Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

Szovjet—lengyel tárgyalások (Folytsttás az 1. oldal-mi) jobban megköveteli a szo­cialista közösség országai­nak egységét, valamennyi békeszerető erő összefogását annak érdekében, hogy le­küzdjék a konfrontációt, véget vessenek a fegyverke­zési hajszának, visszaverjék a miiitarizrnus és a háború erőit. A megbeszélések ' szívé­lyes baráti légkörben zajlot­tak; megmutatták, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság testvéri szövetsége, barátsága és együttműködése megbontha­tatlan. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány vacsorát adott tegnap este a Wojciech Jaruzelski vezeté­sével a szovjet fővárosban tartózkodó lengyel párt- és állami küldöttség tiszteleté­re. A meleg, baráti légkörű vacsorán Leonyid Brezs- nyev és Wojciech Jaruzelski mondott pohárköszöntőt. Leonyid Brezsnyev kije­lentette: Találkozónk rendkívül fontos és felelősségteljes időpontban jött létre. Egy­részt a bonyolult, mond­hatjuk drámaian nehéz len­gyel ügyek következtében fontos ez a pillanat, más­részt a nemzetközi esetné^ nyék menete is fontosságén igazolja. Teljes megértéssel fogad­tuk a tájékoztatást lengyel barátainknak arról a nem­zeti döntéséről, hogy meg­védik a néphatalmat, lehű­tik az indulatokat, hogy ki­vezetik az országot az elhú­zódó, kínzó válságból. Kellő időben születtek ezek az in­tézkedések. Ha a kommu­nisták utat engedtek volna az ellenforradalomnak, ha a szocializmust ellenségei fé­kevesztett támadásai marta­lékául dobták volna, az ve­szélybe sodorta volna Len­gyelország jövőjét, Európa es az egész világ stabilitá­sát. A történtek keserű ta­nulságul szolgálnak, de a kommunisták képesek ta­nulni. Lengyelország ma nehéz helyzetben van. Az anarchia, a káosz és a terror hullá­mai nem csillapodnak le egyik pillanatró] a másikra. .Az imperialista hatalmak és elsősorban az Egyesült Ál­lamok a jogot és az erköl­csöt lábbal tiporva fokozzák Lengyelországra gyakorolt nyomásukat, újabb megpró­báltatásoknak és viszontag­ságoknak akarják kitenni a lengyeleket. De senki se számíthat arra, hogy a szo­cializmus nem fogja meg­védelmezni magát. Megvé­delmezni, mégpedig teljes határozottsággal. Már a jelenlegi bonyolult helyzetben is látható a ked­vezőbb jövőt ígérő holnap. Mi mindazzal, amivel tud­tuk, segítettük a szocializ- ta Lengyelországot. Segíteni fogjuk * jövőben ts — s ezek nem pusztán szavak. Nemzetközi kérdésekről szólva Brezsnyev kifejtette: A Szovjetunióban az embe­rek egyöntetű véleményt vallanak arról, hogy mire törekedjünk — fegyverke­zésre vagy leszerelésre. Mi a kellő szinten tartjuk fegyveres erőink harckészsé­gét, számításba vesszük a biztonságunkat fenyegető veszélyeket. Ez azonban kényszerszülte intézkedés. Mi egyszer s mindenkorra úgy döntöttünk, hogy a bé­keharc útját járjuk. Erről az útról nem térítenek le ben­nünket az imperialista pro­vokációk és fenyegetések sem. Végezetül Leonyid Brezs­nyev megelégedéssel állapí­totta meg. hogy lengyel részről is ugyanezt a néze­tet vallják; A szovjet—len­gyel tárgyalásokra a baráti légkör, az elvtársi szolida­ritás, a nézetek azonossága, a jelenlegi és a jövőbeni ■, feladatok azonos értelmezé­se jellemző — mondotta. Családi vállalkozás - géprablásra A kiszabadult utasok elhagyják a gépet (Telei oitó — AP—MTI—KS) A London közeli Stansted repülőtéren veszteglő tanzá­niai repülőgép elrablói va­sárnap előbb kisebb cso­portokban, majd tömegesen szabadon engedték túszain­kat. Helyi idő szerint délután öt órakor — a televízió tu­dósítása szerint — már senki sem tartózkodott a gép fedélzetén; a terepet — mint elhangzott — lassan átveszik a brit hadsereg tűzszerészei, akik robbanó­anyag után kutatnak. A géprablók egyetlen kö­vetelése teljesült csak a nap folyamán: a brit tár­gyalóküldöttséghez, amely a túszok szabadonboesátásá- ról alkudozott, csatlakozott Oscar Kambona. volt tan­zániai külügyminiszter, Nyer ere elnök egykori poli­tikai ellenfele, aki angliai száműzetésben éi. Londonba érkezett a tan­zániai légitársaság egyik repülőgépe, hogy hazaszál­lítsa az eltérített tanzániai utasszállító kiszabadult tú­szait és a legénységet, A brit rendőrség közölte, hogy a Boeing fedélzetén nem száz, hanem 76 utas és hattagú legénység tartózko­dott. Hozzáfűzte, hogy mindannyian egészségesek, bár néhányukat a dráma sokkolta, s őket most kór­házban ápolják. A negv légikalóz fehér zászlót lobogtatva megje­lent a repülőgép ajtajában, s ezután a rendőrség őrizet­be . vette őket. Követték őket családtagjaik, akik el­kísérték a fegyvereseket a „világjáró útra” — Nairo­biba, Dzsiddába, Athénbe és Londonba. Már folyamatban van a népes rokonság ki­hallgatása, hogy megállapít­hassák: volt-e részük a re­pülőgép eltéríiésében. A gépeltérítők sorsával kapcsolatban nyilatkozatot adott Margaret Thatcher brit miniszterelnök. „Soha nem engedjük ki az ország­ból azokat a légikalózokat, akik Angliába jönnek” — mondotta. Közben kiderült, hogy a légikalózoknak csak egyet­len igazi pisztolya volt, a többi pisztoly és a gránátok fából készültek. Ezen kívül volt náluk egy csomag, amelyre ráírták: robbanó­anyag. Az egyetlen igazi pisztoly tárja viszont tele volt hat igazi tölténnyel. A pisztolyt és az áifegyvereket a géprablók a rokonságuk­hoz tartozó két gyermekkel küldték ki a gép előtt vára­kozó rendőröknek. Válaszbeszédében Woj­ciech Jaruzelski hangsúlyoz­ta: az általa vezetett kül- | dóttseg Lengyelország szá­mára rendkívül nehéz idő­szakban érkezett Moszkvába. Lengyelország ma nehéz napokat él át- Az ellenforra­dalom erői, amelyeket az im-perialista központok tá­mogatnak, tavaly anarchiába vitték az országot Ilyen kö­rülmények között jött létre a nemzeti megmentés kato­nai tanácsa és született meg a határozat a szükségállapot bevezetéséről. Ezek nehéz döntések voltak — mondotta Jaruzelski, majd így folytat­ta: — önállóan és sv.uv-erén módon hoztuk e döntéseket, mert mélységesen meg vál­tunk gy őzöd ve arról, hogy azok megfelelnek a szocia­lista Lengyelország érdékei­nek és az európai bekét szolgálják. A huszadik század végén á éllág’ismét"ná'gy veszéllyel találja szemben magat — mondta Jaruzelski. — Mi kommunisták hisszük, hogy az emberiség elegendő erőt tálál magában ahhoz, hogy megiékezze a fegyverkezési versenyt, és gátat emeljen az újabb háoorú veszélye előtt. Ebben a harcban óri­ási történelmi szerepet ját­szik az SZKP es a szovjet állam nemzetközi tekintélye és következetes békepoliti­kája — mondotta befejezé­sül Jaruzelski. Nácilegenda Speer a húszévi börtön letöltése után, feleségével, Margaret asszunnyal (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) Az amerikai ABC televí­zióra rsaság megbízásából Marvin .7. Chomsky rende­ző szigorú titoktartás mel­lett ötórás televíziós soroza­tot készített Münchenben Albert Speer építésznek Hitler egykori bizalmasának és fegyverkezési miniszteré­nek a memoárja alapján. Az ABC a sorozat elké­szítésére nyolcmillió dollárt adott. A müncheni filmvá­rosban alakította ki az Os- car-díjas Rolf Zehetbauer és Herbert Strabel a kíno­san pontos náci kulisszákat, egyebek közt Hitler dolgozó- •szobáját, a birodalmi kan­cellária más részeit, egy kórházi komplexumot, vala­mint a Führer bunkerét. Mintha „titkos birodalmi ügyről” lett volna szó, úgy rejtegette az ABC a pro­dukció készítésének minden mozzanatát — írja a nyu­gatnémet Spiegel. A sztárok számára szinte beszédíilal- mat rendeltek el, a szenzá­ciót szimatoló tévéseket el­rettentették, az előkészüle­tekről beszámolni akaró ri­portereket erőszakos eltá­volítással fenyegették. Speert a holland Rutger Hauer játssza, Magdát, Goebbels feleségét Elke SOMOGYI NÉPLAP Sommer. A sorozatban sze­repet kapott még többek között Robert Vaughn, Ma­ria Schell, Sir John Giel~ gnd, az amerikai Mort Sahl. Adolf Hitlert Derek Jacobi alakítja. A háborús főbűnösök pe­rében húsz évre elítélt, és büntetését az utolsó napig letöltött Albert Speert a forgatókönyv írója, és a film producere, E. Jack Neuman 1977-től újra meg újra „keresztkérdéses kihall­gatások” alá vetette. A terv­be vett utolsó beszélgetés elmaradt: három nappal Speer tavaly szeptemberben Londonban bekövetkezett halála előtt a rossz idő megakadályozta a találko­zást. j A televíziós sorozatban a náci élet bemutatása ürü­gyén egymásra halmozódik a giccs, a sablon és a drá­mai cselekmény. A történel­mi „tévedések” ugyanolyan természetesek a Harmadik Birodalomról szóló játékfil­mekben és televíziósoroza­tokban, mint a hamis egyen­ruhák. Ami a legveszélye­sebbé teszi a monstre-soro- zatot, az, hogy Speer halála után eléri azt, amit hűvö­sen és állhatatosan célba vett azóta, amióta 1966-ban elbocsátották a spandaui börtönből: belopakodni a világtörténelembe, mint „fi­nomlelkű bünös-bűntelen”. V egervenyesen kialakult Speer Bajai legendája, me­lyet Joachim C. Fest törté­nész ügyesen megformált, amikor segített Speernek memoárja megírásában; ő csak technokrata, aki gran­diózus épületeket emelt, de nem gondolt a rezsim ka­rakterére. Speer, a karrierista poli­tikus, azonban soha nem volt egy hivatásának élő, naiv építész. A berlini tör­ténész, Matthias Schmidt új dokumentumok alapján rá­mutat arra, hogy eddig a Speer-kutatás erősen meg­szépített képet festett Hit­ler egyik főemberéről. A közeljövőben könyvalakban megjelenő munkájában le­szögezi: Speer nem csupán az építömű vészeiben volt gigantomániás. elvakultan becsvágyó, hanem elsősor­ban hatalmi politikát foly­tatott, gátlástalanul intri­kált. Ami a „gátlástalan, opportunista fezőrt'’ karri­erjéhez segítette, Speernek az a képessége volt, hogy minden pillanatban ponto­san érezte,, mit akar halla­ni tőle a másik, és azután azt mondta. így a nürnber­gi perben a bűneit beisme­rő és megbánó figurát ala­kított. Talán ez mentette meg az akasztófától . . . Mindebből nyilvánvaló: Neuman végül is olyan művet készített, amely bi­zonyára elnyerte volna a rafinált effektusok nagy­mesterének, Speernek a tet­szését. Ám az egyáltalán nem biztos, hogy a náci Németország történetét is­merő. a fasiszta rém tetteket átélt közönség is hajlandó lesz díjazni e lörténelemha- misitó produkciót. Gy. Z. Vendég Cipruson Lobogó zászlók, lelkes ki­áltások, meghatott tekinte­tek — így fogadta „Aphro­dite szigete’, vagyis Ciprus görög közössége Andreasz Papandreut, Görögország kormányfőjét. Mind a láto­gatás, mind az effajta fogad­tatás várható volt. A láto­gatás annak ellenére nem minősíthető meglepetésnek, hogy huszonkét esztendeje, amióta ez a stratégiailag oly fontos sziget elnyerte füg­getlenségét, Papandreu az első hellaszi miniszterelnök, aki ellátogat a zaklatott tör­ténelmű. megosztott szigetre. Az eltelt több mint két év­tized történéseinek kettős lényege: ' 1. A V.4 TO szüntelenül ar­ra törekedett — és törekszik ma is —, hogy a sziget af­féle atlanti ugródeszka le­gyen a nyugati hatalmak közel- és közép-keleti akciói számára. Ez a nem leplezett szándék tökéletes ellentéte a szigetország függetlenségét garantáló világszervezeti deklarációnak, amelynek lé­nyege éppen egy független és el nem kötelezett köztár­saság megteremtése a tér­ségben. 2. Sajnos, semmi lényeges haladást nem sikerült elér­ni a szigetet lakó két alap­vető népcsoport, a török és a görög közösség közötti fe­szültség viszonylatában. Ez a feszültség, a sziget jelen­tős részének török katonai megszállása óta inkább nö­vekedett. Jogos a kérdés, hogyan le­hetséges az. hogy a függet­lenség kikiáltása óta Pa­pandreu az első Ciprusra lá­togató görög miniszterelnök. Az egyetlen logikus válasz lényege a N ATO-nyomás. Az atlanti szövetség sokat em­legetett ..gyenge déli szár­nya” mindig olyan dilemmát Andreasz Papandreu görög miniszterelnök beszédet mond azután, hogy Khri- szosztomosz érsek átnyújtot­ta neki a ciprusi egynaz legmagasabb kitüntetései jelentett a brüsszeli főhadi­szállás Számára, hogy min­dent megtett a görög—török ellentéteket ilyen látványo­san elmélyítő gesztus, mint egy ciprusi látogatás, meg­akadályozására (nyilvánva­lóan ugyanezért nem látoga­tott a szigetre egyetlen tö­rök kormányfő sem). A NATO részéről a szán­dék nyilvánvalóan most sem változott. Változott viszont a görög kormányfő személye és politikája: Papandreu hosszú idő óta Hellasz elsó olyan miniszterelnöke, aki — egyebek között — Ciprus vi­szonylatában is fontosabb­nak tartja a nemzeti-, mint a N ATO-érdekeke t. Ezért kerül sor most erre a láto­gatásra és a lelkes fogadta­tás ezt az emberi-államfér- fiúi bátorságot honorálja. Mi lehet e látogatás konkrét politikai célja? Ügy tűnik, az, hogy az ENSZ égi­sze alatt összehívandó nem­zetközi konferencia felé te­gyen hivatalos lépéseket Olyan értekezletről lenne szó. amely éppúgy segíthetne a NATO-nyomás, mint a két közösség közötti feszültség enyhítésében. A szocialista országok mér esztendőkkel korábbon ha­sonló tanácskozást javasol­tak. a brüsszeli NATO-fő- hadiszállás viszont megpró­bálta „atlanti belügyként* kezelni a kérdést. Kipriarm ciprusi elnök és a görög mi­niszterei nők találkozója el­sősorban éppen ennek a szemléletnek szeretne véget vetni. H. K. Első ízben sugároz színes képeket a földünkhöz legkö­zelebb eső bolygó, a Venus felületéről automatikus űrla- boratóriuim, a Venus—13 szovjet bolygóközi űrállomás > leszálló egysége. A Venus—13 négyhónapos, több mint 300 millió kilomé­teres út után érkezett el a bolygóhoz, leszálló egysége tegnap, moszkvai idő szerint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át továbbított tudományos adatokat a földre a bolygó­közi állomásnak az égitest körül keringő részlege segít­ségével. A leszálló egység a panorámaíelvételeken kívül fontos mérési adatokat is el­juttatott a földre — több mint 66 millió kilométer tá­volságra. A képek minősége az eilső jelentések szerint ki­váló. a tudományos adatok rendkívül értékesek. A le­szálló egység automatikus berendezései fúrással talaj­mintákat vettek, és ezeket azonnal elemezték. Vizsgál­ták a bolygó felszínének tu­lajdonságait egy különleges letapogató berendezés segít­ségével is. A szovjet tudó­soknak. az űrállomás szer­kesztőinek kiváló szakértel­méről tanúskodik, hogy az Kéziratkézbesitöt fölveszünk napi 8 órás (állandó délutáni) elfoglaltsággal. Motorvezetői jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését várjuk. Kismotort biztosítunk. Somogy megyei lapkiadó Vállalat Kaposvár, Latinra S. n. 2. (86113) automatikus leszálló egyseg 457 fokos hőségben. 89 at- moszférás nyomásban is több mint két órán át képes volt a vizsgálatok elvégzésére. A Venus—13 bolygóközi űr­állomást a múlt év október 30-án indították útjára. A több mint 300 millió kilomé­teres út során az űrállomás berendezései rendszeresen, mérték a világűr néhány fontos adatát, a röntgensu­gárzást. a bolygóközi plaz­mát, vizsgálták a napszél és a kozmikus sugárzás tulaj­donságait. Mint ismeretes, röviddel a Venus—13 után útnak indí­tották a Venus—14 bolygó­közi állomást Is. Ez előrelát­hatólag március 5-én éri el a bolygó körzetét, és a be­érkezett adatok szerint útja normálisan folytatódik. A Venus—13 sikeréről ki­adott közlemény megállapít­ja: az új kozmikus kísérlet adatai jelentősen bővítik a tudomány ismereteit a Ve­nus bolygóról. A szovjet tu­dósok folytatják a békés cé­lokat. az egész emberiséget szolgáló űrkutatást, amely­nek programját az SZKP XXVI kongresszusán elfoga­dott határozat jelölte meg. A Gyár- és Gép­szerelő Vállalat kaposvári munkahelye fölvesz hazai szerelésű munkaterületekre (Kaposvár, Paks), szerelési munkára? csőszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat és szerelésvezetőket. Jelentkezés: Kaposvári Cukorgyár, GYGV Iroda. (204340) Színes képek a Venusról

Next

/
Thumbnails
Contents