Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

TUDOMÁNYOS TECHNIKAI Szemek az égre A hadviselésben a légi­erő a második világhábo­rúban vált igazán fontossá, napjainkban pedig a légte­ret uraló eszközök akár el­dönthetik a háborúk kime­netelét. is. A polgári repülés útvonalai pedig az egész földünket behálózzák. En­nek megfelelően-fokozódott a légteret ellenőrző eszközök­nek, a rádiólokátoroknak a szerepe. A lokátorok nagyobbik ré­sze a felderítési szolgálja. Az un. felderítő lokátorokat jellegzetes, körbe . forgó an­tennájukról ismerhetjük fel. Az antenna függőlegesen ki­terített legyezőhöz hasonló alakú nyalábban sugározza ki a rádiójeleket, s a sugár­zási szünetekben veszi a visszaverődő jeleket. Az ezekből előállított kép olyan, mintha felülről látnánk az ellenőrzött légteret, a külön­böző magasságban repülőgé­pek ugyanis mind egyetlen síkban jelennek meg a ra­darernyőin, mint fénylő, fol­tok. A magasság mérésére ál­talában egy másik lokátort használnak, annak -az an­tennája vízszintes síkban szétterülő sugárnyalábot hoz létre, s ez az antenna jel­legzetes ..bólogató” mozgása revén különböző magasságo­kai pásztáz. A lokáloros helymeghatá­rozásnak a polgári repülés­ben kisebb szerepe van, mint a legvedelemben, hiszen a polgári repülésben a repü­lőgép személyzetének együtt­működése természetes; a lo­kátor ernyője előtt ülő irá­nyító rádión megkérdezheti a leszállópályához közelítő gép pontos repülési magas­ságát stb. Persze itt sem nélkülözhető a helymeghatá­rozás, s különösen akkor nem, ha egyszerre több gép is repül az irányítóállomás légterében. A légi irányítás a másod­lagos lokáció elve szerint működő berendezéseket is használ. Ennek az a lénye­ge, hogy a földi lokátor nem a saját jeleinek gyenge visszhangját figyeli, hanem a repülőgépeken elhelyezett válaszadók jeleit. A földi adó általában a felderítő lokátor­ral együtt forog, s függőle­ges nyalábban sugározza ki a kérdező jeleit. Ezekét a repülőgépeken levő „figyelő vevő” észleli, s ilyenkor ön­működően kapcsolja be a válaszadói, amely a gép azo­nosítási számat és repülési magasságul sugározza ki. AGAZIN Az ismeretlen „kontinens" Az oceanográfia fiatal tu­dományág, jelentősége a/.(fii­ban nagy. Bolygónk felszí­nének 70 százalékát tenge­rek foglalják el, s a fenn­maradó 30 száza lékon szo­rong az egyre félelmetesebb ütemben szaporodó emberi­ség. 1930-ban egy négyzet­kilométeren még csak 10 em­ber élt. 1366-ban e szám 25- re emelkedett, 2000-ben pe­dig már eléri az 56-ot. És ezt az évente 60 milliót meghaladó emberszaporuln- tot is el kell tartania föl­dünknek. Így nemcsak az örök emberi kíváncsiság, ha­nem a szükség is az óceá­nok tanulmányozására kény­szeríti az embert. A tenger- kutatás ma már túljutott a kezdeti nehézségeken, remél- net.jük tehát, hogy az em­beriség előbb-utóbb megszer­zi magának az óceának mérhetetlen kincseit. Megindult a tenger alatti bányászat. Az első ilyen ter­mészetű vállalkozás sekély tengerparti olajkincsek ki­aknázásával kezdődött, s ma már a fúrótornyok, ezrei áll­nak a világ számos tenger­parti részén. A modern tech­nikai berendezések segítsé­gével megváltozott a tenge­rt halászat. Az elektronikus műszerekkel felszerelt gyors hajókkal felderíthető a nagy halrajok vonulása, a kifogott halat a nyílt tengeren fel­dolgozzák. A tenger élelmiszerkincsei közül újabban a növények, elsősorban ®z algák kezde­nek szerepet játszani az em­beriség életében. E téren a japánok vezetnek; készíte­nek algalartalmú kenyeret, teát, levest, fagylaltot, koz­metikai cikkeket, szappano­kat stb. A tengervízből számos anyag nyerhető, de talán a legfontosabb ezek > közül az édesvíz. Hatalmas erőfeszí­téseket tesznek, hogy az egy­re fokozódó édesvízhianyt a tengerek vizének tisztításá­val leküzdjék. A világ elsősorban legeaz- dagabb országai hatalmas anyagi eszközöket fordítanak a kutatásra. A Szovjetunió igen nagy kutatóhajó-flottát' épített, amelyek járva a vi­lágtengereket végzik tudo­mányos megfigyeléseiket, méréseiket. A hajókpn jól felszerelt laboratóriumokban tudósok vizsgálják a tenger vizét, áramlásait, sót az egész földre kiterjedő koz­mikus méréseket is ' eszkö­zölnek. Hasonlóan végzik munkájukat az angol, fran­cia. amerikai kutatók is. Üjabban Japán is egyre na­gyobb figyelmet szentel az óceanológiai kutatásnak. Atomerőmű-irányítás szimulátorral Újszülöttek hallásvizsgálata Egy angol orvos olyan hal­lásvizsgáló készüléket szer­kesztett, amely az újszülöt­tek életének már az első órájában észleli a hallás esetleges zavarait. Az újszü­lötteknek előbb az egyik, majd a másik tűiébe elekt­ródokat illesztenek, egyidejű­leg különböző rezgésszámú és erősségű hangokat kelte­nek. A készülék jelzi a, szív­működésnek, a lég/éss'/árn- nak és a végtagmozgásoknak a különféle hangokra adott Válaszreakcióit. így az egész­séges újszülöttek vizsgálati adatainak birtokában fölis- merhetők a rendellenes re­akciók. A készülék további fino­mításával talán észlelhetők lesznek majd a terhésség el­ső időszakában levő magzat­nak a reakciói is. A szimulátor egy megha­tározott berendezés viselke­dését utánozza le. A szimu­lálás a célnak megfelel ő szempontok szerint hasonló dinamikai viselkedést való­sít meg, mint az eredeti be­rendezés. Nagy, költséges, kí­sérleti célokra nehezen hoz- záiérhető berendezéseket-----------7--------------------­F ájdalom­csillapítás hűtéssel A hosszan tartó fájdalmak csillapítására több éve alkal­mazott eljárás az érző ideg­rostok mélyhütése. Az abing- doni (Anglia) kórház orvosai új. az eddiginél jobb mű­szert fejlesztettek ki erre a célra. A hosszú, hegyes árra ‘emlékeztető műszer belsejé­ben -folyékony hidrogén van, amely- a gyors mélyh ütést biztosítja. Az eszköznek van egy szabalyozó-ellenőrzö ré­sze, ezzel aliuható be, hogy a hűtés milyen mértékű le­gyen, és mennyi ideig tart­son. Végül — és ez az új a műszerben — egy elektro­mos ingerlő is tartozik hoz­zá, amellyel a keresett érző idegtől elválasztható a vele együtt futó mozgatható ideg. Az utóbbit az eleKtromos ''in­gerlésre bekövetkező izom­rángás jelzi. így mód van rá, hogy csak az érző ideg­rostot hulsek. A rejtett hibák ellen A roncsolásmentes anyag- vizsgálat fontos szerepet ját­szik a szeiAcz-eli anyagok, al­katrészek, gyártmányok szer kezetének minőségi ellenőr­zésében. Legismertebb mód­szer a' röntgen-defektoszkó- pia. Ez azon alapszik, hogy a röntgensugarak áthatolnak a fény számára átjárhatatlan anyagokon, amelyek vastag­ságukkal, sűrűségükkel és atomsúlyukkal arányos mér­tékben nyelik el őket. A neutronsugaras módszerrel a/ elemek aktivizálódása követ­keztében képződött radioaktív izotópok bomlásuk jellege alapjait azonosíthatók, s így meghatározható a szennyező­dések mennyisége és minősé­ge. Végül az ultrahangos anyagvizsgálat az uttrahao­gok elnyelődése és visszave rődése révén képes felderíte­ni az anyagban rejtőző hibá­sat. Napjainkban a hagyomá­nyosnak tekinthető eljárások mellé felsorakozott a leg­újabb módszer, amely a szer­kezeti anyagoknak, alkatré­szeknek terhelés hatására ki­bocsátott gyenge hangjaiból próbál következtetni a belső egyenet ienségekre. Megállapították, hogy bizo­nyos feltételek között a leg­több anyag hangokat bocsát ki, s ezekből több mindenre lehet következtetni. Először is árrá, hogy valami történik az anyagban. Ha ismert a hang terjedési sebessége az anyagban,'és megmérik azt az időkülönbséget, amellyel a jel a mmtan e-th-eiyeaett sT Ultrahangos anyagvizsgálat. vagy több észlelőhöz érkezett, ki lehet számítani az „ese­mény” helyét. A jel tanulmá­nyozásából néha annak okara is lehet következtetni. Sok szerkezeti anyag el­romlik. „kifárad” a használat folyamán, s minél nagyobb veszélyt jelentenek a hiba következményei, annál gon­dosabban kell keresni a megelőzés lehetőségeit, annál több ellenőrző mérést kell végezni üzem közben. A ha­gyományos eljárások sokat segíthetnek, különösen, ha rendszeresen ellenőrzik a meghibásodásra leginkább ’.ajlamos reszeket. és ide.jé- en felderítik például a kez­dődő repedés vagy törés ve­szélyeit. vagy rendszereket analóg,. dl. digitalis eszközökkel szi­mulálnak. A repülésben és az, űr­hajózásban, a pilóták, űrha­jósok oktatásában napjaink­ban előszeretettel használják a szimulátorokat. Felbecsül­hetetlen értékük es szere­pük van a szimulátoroknak, főleg a veszélyes helyzetek begyakorlásában. A korsze­rű szimulátorok természe­tesen számítógéppel vannak ellátva. Gyakran használnak e cél­ra amdóg számítógépeket, a számítási feladatokon kívül szimulátorként közvetlenül együttműködtethető szabá­lyozókkal vagy fizikai rend­szerrel. Az iparilag erősen fejlett Franciaországnak nagy az energiai génye, igy az or­szág tovább folytatja »tóm erőmű-piógramját. Az atom­erőművek kiszolgáló na melyzeiéfnek kiképzésére nagy gondot fordítanak. A kiképzést részben szimuláto­rok4 segítségével oldják meg. A nemzetközi szinten is jó üjrnevnek örvendő Thomson CSF leányvállalata gyárában készült a képünkön látható szimulátor, amely egy atom­erőmű irányító termét, agy- 'központját ábrázolja, illetve utánozza le a számítógéppel együtt. Itt képezik ki azokat a mérnököket, es .techniku­sokat akik az atomerőmű üzemét ilyen központi ter­mek vezérlőpultjairól. irá­nyítják. Sok vonal egy kábelen Nyugatnémet szakemberek olyan vivőfrekvenciés táv-- közlési rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével egyetlen koaxiális vezetéken egyidejűleg 10 800 telefonbe­szélgetés bonyolítható le. En­nek felhasználásával egy nagv távú, 60 MHz sávszélességű hálózatrendszer kiépítését tervezik. A 60 MHz-es sávszé­lesség elérésében döntő sze­rep jut az erre a célra kidol­gozott közbülső erősítőknek, amelyek 1,5 kilométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csillapodási veszteségeket. Ennek megfelelően egy meg­épített 300 kilométeres 1 sza­kaszba 3x200 ilyen közbülső erősítőt szereltek be. amelye­ket földbe ásott, légmentesen Föld alatti erősítő szereié««. lezárható tartályokban he­lyeztek el. Miután a kábele­ket a föld alalt fektetik, az egész berendezés nem is lat­ható és jól védett. Ä. bizton­ságos föld alatti elhelyezés azért is fontos, meri e beren­dezések napi 24 órán át üze­melnek, és legalább 15—20 éves élettartamra készülnek. A megbízhatóság és a tartós­ság iiyen követelményeinek csak nagyon -gondos munká­val és szigorú minőségellen­őrzéssel lehet megfelelni. A távkábel 100 kilométerenként felszíni erősítőállomásokba vezet. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a közbülső erősítőket is — a kábel belső vezetékén — elektromos energiával. A R0 MHz-es sáv- szélesség természetesen nem­csak telefonbeszélgetésre, ha­nem számítógépes adatátvi­telre is alkalmas. A 10 800 beszédátviteli lehetőségen be­lül — mindkét irányban hat csatornafelhasználással — színes tv-adás is továbbítható a koaxiális vezetéken. Egy 60 MHz-es rendszer vegyes hasz­nálatánál egyidejűleg néhány színes tv-program, több tu­catnyi rádió sztereoprogram és még néhány ezernyi tele­fonbeszélgetés bonyolítható 1« ilyen „csodakábelen”. Sándor—József napi bál a/. ÉDOSZ étteremben Kaposváron, 1DS2. március 20-án 20 órától. A műsorban fővárosi magyarnóta énekesek lepnek fel. Jegyelővétel, asztalfoglalás személyesen az üzletvezetőnél. Somogy megyei Vendéglátó Vallala* (86208) Áramszünet Az Áramszolgáltató Vál­lalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy 1982. március 16-án, 7.30—15.30 óráig Kapos­váron a Gilice utcában, a Katona József utcában, a Vasvári Pál utcában, a Sorház utcában, a Tomp* Mihály utcában, az Akác­fa utcában, a János utcá­ban, a Hámán Kató ut­cában, a Kertész utcában, a Rózsa utcában, a Szeg­fű utcában a 27. számtól á Rózsa utcáig, a Kandó K. utcában a Kandó köz­től a llámán K. utcáig, a. Labort a ivi Róza utcá­ban a Hámán K. utcától a Kandó' közig, a túszt Ferenc utcában a Szegfű közig és az Iszak utcában •áramszünet lesz. (2045191

Next

/
Thumbnails
Contents