Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

Vámvizsgálat, iekolät©j Az új helyesírási szótárról A Magyar T udofnányos Akadémia első ízben 1832- ben, utoljára pedig 1954-ben jelentette rfieg a helveírási szabályzatot. Nem f tévedés: több mint negyedszázada. Nyelvünk azóta is színese­dett, változott, ám „mankó"’ hiányában gyakö!S.a béhez eligazodni a grammatika út­vesztőiben. A szokásjog vagy a szubjektív vélekedés sok­szor vakvágányra téréit a jó szándékú írástudót. Érthetetlen késés Ám készül áz új szabály­zat is — 1973 óta. Lássuk, mi indokolja a hézagpótló munka megszületésének — kívülálló számára fölfogha- tatlan — elhúzódását! Dr. Keszler Borbála egyetemi adjunktusnak, az MTA he­lyesírási bizottsága titkárá­nak válasza néfrti betekin­tést enged ebbe a témakör­be. — A bizottság majdnem Húsz Szaktekintélyt Vonultat föl; az utóbbi nyolc eszten­dőben huszonegy tanulmányt vitatott meg, sorra VéVé he­lyesírásunk Váíamenhyi kér­déskörét, némelyikét több­ször is. A szerzők mind a vonatkozó irodalmat, mind a közönség köréből érkező vé­leményeket feldolgozták, En- • nek alapján Fábián Pál pro­fesszor, a helyesírási bizott­ság társelnöke fogalmazza meg az egyes fejezeteket. Más nyelvészek átnézik, megbeszélik, majd elkészül a kézirat, amelyet a Kos­suth nyomda ioo példány­ban "sokszorosít. Ezekét az- ut.á.n elküldik az Akadémia elnöksége minden tagjának, valamennyi akadémiai' bi­zottságnak. a nyomdáknak,' a kiadóknak, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének, a Magyar Írók Szö­vetségének, a pedagógusok­nak,' a szomszédos szocialis­ta országok egyetemi ma­gyar tanszékeinek és termé­szetesen a helyesírási bi­zottság tagjainak. A beér­kezett Vélemény eket, ja­vaslatokat a bizottság át­gondolja, mérlegeli, s így késeit! el azt a fogalmaz­ványt, amelyet az Akadémia elé terjeszt Nyelvi bürokrácia — Hát... első hallásra kicsit bonyolultnak, talán bürokratikusnak Is hat. Szükség van-e erre a több­szörös túlbiztosításra? — Semmiképpen hem bü­rokratikus, inkább aprólé­kos és körültekinlö folya­matnak mondható. S nagy a felelősség: egy átgondo­latlan, elhamarkodott be­avatkozás Sokat ártana az ügynek. Elvégre arról van szó, hogy hosszú távra és megnyugtatóan rendezzük nyelvünk kérdéséit. A bi­zottság véleménye az, hógy a szabályzatnak demokrati­kus közmegegyezésen kell alapulnia. A j és az ly csalója — '•Ez az elv érvényesül a szótári rész készítése so­rán is. 1981 januárjában or­szágos szógyűjtést hirdet­tünk. A felhívásra addig "körülbelül nyolcvan levél, illetve gyűjtemény érkezett. Ezeknek anyagát Szemere Gyula Kossüth-dí.ias nyel­vész dolgozza föl a viszony­lag szerény . terjedelmű (20 ezer szavas) szótár részére. Ami ebből kimarad, azt a helyesírási tanácsadó átdol­gozásakor használjuk föl. Bár tudjuk, hogy minden levélíró hozzászóló jót akar — s a bizottság illő tiszte­lettel Is fogadja az érdeklő­dést, a tanácsokat mégis nyilvánvaló, hogy ném lehet mindenkinek a kedvere ten­ni. Az Akadémiának nem­csak joga, hanem kötelessé­ge is, hogy a mérleg nyel­vének szerepét betöltse, s a teljes rendszer ismereté­ben döhtsön: mi „az, amit Írásgyakorlatunkban üdvös­nek, hasznosnak ítél, * mi az, aminek elfogadását nem tanácsolja vagy éppenség­gel helyteleníti. — A szakmai vita során bizonyára fölmerülték olyan kérdések, amelyekről a Szé­lesebb ’ nyilvánosság is szí­vesen hallana. — A pontos j és az ly használata adott okot némi vitára. Sökatt úgy vélték, hogy el kellene törölni az ly-t, mert ha kiejtéskor nincs hangzásbeli különb­ség, akkor az írott szöveg­ben sincs rá szükség. csak bonyolítja írásrendszerün­ket. .. Nős, sokan szavaztak az ly mellett, s .ezzel a bi­zottság is egyetértett. Mert mégiscsak furcsa volna, ha például Erdély pontos j-vel köszönne vissza a térkép lapjáról. Csak csiszolás — Az ly léhát marad, de mi változik? — Megszületett a jelentés­sűrítő összetételek (vám­vizsgálat, iskolatej, testvér- város stb.) egybéírásának szabálya. Igaz. ezek a típu­sok régóta élnek nyelvűink­ben, de a tudomány csak nemrég tisztázta mibenlétü­ket. A különírás-egy beírás hagyományos rendszerét a bizonytalanságok csökken­tésével, áttekinthetőbben igyekeztünk megfogalmazni. Ugyanakkor törekszünk az intézménynevek és mozaik­szók írásának egyöntetűvé tételére is. — Mikor forgathatjuk az új szabályzatot? — Szeretnénk 1983-ben, az első szabályzat megjelené­sének 158. évfordulójára ki­bocsátani, bár éz több kö­rülménytől iá függ, nem utolsósorban a vázolt mun­kafolyamat bonyolultságá­tól, s a közmegegyezés ki­alakításának olykor nem kis nehézségeitől. * Egyébként nem helyé*, új szabályzatról beszéfcni, hiszen csak írás­rendszerünk csiszolásáról vas szó. K. I. A „Kozmosz” fiataljai Bukás vagy mennybemenetel A kiadó az Utóbbi időszak­ban a Kozmosz füzetek so­rozatban nem túl díszesen, olcsó kiadásban, de lehető­séget biztosít fiatal költők­nek az induláshoz, a befhu- latkozáshoz. Nem hagyja fi­gyelmen kívül azt az alap­igazságot, hogy a megjéie- nes nemcsak a menny beme­netel, hanem a bukás lehe­tőségét is magában hordja. Kockázatot vállal a szerző és a kiadó. Szívesen, öröm­mel teszi, mert lemérheti önmagét, fölmérheti tehet­sége kibontakozásának pilla­natnyi állapotát, megismer­heti a közvélemény reak­cióit (elsősorban a kritikák áltál), és azt is, hogy a tö­megek, a versoiVasók igény­lik-e képességét, gondola­tait. Gyorsan eltűnik-e a kötete a könyvesboltok pol­cairól, vagy kötegekbe cso­magolva a raktárakban po­rosodik majd? Visszajelzést kap tehat műveiről, ítéletet önmagáról. Ez serkentheti, megerősítheti a továbbiak­ban, de korrigálhatja is ko­rábbi elképzeléseit. Sok fiatal — vagy az alko­tómunkában Ifjú — várja türelmetlenül a lehetőséget. Számtalan példa van árra, hogy jeles irodalmárainkról indulásuk kezdetén (sokszor még a végén isi) lekicsiny­lő, soha el nem ismerő so­rokat publikált korának kri­tikája. Es mégis költő, még­is író lett az akkor még ki­tagadott. Ne higgyük, hogy ez ma elképzelhetetlen. Aki egy kicsit* is figyelemre méltó tehetség, azt támogat­ni kell úgy, ahogy azt a Kozmosz kiadó teszí. Olcsó, szinte filléres kötetekben. Hadd bukjon meg! Hadd menjen a mennybe! Kelemen Lajos Virraszt a kéz Című kötete már ebben a sorozatban jelent meg. A kaposvári költő számára már megadatott a föl- (és le-) mérés lehetősége. Azóta több kötet is megjelent, pél­dául Mező Eerenc ikerbuk­fenc, Kapecz Zsuzsa Törő-, kos, Kakovszky Zsuzsa Jós­latok és határidők című gyűjteménye. Miért annyira üdvözlésre méltó ez a sorozat? , Kétség­telen. hogy halhatatlan re­mekművek nemigen találha­tók közöttük, de ■ halhatat­lanná nia küiulk születhet­nek. A szárnypróbálgatás időszakában egyetlen jellem­zőt emelnék ki, amely szin­te valamennyi köretre érvé­nyes :. a kiforratlanság. Ez magában hordozza a teljes­ségre törekvés hiányossá­gait, a hagyományokhoz .Kö­tődést, a péidaképvállalá3t, a kísérletező, újítani próbaló szándékot, a mást, jobbat akarás kialakulatlan for­máit. Ez utóbbira jó példa a kötet tőlünk nem is mesz­ese, Pécsett alkotó szerzője: Pálinkás György. Rendez- zünlt sugdosó partit című kö­tetének nyelevannyolc ver­séből — -szinté ' kivétel nél­kül — árad az újat próbá­lás feszültsége, a másho­gyan fogalmazás gyönyöre. Hogy ez egekig csapongó tehetségre vagy csupán fü­veket érintő szárnypróbálga­tásra utal-e, azt majd el­dönti az idő. Gy. L. Ötvösművészek munkáiból ékszerkiállítás nyíM Budapesten az Iparművészet! Vállalat Űri utcai bemutatótermében. A képen: .Szilágyi Ildikó alkotásai (MTI-fotó: Branstettér Sándor félv. — K,®9 CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANGOLÁS A két medence íeltöltődé- séhez, végső eltőzegesedésé- hez hiányzott még jó né­hány ezer év. De közben megjelent e tájon az ember. Élef a lápon Milyen élet alakulhatott ki ezen a tájon, hol a fo­lyók, vizek járása a lehető legszeszélyesebb volt? Ho­gyan élhetett az ember itt, ahol a mocsár egyszersmind vizimadarak tíz- és tízezrei­nek szolgált terített asztalul gyönyörűséges békák, halak, rákok és kövér piócák for­májában? E szabad, vari. szövevé­nyes e* mégis áttekinthető világban semmi sem kötötte az embert. Találóan írta a földrajztudós, Pois László: „Ott emel' malmot, ahol ne­ki tetszik, a maga malmára hajthatja a vizet, ném tö­rődik vele, hogy a szomszéd kereke víz nélkül marad is; gálolásokat tesz, hogy var­sába csalja a halat, vejaze- helynek rekeszti el a pata­kot; a mederben ázó ken­derre faágakat rak nyoma- téknak"’. Ma már csak homályos emlékekből ismert, sajátos lápi életforma szerveződött e tájon. A mocsaras, nedves, csepőtés vidék neve a nép nyelvén sár " vagy másként bozót. A bozótban hal legel­tetésre is alkalmas helyek voltak, a környéken berek­ként emlegették. De a bozót hányféle változatot, átmene­tet tartogatott? A* égeresekkel, fűzekkel, mocsári tölgyekkel ritkában benőtt berekszéltőt messze benn gyengén fodrozódó nyílt víz felé haladva a süp- pedékes terület mihd bi­zonytalanabbá vált. tAnkos — mondtak a vizenyős, de még jól járható területre, ám óvakodtak nagyobb álla­tot ráhajtáni, mert lába könnyen a puh« talajba ra­gadt Még beljebb egyre gyako­ribbak lették á pocsolyák, majd következett a rihonya, amelyen már segédeszköz nélkül járni bajos volt. Itt- ott nagyobb zsömbékon vagy kiemelkedj szárazföld, dóm gölet közepén azonban jól meg lehetett vetni a lábat. A gyalogos közlekedésnek pótolhatatlan eszköze * lápi bot. Ezt gyakran használták a berekjáró emberek; csika­szok, pákászok, pásztorok — vagy ahogyan itt emlegették a mocsár járókat — berki bujátok, É hóríhorgas, gyak­ran 2,5 méter hosszú alkal­matosságot igen sokfélekép­pen lehetett forgatni * sés- és nádsütűbeo. Az ágasban végződő bot feje könnyen talált támaszt « süppédék- ben, s meg-megakadt az ét ö- leiieeebb ftadtorzsák, swm- befcok ayokerw*. A bárki HÉTVÉGI . Az amatőr művészeti szemle körzeti bemutatóját tartják vasárnap délután — 15 órai kezdettel — a ho- mokszéhtgyörgyi művelődé­si házban: énekések, szólis­ták. táncosok, versmondók, irodalmi színpadok adnak számot félkészültségükről. A hirt a barcsi Móricz Ksig- mond Művelődési és Ifjúsá­gi Központból kaptuk, ahol vasárnap 19 órára a fiata­lokat várják a szokásos Étisz- kóprogramra. Táncházat hirdet a siófoki Dél-Balatoni Kulturális Köz­pont szombaton 14 órára. Az előcsarnok megtelik majd néptáncot tanuló fiatalokkal. Ebben az intézményben te­kinthető meg vasárnap estig Epri Erzsébet festő és Orr Lajos szobrász kiállítása- is. Fotó- és dökumentumkiállí- tássiál a KISZ Siófoki tevé­kenységét szemléltetik. Kaposváron, a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban ma 18 óra 30 perces kezdettel az Utazás zenében, zenével című előadásra gyűlnék ösz- sze a fiatal Utazók és a rockklüb tagjai. Az úttörő munkásülök megyei vetélke­dőjét szombaton 10 órakor rendezik meg ugyanitt. Ti­zennégy Órakor Játsszunk együtt! címmel sport-, já­ték», karatebemütátót is tar­tanak. Tizenhat órától disz­kó közben lesz filmvetítés, táncverseny, s ugyancsak karatébemutató. Vaaacnap 9 órától az Éneklé if júság ren­dezvénysorozat járási kórus- találkozója zajlik az ifjúsá­gi házban. Somogy megye huszonöt éves ifjúsági moz­galmának történetéből nyílt kiállítás, ez i* megtekinthe­tő itt. A Fonómunkásklub a La­torca művelődési központban ma 19 órakor a tatabányai ember é kétfejű bottal ta­pogatta ki a helyet, ahová biztonsággal léphetett. Nem hiába mondták a botra: „ez a harmadik láb" .... a fenék egyenetlenségei miatt hem volt veszélytelen a berekben járás. (Találtak 13,5 méter vastag tőzegréte­get is Keszthelyhez közéi egy lápi „küfbán’*.) A szárazság­ban visszahúzódó Víz meg­maradt az elszórt gödrök­ben, mélyedésekben. Á sűrű, fekete láp tetejét alattomos, zöld hínár: vízidara, béka­lencse fedte bé. A gyanútlan állatot vagy arra járó em­bert könnyen elnyelhette a rejtett mélyedés. Vagy aho­gyan itt mondták: pöse. A bot jó szolgálatot tett, kinek lába alatt megnyílt a told. A hosszú husáng ke­resztben íenhakadt. s á be- rekjáró függeszkedve meg­menekülhetett. A gémektől, bíbicektől hangos világban talán még vadásefegyvernek is elment a bét — ha hem volt más —, a felröppenő madarak kötné hajítva. Ha pedig nách csikasz rontott * bujárra, ügyesén forgatva kemény lápi társát, toegfr tamítótta az éhe* topot*!;, i (FtHytátjuk) bányászszínpadot látja ven­dégül. Az együttes bemutat­ja a nemrég elhunyt fiatal írónak, Hajnóczy Péternek A fűtő című regényéből ké­szült pődiumjátékát? A ren­dező László Tibor. A darab tavaly a munkásszihjátsaók országos találkozóján nagy sikert aratott. Témája: égy munkástól — a fűtőtől — megvonják a napi védőitalt Hiába kilincsel fölöttésénél. A fél liter tej jelentőség« egyre nő a szemében... Az est programjában egyébként szerepel a Fonómunkás Kis- színpad is, amely Galkó Bence vendégrendézésében Mrozek Károly című ab­szurd művét játssza el. A Latinca központ nyug­díjas pedagógus klubjába« mára dr. Itzés Balázs dia­képes előadáséi hirdették Líbiáról. Játékos vetélkedő színhelyé les-z ma 17 órától az Unió-klub. Gyerekek ver­sengenek. Játszóházat ren­dez a szabadidöklubban (48- as ifjúság út-já 48—48.) va­sárnap 10 órától a Somogy megyei Művelődési Központ A Petőfi 'emlékkönyvtár if­júsági klubjában ma 18 órá­tól a könyv, a színház, a film és az ifjúság a téma. A Centenáriumi óvoda a mozgás séf iiltek Jávára gyer­mekműsort feftdez a Doroty- tva-szalio nagytermében va­sárnap 15 órakor. A műsor keretében föllép Sebestyen Zoltán előadóművész, továb­bá a KIUMK fiatal dalosai. Kovács Elzá játékos vetél­kedőt Vezet majd a gyerfc- kek«ek. A belépődíjat tehát jótékony Célra ajánlják föl. Mint már hírt adtunk ró­la: bemutatót tart ma a ka­posvári Gsiky Gergely Szín­ház. Góthár Petet” rendezé­sében színre kerül SzOYnory Dezső Hermelin című szín­müve. A darabban fontos szerepet kapott Máté Gábor, Básti Juli, Lázár Kati, Po­gány Judit, Csákányi Eszter, Kari Györgyi, Kottát Róbert, Bézerédy Zoltán, Úánfjy Sándor, háj hona Ad o ni., Gyuricza István, Gőz István stb. Képünkön Koltai Ró­bert és Bezerédy Zoltán je­lenete, A színház szombaton 19, Vasárnap 15 és 19 órai kez­dettel ugyanezt játssza. A mozik közül a Vörös Csil­la* szombatig a többszörös Oscar-díjas A keresztapa cí­mű kétrészes Cöppölá-filmet ajánlja Marion Brandóvál a főszerepben. Vasárnap már Bacsó Péter Tegnapelőtt cí­mű új filmjét játsszák. - A népi kollégiumok életébe ad betekintést a film, egv nagy­szerű korszak alkonyáról.. Ez az alkotás az esti prog­ram. A délutánín a gyerek kéknek kedveznek A hótün­dér című szovjet mesefilm- rnei. A Szabad Ifjúság két bemutatója a Müncnausen báró csodálatos kalandjai, illetve a Kínai negyed. A Latinca mozi a Rangra vár nézőket, A Mozi múzeum ajánlata A remény joga cí­mű magyar film.

Next

/
Thumbnails
Contents