Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

K. E. Ciolkovszkij (135:7-1935) Tudósok árok épcsarnok a A tudományos központok­tól távol eső falucska csen­des, nyugalmas tanítói laká­sában született az a sok tu­dományos jelentőséggel bíró találmány, elméleti számítás, amely korunk legmodernebb tudományának, az űrkuta­tásnak. az alapjait vetette meg. Ciolkovsizkij első munkái a korabeli fizika legaktuáli­sabb kérdéseit boncolgatták. Eiedményességük legfénye­sebb bizonyítéka, hogy a fia­tal tanítót felvették a moszk­vai Természettudományi Társulat tagjai közé. Ekkor fogott hozzá a repülés terén rvagy jelentőségűvé vált mun­kájának megírásához, ame­lyet 1887-ben fel is olvasott a moszkvai Természettudo­mányi Társulat fizikai szak­osztályának ülésén. Ezzel a tanulmányával a fémburko­latú léghajó szerkezetének technikai és tudományos alapjait vetette meg öt év­vel később nyomtatásban is megjelent a „Fémből készült kormányozható léghajó" cí­mű munkája, amely a lég­hajóépítés terén szinte for­radalmi újítást tartalmazott, s egy évtizeddel megelőzte kortársait. 1892-ben áthelyezték Ka­lugába. Itt a repülőgépeit el­méletével és építési terveivel foglalkozott. 1894-ben a vi­lágon elsőnek vetette fel a fémvázas repülőgép építésé­nek tervét. Dolgozatában pontosan megadta egy olyan Konsztantyin Edvardovics Ciolkovszkij 1857. szeptem­ber 17-én született a rjaza- nyi kormányzóság ljevszk nevű falujában. Édesapját, a rjazanyi körzet erdeszet, hankacsoló, tudományokat kedvelő embernek ismerték. Anyját 1# éves korában el­veszítette. E csapás nagyon megviselte, s hosszas beteg­sége következtében szinte teljesen elvesztette hallását. Ermatt tanulmányait nem tudta folytatni, és a továb­biakban apja könyvtárában képezte magát. 16 éves ko­rában került Moszkvába, ahol haJláshibája miatt egye­temre nem mehetett, de a nyilvános könyvtárban rend­szeresen művelte magát. A vasszorgalommal kutató ifjú feltűnt a kiváló és nagy mű­veltségű könyvtárosnak, Nyikolaj Fjodorovicsnak. aki felkarolta őt, és egyik támo­gatója lett. Ciolkovszkij a könyvekből szerzett ismereteit kísérle­tekkel igyekezett ellenőrizni. Szerény otthonában tömegé­vel voltak a saját készítésű eszközök, készülőitek. Hama­rosan azonban apja hívására Moszkvából visszatért a szál­lói házba, Vjatkába. ahova a család időközben átköltözött. Rövidesen önálló kereset után nézett a lehetséges fia­talember: 1879-ben letette a tanari vizsgát és néhány hó­nap múlva Borovszkban he­lyezkedett el, ahol nemsoká­ra megnősült. Laoszi fiatalok Csehszlovák gépgyártás egyszárnyú repülőgép meg­írását, rajzát es számításait, amely ugyancsak forradalmi újítást jelentett a repül'ögep- epítés területén. Ezzel a ta­lálmányával a zseniális tu­dós két évtizeddel előzte meg korának legkiválóbb szakembereit és techniku­sait. Sőt, hogy repülőgépé­nek a légellenállás szem­pontjából legkedvezőbb ala­kot adjon, 1897-ben megépí­tette az Oroszországban első „szélcsatornát”. A léghajóaás és * repülés terén végzett »agy horderejű kutatásai után élete fő mű­vének megvalósításához fo­gott: megkezdte a rakéta- repülés és az űrhajózás el­méletének és technikai meg- valo.ssta.sa na a tudományos kidolgozását. Megállapította, hogy a ra­kéta segítségével el lehet ér­ni a kozmikus sebességet. Ciolkovszkij vezette le elő­ször a rakéta hatásfokának képletét is. és ebből egyér­telműen azt a helyes követ­keztetést vonta le, hogy a rakéta és a többi sugárhaj­tású eszközök nagyon nagy sebesség mellett előnyöseb­bek más erőgépeknél. Tanul­mányozta a hajtóanyag kivá­lasztását, a fúvóka kialakí­tását, a repülés stabilitási problémáit is a légüres tér­ben. Ügy látta, hogy a Föld elhagyásához szükséges se­besség egyetlen rakétával nem érhető el, ezért merült fel az összetett rakéták gon­dolata. Ezzel kapcsolatos el­gondolásait az 1929-ben megjelent „Kozmikus raké­tavonatok’' e. munkájában fejtette ki. Nem elhanyagolható Ck>l­kovsizkij szép írói tevékeny­sége sem, hiszen kutatási eredményeiről lebilincselő elbeszéléseiben számolt be. A Nagy Októbert Szocia­lista Forradalom győzelmekor Ciolkovszkij 60 éves volt, de a szovjet állam támogatása újabb lendületet adott kuta­tásainak. 1919-ben az Akadémia tag­jává választották, majd 1932-ben — 75. születésnap­ján — a Munka Vörös Zász- lórendjevel tüntették ki. V. Molnár László Az egyik nagy szófiai szál­lodában, a Moszkva szálló­ban a közelmúltban szokat­lan sajtókonferenciát ren­deztek. Meghívták az újság­írókat, hogy maguk készítsek el vacsorájukat. Kiderült, hogy az állítólag „ügyetlen" újságírók közül többen szak­szerűen forgatták a hússze­leteket a grillsütőn, köny- nyezve vágták apróra a hagymát, ügyesen paníroz- ták a sajtot . . . Ezt a valóban önkiszolgá­ló vacsorát az Interhotel ve­zetősége szervezte meg. Az­óta mindenkinek része lehet ebben az élményben, ha meglátogatja a Moszkva szálló nemiégen megnyitott „Főzz magad!" különtermét. Bulgáriában ez az első ilyen típusú létesítmény. A közel­múltban esküvői ebédel ren­dezlek itt 30 résztvevővel, ahol az ifjú férj készítette el az első családi ebédet, a fia­tal feleség kritikus pillantá­saitól kiséf ve. Egy másik al­kalommal * szállodában megtartott nemzetközi szim- pozion, résztvevői a tárgya­lások egyik szünetét a ..Fózz magad!” teremben töltötték el. Az új vendéglátói formá­ról így nyilatkozik Ljubomir Budmov, a Moszkva szálló Csehszlovákia fejlett és erősen tagolt feldolgozóipar­ral rendelkezik, de az ipar által igényelt tüzelőanyagok­ban és nyersanyagokban sze­gény. Ebből a tényből is kö­vetkezik, hogy erősen be­kapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba, és a kül­kereskedelem nagy arányban részesedik a nemzeti jöve­delem előállításában. Kész­termékeket — főleg gépeket és berendezéseket — expor­tál, hogy a szükséges tüze­lőanyagokat és nyersanyago­kat importálhassa. A nem­zetközi munkamegosztásban való viszonylag nagyarányú részvételéből következik, hogy gazdasága igen érzé­kenyen reagál az egyre bo­nyolultabbá váló külgazdasá­gi feltételekre. A külkeres­kedelem kétharmada a szo­cialista országokkal, a KGST tagállamaival bonyolódik le, és e hányad fele a Szovjet­unióra jut. i A közgazdászok kiszámí­tották, hogy világméretek­ben a termelés egyszázalékos növekedése 0,8—1 százalék­kal növeli az energiafo­gyasztást. Csehszlovákiában most arra törekednek, hogy a termelést az energia- és tüzelőanyag-fogyasztás jóval kisebb méretű növelése mel­lett emeljék, mivel a növe­kedés lehetősége különösen a következő ötéves terv köze­péig még igen korlátozott. A tüzelőanyag- és nyers­anyaghelyzet megoldásának kulcsa a lehető legszigorúbb takarékosság a nyersanyag­gal, a tüzelőanyaggal es energiával, valamint az ered­ményes export érdekében tett fokozott erőfeszítések. A világkereskedelemben 0.9 százalékkal részesedik Cseh­szlovákia, a világ gépgyár­élelmezési Igazgatóhelyette­se: — Ezzel is igyekszünk vál­tozatossá tenni vendégeink kiszolgálását. Jelenleg há­romfelé, disznóhusböl ké­szült menüt javaslunk. Eh­hez sajtot, túrót, tojást, va­jat es zöldséget is kínálunk. A főételeken kívül a minden asztalnál elhelyezett univer­zális grillsütőkön előételeket is készíthetnek a vendegek. Tervezzük, hogy más húsíé­tásában 1,5 százalékkal. A tőkés piacokon a gépkeres­kedelem aránya mindössze 0,2 százalék, ami arra utal, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzetben is jobb eredmé­nyekre lehetne törekedni. A »socialists piacokon a része­Romártia Jelenlegi ötéves vízgazdálkodási terve 2 mil­liárd köbméter befogadóké­pességű új víztároló építését és a lakosság és a népgaz­daság célját szolgáló víz­készlet 6 milliárd köbméte­res növelését írja elő. To­vábbi feladatok: 650 ezer hektáron kell növelni az ön­tözött területeket, és 3000 km hosszúságban kell elvé­gezni a vízszabályozást. Ezek a munkálatok az 1976-ban elkezdett globális vízgaz­lóből készült ételeket is ja­vaslunk és a vendégek igé­nyeinek megfelelően a fűsze­rek széles skáláját helyezzük az asztalra. A helyiség 36 férőhelyes, de az érdeklődés olyan nagy, hogy hamarosan, hasonló „Főzz magad!” he­lyiségeket nyitnak majd Rusze ban. Burgaszban, Plov- divban, a fővárosban pedig olyan éttermet terveznek, amely teljes egészében eb­ben a rendszerben működik sedés 12 százalék, és Mt ti van még lehetőség a volu­men fokozására. Képünkön: a prágai CKD gépgyár kompresszorokat, hajómoto­rokat és más gépcsoportokat mutat be egy nemzetközi ki­állításon. dálkodásl terv második lép­csőjét jelentik. Az első menetben, 1976­tól 1980-ig figyelemre mél­tó eredmények születtek, így a völgyzárógátak é« tá­rolómedencék duzzasztóte­re 4 milliárdról 6 milliárd köbméterre nőtt Kétezer km hosszan szabályoztak folyó­kat. Ennek eredményekép­pen a korábbi években ár­vízsúly tóttá 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteniük az elöntéstől. Az 1950. évi 101-ről 1400-ra nőtt a veze­tékes vízzel ellátott telepü­lések száma, a vízvezetékek hossza 3700-ról 18 ezer ki­lométerre nőtt A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését ír­ja elő, 30 milliárd köbméter befogadóképességgel. Ezek lehetővé tennék a román fo­lyók energiapotenciáljának teljes kihasználását. Az érté­kesíthető potenciált szakem­berek 40 milliárd kilowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső folyókra, 12 milliárd pedig a Duna ro­mániai szakaszára esik. A felszabadulás óta 50 ví­zi erőmű létesült Romániá­ban, összesen 3500 megawatt teljesítménnyel. A most fo­lyó ötéves tervben további 50 vízi erőművet kívánnak építeni 2000—2600 megawatt teljesítménnyel. Érdekessége a távlati tervnek, hogy 1990 és 2000 között 400 erőmű építését tervezik, 4—5000 megawatt energiával. Ez a magas szám arra utal, hogy akkor már a kisebb folyók duzzasztása kerül sorra, ter­mészetesen kisebb áramfej­lesztő kapacitással. Ezenfelül a 90-es évek vé­géig a kis patakok energiá­jának kihasználására néhány ezer 1—2 kilowatt' teljesít­ményű minierömű építését is tervezik. Próbaképpen né­hány tucat ilyen egyszerű vízi erőmű kielégítő ered­ménnyel már működik » az országban. Egy bolgár újdonság „Főzz magad!” étterem Szófiában Románia 1400 új víztároló A Laosz! Népi Demokra­tikus Köztársaság hazánk­nál két és félszer nagyobb területű ország, ám lakosai­nak száma mintegy egyhar- mada hazánkénak. A vi­szonylag ritka népsűrűség­nek fő oka az, hogy terüle­tének túlnyomó része magas fensíkokkal megtördelt, alig művelhető és lakható hegy­vidék. A lakosság túlnyomó része az ország középső ré­szén, főleg a Mekong folyó termékeny völg/ébe telepe­dett le. A többi indokínai ország­hoz hasonlóan itt is majd három évtizeden keresztül folyt a honvédő háború az imperialista hódítók ellen. Laoszban az elmúlt évek­ben nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági __ élet fél fejlesztése mellett a gyer­mekvédelemre és az ifjúság művelődésére. A felszabadulás előtt nem volt magas képzettségű ér­telmiség az. országban, azóta hírközlő-, tanár- és orvos- képző intézetek. főiskolák nyíllak a fiatalok ezrei sza­mara. Képünk: A Don Dók Tanárképző Főiskola hallga­tói. I

Next

/
Thumbnails
Contents