Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

Végső búcsú BsrnáUi Heréitől Pflyjtárwl, tanítvá­nyai, tiszteli)! és csa­ládtagjai kísérték utolsó útjára tegnap a Farkas­réti temetőben Bemátt Aurél kétszeres Kos- suth-dtfjas festőművészt, a Magyar Népköztársa­ság babérkoszorúval ékesített zászlórendjé­nek kitüntetettjét. A te­metésen Somogy, a szü­lőföld képviseletében dr. Balassa Tibor, a me­gyei tanács elnökhe­lyettese, Király Ferenc, a Marcali Pártbizottság első titkára és dr. Réss Zoltán, városi tanácsel­nök rótták le kegyeletü­ket. A ravatalnál a Mű­velődési Minisztérium nevében Korcson And­rás államtitkár idézte fel a művész életútját, amely történelmi koro­kat és sorsfordulókat ívelt át Az antifasiszta küzdelemben vált a ma­gyar értelmiség egyik meg­határozójává. Tagja volt a Történelmi Emlék bizottság­nak. 1942. március 15-én, amikor a háború ellem fel­lépő politikai erők a haladás és a nemzeti önállóság esz­mélt összefonva az ünnepet az antifasiszta, náciéi levies harc zászlójának kibontásá­ra használták fel, Bernáth Aurél a magyar értelmiség képviselője volt a Petőfi- szobornál rendezett ünnep­ségen. A felszabadulást kővetően az új Magyarország kultu­rális politikájának első ten­nivalói közé tartozott, hogy Bernáth Aurélt meghívta a Magyar Képzőművészeti Fő­iskola katedrájára, ő is ott volt az 1948-ban alapított Kossuth-díj első ado­mányozottjai között, és számos állami, művé­szeti díj után, 1970-ben ismételten elnyerte a kitüntetést. Nyolcvana­dik születésnapján meg­kapta a Magyar Nép­köztársaság Zászlórend­jét. A nemzeti értéke­ket ilyen módon is elis­merő Bernáth Aurél művészi teljesítmények­kel válaszolt. A század egyik legna­gyobb magyar képző« művésze nem csupán az új magyar festészet példát adó mestere volt, hanem pedagógusként és íróként is jelentős te­I vékenységet fejtett ki. Csaknem harminc esz­tendeig tartó főiskolai tanári működése során festögenerációkat ne­velt. A magyar festészet tradícióit megújító gazdag életű alkotó egyéniség nevé­hez számos fontos művé­szetelmélet! írás is fűződik. A festőtársak, valamint a Képzőművészeti Főiskola ne­vében Sváby Lajos festőmű­vész búcsúzott az elhunyt­tól, akinek sírját elborítot­ták a koszorúk, a virágok. PÉNTEKEN : HERMELIN Szomory szerelme Tóth Hermm, * kis saene- pek színésznője, FáMi Tibor sikeres színpadi saerző egy­kori szerelme az új premi­er előtt váratlanul megjele­nik az író lakásán, hogy Pé~ terkét, közös gyermeküket Pálfíra bízza. Szomory Dezső Hermelin című darabja így indul. Araikor 1816-ban a Vígszínház bemutatta ax új Szomory-művet, a Színházi Élet című lap kűlőnszamban dicsérte, a pletykarovatok finoman célozgatni temettek bizonyos személyekre, mm kuteaszerepiőkre. Az nyil­vánvaló volt, bogy Szomory Benső magát lopta be Pálfy Tibor «Terepébe, a díszfest is megegyezett az író Sütő at- ca 2. számú házban lévő la­kásának beremdeaiésévei. A szitán«! ajánlásában szereplő B. G- kisasszony — szálítak a pletykák szájról szájra — azonos a vigszinházl premi­er epázodistájával. Bazár Gittáról, aki a dekoratív, butácska Maltsnszky Manói játszotta.­Ki is volt Sanraory? Czi- bor János írta; ^Magányos tagja a Nyugat nagy nem­zedékének.- Egy lehetséges, de sosem létezett városnak, polgárságnak, érzés-világ­nak volt a művésze, de csak akkor lett igazán az, amikor a lehetetlennel szemközt ta­lálta magát, és a szenve­dély, a nagy lobogások átka mellé elnyerte az önirónia áldását is.” 1856. június má- sodikám született Weisz Mór néven. 1887-ben lett a Nem­zet munkatársa. Első köny­ve, az Elbukottak 1892-ben jelent meg Életének jelen­tős részét idegenben élte le: tizenhét évet töltött Párizs­ban, megfordult Rómában, Londonban is. A Nemzeti Színházban debütált dráma­íróként 1896-ban a PérUes este című darabbal. Termé­keny író volt. A kor leg­jobbjai között a helye; Bró- dy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért mellett ő aratta a legnagyobb sikere­ket. Réz Pál írta: „Minden Szomory-bemutató irodalmi es társadalmi esemeny, cik­keznek róla a lapok, meg­fordulnak utána a pesti ut­cán. a* olvasók és nézők ■megmosolyogják — és meg­csodálják! — prwnadoana­alitürjeit-” 1922-bén írta meg legjobb prózai művét, A pa rizsi regényt, emigrációs szenvedéseinek lírai-ironikus történetét. A harmincas években fokozatosan elszige- teiődott, tábora megcsap­pan*. Amikor a németek be­vonulása után egy íróitiszte­lője rejtekhelyei-ajánlott ne­ki, így utasította el a mene­déket: „Rossz íió. Ne ment­se meg az életem.” 1944. no­vember harmincadikéin halt meg. Színműveit időnként — ritkáin — ma is előadják, így a Györgyike, drága gyermeket, a Botrány az ln- geborg hangverseny ént, a Bellát, a 11. Józsefet, a II­A Kis-Balaton hínárflórá­ja változatos, bár a nyílt vizű felületek csökkenésével a hínár élőhelyei zsugorod­nak. Legnagyobb tömegben a sima tócsagaz, a kólókén és a sárga tavirózsia vagy vízitök díszük. A csapások, nyiladékok vizére néha hal­ványzöld szőnyeg, a béka- lencsefélék tömege nehezül. Egyqs esztendőkben látható itt a földkerekség legkisebb virágos növénye, az 1—2 milliméter átmérőjű vízida­ra is. A Balatonnál jól is­mert hínáros békaszőlő (Borbás Vince szilvafaleve- lű hínárja), a fésűs béka­szőlő- és a süllőhínár a Za­lában és a többi vízfolyás­ban is megtalálható. A ná­dasok szélein és aljában el­terjedt békaharapás alakú, vízen úszó leveleivel, a hal­ványrózsaszín virágú béka­tutaj. Itt él az apró tömlői­vel mikroszkopikus rákokat csapdázó és testükkel táp­lálkozó („rovariogó j kö­zönséges rence. A különféle hinarasok rengeteg apró élőlény ked­venc tartózkodóterületei. A vízi növényzet lakhatóbbá teszi a tavat az állatok szá­mára. Borbás Vince sokat idézett szavaival: .......a hí­n árkörnyék általában egész sereg apróbb teremtmény­Tmjos királyt A Hermelin­ből Gábor Miklóssal és Dómján Edittel a főszerep­ben 1969-ben a Madách Színház tartott nagy sfekerű bemutatót Ezt a burjánzó, mégis zengzetes nyelvezetű, forrón erotikus darabot pénteken a Csiky Gergely Színházban látjuk majd Gothár Péter rendezésében. (Eddifg szín­ház rendezései: Nebáncsvi- rág, Halmi, Az eltört korsó, Hazatérés.) Páifi Tibor író szerepében Máté Gábor lép színpadra, Tóth Hermnint Básti Julira bízta Gothár Péter. nek tartózkodó tanyája, ezt meg a hal fogyasztja... a hal élete a hínárral szoro­san összefügg.” A parthoz közel, a két méternél sekélyebb vízben telepszik meg a szárazföld igazi szálláscsinálója, a víz­ből kiemelkedő, kemény szá­rú nádas. A víz színe fölé emelkedő nádas növények (nád, gyékényfajok, káka, harmatkása, zsióka stb.) szénszükségletüket a levegő széndioxidjából fedezik és abból nehezen bomló, a bak­tériumok lebontó munkájá­nak ellenálló cellulózt és lignint építenek föl. A nád nagyon sokoldalú növény. Zárt állománya csak vizek partján alakul ki, de szálanként szinte minden növényi társulásban megta­lálható — természetesen a vizekhez közel. Ott nő a vasúti töltések oldalán, ka­száló réteken, homokbucká­kon, sőt vetésekben, kapás- kultúrák szélén, s az út menti árkokban is. Közöm­bös, sótűrő, tózeglermelő és talajkötő faj. Mindenféle ta­lajon élhet. A majdnem kétméteres mélységig a vízbe hatoló, part meríti nádas sáv a víz és a szárazföld érintkezésé­nél alakúit ki. A természet­id Id CSUPOR TIBOR kis-íi imm mmumm Embergyökér A tanító bácsit példázó szobrot róla lehetne mintáz­ni. Ősz hajú, csendes szavú, világot őrző és újra álmodó a sávoíyi igazgató-tanító, aki nyugdíjba készül menni. Érdemes összevetni Kiss Ottokár életének alakulását Sávoly fejlődésével. Három­fáról, Dél-Somogyból indult — tanítódinasztiából. Ne- mesvidre térítette a sorsa, 1958-tól a közeli településen eresztett igazán gyökeret. A mintegy nyolcszáz lelkes Sá­voly három társközség „fe­je”. Kiss Ottokár egy vas­kos, többnyire már dohány­barnára öregedett lapokból álló falutörténetet vés* elő, és abból magyaráz. 1942-ig zárt világban «t Sávoly, nem volt bekötő út­ja. 1947-től önálló település­ként jegyezték. Korábban Sámsonhoz tartozott. Meg­épült a bekötő út, s mint az egészséges artérián, meg­indult az éltető vérkerin­gés ... A Balaton mellett vezető szalagút, a 7-es pár perc­nyire van autóval, busszal. A sűrű forgalom mit sem tud arról, hogy „bent”, Sá­volyon mennyit változott az utóbbi évtizedekben az élet A közéletiségben mindig élen járó Kiss Ottokár „mű­ve” is egy kicsit az embe­rekben végbement változás és a megszépült fala. — Hogyan került Dóiról a somogyi Északra? — Abban az időben más volt a kezdő pedagógus hely­zete. Oda ment, ahol állást kínáltak. Sokszor tizenöten, húszán is pályáztunk egy jobb, megfelelőbb helyre. Így kerültem hazulról előbb Nemesvidre, majd Sávolyra. — Huszonöt év Sávolyon, har­mincnyolc mun­kával eltöltött esztendő, ebből harmincnégyet igazgatói poszton töltött. Hivatása egy közösség sor­sával jegyezte ei. — Nem így kép­zeltem, nem ezt terveztem. De úgy éreztem Sávolyon, hogy. van mét1 tennem, és tudok is mit cselekedni itt. A közoktatás és a közművelő­dés eredményei évről évre meg­győztek arról, hogy itt van az én helyem. — Harminc éven át ta­nácstagként is tevékenyke­dett, ez szintén hozzátarto­zik ez eltöltött idő mérle­géhez. — A tanácsi munka min­den csínját-bínját megis­mertem, mert sokszor volt, hogy se tanácselnökünk, se titkárunk nem volt időlege­sen, ilyenkor el kellett lát­nom az ő feladatukat is. — Lámpás —- Gárdonyi szavával. — A közügyeket sosem tudtam elválasztani a taní­tói munkámtól, a közokta­tástól, és a közművelődés- tói. A tantestület is lassan ehhez szokott hozzá. — A tagiskolákat meg­szüntették, a közeli települé­sekről Sávolyra járnak isko­lába a gyerekek. Ám a fel­nőtt lakosság és a hazauta­zó gyerekek sorsa nem szen­vedhet csorbát a központo­sítás miatt. — Sávoly érzi ebben a felelősségét. A tanács fon­tos feladatának tartja a társközségekről való gon­doskodást. Előadásainkat rendszeresen látogatják a fönyediek, a szegerdőiek és a szőkedencslek; 1981-re megkétszereződött az isme­retterjesztő előadások szá­ma. Sávolyon önálló TIT- csoport működik, tíz-tizen- két valóban lelkes emberrel. — Gondolom Sávolyon sem csak pedagógusokra le­het számítani. Itt is többen vannak, akik vállalhatják azt a célt, hogy minél töb­bet tudjanak az emberek a világról, pontosabban meg­ismerjék helyüket és tenni­valójukat benne. — A termelőszövetkezet sokat segít bennünket, jó a kapcsolatunk az agrár- szakemberekkel is. Beszélgetésünk e részénél megszakadt a „fonal”, mert a téesztől jöttek: az igazga­tó bácsival akartak tárgyal­ni. — Egy igazán lelkii .mé­retes vezető arról is gon­doskodik — folytattuk —, hogy méltó utódja legyen. Egyre gyorsabban peregnek a percek az utolsó tanítási napig, amikor elköszön az iskolától .. . — Rendkívül harmoniku­san dolgozunk együtt a he­lyettesemmel, látja, annak is örülök, hogy jó kezekbe kerül az iskola vezetése. • — Sávolyon elsőként vé­gezték el megyénkben az oktatási és közművelődési intézmények összevonását Eredményeikre jogosan le­hetnek büszkék. — A gazdálkodásban lát­tuk meg elsőként ennek a hasznát. Tudjuk, mindig ke­vésből lehetett csak költeni az iskolára, a közművelődés­re. Az integráció adott le­hetőséget arra, hogy mindig oda kerülhessen a pénz, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá. Ezzel együtt járt a tartalmi munka bő­vülése, javulása is- A gye­rekek alapkészségének fej­lesztésében nagy utat tet­tünk meg a szakkörök se­gítségével. — Az imént jártunk a művelődési házban, ahol az egyik teremben iskolai könyvtárat rendeznek be. A napokban ezt is birtokukba vehetik a gyerekek. — Van még néhány ren­dezetlen része a komplex intézményi működésnek. Ilyen: a könyvtáros nem tartozik hozzánk közvetle­nül, a tanács irányítja a munkáját __ — Tervezgeti-e azokat m. napokat, amikor nem szólal meg többé az iskolai csen­gő a tanitó bácsinak? Miért ts megy ilyen tetterösen nyugdíjba? — Végtelenül nehéz lenne tovább vállalnom az igaz­gatói munkát. Nem tudom, mi lesz szeptembertől. Hogy tanítani nem fogok, az biz­tos. Beköltözünk Kaposvár­ra. Kertészkedem ... Korányi Barna ben a két eltérő élőhely ha­tárán létező élővilágnak mindig különösen fontos sze­repe van. A nádas nemcsak a legjobb partvédelem, de a szárazföld felől érkező ide­gen anyagok (szennyezések) földolgozásával távol is tart­ja ezeket a nyílt víztől. E rendkívül sok fajból álló környezetbiológiai rendszer szerves törmelékén gazdag és erőteljes baktériumflórát találunk. Vizében hínár, víz­ben álló szárának dús élő­bevonatán baktériumok, al­gák, véglények, szivacsok, mohaállatkák, rovarlárvák, férgek nyüzsgő szövevénye él, lélegzik, táplálkozik, sza­porodik. A víz fölött susogó nádlevelek között rovarok, madarak, kis emlősök élnek a nádból és a nádasban „ter­mett” élővilágból. E válto­zatosságnak emberi szem­pontjaink szerinti hasznáról később szólunk. Állóvizekben a növény­zet saját teste anyagaival és a vízben oldott anyagok ki­csapásával, a törmelék úté­pítésével és visszatartásával részt vesz az állóvizek fel­töltésében. Ez a folyamat azonban rendkívül lassú, a Balatonnál az évi 0,5 milli­métert sem éri ei. A feltöltödés lényegesen gyorsabb a part (és nádas) közelében. Ősszel a levelek a nádas aljára hullanak; ide kerül a viharok tépte és a nádvágók által el nem szállított szárak tömege is. Oxigén jelenlétében gyorsan bomlani kezd, de ha az oxigén elfogy, tőzegesedés kezdődik. A Kis-Balatonról szólva, egy kicsit hosszabban kell a tözegesedésnél időznünk. A tőzeg szerves anyagokban Igen gazdag, növényi erede­tű lerakódás. Alkatrészei még évszázadok: múltán is fölismer he tök: állandóan víz alatt, oxigénhiányos kör­nyezetben szenesedik. A ná­das alatt nád-, a sásosban sástózeg alakul ki. A tőzegképzá nővényszö- vetek ugrásszerűen fokoz­zák a föltöltődést. A tőzeg néhány évezred alatt olyan medencéket is föltölthet, amelyeket a nyílt vízi üle­dék csak tíz- vagy százszor annyi idő alatt. Mivel a tözegesedéshez ál­landó vízborítás és oxigén­hiány kell, az élénk vízmoz­gásnak, erős hullámzás­nak vagy gyakori vizeseié­nek kitett helyeken nem jön létre tőzeg. A több ezer évvel ezelőtti, félig kiszá­radt, elmocsarasodott Bala­tonban a szél nem tudott a jelenlegihez hasonló méretű hullámokat kelteni. (Tálán a szél járása is más volt?) így alakulhattak ki a fe­nékszint alatti tózegmez ök- IÍ esőbb a vízszint emelke­désével, a nagy felületen keltett, állandó és fenékig ható, a nádasok szabad víz felőli részét is mozgató hul­lámzás miatt nem tudott kialakulni sem a tömegese­dés, sem szervesanyag-lera- kódás, és a sekély vízállás ellenére sem indulhatott meg a mocsiarasodás. Más a helyzet nr. AVsó- Zaia-vöigyben és a Kis-Ba- latonnál. Itt a víz eleve se­kélyebb, a a szélnek más a ráfutésa a víztükörre, ereje nem tud úgy érvényesülni, mint a többi medencénél. Így zavartalan volt a tőzeg- képződés, évezredekig. Mas helyeke« a szenese­dés helyett a mélybe került növényi részek rothadásnak indultak. Lápi, mocsári kö­zegben nem ritka a bűzös, kénhidrogénszagú, fekete üledék, leginkább a nádasok alján, a föl nem keveredő tózugokban. A fölszabadult gázokból keletkezik a mo­csárjárók babonás lidércfé- nye. Beszámolónk nem lenne teljes a Kis-Balatonon egy­kor oly jellemző úszóláp is­mertetése nélkül. Mindig a hullám nem járta, mély ví­zen alakul ki, a lábon álló nádasok szabad víz felöli ré­szén. Az elszabadult nö­vényrészek, felúszott nád- gyökértörzsek a sodrástól megkímélt területeken szin­te kéreggé állnak össze a víz színén. Az egymásba zsúfolódott növényi tömeg­től a víz „megvakul”, és tiszta, csillogó felülete el­tűnik a szem elől. Idővel a felszínt vastagon befedi az ingóláp. Ebből s az ide sod­ródott ágakból, vízre hajlott nádszálak járulékos hajtá­sainak szövevényéből úszó sziget alakul ki. A hulló por és más hulladékok kitöltik a hézagokat; a tenyérnyi vagy több méter vastag úszó szőnyeget át- meg átszövik a rátelepült növények gyö­kerei. Rekettyefűz-bokrok, nád, sás, sőt a nyírfa is megél így. Az aljnövényzet­ben ritka lápi és láperdei fajok: mohák, tőzegmohák is találhatók. tPrtytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents