen levő lehető­ségekről szólt, és arról, hogy a megyeszékhelyen kívül sokkal nagyobbak jelenleg a lehetőségek, hiszen a tsz-ek- nél jogászokból, közgazdá­szokból hiány van. A fiatalok azt kérték a jelen levő vezetőktől, hogy több erkölcsi támogatást ad­janak klubjuknak, segítsek szorosabbá fűzni a kapcso­latot. A beszélgetés nem ért vé­get a megyei tanácson. A közös vacsorán kötetleneb­bül folyt, majd a SÁEV- szallóban esti klubprograr» várta a Somogyba látogató somogyiakat D. T. f? OMOGY1 NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents