Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

Márciusi pillanatkép Páríiránvíiás a tanácsi munkában Hogy / egy pártszervezet miképpen dolgozik, sok mindenen mérhető. E „mu­tatók” között minden bi; zonnyal • nagyon fontos, hpgy milyen a működési térü- letén élők és dolgozók köz­érzete. Nos, a közérzet te­mérdek befolyásoló , ténye­zője közül kiemelkedik a helyi tanácsnak a lakosság­hoz fűződő kapcsolata, a tanácsi vezetés munkájának nyílt, demokratikus ' jelle­ge. S ezzel a logikai sor végéhez értünk: a tanácsi munka pártirányítására hi­vatott pártszervnek épp ezért folyamatos kötelezett­sége, hogy ösztönözze, se­gítse és figyelemmel kísérje miként kéri ki és haszno­sítja a tanácsi vezetés a la­kosság véleményét, hogyan tájékoztatja a választókat terveiről és tájékozódik igé­nyeikről. Ez a tevékenység aligha szűkíthető csupán arra, hogy mikor a tanács kom­munista vezetői beszámol­nak tevékenységükről a párt illetékes testületé előtt, akkor a munkának erről az oldaláról se feled­kezzenek meg. Természete­sen ez is fontos, és már, csak azért is érdemes szót ejteni róla, mert a beszá­molókban a tárgyi mutatók és adatok, szinte teljesen el­fedik a tanácsi vezetés munkastílusával és munka- módszerével összefüggő kér­déseket. Ám ha kizárórag ilyenkor gondolnánk ezekre, akkor a , pártpolitikai irá­nyítás még aligha töltené be ez ügyben a i maga megha­tározó szerepét., A mindennapos kapcso­latok minősége nagymérték­ben attól függ. hogy a párt- bizottság a sajat példájával mire ösztönöz, mire késztet. Nem kevésbé fontos azon­ban a közvetlen kapcsolatot átható szellem. Nem a di­vat.'készteti e sorok íróját, hogy papírra vesse a rhos- tanaban gyakran hallható­olvasható kulcsszót: az önállóságot. Ahol a párt- szervezet nem hagy kellő mozgásteret . a tanácsi tes­tületnek és vezetésének, ott .aligha várható el, hogy ez utóbbi képes legyen az igé­nyek és lehetőségek önálló és felelősségteljes föltárásá­ra, összevetésére, a lakossá­got kielégítő döntések meg­hozatalára. Természetsze­rűen nem ‘késztet folyama­tos tájékoztatásra és tájé­kozódásra, nyílt településpo­litikára, ha az válik szokás­sá, hogy az adott helység ket-három legfőbb vezetője szűk körben, maga között dönt mindenről. Az ilyen­fajta „jó” kapcsolat éppúgy károsan hat a lakosság köz­érzetére, mint az ellenke­zője, amikor a „ki az űr a csárdában?” eldöntésére nyílt vagy „fű alatti” ma­rakodás jellemzi a vezetők viszonyát. Az évek során sok gya­korlati tapasztalat . halmo­zódott föl, hogy miképpen erősíthető a pártpolitikai munka eszközeivel a taná­csi tevékenység nyíltsága, demokratizmusa, erősíthető a tanácsok és a lakosság kapcsolata, .Ragadjunk ki ebből egyet, az információáramlás kér­dését ! Ismeretes: minden pártalapszervezetnek poli­Szénfejtés — távvezérléssel Táwezérlésű géppel mű­velik a márkushegyi bányá­ban azt az új frontot, ame­lyen tegnap kezdték meg a termelést. Kezelője 20 méter távolságból, rádióirányítással ad parancsot a gépnek a fej­tésre, rakodásra. Ezzel nagy­mértékben növekszik á bá­Csaknem 400 ezer tonna sze­net küldenek majd innen felszínre, és művelését az év vegére befejezik. A bánya nyitása óta siker­rel alkalmazott lengyel di­niek önjáró hidraulikus pajzzsal párosították a táv­nyászok biztonsága, hiszen nem kell közvetlenül a jó- vesztés helyén tartózkodniuk. A nem egészen egy éve ter­melő bányában ez az eddigi legnagyobb front: várható ezenméteres „kifutása” két­szer annyi, mint általában a komplex gépesített frontoké. vezérlésű kombájnt. E beren­dezés nagy előnye az is, hogy lánc nélküli vontatással ha­lad előre, s így megszünteti az egyik legnagyobb baleseti veszélyforrást. Az új gépet mindössze hárman kezelik, s összesen 15-en tartózkodnak egyszerre a fronton. tikái kötelessége, hogy fo­lyamatosan tanulmányoz­za és jelezze az embereket foglalkoztató gondokat, problémákat, megismerje és ■ összegezze a lakosság, a dolgozók véleményét. A ta­pasztalatok szerint nemcsak a lakóterületi, de a munka­helyi pártszervezetek is sok olyan problémába és véle­ménybe ütköznek, amelyek a kereskedelem, a szolgál­tatás, a közlekedés munká­ját, a' kommunális, a műve­lődési, az egészségügyi in­tézmények tevékenységét érintik, • vagyis amelyek a tanács illetékességi körébe tartoznak. A helyi pártbi­zottság ezek továbbításával, valamint az egyes gondok feszítő erejének és a köz­hangulatra gyakorolt hatá­sának megítélésével sokat segíthet a tanács és a la­kosság kapcsolatának1 erősí­tésében. Ugyanilyen fontos szere­pet játszanak a pártszerve­zetek a „lefele” irányuló információáramlásban is. Több helyen meghonosodott és jól bevált, hogy a párt- szervezetek a maguk fóru­main, az általuk szervezett rendezvényeken időnként tájékoztatást adnak a ta­nácsi vezetés politikai kiha­tású döntéseiről, terveiről, intézkedéseiről, s kezdemé­nyezik, hogy a tömegszer­vezeti összejöveteleken és munkahelyi tanácskozáso­kon is szükség szerint szó essék róluk. S bar a dolog jellegénél fogva a kommu­nista tanácstagoknak, ta­nácsi. vezetőknek és dolgo­zóknak ebben mindenkep­pen szerepük van — vagy kell, hogy legyen — helye­selhető, ha adott esetben a pártszervezet egész agitációs hálózatát bevonják a taná­csi döntésekkel kapcsolatos felvilágosító és ‘ meggyőző munkába. Napjainkban társadalmi céljaink között kitüntetett helyet kap az életkörülmé­nyek javítása. E gyűjtőfo­galomba sűrített feladatok megoldása jórészt a taná­csokra hárul, s ők erre csak a lakossággal együtt lehet­nek képesek. A nyílt, de­mokratikus településpoli­tika kialakítása és. megvaló­sítása ezért ma minden ko­rábbinál fontosabb helyet kell hogy kapjon a párt- szervezetek mindennapos tömegpolitikai munkájá­ban. Gy. !>. Építkeznek a juhtelepen 1/ r •• j rr a r Készülődés a „kampányra” ' Lábod határában helikop­ter szeli a levegőt a gabona­táblák fölött. A tavaszi fej­trágyázást végzi, nyolcszáz hektáron. — Milyen munkákkal sze­retnének végezni a tsz-ben még a tavaszi „kampány” előtt? — Leginkább a fejtrágyá­zás sürget: ezt nemcsak he­likopterrel végezzük, hanem földi úton is háromszáz hek­táron. Most kapjuk meg a tápanyagot a pillangósok, meg a lucerna, a vöröshere, a gyep is — mondja Katona Sándor, a lábodi termelőszö­vetkezet főagronómusa. — Emellett folytatjuk a szer­vestrágyázást, és megkezdtük egy homokosabb területen a talajsdmítózast. Kétszázötven hektárnyi szántás is maradt tavalyról... Ha az idő le­hetővé teszi, a zabbal kezd­jük a tavaszi vetést, 190 hek­táron. Kukoricából 442 hektár­nyit terveztek, napraforgóból 159 hektárt, burgonyából százhektárt; a dohánynak 40 hektár jut. Az őszi vetések összesen 1124 hektáros terü­letet foglalnak el: ebből 740 hektár volt a búza, 176 a rozs, 156 az őszi árpa és 52 hektár az őszi takarmány- keverék. — Változott-e így a ve­tésszerkezet ? , — Lényegesen nem. A burgonya, a zab, a napra­forgó területét növeltük, a kukoricáé viszont csökkent. A gabonaprogram hatása erősen érvényesül nálunk, hiszen ' gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetke­zet a miénk (erősen homo­kos a talaj), s így 31 száza­lékos támogatást kapunk a gabonafélék után. Néhány eve még 900 hektáron volt búzánk, de vissza kellett lépnünk vele, mert évről év­re gyenge eredményeket ho­zott; helyette őszi árpát és rozsot vetünk. A lalajadott- ságok mellett nálunk van egy másik tényező is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: olyasmit kell termel­nünk, amelyekben nem tud nagy károkat tenni a vad. A rozs például ilyen, s rá­adásul költségei is jóval ki­sebbek, mint a byzéé. Tá­volabbi terveink kozott van a burgonyatermesztés bőví­tése. Tavaly már átalakítot­tunk egy dohánypajtát bur­gonyatárolónak, az idén egy másikat is építünk. A bu<r­! Beszélgetés — napsütéssel Még a télvége barnás, fá­radt rozsdás színei uralkod­nak, de a kertészet sarkán már bársony«; szirmait bon­togatja a barka. . Mézsárga,_ ezerszer áhított napfény csa­logatja a csupasz ágak lomb­jait, növekedésre buzdítja a tél sanyargatta vetéseket, oldja a föld fagyát. Közben újabb és újabb csupasz bordákra kerül rá a fóliasátor. Gondosan kö­tözi, k, földdel rögzítik a vé­gét, nehogy a virgonc böjti szelek vagy a zivatarok alá­kap janak. Vannak itt vagy üzen­eten. — Voltunk többen is, de múlik az idő: öregszünk, fo­gyunk. — Ez * magyarázata an­nak, hogy az idén harminc helyett már csak tizenöt hektár paprikát termelünk. — Tavaly még niindkét vázra fóliát • húztunk, az idén már csak erre az egyre. Itt termeljük meg a palán­tát. — Amilyen ügyesei! dol­goznak, estére talán el la készül a sátor. — Nem biztos, mert nem kora reggel, csak délelőtt tudtunk hozzálátni; most meg kell egy kis szünetet tartani, mert lassan dél, s ebédre is kell gondolni. — Hazajárnak? — Á! Ilyen időben?! örül az ember, ha kinn lehet. Szatyorban az ebéd. Napo­zunk' egy kicsit, míg elkölt- jük. Ezen is nevetnek. ■— Most két hét szünet, mert fertőtlenítették a ta­lajt. aztán következik a pap­rikavetés. — Az a jó, hogy most már mindig több fesz a kin­ti munka. És a földet mű­velő ember igazán csak sak­kor érzi jól magát... A szikrázó napfénybe*» szelíd szellő ringatja a ker­tészet sarkán a bársonyos barka ágakat. V. ML Tavaszi gépszemle munkavédelmis ,f szemüveggel1 Több évi gyakorlat már, hogy az. Állami Gazdaságok Országos Központjának pécsi területi kirendeltségé Bara­nya, Somogy és Tolna megye egy-egy állami gazdaságában — a gépjavítás ütemétől és az időjárástól függően — ilyentájt bemutatót rendez az állami mezőgazdasági nagy­üzemek tavaszi gépszemléjé­re való fölkészülésről. Két évvel ezelőtt somogyi nagy­üzem, a Böhönyei Állami Gazdaság volt a területi ren­dezvény színhelye; tavaly Szekszárdon találkoztak a /szakemberek, most csütörtö­kön pedig a Szigetvári Álla­mi Gazdaság mutatja be a tavaszi mezőgazdasági tenni­valóknál csatasorba állítandó munkaeszközöket, a talaj­munkáknál, vetésnél, vegy­szeres növényvédelemnél, műtrágyázásnál használatos erő- és munkagépeket A gépeket üyenkor nem­csak műszaki alkalmasság, hanem a biztonságtechnika, forgalombiztonság szempont­jából is szemügyre veszik, s megnézik azt is, hogy a tá­roló- és javítóhelyek — a színek és műhelyek — meg­felelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményei­nek. A műszaki fölkészülést a három megye állami gaz­daságaiból. érkező főmérnö­kök, illetve igazgatóhelyette­sek értékelik, a balesetek megelőzése szemszögéből pe­dig a gazdaságok munkavé­delmi felügyelői, illetve az SZMT-k munkavédelmi osz­tályainak felügyelői monda­nak véleményt A bemutatón és az ezt követő tapasztalat­cserén elmondják vélemé­nyüket a somogyi állami gazdaságok szakemberei is- A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa munkavé­delmi osztályának és a Medosz Somogy megyei Bi­zottságának mezőgazdasáp feladatokkal foglalkozó mun­katársa is részt vesz a szi­getvári rendezvényen. A bemutatón szerzett ta­pasztalatok alapján nemcsak a Szigetvári Áilamá Gazda­ságban látott esetleges hiá­nyosságok megszüntetésére hoznak intézkedéseket A há­rom megye többi állami mezőgazdasági nagyüzemére szólóan is megszabják, mi­lyen tennivalókat kell meg­oldaniuk a tavaszi gépszem­lék idejére — hogy a mező- gazdasági munkákban csak minden szempontból megfe­lelő gépek vegyenek részt Baranyában, Somogybán es Tolnában. Jelentős fejlesztések Az országgyűlési képvise­lők Baranya megyei csoport­ja hétfőn ülést tartott Pé­csen. ür. Tamásfy József, a tása, továbbá a kétszázmillió forintos színházrekonstruk- ciós program. Komlón az idei bányásznapra elkészül a A vízvári kertészetben ne­vetés csattan; már messziről hallatszik a jóízű beszélge­tés. — Igen vidáman megy itt a munka. — Már miért lennénk szo­morúak? Süt a nap! Végre, ma először, kimozdulhattunk. — Nagyon hosszú volt ez a tél, és az ember -a vége felé már türelmetlenné vá­lik. — Miért? Nem volt mit csinálni? Egymás szavába vágva mondják: — Dehogynem! Volt mun­ka akkor is, főiként a burgo­nyával; válogatás, miegy­más. Dé az más. Non olyan, mint mikor' már a mezőre mehet az ember. — Mert dolgozunk rm nemcsak a kertészetben, a cukorrépában: mindenütt a növénytermelésben, ahol munkáskézre van szükség. — Volt úgy. hofy zsákol­tunk is. Nem szégyen, ha az ember szereti a munkát. És ha jó kedvvel csinálja meg könnyebben megy ... gonya termesztése gépesít­hető az ültetéstől a betaka­rításig, csak a feldolgozás- hoz, a válogatásihoz igényel kézi munkák A napraforgó területét is szeretnénk nö­velni a következő években. — S milyen fejlesztést ter­veznek ? — A juhászat bővítését. A sertés- eS a szarva&marha- • ágazató an az idén csak a szinten tartást tűztük ki cé­lul. Hároniezeríérőhelyes juh telepet építünk most; sa­ját epitőbrigádunk lesz a kivitelező. Három darab ezerferöhelyes hodály ké­szül, csurgói Mezőía-Stzerke- zettel; tavaly fogtunk hozzá, s egy épület már tető alatt van. Év végére, télre készül el az ege.'z, mert jövőre már törlesztési kötelezettsé­günk is van: 82 tonna bir­kahús és 15 tonna gyapjú. A beruházás tizenegy és fél millió fórintba kerül, ebből nyolcmillió a hitel, méghoz­zá exportfejlesztő hitel, s így jövőre már áruban kell törlesztenünk. Tavaly év vé­gén 2100 anyajuhunk volt, az év végére ezt a számot 2800—2900-ra emeljük. Már vásároltunk 350 jerkét és saját állományunkban is van 630 darab. Azt hiszem a birkának hosszabb távon is van jövője, akár az élő-, akár a hűsexportot nézzük. S jelentős legelőterületeink vannak, amelyeket minden­képpen hasznosítani kelt. Kilencszáznyolcvan hek­tár a tsz legelőterületé. Igaz, ebből 600 hektárnyi talaj vé­dő gyep, a fennmaradó 380 hektárra viszont gyepfej­lesztési programjuk van, amelyen harmadik éve dol­goznak már — folyamatosan. M. K. megyei bíróság elnöke a jog­alkotás helyzetéről, tapaszta­latairól, a jogalkotás jövő irányairól tájékoztatta a kép­viselőket, Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője pedig a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény Végrehajtásá­nak megyei tapasztalatait is­mertette. Elmondta, hogy az utóbbi evekbe* jórészt fel­újítás, épületátadás, rekonst­rukció útján jelentős fejlesz­tések történtek Baranyában — annak ellenére, hogy a gazdasági lehetőségek szű­kültek. Pécsen például három új állandó kiállítás nyílt, Harkány bolgár hadtörténeti múzeummal gyarapodott. Mohácson történelmi emlék­hely, új délszláv állandó ki­állítás, több helyütt nemzeti­ségi tájház létesült. Befeje­zés előtt áll a Csontváry- múzeum bővítése, es meg­kezdődött Pécsen a munkás­mozgalmi mözeuni kialakí­színház es a hangverseny- terem. Pécs büszkesége a ne­velési központ néven ismert komplex művelődési létesít- rpény. Ugyanakkor a megye aprófalvas jellegéből adódó súlyos gond, hogy a törpe- falvak többségeben nincs is­kola, mozi, könyvtár. A pécsi postaigazgatóság vezetője, Varga Sándor «végül tájékoztatta a képviselőket a négy dél-dunántúli megyé­ben tevékenykedő intézmény fejlesztési terveiről. Közölte, hogy e hónap végén Pécset és a városhoz tartozó vala­mennyi települést bekapcsol­ják a nemzetközi távhívó­hálózatba, valamint azt, hogy a Petőfi adó vételi lehetősé­gének javítására Marcaliban új adóállomás épük SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents