Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

zött célok elérésére mozgó­sítani az embereket Oros* László: — Egyik nagy tartalékunk épp ezen a területen van. Bognár József: — Kötött­ség mindenütt van, de az sem mindegy, hogy milye­nek a vezetőt módszerek: havonta változtatja-e a kö­vetelményeket vagy tartósan megmaradnak. Fontos, hogy Dr. Bor* István m küzdelemben fes­tőének tartom a vezetők ki­választását Az, ’ aki a mun­kahelyen, a gépek mellett kezdte az életét — s közben tanult, vezető lett —, tudja, hogy egyetlen helytelen in­tézkedés mij^en hatást vaÄ ki. A vezető jelenlétét in­tézkedései révén is érezni kell a munkahelyen. A* irányításban és végrehajtás­ban dolgozók ugyanis együtt sírnak és l együtt nevetnek. Szilvás! József: — A ve­zető személyiségjegyeit a ki­választásnál kell észrevenni. Amíg valóban vezetővé vá­lik, egy sor csatát kell meg­vívnia. Bognár József: — A leg­nagyobb gondot a termelést közvetlenül irányítóknál látom. Nekik kell a vezetők döntéseit megvalósítaniuk, s ez a legnehezebb. Dévényi Zoltán: — S mé* egyet: legyen tartásuk! Bognár József: — A baj az, hogy elnézőék azokkal, akik közül kikerültek. Dévényi Zoltán: — Ezért .hangsúlyozom a tartást. As a tapasztalatom, hogy a gazdasági közéletben nem sokat adunk a tartásra. Pe­dig a vezetőt utánozzák be­osztottai! Ha tőle is megkö­vetelik a rendet, akkor ha hibát talál, számon kéri a beosztottaitól is. A vezető nem engedhet szabálytalan­ságot a munkaidő alatt, nem teszi meg maga sem; nem beszél durván, nem iszik, nincs eladósodva például a gépkocsivezetőjénél. Ha el­megy hazulról, beosztottal tudják, hogy hol található. Sok sikerélménye lehet egy vezetőnek, <ha sikeres a vál­lalata, s gondja is renge­teg, ha a közösség nem dol­gozik eredményesen. Sikert viszont csak elkötelezett ve­zető érhet el: olyan ember, aki érti a politikai célokat és a gazdaság összefüggésé­it. Oros* László: — Azzal folytatom, hogy a vezetővé válás akkor ■ kezdődik, ami­kor valaki társadalmi, poli­tikai funkciót vállal. rés* «*6, írvenyt elemi aem! Oros* László: — Van oúyan vállalat, ahol * kér­désre, „mit teljesítettek?” így felelnek: százkét száza­lékra teljesítettük a norma- óratervet Dévényi Zoltán: — Ezalatt lazsálni is lehet. Orosz László: — Persze, hogy lehet! Durván fogal­mazhatunk úgy is, hogy en­nél a vállalatnál- termelés­irányítás folyik: meghatároz­zák a munkát, megállapítján a bért A külső környezettel tulajdonképpen nincs kap­csolatuk ... A vezető ma­gatartást lényegesen, megha­tározza két tényező: az egyik a gazdasági szabályo­zás, a másik a vezetői jogo­sítvány. Bors István: — Kapcso­lódni kell a piachoz is: tud­nia kell, mit csinál a ver­senytárs. Dévényi Zoltán: — Sze­retném hangsúlyozni, rend­kívül fontos a vezető egyé­nisége. Azon nem változtat­hat, hogy a leányvállalat vagy gyáregység miként, milyen áttételekkel kapcso­lódik a központhoz, de mér Bognár József és önállóságot. Hivatalnok módjára vezetni nem lehet Bognár József: — A* már személyiség kérdése, hogy miként tudja a kitű­Személyiség a vezetésben Szerkesztőség: — A be­szélgetésre meghívtunk gyár-, illetve gyáregység-igazgató­kat is. Részvételüket azon- b«« különböző indokok alap­nál c vezetői személyiség ki­bem tokozásának feltétele az önállóság. Dévényi Zoltán: — Min­denkinek annyi az önállósá­ga, amennyit kivív ríiagának. Ha érzi a felügyeleti szerv, hogy Önállóan is megoldja a' feladatát akkor elöbb-utóbb rahagyja a dolgokat. A mi raktáraink évi forgalma egv- rmlliárd forint körül van. Annak örülök, ha központi operatív segítség nélkül bo­nyolítják le a forgalmat. A vezető presztízsét nem az adja. hogy minden döntést magénak tart fenn. Orosz László: — Az a ta­pasztalatom, hogy a vidéki gyárak, gyáregységek sok szállal kapcsolódnak a köz­lőié t, függ, hogy milyen belső kapcsolat alakul ki Bora István: — Nem Ke­retem azt a* üzemegység ve­zetőt, aki az igazgatójának adja föl a leckét ahelyett, hogy maga oldaná meg. Dévényt Zoltán: — A m vállalatunknál hat igazgató dolgozik. Jövedelmük a fe­lelősségükkel arányos, de ha egy téma napirendre ke­rül és megoldására nincs hat javaslata, akkor megkérde­zem: fáradt-e vagy beteg. Vezető számomra elképzel­hetetlen újat kereső nyugta­lanság nélkül. A mulasztá­sért prémiumelvonás jár, de megsértődni egyetlen veze­tőnek sincs joga. Bors István: — Három évig dolgoztam egy külföl­di vegyesvállalatnál. A ma­gyar állam tőkéjével más ország gazdasági játékszabá­lyai szerint kellett dolgoz­ni. A tőkés felet nem érde­kelte más, mint a nyereség. Ha a vezető biztosította ezt, elfogadták. Az ottani ta­pasztalatok alapján mon­dom: ha megbíztunk egy vezetőt, akkor ne „vezé­nyeljünk" neki mindenhap, hanem adjunk lehetőséget jón lemondták. Dévényi Zoltán: — Eb­ben a témában csak érték­álló véleményt lehet monda­ni. Alapját az előzmények­re épített hosszú távú vál­lalati program adja. Orosz László: — A műve­zetőkről azt szoktuk mon­dani, hogy két tűz között dolgoznak; a gyáregységek vezetőinek helyzete hasonlít a művezetőkéhez. Okát ab­ban látom, hogy nincs pon­tosan, elöremutatóam meg­határozva az a döntési kör, amely minden körülmények között megilleti a gyártígy­Szilvást József ség vezetőjét. Az operatív feladatok megoldása pedig taktikai magatartást követel. Szerkesztőséi;: — Másszó­A személyiség szerepe a vezetésben oz eredményt te­kintve meghatározó jelentőségű. A lehetőségekről, o kor­látokról és a vezetés módszereiről esett szó kerekasztal- beszélgetésünkön, amelyen részt vett dr. Bors István, a Volán 13. sz. Vállalatának igazgatója, Bognár József, a Kaposvári Húskombinát pártbizottságának titkára, Dévényi Zoltán, o Balaton Fűszert igazgatója, Szilvási József, a Kapos-plast Kefe- és Műanyagipari Vállalat igazgatója, dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője. Szerkesztőségünket dr. Kercza Imre rovatvezető kép­viselte. ponthoz. Jó lenne, ha egv csatornán érkeznének az in­formációk, utasítások az igazgatóhoz. Ehelyett vala­mennyi funkcionális közpon- , ti szerv kiépíti, megtartja a maga csatornáját, arra kész­tetve^ vezetőket, hogy tak­tikázzanak. Bors István: — A vállalati szervezet' fölé- és alárendelt­ségi viszonyokat tükröz. A rosszul kialakított kapcsolat hozzászoktatja az embereket: jobb, ha azt ismétlik, amit „lent mondanak, és nem a saját véleményüket mondják. Személyiség kérdése ez is: ha olyan az első számú ve­zető, aki meg tudja szabni a munkamegosztás határait, akkor nincs konfliktushely- zet. Nekem még nem oko­zott gondot a tröszti állás­ponttól eltérő vélemény. Az ellenvéleménynek legföljebb az lett a következménye, hogy más oldalról is meg­vizsgálták a javaslatot, és csak azután született döntés. Dévényi Zoltán: — Mi a Belkereskedelmi Minisztéri­um irányítása alá tartozunk; ott nem szeretik azt -a válla­latot, amelyik minden apró- cseprő üggyel hozzájuk for­dul. Évente megtartják az eligazító értekezletet, aztán hagyják dolgozni a vállala­tokat Év végén pedig be­számoltatják a vezetőket, hogy miként gazdálkodtak. Azt tapasztaljuk, hogy az önállóság hatalmas energiát, erőt szabadít föl. Szerkesztőség: — Tehát « .személyiség kibontakozásá- hoz a nagyobb önállósággal ösztönzést adhat « felügye­leti szervig Bognár József: — A vál­lalati központ és a gyár kö­zötti kapcsolat hatással van a gazdálkodó egységein belü­li kapcsolatokra is: segíti vagy gátolja a vezetők alko­tókészségének kibontakozta­tását. Végsősoron a munka­helyi vezetőknek kell oda- állniuk a dolgozók elé, meg­szabni a követelményt, ér­lékeim a teljesítését, jutal­mazni vagy elmarasztalni. A munkahelyi vezetők viszont a gyár első számú vezetőitől kapják a jogosítványukat. S ha a központban — volt mái­ra példa — utólag módo­sítják az eredményességet is meghatározó belső szabályo­zókat, ez a munkahelyi ve­zetőknél sok magyarázgatás- hoc„ fejtöréshez, bizonyta­lansághoz vezet. Oros* László: — Az ön­állóság két tényezőtől függ: az égjük a gazdasági szabá- lj-ozórendsaer, a másik a vállalat szervezettsége. A gazdaságirányítás változá­sát a gazdaság fejlődése ala­pozta és követelte még. Szilvás! József: — Ez a rendszer az előzőnél sokkal több sikerélményt ad a ve­zetőknek. Az sem mellékes, hogy anyagi megbecsülésük munkájuk hatékonyságával aranyos. Orosz László: — Az el­múlt negyedszázad alatt je­lentősen szélesedett a veze­tésre alkalmas emberek kö­re. Ez összefügg a megyei ipar gyarapodásával. Szak­emberek tömege telepedett Dr. Oros* László le, él és dolgozik Somogy­ban. Közülük sokan bizo­nyítják rátermettségüket, vezetői készfiégüéDet. Szilváéi József: — Azt sem aeabad elfelejteni, hogy ge­nerációs váltás zajlik le: »ok új vezető kerül a különbö­ző beosztásokba. Indulásu­kért, alkotókészségük kibon­takoztatásáért a többieknek is tenniük kell, hiszen a ré­gi vezetőktől i, függ, hogy milyen gyorsan találják meg a helyüket. Tizenkét évig dolgoztam olyan nagyválla­latnál, ahol az igazgatónak rendkívül jó volt a kapcso­lata a központtal. Előnyeit mi is élveztük. E tapasztalat alapján mondom: egy nagy egység vezetője meg tudja határozni a kisebbek maga­tartását Ha hozzászoktatják ezeket a kisebb egységeket, hogy helyettük — sokszor nem is szívesen — döntenek, később megelégszenek a leg­egyszerűbb napi feladatok végrehe haséval. Dévényi Zoltán: — Neon tudom elképzelni, hogy van olyan gazdasági vezető, aki sorozatban dönt beosztott ve­zető társai heljrett. Számom­ra ez teljesen idegen mód- rxer. Dönteni lehet bárki Dévényi Zoltán milyen gyors é* alapos a vezető munkáját meghatáro­zó információ. A húskombi­nát külföldi piacra dolgo­zik. Nem mindegy, hogy mikor jut el hozzánk a pia­ci változásokról szóló hir. Dévényt Zoltán: — A le­hetőségeket kiaknázni veze­tői feladat, s eközben ő ma­ga is közeget teremt példa­mutatásával, igényességé- * vei. Ha ilyen, akkor vám er­kölcsi alapja a követelésre. Ha világos követelményeket támaszt, az nyugalmat te­remt a munkahelyen. A ve­zető feladata az is, hogy felfogja a vállalatot ért megrázkódtatásokat, * ne engedje végigfutni a közös­ségen. Nem helyes, ha ide­gesíti ezzel beosztottjait So­kat beszélünk az irányítás bürokratikus .vonásairól, de legalább ennyit kellene ■gólni saját munkánk bü­rokratikus vonásairól. A vállalat belső bürokratizmu­Bors István: — Akkor válik el, hogy tud-e lelke­sedni, vezetni öt embert, ti- z§t, százat. A Volánnál a szocialistabrigád-vezető- ket tekintjük az. utánpótlás bázisának. Ott már megmé­retik a vezető: utasítási jog, „halalom” nélkül, személyi­sége révén tud-e eredmé­nyeket felmutatni problé­mamegoldó képességével, kreativitásával. Szerkesztősei;: — Megkér. deze.m: az asztalnál elége­dett vezetők ülnek-e? Szilvási József: — Az elé­gedettség állott víz; ezt so­ha nem engedheti meg ma­gának a vezető. Dévényi Zoltán: — A játszma megkezdődött, s a játékos — a vezető — ak­kor állhat nyerésre, ha a sakktáblát legalább öt évvel előbb az asztalra tette, s a lépésig végigjátssza a lehe­tőségek egész kombináció­ját. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents