Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Am*. 1,40 Pl ;aj SOMOGYI“”" Elmozdulni a holtpontról Gondok és remények Madridban hiányzik a szükséges bizalom KXXVtlt. évfolyam, 53. szám 1962. március 4., csütörtök Tarsóban dolgozó külföldi tudósítók gyakran mondo­gatják: manapság nincs bel­politikai „pihenőnap'’ Len­gyelországban. S valóban, az elmúlt napokban tanácsko­zott a LEMP KB 7. plénu­ma, most tartotta kétnapos ülését a lengyel parlament, a szejm, most került sor Wojeiech Jaruzelski moszk­vai látogatására. A bel- és külpolitikai „esúcsforgalom” voltaképp természetes is: 2— 3 esztendő alatt kell helyre­állítani a gazdaság egyensú­lyát — mindennap szorgos munkára van hát szükség. A* ellenforradalom erői és a belső küzdelmek által meg­tépázott pártnak újjá keli teremtenie erejét, tekinté­lyét, a törvény és az érvek súlyával kell harcba szállnia a szükségállapot rendkívüli intézkedéseivel csupán meg­bénított, de le nem győzött politikai ellenféllel. A társadalommal való meg­egyezés, a nemzeíi egyetér­tés szándéka a LEMP IX. rendkívüli kongresszusa óta egyre erősödő törekvése a lengyel vezetésnek. 1981 no­vember-decemberében — a Szolidaritás vezetőinek pol­gárháborúval fenyegető dön­tései miatt már-már elve­szettnek hihettük ezt az el­vet. Am a LEMP KB mos­ten* ülése megerősítette a kongresszus irányvonalát, a gyakorlatban pedig a nem­zeti egyetértést kovácsoló új helyi fórumok, a nemzeti megmentés állampolgári bi­zottságainak támogatására KSÓItt a párt határozata. A lengyel konszolidáció egy másik kulcskérdése két­ségkívül a szükségállapot törvényeivel felfüggesztett szakszervezeti mozgalom megújulása. Jaruzelski a piénumon erről így szólt: „A LEMP erős és öntevé­keny szakszervezeti mozga­lom mellett foglal állást, amely letétimül tiszteletben tartja a szocialista társadal­mi rend alapelveit, s elis­meri a párt vezető szere­pét.” A szakszervezetek jö­vőjéről most a munkahelye­ken folyó viták során dön­tenek a dolgozók. Végezetül szólni kell arról, asm kétségkívül mindenkit foglalkoztat, ha Lengyelor­szág jövőjére gondol: med­dig tart még a szükségálla­pot? A LEMP 7. plénumán vHágos utalás hangzott el ér­zőt: addig tart. amíg az or­szágban nem lesz tökéletes nyugalom. Milyen lesz, hogyan ala­kul a Lengyel Népköztársa­ság közeli és távolabbi jö­vője? A kormány szándékai és lépéséi hihetővé, hitelessé teszik a célt: az ország né­hány éven belül könnyíthet mély gazdasági válságán. A megvalósításnak azonban van egy belső es egy külső fel­tétele: mindenekelőtt a len gyei társadalom egyetértő támogatására, összefogására van szttség. Lengyelország jövője szem­pontjából mindenképpen alapvető a moszkvai szov- jen—lengyel találkozóról ki­adott közlemény megállapí­tása: „Lengyelország szocialista áHam volt, az ma és az is marad, olyan állam, amely­nek gazdasági es poitikai rendje a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmára, a marxista— leninista Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepére épül.” Minden olyan államnak, amely felelősnek érzi magát az európai problémákért, erőfeszítéseket kell tennie, hogy a madridi találkozót kimozdítsa a holtpontról — jelentette ki a tegnapi tel­jes ülésen elhangzott felszó­lalásában L eonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője. Ez a holtpont megmutatko­zott a találkozó szerkesztő csoportjának keddi ülésén is. Wlodzimierz Konarski, a lengyel küldöttség vezetője a szerdai teljes ülésen el­hangzott felszólalásában, i majd az ülést követő sajtó- értekezletén is rámutatott, józan ésszel nem lehet fel­tételezni, hogy egyetlen or­szág válsága meghiúsíthatja az európai népek közötti párbeszédet. Az egymás megértésének és a jószán­déknak a hiánya az, amely ilyen helyzetbe juttatta a madridi találkozót. A madridi találkozó réséé egy folyamatnak — muta­tott rá. — A folyamat ma­ga is folytatódni fog, annak ellenére, hogy egyes küldött­ségek ezzel ellentétes kom­binációkba bocsátkoznak sajtónyilatkozataikban. Az Egyesült Államok és néhány NATO-ország meg akarja változtatni a madridi talál­kozó jellegét és természetét, a dialógus fóruma helyett a konfrontáció fórumává sze­retné változtatni. Ehhez nem fognak konszenzust el­érni a mi részünkről. A fő politikai probléma nem az, hogv most legyen-e szünet a találkozón vagy sem, ha­nem hogy európai együtt­működés legyen-e, vagy he­lyette konfrontáció. Mi az együttműködés és a dialó­gus kedvéért jöttünk Mad­ridba — mondotta. René Panis nagykövet, a belga küldöttség vezetője felszólalásában igyekezett elhárítani a NATO-orszá- gokról a felelősséget a mad­ridi találkozó egyhelyben topogásáért. Max Kampel- man amerikai küldött rövid felszólalásában a találkozó napirendjétől eltérve, kizá­rólag arról beszélt, hogy nem ért egyet a balti köz­társaságoknak a Szovjet­unióhoz való tartozásával» A nyugati felszólalásokra válaszolva Leonyid Iljicsov, a szovjet küldöttség vezető­je rámutatott: az európai közvélemény egészen mást akar a madridi találkozó­tól, mint amire itt egyes küldöttségek hi vatk óénak. Nem konfrontációt, hanem a párbeszéd folytatását, a feszültség, a katonai szem­benállás csökkenését vprják az európaiak a találkozótól. Ezzel szemben néhány NATO-küldöttség megnyi­latkozása sorozatosan csak a feszültség -tartósítását szol­gálja. Minden olyan állam­nak — válaszolta —, amely felelős az európai kérdése­kért, erőfeszítéseket kell tennie, hogy kimozdítsa a holtpontról a találkozót. Jörg KasÜ nagykövet, az NSZK küldöttségének veze­tője Mihajlov tábornoknak, a szovjet küldöttség katonai szakértőjének az előző teljes ülésen elhangzott felszólalá­sára visszatérve hangsúlyoz­ta, hogy az NSZK változat­lanul érdekelt a leszerelés­ben. Mégis azt állította, hogy a madridi találkozón a je­len pillanatban nincs lehe­tőség tárgyalások folytatá­sára katonai enyhülésről, mert hiányzik „a tárgyalás­hoz szükséges bizalom”. A magyar—kubai gazdasági kapcsolatok az utób­bi években sokait fejlődtek; a jelenlegi tervidőszakban áru­csere-forgalmunk mintegy hetven százalékkal les* nagyobb az előző ötévinél. Hazánk részt vesz a szigetország nikkel- programjában és mezőgazdaságának korszerűsítésében is. Képünkön: egy Ganz-daru a havannai Budapest rakparton Versenyben maradni Érdekazonosság termelők és külkereskedők között Belvíz 70 ezer hektáron Az utóbbi napokban az enyhülés és az esőzés gyor­san elolvasztotta a havat az Alföldön, főleg a Tiszántú­lon. Ára a 20—30 centimé­ter vastagon átfagyott ta­lajnak esupán a felső, tía- centis rétege engedett fel, a mélyebb rétegekbe nem jutott ie a belvíz, össze­gyűlt a felszínen, s így mintegy 70 ezer hektárt ön­tött eh Ebből W—16 ezer hektár a veié* és a szántó, Benke Valéria a II. keröletbefl Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke tegnap a főváros II. kerületébe látogatott. Az MSZMP II. kerületi Bizott­ságának székhazában Zava- gyi Lajos, a pártbizottság titkára, Takáts István ta­nácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Benke Va­léria tájékoztatót hallgatott meg a városrész politikai es társadalmi életéről, majd a Kodály Zoltán ének-zenei általános iskolába látogatott. A tanintézet munkájáról, a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeiről tájékozó­dott. A Politikai Bizottság tag­ja ezután felkereste a Táv­közlési Kutatóintézet. Délután aktivaértekezle- ten találkozott Benke Valé­ria a kerületi párt- és KISZ-bizottság tagjaival, propagandistákkal, a kerü­leti iskolák, egészségügyi és kutató intézetek vezetőivel, művészekkel és előadást tartott időszerű társadalom- politikai kérdésekről. a többi pedig rét és legelő. A vízügyi igazgatóságok felkészültek erre az olva­dásra, s már hosszú ideje éj jel-nappal dolgoznak a szivattyútelepek, másod­percenként mintegy ISO köb­méter vízzel apasztják a belvízcsatornákat. Áz eiószi- vattyúzással csaknem telje­sen kiürítették a csatorná­kat, a meder 70—80 száza­lékából eltávolították a vi­zet, hogy bőséges hellyel fogadják az elöntött terüle­tek vizét. A nagyüzemi gaz­daságok is sok helyen ideig­lenes árkokkal segítették, hogy a belvíz gyorsan meg­találja útját a tagas gyűjtő­csatornákhoz. Étet. utóbbi időben több fcüikereskedelimá vállalat kö­zös kodkázaevállalososn is alapuló társasági szerződésit kötött ipari partnereivel, osztozva a nyereségen és közösen villái­vá a további fejlesztéseket is. Számos iparvállalat pe­dig mindinkább él azzal az új lehetőséggel, hogy maga válassaa külkereskedelmi partnereit A tapasztalatok szerint mindez jobban elő­segíti versenyképességünket a világpiacon és ezzel az ex­portlehetőségek kihasználá­sát. Ilyen keaderoényeaesek- rőJ tudósaiénak az MTI muokatásaaj. A Generáli mpex mór eleve azzal a eé&ftal jött létre más­fél éve, hogy versenyre kel­jen a többi külkereskedelmi vállalattal. Azóta »ok ter­melő vállalat — gyártási profiljától függetlenül — át­pártolt az új céghea. A Ge­nerál impex kezdettől fogva társasági szerződéseket köt a termelő vállalatokkal, leg­utóbb például a Debreceni Konzervgyárral. Áz export- szerződéseket közösen írják alá, de az azt: megelőző tár­gyalásokon is részt vesznek a termelő vállalat képviselői. A gyártó megszabja azt az árat, amely alatt nem érde­mes eladni az árut. A kül­kereskedelmi vállalatnak érdemes jobb árat elérni, mert a nyereségen arányo­sain osztoznak. Előfordul olyan eset is — hiszen ez a kockázat —, amikor nem a nyereséget, hanem a veszte­séget keÜ megosztani a partnerek között. A Chemokomplex sz «*- szagban elsőként kötött kö­zös kockázatvállaláson ala­puló társasági szerződésit, még 1967-ben a Oiemimas Vegyi géptervező vá,Hallattal. Azóta ezt a megállapodást továbbfejlesztették mégpedig úgy, hogy a nyereségből, il­M«»szkvában tanácskozik a Szovjet Újságírók Szövetségének T. kongresszusa. A szövet­ségnek mintegy 75 ezer tagja van. A magyar újságírókat Pálffy József elnök és Király András főtitkár képviseli a kongresszuson (Teíefotó — TASZSZ—MTI __KS) t etve veszteségből 3f—*5 százalékban részesül a lnű>- kereskedeümi es az iparvál­lalat Az együttműködés el­sősorban a komplett festék­gyárak szállítására terjed ki, de ilyen aiapon exportál­nak más vegyipart létesít­ményeket is a Közép-Kelet­re. Az OKGT-vei korábban hagyományos, úgynevezett bizományosi kapcsolatban álltak, ami kőris a külkeres­kedelmi vállalat lényegében, érdektelen volt az üzletiben, nem tudta gazdaságosabb irányba terelni sem a gyár­tást, sem az értékesáhést. Amióta társasági szerződést kötötteik, fellendült céajfeök- fúró- és wezetéképítő tetei kenységük, s nemrég meg­kezdték az Syen munkákat a Közel-Kelet után a szom­szédos Ausztriában ist Az Inter cooperaüáo« Ke­reskedelemfejlesztési IW. korábban csak termelést^koo­perációkat hozott létre a ha­zai és külföldi vafiaástek között. Üjabban — dtae az időközben biztosított empor» joggal — sikeresen vállaá- knzn&k egy sor olyan tennék külpiac- értékesítésére is, amelyekből eddig vagy egy­általán neu sikerült éterim, vagy csak kisebb tétetekben más külkereskedelmi telte- laitokon keresztül. Így meg­kezdték a jó msinésegú, de nem márkás borok, a kÉBHn- 4éSe gyümöles-ivólevek én pürék exportját Üzletkötő­ik jó lehetőséget láttak a szép kivitelű és ismét ueae- szánszát éiő kályhacsempék kivitelére is. Egyre keresettebb a ma­gyar élőjuh külföldön, est. mutatja, hogy a Terámpex tavaly már 30 ezer tonnányit adott ei, s az idén a kivitelt to­vább fokozza. Ehhez azon­ban biztonságos árualapba van szüksége. Ezért a teJte- teit előnyös feltételeket te­remtett a juhtartó gazdasá­gok számára. Érdekeltté tet­te őket az exportban, még­pedig úgy. hogy nemcsak a felvásárlási árat fizeti ki számukra, hanem az export­ból származó nyereség dön­tő hamvadat partnereinek. A ZUSZMP S CMQGY MEGY E IBI 2 OTTSAGÁNAK LA PJ A v ‘ »

Next

/
Thumbnails
Contents