Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

ilyen vök a filmszemle ^ Az idő nem állt meg Ha a Széchenyi téren fel­dobtam volna egy kétforin­tost, szinte biztos, hogy hí­res vagy kevésbé híres szí­nészre, kritikusra vagy fihnszakémberre esett volna. Több száz vendége volt a XIV. magyar játékfilmszem- lének. S nem csak magya­rok... Tarján Györgyi — régen láttuk már Kaposváron — nemet vendégek karéjában, Kosa Ferenc, a Tízezer nap rendezője francia vendégek­kel, Gazdag Gyula ismét más nemzet szakembereivel jár helyszínről helyszínre. Pécs az ünnepi arcát mu­tatja: mjfsz feliratú plaká­tok százai, hatalmas transz­parensek hívják föl a fi­gyelmet a rendezvényre, mely amikor e sorokat írom, az utolsó naphoz érkezett. Esvszerre három moziban és egy művelődési otthonban folytak , a vetítések. Ez a non-stop műsor alaposan megizzaszthatta a zsűrit, mely Berend T. Iván akadé­mikus elnökletével tevé­kenykedett Az ifjúsági ház­ban kiállítás is nyílt; a Ba­lázs Béla Stúdió, húszéves munkáját szem lélteti. Hétfőn „kaposvári nap” volt Pécsen. A Csiky (Ger­gely Színház autóbuszába negyvenen ültek, hogy át­ruccanjanak Gothár Péter új filmjét megtekinteni. Az egyik művelődési házban pedig a Ba bar ez y László rendezte Varsói melódiát játszotta Koltai Róbert és Pogány Judit, ök előző nap Básti Julival és Máté Gá­borral a Szívzűr című film vetítése után hajolhattak meg a közönség előtt. Hétfő, csúcsforgalom a Magyar Írók Könyvesboltjá­ban. Négyre ígérték az aranycsapatról szóló új ma­gyar dokumentumfilm egyik főszereplőjének, Sebes Gúsz­ta ónak az érkezését. Most fél hat van; az ősz mester végre megérkezik, hogy hí­veinek dedikálja sikerköny­vét Egy tinédzser » kira­kat előtt állva azt kérdezi; „Ki az a Sebes GusztávT” Délelőtt a kritikusok és a filmszakemberek a kritika szakszerűségéről, mai hely­zetéről tanácskoztak, szokat­lanul barátságos hangnem­ben, Legalábbis nem folyt vér... Hja, ha a film jó, ak­kor a kritika is az! Márpe­dig. néhány kolléga véle­ménye szerint nem lesz „kri­tikán aluli” az kiéi filmter­més. A Petőfi mozgóban a 18 órai előadáson Básti Juli filmje megy, a Kettévált mennyezet Nem túl nagy si­ker, de az időközben kriti­kusa díjjal méltán jutalma­zott fiatal kaposvári szín- művésznő megérdemelt tap­sot kap. Húsz órakor ismét „hazai” vonatkozású film szerepel a programban. Ál­lóhely jut — egy gombostűt sem lehetne leejteni a te­remben — Gothár Péter Megáll az idő című új alko­tásának vetítésén. A vász­A 150. önálló táncmű A Pécsi Balett február 13- in, szombaton este mutatja te a Pécsi Nemzeti Színház­ban 150. önálló táncművét, ímely jelentős állomása a íuszonegv évi alkotói mű- íelymunkának. * A jubileumi esten két űj nűsorral lépnek fel a tan­úsok. A mitológiai témával oglalkozó Medeia koreográ- iáját Tóth Sándor Liszt- és Crkel-díjas készítette, Ju- iusz Lucik lengyel kompo- lista balettíenéjére. A má­ik balett A szentivánéji ilom, amelynek koreográfiá­ét Eck Imre Kossuth-díjas, ■rdemes művész tervezte Mendelssohn zenéjére. A örténet követi a shakes- jeare-i főcselekményt, kere- e viszont erősen kötődik az Durópa-szerte ismeft népszo- c ásókhoz. Mindkét balett gazi látványos színházi ese- nénynek ígérkezik. non sorra tűnnek föl az is­merős arcok: Rajhona Adá- mé, Jordán Tamásé, Bálák Margité, Havas Fannyé, s a kaposváriakon kívül Öze La­josé, Hetényi Pálé, Ronyecz Máriáé, Kakassy Ágié, Sza­bó Lajosé és a „legmagya- rabb” szlovák színészé, Jo- zej Kroneré ... Az Esti Hír­lap kritikusának, Bernálh Lászlónak az a véleménye, hogy a Megáll az idő dijra esélyes. Ilyen szemmel néz­zük. (Tegnap este talán iga­zolta a döntés a vélekedé­sét.) A hatvanas évek tinédzse­réiről szól Gothár Péter filmje. Nem véletlen, hogy a Halmi című tragikomédia, a Legendárium című laza szerkezetű regény vagy a Cseh Tamás-dalok figuráira ismerünk. Gothár Bereményi Gézával közösen írta a for­gatókönyvet. Jól ismert cse- lekménymoéívumokból épít­kezik az új magyar film, mely — anélkül, hogy rész­letesebb elemzésbe bocsájt- koznék — epizódjaiban jobb Milos Forman 1963-as Fe­kete Péterénél. S nem vélet­lenül emlegetem az Egy szöszt szerelme, illetve az A szemle utolsó esemé­nyén, az ünnepélyes, ' ered­ményhirdetésen, Berend T. Iván, a filmszemle társadal­mi zsűrijének elnöke nyúj­totta át a díjakat A száz­ezer forintos fődíjat a Sza­bó István által rendezett Mephisto című film alkotó­gárdája kapta. A hitleri Németország társadalmi-po­litikai közegében a művé­szet és erkölcs konfliktusá­nak, a hatalom és az alkal­mazkodás lélektani és poli­tikai drámájának nagy mű­vészi erejű megformálásáért Alkotói díjat kajbott Go­thár Péter a Megáll az idő című film kiemelkedő ren­dezői teljesítményéért * hatvanas években felnőtté váló nemzedék problémái­nak ábrázolásáért Koltai Lajos a film operatőri mun­kájáért; ifj. Schiffer Pál a hátrányos helyzetű fiatalok mai problémáinak bemuta­tásáért az általa rendezett Pártfogolt cimű filmben; Básti Juli a Kettévált meny- nyezet és a Szívzűr; Cser­halmi György pedig a Me­phisto és a Zsarnok szíve című filmekben nyújtott szí­nészi alakításáért Alkotói Elszakadás rendezőjét ami­kor a Megáll az idő kama­szairól beszélek. Ezek ugyanazok a kamaszok, de — s Gothár itt lép túl a mesteren. — történelmi hát­tér determinációjától devi­ánsak! ötvenhat eseményei szétszórták a családok egy részét; apa nélkül maradt az a két kamasz is, akiknek ti­nédzseréveit megismerjük. Kitűnő amatőrökéi fedezett fel a rendező a peremkerü­leti, ócska gimnázium tanu­lóinak megszemélyesítésé­re. Minden megtörténik ve­lük, ami egy kamasszal megtörténhet, ezeket a jel­lemző epizódokat Gothár szinte nagyító alatt mutatja meg, ettől lesz a film látás­módja szeretetteljesen ironi­kus, A vetítés alatt többször felcsattant a taps, nem volt ritka „madár” a nevetés... Talán csak egy-egv ..felnőtt­epizód” kölönc a film egé­szén. A vetítés végéin hosz- szasan ünnepelte a közönség az alkotókat, szereplőket. De az idő nem állt meg, s mire e sorok megjelennek, Pécsen már bontják a film­szemle díszleteit. Lesfcó Lírai« díjjal jutalmazta a zsűri Dargay Attilát a Vük című animációs film rendezésé­ért. A Művelődési Minisz­térium film főigazgatóságá­nak díját a szemle legjobb dokumentumfilmjének, a Bankettnek rendezéséért Gazdag Gyula kapta. A Ba­ranya megyei Tanács kü- löndíját és a KISZ Baranya megyei Bizottságának kü- löndíját is Böszörményi Gé­zának adták át a Szívzűr című film rendezéséért, amely a fiatal értelmiségiek beilleszkedését bemutatva árnyaltan ábrázolja a mai magyar valóságot. Kiosztották a Mafílm által felajánlott díjakat is, ame­lyek odaítéléséről egy film­szakemberekből álló zsűri döntött. A- legjobb filmkriti­kus és esztéta díját Almási Miklós, a legjobb zeneszer­zőnek járót Selmeczi György, a legjobb férfiszinészét Öze Lajos, a legjobb női alakí­tásért odaítélt díjat Igó Éva, a legjobb forgatókönyvíróét Bereményi Géza kapta. Az ünnepség a fődíjas film vetítésével fejeződött be. KERÁMIA SZENTENDRÉRŐL Az Építőanyag-ipari Szövetkezet felújított szentendrei kerámiaüzeme 1981 óta teljes ka­pacitással üzemel. Főként építőanyagipari termékeket készítenek: plakettet, kályha- csempét, épületekhez kerámiabetűket és díszrácsokat. Üj termékként megkezdték a tűz­álló anyagok, a samottidomok gyártását is. Művészi kályhacsempéket is készítenek, ere­ket zömmel exportra szállítják. Képünkön: Rorsódy László és Urbán Teréz iparművész házaspár tervezi az üzem prototípus darabjait Egy elfelejtett kufsteini rab Somogy 1848—49-es csilla­ga Noszlopy Gáspár, Nevét az egész ország ismeri. Nem mondható el ugyanez Gaál György kőröshegyi lelkész­ről, aki a szabadságharc után évekig raboskodott a kufsteini várbörtönben. Ki is volt tulajdonképpen Gaál György, és miért várt rá a gályarabok utódjára bitófa ? Iregen fa mai Iregszem- esén), Tolna megyében szü­letett 1814-ben. Édesapja, Gaál György tanító volt. Édesanyja Szabó Klára. Elemi iskoláit Miszlán vé­gezte (édesapja ott taní- tóskodott), az algimnáziu­mot Gyönkön végezte. 1829- től Pápán tanult a ref. fő­iskolán, majd 1836-tól Nagy­székelyben káplán, illetve segédpap. Papi vizsgát 1837- ben tett, Pesten szentelték pappá. Először Túrban (ma Somogytúr) lett pap. On­nan 1838-ban Nagykőrösre ment, és Farkas Ferenc fiai­nak a nevelője, tanítója lett. Utána 1839-től két évet töltött Nagyszékelyben. 1841- től helyettes — fél fizetés­sel — Dabason. Két évig működött ott. 1843-ban lett nagyszékelyi magyar pap. 1846. április 27-én került Kilitibe; ugyanabban az év­ben megnősült. Gulyás György látránvi lelkész Esz­ter nevű lányát vette fele­ségül. A Kilitiben töltött évek­ről és az utána történt meghurcoltatásról a körös­hegyi protokollumból a kö­vetkezőket tudhatjuk meg. „Keck Dániel nagyszéke­lyi pap meghalván helyére meghívatott, de az éppen akkor lezajlott forradalom­ban való csekély, szószéken történt részvétele miatt iri­gyel, hogy székelyi pap ne lehessen, feljelentették, s Gerencsér Miklós A KIÁSOTT IMS Boglár: Kikötő a Balaton­parton; a múltban rossz ha­jóiról volt nevezetes. Nem­egyszer történt, hogy a vízi­utazás alatt az apróbb ha­lak beúsztak a hajó fene­kén, s kóccal fujtották el a lyukakat. Három révész bir­kózott egy nagy hajóval, s sokszor még a hullámmal és viharral is, mégis akadt utazó, ki a véletlen karjaiba dobta sokszor életét. Bog­láron van B. birtokos úrnál Magyar Bálint pecsétnyomó aranygyűrűje. Jobban illenék az a múzeumba. Bor: Keljetek fel Kis-hegy és Kö-hegy, Zákány, Surd, Gomba, Költse, Böhönye és Simonfa, mutassátok be tő­kéiteknek . sötét gránát- és aranyszínű lángcseppjeit, mert az a panasz ellenetek, hogy tőkéitek levét nem ér­demes a külföldi piacokon bemutatni. Ej, ej! szóljatok ti kéthelyi, böhönyei, kő­hegyi és simonfai száz akó- sak, s mutassátok be, hogy cseppjeitekben sokkal több szesz és láng van, mint sok olcsó hazafi szívében. Van­nak nekünk uraim jó bora­ink, még pedig több helyen portugál, franczia, olasz, to­kaji és budai vesszők után; hogy hírre nem bírjuk őket emelni, abban a főid, tőke s égalj bizonyára nem bű­nösek. A hanyagság bűne önmagunkban gyökerezik! Búza: Van tavalyi, har­madévi, s tudja isten, hány éves; már féltjük az elre- püléstöl... Pusztít bennük a patkány, egér, zsizsik, csak a kereskedő nem! Berek: Ha Árkádia nincs is, de berek elég van, s csakugyan nem kell nálunk a farkasnak berket mutatni, maga is rátalál. A berki la­kosok; gólya, gém, bibic, szárcsa, teknősbékák stb. fo­lyamodást készülnek beadni a Siószabályozási Társaság­hoz, hogy a Balaton lecsa- polását amennyire lehet, ha­lasszák. A folyamodás elfo­gadta tik. Borbély: Sokkal több van, mint kitanult orvos; maga a sors is ezt a szerepet játsz- sza jelenleg, mert a gazdá­kat egyre borotválja!! Birka: Bár az erdőket nagyban kezdték irtani, s a legelőket eke alá fordítot­ták, a birkászat mégis jó Iában áll Somogybán. Sina, Fesztetics, Jankovics, Kun, Somsich uraság gyapjúira mindig büszke lehet nem­csak a megye, hanem az egész haza, melyek közt a hír es erdem koszorúját csak­ugyan a Hunyady gyapjú nyeri el érték és finomság tekintetében, melyet még a londoni nagy piacon is nem­egyszer bámultak meg a hal­vérű nyerészkedők. A süly- lyedt terményárak közt még a gyapjú és repce állnak azon a fokon, hogy — habár ezek is alábbszállva — de mégis azonnal pénzt lát utá­nuk a gazda; azért elhanya­golni a birkászatot mind sa­ját, mind az állam érdeké­ben, a legnagyobb bűnök kö­zé tartoznék. Bölcsesség: Somogybán bölcs ember az, aki anélkül kiteleltet, hogy takarmányt venne; ki esős időkben el tud menni Kanizsáig, hogy meg nem süllyed; ki burgo­nyát s répát nagyban ter­meszt teleltetni; ki odahaza erdején a gubacsot hat évre bérbe adta, és sohasem te­rem; ki nem attól fél, hogy jön ám az üstökös, hanem jönnek a nehéz napok, s megfogja az eke szarvát; ki adósságot bír most csinálni biztosíték nélkül;' ki a Sió­szabályozásba pénzt nem fektetett; s ki olyan gőzmal­mot tudna állítani, hogy a jó liszt szakadatlanul folynék garatjain. Bánatpénz; Mióta a hetes» lófuttatások megszűntek, nemigen ismerjük. Most a lo­vak helyett magunk lótunk- futunk, anélkül, hogy a sors­tól csak azt a kis dijat is elnyerhetnénk, melynek csa­ládi nyugalom a neve. Birkózás: Mindennapi bir­kózásunk a mostoha körül­ményekkel és csapásokkal: eleget fenjük fogunkat, köp­jük markunkat, ropog a de­rekunk, s mégis minket vág­nak a földhöz. Különben magunk között békében élünk, s még csak a hírlapi perpatvar sem zavarja meg nyugalmunkat. Bábos: Bár a múlt évben a mézszüret nem a legjobban ütött be, a bábosok mégis folyvást sütik kalácsaikat, jól tudván, hogy a világnak sok édességre van szüksége. Sütés nélkül / is elég bábu van közöttünk, ilyenek a papucs és hálósipkás férjek; sok fiatal ember, ki maga süti a gesztenyét, és más kaparja ki a parázsból; pa­rasztlakodalomban a vőfél, ki midőn viszi be a töltött káposztát, a dictio helyett kiejti a kezéből; a balatoni halász, ki míg hálóját húzza a jég alatt, otthon felesége kerül a hálóba. Bakancs: Most már erősen viseljük; hceszúszárú csiz­mánk elszakadt, s fejelés he­lyett a szárából bakancsot varrnak. A fénymázas ba­kancsokat már csak a Dan- dyk viselik konnyűségökért, hogy ha a hitelezőktől ül- döztetnek. könnyen odébb állhassanak. CToivUitjmkl 1849 október végén Pestre, a katonai hatóság elé kí­sértetvén, miután irigyei előéletéről kedvezőtlen je­lentést küldöttek, renitens embernek rajzolván őt, mint felségsértő kötél általi ha­lálra ítéltetett, mit azonban Haynau húszévi, vasban töltendő várfogságra változ­tatott. Ennek folytán 1850 áprilisában Kufsteinba szál­líttatott, vele együtt ott voltak: Haubner Máté ev. superintendens, Róka József Csanádi nagyprépost (püs- pökhelyettes), Czuczor Ger­gely költő, Bocskó Dániel volt forradalmi kormány- biztos, Luzipovics Antal tur- opolyai gróf, Niczky Kristóf gróf, Csíki Sándor, Teleki Blanka stb.” Gaál György 1856 júliu­sában amnesztia utján sza­badult. Nejéhez ment Lál- rányba. 1857-től Nágocson szolgált, 1859-ben Kőrös­hegyre került. Az egyház­megye fölismerte tehetségéi, ügybuzgóságát: előbb pénz­tárossá, majd tanácsbírává nevezte ki. 1873-ban espe­res. Érdemeinek és sikerei­nek híre terjedt, s 1877-ben kerületi tanácsbírává vá­lasztották. Tevékenyen és köztiszteletben szolgált mindaddig, amíg élete vége felé, a várbörtönben szer­zett betegsége miatt, látását majdnem teljes egészében el nem vesztette. Az elmondottakhoz hozzá kell tennünk még. hogy Gaál György olyan munka­társra talált Bodor Sándor tanítóban, aki 1857-től 1906- ig 49 évig tanitotta a körös­hegyi gyerekeket. Volt ere­jük, hogy a nagy megpró­báltatás után néhány évvel (az 1862-es tűzvész) újjá­építsék az iskolát, a temp­lomot és a 43 házat. A község lakossága ke­gyelettel őrzi és ápolja a volt kufsteini rab emlékét 1980. május 17-én az általá­nos iskola 1950-ben végzett növendékei, nevelőtestülete és az egyház elöljárói meg­koszorúzták a 48-as hős sír­ját. Gaál György sírja a régi (a volt Széchenyi Zsig- mond-féle kastélytól pár száz lépésre levő) temető­ben található. A ref. egyház elöljárói szeretnének díszsírhelyet biz­tosítani neki az űj temető­ben, és annak a háznak, amelyben munkálkodott, fa­lára emléktáblát akarnak helyezni. Végül jó lenne tudni azt is, hogy azon az emléktáblán, amit Jeszensz­ky Ilona és ár. Zelenka Mar­git helyezett el 1936-ban a kufsteini börtön falán, vajon Gaál György neve szerepel-e a 94 név között. Beöthy Ferenc »y. tanár SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents