Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

\ Resid efend! utazásai w 150 éve született Vámbéry Armin Vámbéry Ármin Kevés fordulatosabb, élve­zetesebb könyvet olvastam, mint Vámbéry Ármin kö­zép-ázsiai utazását. Vámbéry jó száz évvel ez­előtt — európai voltát eltit­kolva — dervisruhába öl- ta*ve járta végig Közép- Azsia hallatlanul elmara­dott, zárt országait., Közép- Azsia területe akkor még önálló kánságokból állt, amelyek szigorúan elzárkóz­tak az európaiaktól. Nélkü­lözések közepette, gyakran életveszélyben, karavánok­hoz, zarándokokhoz csatla­kozva, de kíváncsiságtól és tudásszomjtól hajtva minden nehézséget vállalt a tudós utazó. „Az élő nyelvek gya­korlati tanulmányozása ál­tal óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőnek tűnt előt­tem" — irta Vámbéry. De Vámhéry igazi tudo­mányos eredménye nem nyelvészeti. (Bár a magyar nyelv eredetének és rokon­sági viszonyainak felderíté­se volt elsődleges célja. Hi­bás elképzelés alapján, mejy szerint a magyar nyelv tö­rök eredetű.) Etnográfiai megfigyelé­sei A török faj etimológiai es ethnográíiai tekintetben című munkájában elemzi a török nyelvjárásokat, né­pességi viszonyokat, szoká­saikat. Filológiai munkássá­ga a csagatáj és a mai uj- gur,, kirgiz, türkmén,^ üzbég, szart nyelvekkel kapcsola­tos. Tudományos és úti megfigyeléseinek alapja kö­zép-ázsiai utazása volt. A 150 éve, 1832. március 19-én született Vámbéry szegénysorsú családból szár­mazott. A fél lábára béna fiú már korán maga keres­te kenyerét, házitanítósko­dással. Több európai nyelv Vámbéry elnyerte az Aka­démia támogatását közép­ázsiai útitervéhez. 1862 ta-. vaszán megkezdte vándorlá­sait Kisázsián és Perzsián át Közép-Ázsiába. Egy év múlva Teheránban csatla­kozott egy Mekkából haza­felé tartó kelet-turkesztá- nokból álló zarándok-cso­porthoz. Fáradságos -és élet­veszélyekkel teli tíz hónap után ért vissza Teheránba. A közép-ázsiai nomád és városlakó népek életét olyan időben figyelve meg, ami­kor még nem érintette e vidéket a civilizáció, ami­kor ezek a népek még a maguk hagyományos élet­A Magyar Nemzeti Galéria niűhelysorozatában a napokban kiállítás nyílt Kígyós Sándor szobrászművész alkotásaiból. A művész zenészből, majd népművelőből vált szobrásszá. Jelenleg Pécsváradon él és dolgozik. A képen: Próba Kí­gyós Sándor harangszobrán (MTI-fotó — Horváth Éva felv. — KS) mellett törökül is megtanult, s a ke­leti nyelvek el­méleti tanulmá­nyozása vonzotta őt a helyszínre. Néhány jóakaró­ja adományából jutott el először török földre — ahol a szabadság- harc magyar emigránsai támo­gatták. Tökéle­tes török és per­zsa nyelvtudá­sa révén beju­tott az előkelő török körök­be, még a szultán is fogad­ta. A gazdag Hüszejn Dáim pasa — akinek házában ta- nítóskodott — adta neki a Resid efendi nevet, amely hivatalos neve lett a moha­medán világban. „Az oszmánok írott és népnyelve közt lévő elté­résből indulva- ki, hittem és reméltem, hogy az Oxuson túl élő pusztai és városi la­kók beszédében föllelem a nyelvnek olyan elemeit, me­lyek ' határozottabb hason­latosságot és rokonságot mutalnak a magyarok nyel­vével, s hogy ennek követ­keztében fontos felfedezése­ket tehetek, és jelentékeny módon hozzájárulhatok ere­detünk kérdésének tisztázá­sához. A közép-ázsiai uta­zás gondolata tehát jókor belevette magát agyvelőm­be, szüntelenül csak véle foglalkoztam, s. míg egy­részről kitartóan rajta vol­tam, hogy érintkezésbe lép­hessek Közép-Ázsia kánsá- gaiból Szíambulba jövő mekkai zarándokokkal, más­részről épp olyan hévvel szedtem magamba a csaga­táj írások minden foszlá­nyát ...” módját folytatták, az idege­nektől szigorúan elzárkózva. „Vámbéry európai mivol­tát mohamedán dervis in- kognitóval cserélte fel — ír­ja egy méltatója —, ám ezt a látszatot a fanatikus és gyanakvó környezettel szem­ben kellett fenntartania. A nyelvek, a vallás, a népszo­kások milyen alapos és ap­rólékos ismeretére volt szük­sége, hogy európai létére megállja helyét az ember­rabló turkománok, a ravasz özbegek és afgánok között, a vadul fanatikus Közép- Ázsiában! Mennyi nyelvi és tárgyi ismereten kellett ala­pulnia annak a dervissze­repnek, amit kutatásai érde­kében magára vállalt! Meny­nyi lelkierőre volt szüksége ahhoz, hogy béna lábával t sántikálva bejárjon óriási távolságokat, megmássza a zord hegyvidékeket, átkel­jen a kietlen pusztaságokon, elviselje az éhséget, szomjú­ságot, hideget és a halálve­szély állandó tudatát!” Utazásai után hazájában rideg fogadtatás, érdektelen­ség várta. Annál nagyobb tisztelet övezte Angliában, ahol először adták ki .köny­vét közép-ázsiai útjáról. Londonban tudományos elő­adásokat tartott, a legmaga­sabb körök rajongtak érte, a királyi család is bizalma­sául fogadta. Vámbéry mégis hazatért, s a budapesti egyetem taná­ra lett. Több ízben járt még Angliában, Törökor­szágban. Tudományos és gazdaságpolitikai írásokat publikált, a tudományos ku­tatásnak szentelte életét, egészen 1913-ban bekövetke­zett haláláig. Kádár Márta CSUPOR TIBOR KIS'BALATONI mmumm A lármás, nehéz tes­tű sereg fekete üstökös­ként vágtat a rabló után. Az még félvállról sem veszi a veszedelmet, ö a berek* zsiványkapitánya, a varjak otromba mérge nem ér föl hozzá. Könnyedén billent a szárnyán, s a lóvá tett, só­let csapat máris mélyen alatta kavarog és veszettül károg mérgében. Nyáriludak hosszú V-je libeg az égen. A kéthelyi gabanatSblak felöl szállnak, szigorúan ügyelve az „alak­zatra”. Éktelen zajjal eresz­kednek a déli tóra. Meg­annyi széles csőrből ^ör föl a halaadó ének. Ám a lu- daknak nem sok érzékük, van összhangzattanhoz, de még az illemhez’ sem: lubic­kolnak, fröcskölnek, tocsog­nak. Vad csapkodás jelzi, milyen mohó a szomjas csa­pat. Kócsagok libbennek l'öl sertett méltósággal; nem szerelik a lármás köznép póri rivalkodását. A Zalától északra nagyobb « c*tmd. A part menti ná­dasból élénken virít a me- nvétasszonyszőlő karma­zsinpiros bogyója. Sirályok cikáznak, majd csapatostul elindulnak a Balaton felé. Kárókatonák- verekednek egy kiadósabb falaton, s valahol a nádsűrűben, bö­lömbika ümment. mélyet.. Föltámad a S7é\,{ susogva bogarássza a nádleveleket. A Kis-Balaton ez a ha­talmas láprengeteg. Ponto­sabban: csak annyi, ami eb­ből a hajdan titokzatos, ín- goványos-rekettyés környék­ből megmaradt. Sivalkodó madárvilág. Sás, káka, buzogányos gyékények, és nádország. Milliárdnyi béka. Egy különleges kis emlős, a patkámyíejü pocok. Mélyben rejtőző fekete tő­zeg. Mocsári és vízinövény­társulások gazdag formái. Aprócska vízfoltok a Zala két oldalán. A Zalavári- es a Vörsi-viz. Itt a két n##- gye — Somogy és Zala — határa. A ieneki hídnál naég a Balatonba futó folyó a mezsgye, följebb a Zalába délről ömlő Határ-árok. Hosszan bámulom a Zala- vári-vizre leszálló nagykó­csagokat. Finom fátyol-tollá­ik önálló életre kelnek a lég­ben, mintha patyolatfehér tülifátvlat sodorna a szél. Futó Elemér a lágyan hul­lámzó nádország közepére mutat. — Ott! Nyílt víz volt, nem is olyan rég. Keskeny nyi­ladék kötötte össze á 2ala- vári-vízzel. Most? Talán csillog még némi víz a sok nád kozott. A nád évente egy méterrel nyomul előre. Néhány 'év, s nem lesz sza­bad víztükör a Kis-Balato- non. Számok, adatok, kimutatá­sok, táblázatok rajzanak a fejemben. Valamelyikben ol­vastam, hogy a szabad víz­tükör ma együttvéve sincs 0,1 négyzetkilométer. A múlt század derekán, a Balaton magas vízállása idején, en­nek négyszázszorosát ön­tötték el a habok. Vitorlás­hajó járt a környéken, s 600 éve, tal^n éppen ott vívtak vízi ütközetet a hatalmasko­dó főurak párthívei, ott, ahol a vadludak fröcskölik egy­mást, s hancúroznak élve­zettel. Halak légióinak volt hazája e táj. S ma? Alig van mutatóban belőlük a Kis-Balatonon. Tonnaszám szállítanak fde halat, hogy legyen mit enni a hires madárseregnek. Leírások, kis-baiator*i be- tiamokw jutMk vembe: „Vad, járhatatlan rengeteg, titokzatos, félelmetes ős­láp ...” „A betévedő bo­lyonghat vég nélkül, eltéved, odavész”. Félelmetes? . Be­nyomásaim folytán inkább szánalmat érzek, a pusz­tulásnak e mementóját szemlélve. A Kis-Balaton. Sokat em­legetett és mégis oly kevés­bé ismert vidék. Mit tudunk róla? Keveset, nagyon ke­veset. S azt is felületesen. Madárvilág, nagykócsag, le- csapolás, helyreállítás. Sokan még ennyit sem. Kis-Bala­ton? A macionáléja is ho­mályos. Nem is oly rég e néven keresték a Velencei­tavat. Mások a nagy tó ke­leti. kisebb medencéjét is­merték így. Tihanyban év­századok óta a Belső-tó ne­ve: Kis-Balaton. Írásának módjában nincs egység. Kis-Balaton, így kö­tőjellel írták a múlt század­ban. E század húszas évei­től azonban — elsősorban Keszthelyen — szükségét élezték, hogy a (nagy) Ba­latontól már erősen elütő tájat ä különállóság hangsú­lyozására Kishala ton formá­ban rögzítsék papírra. Üjabban kiderült, hogy ez az eltérés — bár roppant szembeszökő — mégsem döntő, s indokolatlan, más­féle tájról beszélni. Egysé­ges vidék két különböző ar­ca ez. Ha jobbról nézzük, mocsarvuag. Vízinövények, Mi már a tavaszt csalo­gatjuk képünkkel. Apró friss zöld levelekkel köszönt­jük a legszebb évszakot, az új életet ígérőt. Fotónk — Makai Károly felvétele — egyébként a balatonszemesi templomot ábrázolja, melyet gótikus stílusban építettek a XV. században. A mai arca a barokkot mutatja; a XVIII. században alakították át és bővítették. Barcsról; Krisztián Ferenc- tól, a Móricz Zsigmond Mű­velődési és Ifjúsági Központ munkatársától kaptuk az ér­tesítést, hogy a Diáknapok ’82 rendezvénysorozat kere­tében ma 9-kor ünnepi megemlékezést tartanak, majd 11 ólától természettu­dományi vetélkedőt rendez­nek. Szombaton 16-kor kez­szakácsiban. Mindkét fellé­pés a Marcali Művelődési Központ rendezvénye. Ebben az intézményben hétfőn „Üj Tükör”-estet rendeznek, a kulturális hetilap néhány munkatársának részvételé­vel. A csurgói Csokonai Mű­velődési Központ ifjúsági klubjának programjában ta­láltuk ezt a rendezvényt; Frangepán Ferenc tart elő­adást ma a fiatalkori csa­vargásról, bűnözésről. A kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő. Művelődési Központ ..kihe­lyezett” műsoraiból idézünk. Ma 15 órakor a SZÜV-ben, 18 óra 30 perckor a megyei könyvtárban Rockenbauer Pál, a Magyar Televízió dödik az a gálamű­sor, melyet mű­vészeti együtte­sek és tornászok adnak. Kereszj.es Tibor, az ismert lemezlovas 19 órától szolgáltat diszkózenét. Au­tóbuszos túrát hirdetett vasár­napra a KISZ városi bizottsága Forradalmár elő­deink útján cím­mel. A 16 órakor kezdődő zászló­bontási ünnepség után kulturális bemutatót rendez­nek. A bajai, im­már kislemezes Fórum együttes lép föl 19 órától a művelődési köz­pontban. Siófokról, a Dél-balatoni Kul­turális Központ­ból és Városi-Já­rási Könyvtár­ból érkezett a március 22-ére szóló meghívó. Dr. Benedek István pi'ófesszor, író lesz a könyvtár vendége. A tudás útja címmel 18 órától *tart előadást; a helyszínen dedi­kálja is műveit, melyeket ott árusítanak. Az intézményben egyébként holnap 9 órától játszóházat rendeznek a gye­rekeknek; tíztől a Hugó. a víziló című színes magyar rajzfilmet vetítik. Egri Er­zsébet festő és Orr Lajos szobrász kiállítása szintén a siófoki kulturális központ­ban tekinthető meg. Jókedvű irodalom, vidám dalokkal — ez alcíme an­nak a műsornak, melyet a Vidám Színpad néhány mű­vésze ad elő holnap 18 óra 30 perces kezdettel Tapsony- ban, 20 óra 15 perctől Nagy­munkatársa vetítéssel .szem­léltetett előadást tart A pápuák földjén címmel. Az intézményben 17 óra 30 perc­kor kezdődik a megemlck"- zés é* ünnepi műsor a Ta­nácsköztársaság. illetve a KISZ zászlóbontásának év­fordulóira. Szombaton az ifjúsági- ház az Éneklő ifjú­ság városi díszhangversenyé­nek színhelye lesz 10 órától. A szünetben a 'Berzsenyi ál­talános iskola gyermek szín­padának tagjai szórakoztat­ják a nézőket. Vasárnap fél tízkor kezdődik’ az Évfordu­lós játék megyei döntője. Ti­zenhat órától itt lesz a vá­rosi ünnfepi megemlékezés, majd a városi művészeti szemle gálaműsora is. Az intézményben egyébként dokumentumkiállilás nyílt Somogy megye ifjúsági moz­galmának 25 évéről. madarak birodalma. Ha bal­ról: lármás, fölkapott, euró­pai hírű üdülőtó. Bár más arcot mutat egyik is, másik is, az egvéniség valójában ugyanaz. Így megfelelőbb a Kis-Balaton megjelölés. Ilyenformán fejezhet kirfon- tos tájalakulásokat, földraj­zi-biológiai változásokat egy hétköznapi kötőjel. A Latinca Művelődési Központ nyugdíjas pedagó­gus klubjában ma a tervek szerint Papp Árpád költő, műfordító előadását, hallgat­ják meg Görögországról. A Cseri fiók-könyvtárban az alkotók klubjának tagjai Szőke István népművész ve­zetésével a népművészetről vitáznak ma 18 órától. Kis-balatoni búvárkodásra hívom az olvasót. Az itt föl­villantott (vagy föl nem villantott) és nyitva ma­radt rengeteg kérdésre ke­resni a választ, fölfejteni az összegubancolódott szálakat. Eközben nehéz volna meg­kerülni az egész Balaton környékét érintő megannyi kérdést. Lehetetlen mereven szétválasztva, csak Kis- vagy (Nagy-)Balatonról beszélni. Hiszen a két szomszédos te­rület keletkezése, történel­me, sorsa, mindenkori idők szükségletei szerinti sok-sok változása szorosan összefor­rott. így volt, amikor el­kezdődött a Balatonnál a szerteszét barangoló vadvizek megregulázása. S így, ami­kor a magyarországi gya­korlati természetvédelem éppen a Kis-Balaton sómat érintő vitákban megindult. Most szintén így igaz, ha­zánk első és nagyszabású vi­zi-környezetvédelmi beruhá­zásának megkezdése után. Épül a kis-balatoni vízvédel­mi rendszer. (Folytatjuk-) A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag a többszörös Oscar-díjas Coppoía-filmet, A Keresztapát kínálja, két részben. Főszerepben; Mar­ion Branda, Al Pacino, Diana Keaton, James Caan. A Sza­bad Ifjúságban mától A kis rendőr nagy napjai című színes, szinkronizált szovjet bűnügyi filmet, illetve a/ Egyszerű eset című színes francia filmdrámát játsszák. Ez utóbbiban Romy Schnei­der és Claude Brasseaur játssza a főszerepet A fran­cia kritikus Claude Sautet íő műveként köszöntötte a fil­met. A Latinca mozi kínála­ta: Languszta reggelire. Pi­káns olasz komédia. A Mo- zimiúzeumban szombat-va­sárnap előjátszásban kerül bemutatásra a Sanchez gyermekei cimű színes mexikói-amerikai alkotás, melyet Oscar 'Lewis regé­nyéből forgattak Anthony Quinnel, Dolores Del Rióval a két főszerepben. .1 I |preK>o>*t 5 HÉTVÉGI;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents