Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-12 / 36. szám
HAGYOMÁNY §zo ÚTTÖRŐK A hagyományok megismerése. a történeti emlékek gyűjtése most. az úttörőmozgalom 35. évfordulóján különösen időszerűvé válit. Ezt a tevékenységet hivatott ösz- szefogni megyénkben a nemrég alakult úttörőtörténeti szakbizottság, melynek lelkes irányítója Nagy Gyula, a kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Iskola tanára. — Mi adott ösztönzést a szakbizottság megalakításához? — Az országos tanács szorgalmazza ezt a tevékenységet; az 1980-ban megjelent határozata fölhívja az úttörőcsapatok figyelmét a kiemelkedő történelmi emlékek, muzeális tárgyak — serlegek, naplók, zászlók — védetté nyilvánítására. Tavaly újabb határozat készült, mely beszámol a hagyománypártolás eredményeiről, és javaslatot tesz a munka fejlesztésére. Somogybán eddig ennek nem volt előzménye. — Milyen országos példákat ismernek? — Minden évben megrendezik az országos hagyo- niányőrző találkozót, melynek tavaly Nyíregyháza adott otthont. Itt beszámoltak a jelentősebb eredményekről, és ismertették a beérkezett pályaműveket. Először találkoztunk olyan pályamunkákkal, melyeket az úttörők és a szülők együtt készítettek, örülünk, hogy a családot így be lehet vonni a mozgalmi munkába. Nyíregyháza közelében fekszik Vaja, ott található hazánk legszebb, leg- rendszerezettebb úttörő- múzeuma, ahol értékes tapasztalatokat szereztem. — Hol tart a szakbizottság a szervező munkában? — Kérdőívet küldtünk az úttörőcsapatoknak, ezen merj ük fel, hogy milyen ismereteik, emlékeik vannak iskolájuk történetéről. Többségük már válaszolt is. Azt szeretnénk, ha mindenütt szívügyüknek tekintenék a hagyományőrzést. Van olyan iskola is, ahol egyszerűen kiselejtezték a régi dokumentumokat. Fontos feladatunk a megszűnő kisiskolák történeti, tárgyi emlékeinek megmentése. Távolabbi célunk, hogy idővel összeálljon a megye úfetörőtöptéfteié- nek képe. — Milyen segítséget nyújtanak a csapatoknak? — Írásos módszertani anyagot állítottunk össze, mely támpontot ad a csapatkrónika írásához, a gyűjtéshez, a rendszerezéshez, felvázolja a feladatokat. Az újonnan alakuló, névadót választó csapatoknak ötleteket adunk; jó lenne, ha Petőfi, Rákóczi mellett a történelem, irodalom és munkásmozgalom más alakjaira is gondolnának, Kutatjuk azt is, miként lehetne színesebben, maradandóbban megünnepelni az évfordulókat, igazi élményt nyújtva a gyerekeknek. — Van-e történeti anyag a háború előtti idők iskoláiról? — Ez a legnehezebb, hiszen sok irat elpusztult, elsősorban a még élő szemtanúk beszámolóira támaszkodhatunk. A régi tanítók, igazgatók nagyon értékes adatokat szolgáltatnak. —. Milyen eredményekről adhatnak számot, és mßlyek a közelebbi célok? — A fonyódligeti úttörőtáborban már sok anyag felhalmozódott, ezeket még rendszerezni kell, s szeretnénk egy kiállítást rendezni. Mi is bekapcsolódunk az országos hagyományőrző találkozóba, s dédelgetett — de reméljük meg is valósuló — tervünk egy úttörőmúzeum létrehozása. Örülünk, hogy pedagógusok, gyerekek egyaránt lelkesen kapcsolódlak he a munkába. I. É, McZÖtÚri kerám a. Minden évben — tavaszonként — Frankfurtban rendezik meg a legnagyobb európai ajándékvásárt, s ennek rendszeresen résztvevői a mezőtúri fazekasok is. A napokban százötven darabból álló népművészeti mintakollekciót indított útnak a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Termelőszövetkezete Frankfurtba. Képünkön: készülnek a kancsók, gyertyatartók. (MTI-fotó — Csikós Ferenc felv. — KS) A császár Kaposváron Dokumentumok a Somogybán Megyénk kulturális folyóiratának ez évi első száma elsősorban azoknak szól, akik előszeretettel foglalkoznak a helyi történeti, művészeti emlékekkel, illetve szívesen olvasnak róluk. Több ilyen írást gyűjtött csokorba a Somogy. 1852-re, a császárlátogatás visszhangjára hívja föl a figyelmet Dobai András. 1852. június 5-e és augusztus 14-e között I. Ferenc József Magyarországra látogatott, s többek között fölkereste megyénket is. „ö Felsége a legpompé- sabb fénnyel és dísszel fogadtasson mindazon helyeken, ahol keresztül utazik” — utasította a helyi hatóságokat a sopron í katonai parancsnok. A külső látványosságban nem is volt hiány, ám — ahogy Bergel József, egykori orvos a szemtanú emlékezik a császár kaposvári látogatására — a hazafiúi érzések erősebbek voltak: „Itt, mint mindenütt, a nemesség távol tartotta magát a látványosságoktól és tüntetésektől, és csupán a kíváncsi tömeg futott ösz- sze. és a szokásos Éljen kiáltások nélkül szemlélte a dolgokat” ... A Ftóma-hegyi alkalmi triumvirátusról — Rippl-Ró- nairól, Medgyessyről és Dajka: Senki sem mondhatja, hogy rossz dajkák vagyunk. Szeretjük gyermekeinket, iskolázzuk őket; gondját viseljük útjainknak; p. o.: a mocsoládi, fiadi és to- ponári fogatokon, ki ezer ölet akar menni sáros időben, egyórai időt kell számítania; két dűlést és egy fejbetörést! Ültetjük, dajkáljuk utak mellett a fákat, s elég gaz van, ki azokat folyvást kivagdalja. Van kórházunk, hol a betegek ápolása lelkiismeretesen megy; a betegek közt legtöbb van aránylag elmebeteg, jele ez, hogy most már nem csak a tyúkszem sejt a jövőbe, és érez, hanem a lélek is . .. Ezért kell összve- roskadnia!!... Denevér: Az emberek között mindig találtatnak denevérek, kik rettegnek a napsugártól, hogy a sötétben annál nagyobb mértékben űzhessék gonoszságaikat! Sok házibarat valóságos denevér, egész annyiban, hogy elorli a házi boldogsáBacskay Béláról — emlékezik meg Takáts Gyula. Jelenbe mutató megállapítása : „Kötelességünk lenne, művészettörténeti, varos- történeti feladat a még meglelhető képeinek — Bácska yról mondja —, szép csendéleteinek, rajzainak és könyvilluszrtirációinak az ösz- szegyűjbése. Fontos részfeladat a művészet, a somogyi képzőművészet egészében.” Makay ,Gusztáv Kaposvár kiváló tanárára, Biczó Fe- rencre emlékezik. Az egykori leánygimnázium magyar nyelv- és irodalomtanárának munkássága szintén nagyobb figyelmet érdemel. „Műveiből — mint írja — olyan irodalomtanítási elvek és fogások bontakoztak ki, amelyek jóval túlmutatnak nemcsak kora hivatalos tantervi célkitűzésein, módszertani utasításain, valamint az akkoriban általános tanári gyakorlaton, hanem a mai irodalomtanítás számára is megszívlelhető tanulságokkal szolgálnak. Milyen szerepe volt Kaposvárnak a modem magyar képzőművészetben ? — erre válaszol Csányi László írása. „Kaposvárról indult el a modern magyar művészet ? Ezt ilyen végletesen nem lehet megfogalmazni. De Ragot. Szárnyosállat annyiban: hogy ha már nincs mit örlení, elrepül. Ezeket nevezik azután szép madaraknak! Deres: „Deres a fű édes lovam, ne egyél.” Fájdalom, hogy nem csak lovaink, hanem mikor e sorokat írom (május) még a mező is deres! Az aratási kilátosok börzéjén 50 százalékot estek a reménypapírok gazdáinknál, holott a gazdaságokból még semmi komoly tudósítás, hogy a vetések szenvedtek volna. S ez nagyon megbocsátható, mert ha a börzejátékos képes savanyú arcot vágni ilyen hírekre: hogy a francia császárné ezen meg ezen estélyen nem táncolt X státuszkövettel, hogy ne húzódnék gondíel- leg a gazda homlokára, kinek sokszor 3—4 évi jólétét s boldogságát teszi tönkre egy éjszaka, egy óra?! Van meg Somogybán sok másféle deres is — fából, de kiment a használatból; vajha ennek a jó nevelés volna posvár nélkül nincs modern magyar művészet. A mába vezet a Somogy interjúja Deák Ferenccel, a városi pártbizottság első titkárával. A nyilatkozó a város jövőjéről azt mondta: „Én úgy gondolom, hogy kétezerben Kaposvárt fejlett ipar jellemzi, nagy számú értelmiséggel, pezsgő szellemi élettel. AZ állandó lakosok száma minden bizonynyal meghaladja a n^olc- vannyolcezret Virágzó, virágos lesz Kaposvár, a megye jelentős kulturális központja. Sípos Gyuláról emlékezik meg Pomogáts Béla. írásának címe is kifejező; Költészet és szolgálat. Harminchat évvei ezelőtti kaposvári önképzőköri eseményt. elevenített föl Simon Gy. Ferenc, illetve Fodor András. A Virág Benedek nevét viselő Önképzőkör az egykori Somsai eh Pál gimnáziumban működött. Az 1946—-47-es tanévben tizenhárom ülést tartottak, ezeken többek között foglalkoztak Madáchcsal, Bartókkal, Egryvel, Weöres Sándorral, illetve a Kalevalával és Gorkijjal. A folyóirat Varga Hajdú István rajzait közli. H. B. oka. A pálcaütések előtt csak meghunyászkodik a bűn, de a nevelés azt gyökerestül irtja ki a szívekből. Csacsi: A türelemnek e „non plus ultráját” egy Veszprém megyei fazekas hozta át először Somogyba, s ez idő óta jól megszaporodtak! Ritka helység, hol nincs belőle egy-két példány, s ha másra nem használhatják, legalább a juh- nyájokat vezetik; sokat még erre sem lehet alkalmazni, ezeket nevezik azután — szamaraknak! Csalódás: Mindennapi kenyerünk. Csalódik az, ki ismét várja az üstököst. Ki rosszul munkált földjébe búzát vetett, zabot arat! Ki azt hiszi, hogy Balaton Füreden Mayer uram télen még vigalmat rendez. Csalódik, ki azt hiszi, hogy az erdők e nyáron mentek maradnak a hernyóktól, midőn minden gallyon ott esúgg a jövő nemzedék bölcsője, tóelyből az első .sugárra majd csak Gerencsér Miklós fT\ L A KIÁSOTT l^3Z Ha a világ rigó lenne címmel Weöres-mesedél- előttöt tartanak ma a gyerekeknek Nagyatád—Bod- vicán. a gyermekklubban. A Gábor' Andor Művelődési Központ kiállítással várja az érdeklődőket: Tibol László és Sörös József alkotásaiban gyönyörködhetnek a képzőművészet barátai. A Népszínház — mint már hírt adtunk róla — arról értesített bennünket, hogy sorozatos megbetegedések miatt elmarad Ter- sánszky Józsi Jenő Kakukk Marci szerencséje című játékának szombati előadása Tabon. Egyébként megélénkült a színházi élet ebben a nagyközségben. A következő időszakra Hofi Géza föllépését, a szolnoki Szigligeti Színház vendégszereplését — Paul Foster I. Erzsébet című színművével —, Maugham Imádok férjhez menni című vígjátékát is tervezték, ez utóbbit a Népszínház előadásában. Ugyancsak tabi hír. hogy elkezdték gyűjteni a Változó Tab című kiállítás anyagát. Fotókat, képeslapokat, dokumentumokat várnak felvonulásokról, községi ünnepségekről, építkezésről stb. a központi könyvtárba. Barcson szombatra műsoros klubdélutánt terveztek a Boróka Táncegyüttes és a Poézis Színpad fölléptével; a színhely a kisegítő iskola pinceklubja. Farsangi bált tart a művelődési központ kamaratermében a IV. számú óvoda szülői munkaközössége. Még látható az intézményben a Szentendrei Műhely grafikai anyaga is. A Dráva múzeum a IV. barátság hídja nemzetközi fotópályázat kiállítását, ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Szentán holnap 18 órától műsoros estet rendeznek A kaposvári programok közül elsőnek a Killián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központ programjaira hívjuk föl a figyelmet. Ma 18 órától rocktörténeti vetélkedőt tartanak a rock-klubban. Holnap 16 órától a Táncsics gimnázium szalagavatóját rendezik meg itt. Vasárnap 9-től kerül sor az éneklő rajok járási bemutatójára. Tiz óra 30 perckor kezdődik a Mesélő bábok rendezvénysorozatban a nagyatádi Tapsifüles bábegyüttes műsora. Nyomdatechnika címmel kiállítás is látható a KIUMK- ban. szombat—vasárnap 10 és 16 óra között tekinthető meg, más napokon 10-től 18 óráig. A szentjakabi Móricz Zsigmond Művelődési Házban szombaton 19 órától nosztalgiaestet rendeznek. Föllép a Csiky Gergely Színház két népszerű művészé, Koltai Róbert és Komlós István. A kaposfüredi klubkönyvtárban holnap 19 órától diszkózene szól. Dt. Szirmay Endrével találkoznak ma 16 óra 30 perckor a Latinca művelődési ház nyugdíjas pedagógus-klubjának tagjai. A Somogy megyei Művelődési Központ szabadiciöklubja- ban holnap 16 ólától játszó- házat rendeznek a gyerekeknek. (48-as iljúéág útja 46— 48.) A kaposvári Csiky Gergeiy Színházban ma 13 óra 30 perctől Feydeau Tokín.ió című komédiája kerül színre Koltai Róbert rendezésében, Jordán Tamással, Lázár Katival, Spindler Bélával, Básti Julival, Bezerédy Zoltánnal, Czakó Klárával, Csernák Árpáddal, Rácz Katival a főbb slerepekben. A stúdióban 19 óra 30 perctől O’Neill három egyfelvoná- sosát játsszák T.örvény címmel Rajhona Adam rendezésében. Lukáts Andoron kívül Tóth Béla, Czakó Klára, Gyuricza István, Csernák Árpád, Dánffy Sándor, Gal- kó Bence is fontos szerepet kapott. Egyébként ma Dombóváron is föllépnek Babar- czy László rendezésében Zorin Varsói melódiáját adja elő Pogány Judit és Koltai Róbert. Szombaton 19, vasárnap 13 óra 30 és 19 órai kezdettel ismét a Tök- íilkó szerepel műsoron. A mozik közül a Vörös Csillag a gyerekeknek a Mackó Misi és a csodabőrönd című színes, szinkronizált lengyel—francia bábfilmet, a felnőtteki.ek Fábri Zoltán—Örkény István Requiem című új magyar filmjét ajánlja, Frajt Edittel, Balázsovits Lajossal, Gálffy Lászlóval, Kálmán György- gyel a főszerepben. A Szabad Ifjúság Az összekötő jönni fog című háborús szovjet alkotást, illetve A Jó, a Rossz és a Csúf című kétrészes, színes olasz westemt kínálja. A Latinca mozi hét végi programja a Seriff az égből, azaz Bud Spencer. A Mozimúzeumban Rózsa János új filmjét játsszák szombat—vasárnap, a címe: Kabala. Nyakó Julit, a Vasárnapi szülök főszereplőjét látjuk újra. Még egy moziprogram: a Vörös Csillag vasárnapi matinéja — fél tizenegykor — a Münc’iau- sén báró csodálatos kalandjai. Képünkkel a mesztegnyöi honismereti gyűjteményre hívjuk föl a figyelmet: a kiállítás a község írásos és tárgyi emlékeit szemlélteti.-ügy eresztenek, hogy a fiatal csereket tönkretegyék; a birka és marhalegelőkre ez pedig kiszámíthatatlan veszteség. Csalódik, ki a veszprémi fiókkereskedésekből hozott répamagot s midőn kikel, lesz belőle — repeze! Csalogány: Amennyi bokor, majd nem annyi csalogány; az egész természet dalba olvad át... Hangzik liget, erdő, lég ...se hangverseny örömei között mégis elszomorkodunk, ha meggondoljuk, hogy a nagy hazának ennyi primadonnája közt mégis csak egy valódi — csalogánya van!! Cséplőgép: A nagyobb s rendezett gazdaságokban emelkedő fürtoszlopok jelentik messzire a cséplőgépek működését, az ész diadalát. Bent az épületek körül kukoricamorzsoló, vető, szecskavágó stb. gépek. A legcélszerűbb s jobbnál jobb Vidacs, Farkas s más gyárakból jött ekék. Rég mondtuk mi azt, hogy Somogy gazdag bánya, tele kincserekkel, mellyel csak úgy jönnek napfényre, gazdagítani szegényt, boldogot;' emelni az állam tekintélyét a pro- ductumok s kereskedelem terén, ha gazdái, — e szorgalmas, nagyratörő bányászok — nem rettegnek megküzdeni az elemek sötét részeivel. az akadályok szirt leivel! Somogynak van meg egy cséplőgépe, mely csak néhány év óta jött szokásba, melytől óvjon az ég: fent készül ez a légben, villámmal és viharral dolgozik — értem a jeget, mely a megye több helységét összevissza csépelte. A villámokat megfogta már az ész, hogy a jégverést is derült homlokkal fogadhassuk: előttünk van a magyar ált. biztosító egylet. Dá vad: Értékes pusztat grí. Festetics Dénesé (Dégi). Erdejében őzek, mezején harangos gúlák, ménesek; szűrőjén cséplőgép gőzerőre; gyönyörű aczélos búzája; mi kell még több? Dara: Somogybán nagyon rosszul vagyunk a malmok dolgában, amennyiben a megyének kevés malmot hajtó patakja van. A kiüti malom csak ellátta részben Somo- gyot jó liszttel, míg a Stó- szabályozási Társaság kerekeit meg nem állítá — pénzével; most a jó liszt dolgában csehül vagyunk! a kotyogómalmok nem is örülnek, hanem csak úgy darálják meg a legszebb búzát. (Folytatjuk)
