Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

Nemrég találkoztam Mar­caliban Némethné Kapcár Rozália országgyűlési kép­viselővel. Sok minden szóba került, az is, hogy most összegezte a tavalyi tevé­kenységét. Sokfelé megfor­dult — békegyűléstől a munkásőrök gyakorlatáig, tartott világnézetünk alap­jai órát a gimnáziumban, meghívták üzemekbe, társ­községekbe és nagyon sok­felé. Bizalommal keresik föl azok is, akik a panaszuk el­intézésére kérik föl. A nép­rajzostól nem áll távol a mezőgazdaság, mégis egyre gyakrabban forgatja a sta­tisztikai kiadványokat, a szakmai folyóiratokat, köny­veket is. hiszen mindenhol várják tőle a megfontolt vé­leményt. A megválasztása óta vezetett följegyzései azért is fontosak, mert első fel­szólalására készül az idén. Nagyon örült annak, hogy a közelmúltban a városi­járási pártbizottságon tájé­koztatót adhatott fonyódi képyiselőtársával tevékeny­ségéről, tapasztalatáról. Két parlamenti ülés kö­zött — különösen a téli és a tavaszi ülésszak ilyen — •sok idő telik el. Mégsem pi-. hennek a „honatyák” a ba­bérjaikon. Dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója decem­beri interpellációjával or­szágos érdeklődést váltott ki. Amikor nem fógadta el a miniszter válaszát — úgy érezve, hogy ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, nem várható javulás a kis köz­ségek közlekedéseben —, el­sősorban a vidéki képvise­lőtársak támogatták szava­zatukkal. Nem túlzás, ha azt írom, hogy december- b'en-januárban tömegével érkeztek a levelek* a gratu­lációk a képviselő nevére, sok újság — például a Ma­gyar Nemzet —. azután a Televízió is foglalkozott mondandója alapján a busz- közlekedés nehézségeivel, a kis községben élők gondjai­val. A figyelmet azért érde­melte meg a többi somogyi ■ képviselő is, mivel rendsze­resen vissza-visszatér * az apró települések népesség­megtartó szerepének növe­lésére, elsősorban a mező- gazdasági termelés népgaz­dasági fontosságára hivat­kozva. S természetesen erre alapozva kérik a somogyi fórumokon és az Országház­ban is az alapellátás javítá­sát, a jó ivóvizet és még sok mást. Szokás a múltból Vannak cselekedetek, szo­kások, amelyek végigkísérik életünket. Fordulhat sor­sunk bármerre, jója vagy rosszra, de az, ami' valami­kor — az egyre távolodó múltban — belénk rögző­dött, kipusztíthatatlanul él bennünk. És ragaszkodunk is hozzá kitartóan. Akkor is, ha első pillantásra már rég fölöslegesnek, idejétmúltnak vagy épp mosolyognivalónak látszik. Számunkra mégis nélkülözhetetlen. Talán azért, mert egy pici töredék a múltból, amit kincsként ér­zünk ; talán azért, mert va­lamiféle folytonosságot jel­képez. A véletlen juttatta eszem­be ezeket. Ugyanis egyik ki­váló szövetkezetünk modern húsfeldolgozó üzemében jár­tam, s ott boszorkányosán gyors asszonyi kezek kilós búscsomagokat készítettek. Érdeklődésemre a válasz ennyi volt: „Ez a dolgozóké lesz. Zárszámadásra min­denkinek jár egy kiló hús és egy liter bor...” Eltöprengtem. Vajon mi a jelentősége ma és itt az ef­féle „adomány”-nak? És egyáltalán: lehet-e jelentő­sége, mikor az ide tartozók­nak hosszú-hosszú évek óta nemcsak a jövedelmüket, hanem magas nyereségré- ■ szesedésüket is szinte ga­rantálják? Nem ügy senki­nek egy vagy több kiló húst venni, sem pedig előterem­teni melléje a bort. Vajon nem lenne egyszerűbb, ha a borítékba csak úgy simán száz—százhúsz forinttal több kerülne, aztán — mint a többi forintot — ki-ki arra költené ezt is, amire jól­esik? A mondat nagyon csendes és egyszerű volt: „Ehhez itt ragaszkodnak”. Akkor ötlött fel bennem, hogy vannak szokások, ame­lyek végigkísérik az életün­ket. Ez a kiló hús és a liter bor valamikor igen sokat jelentett. Temérdek munka, fáradság, gyötrődés, siker és eredmény testesült meg benne. Ünnep volt és elis­Tartják a határidőt Várhatóan az év végén el­készül az M 1-es autópálya Tatabányát elkerülő 22 ki­lométeres szakasza. A Be­tonútépítő Vállalat dolgozói a korábbi szokatlan hideg és a nehéz terepviszonyok elle­nére tartják az előre meg­állapított határidőt. Ugyancsak folynak a mun­kálatok az M 3-as autópá­lyán, a Hatvan és Gyön­gyös közötti részt 1983 tava­szán adják át. mérés, a szövetkezet törté­tében mély nyomot hagyó: lám, elértük ezt is, a zár­számadáskor a szerény ter­mészetbeni részesedés mellé már kerül egy kiló hús és egy liter bor. Akik azokat az időket át­élték, már kevesen vannak. Többen azok, akik csak szó­ból, írásból, múltidéző be­szélgetésekből ismerik a ter­mészetbeni részesedés fogal­mát s legföljebb csak elkép­zelni tudják, milyen érzé­sek, milyen gondolatok moz­gatták akkor az emberi tet­teket. Jelképpé vált a kiló hús és a liter bor. Egy történel­mi kor sajátos, szép szoká­sává. Benne van az elődök iránt érzett tisztelet is — és emlékezésre késztet. A kö­vér boríték mellett moso­lyogni való ez? Nem • hin­ném. Ragaszkodnak hozzá. Va­lóban fordulhat a sorsunk bármerre, vannak szoká­saink, amelyeket nem lehet elhagyni, sem forintra, sem másra átváltani. Nélkülük emberileg, érzelmileg len­nénk szegényebbek. V. M. A választópolgárokkal egy­re szorosabb kapcsolatban vannak. Kaposváron példá­ul mind a két képviselő rendszeresen tart fogadóórát a városi tanácsházán. S kü­lönösen jólesik a külső vá­rosrészek lakosságának, hogy oda is eljutnak. Jól emlék­szem rá, milyen eredményes volt például dr. Nagy Sán­dor látogatása Kaposvár cse­ri városrészében. Ö sokkal nehezebb helyzetben van, mint a somogyi társai, hi­szen Budapestről utazik le fogadóórát tartani, ismerked­ni a választókerülettel. Ta­valy nagy visszhangja volt a vele készített kétrészes rá­dióműsornak. A Közéleti kö­zelképben képviselői tevé­kenységéről is vallott; őszin­tén elmondta, hogy bizony, nem könnyű ellátnia meg­bízatását, egyébként is csak úgy érdemes Budapestről Kaposvárra mennie, ha leg­alább két napot eltölthet a somogyi megyeszékhelyen. Márpedig a megválasztása óta rendszeresen tart foga­dónapot. Külön öröm. hogy a me­gye szakemberei minden kérdésben készségesen a me­gyei képviselőcsoport ren­delkezésére állnak. Alapo­san fölkészülnek a tájékoz­tatóra, pontos válaszokat adnak, fölajánlják segítsé­güket a felszólalásra, inter­pellációra készülőknek. Elég, ha a megyei tanács osztály- vezetőire gondolok, akik be­ruházással, költségvetéssel, idegenforgalommal kapcso­latban adtak nekik értékes felvilágosításokat. A somogyi képviselők kö­zül heten tevékenykednek hat bizottságban. Tavaly egy­re többen ,vettek részt — erre mindenkinek lehetősé­ge van — a bizottsági mun­kában, különösen mikor őket érdeklő téma kerül teríték­re. Ez azért jó, mert új is­mereteket szereznek válasz­tókerületi tevékenységükhöz. A bizottságok, amelyekben kitűnő szakemberek vannak, egyre alaposabban, sokolda­lúbban tárgyalnak meg egy- egy témát, jól előkészítik a döntéseket. Tavaly például a szociális és egészségügyi­ben somogyi beszámoló is el­hangzott a kórházrekonst­rukcióról. Egész biztos, hogy ilyeneknek a száma a jövő­ben növekedni fog. A Hazafias Népfront bi­zottságai minden segítséget megadnak ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők mind több fórumon talál­kozhassanak a választópol­gárokkal. Ez egyformán igé­nye az embereknek és a kép­viselőknek. Lajos Géza A ráiermeíisén a legMosai Továbbképzést tartottak a közelmúltban a megye ter­melőszövetkezeteinek sze­mélyzeti vezetői részére. A háromnapos siófoki konfe­renciát közösen szervezte a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya és a So­mogy megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége. — Miért látták szükséges­nek a továbbképzés meg­szervezését? — 1079-ben, amikor hoz­zánk kerültek a járásoktól a személyi anyagok és a fel­ügyelet is, kiderült, hogy az egyes járásokban nem egy­formán értelmezték a sze­mélyzeti munkát, és a sze­mélyzeti vezetők egy részé­nél a szaktudás, a hozzáér­tés is kívánnivalót hagy ma­ga után — mondta Soós Nándor, a mezőgazdasági osztály személyzeti és okta­tásszervezési csoportveze­tője. — Igen nagy a fluk­tuáció is, s ez, sajnos, nem minden esetben jelent mi­nőségi cserét. — Mi ennek az oka? Esetleg nem fizetik meg ezt a munkát eléggé? — Nem erről van se», éppen a közelmúltban néz­tünk utána: a kereset 3000- től 7000 forintig terjed a megyében. Egy tei-mészetes ok: sokan elmentek gyer­mekgondozási szabadság­ra, s helyettük mást kellett megbízni erre az időre. 1979 óta ötven-hatvan száza­lékban cserélődtek a sze­mélyzeti vezetők a tsz-ek- ben; vagy azért, mert kap­csolt munkakörben, más fel­adatokkal együtt végezték ezt a munkát, és így megter­helő volt egy embernek, vagy elmentek a tez-ekbőí más munkahelyre, vagy al­kalmatlanná váltak a fel­adatra. Megjegyzem, hogy ez utóbbi a ritkább eset, mi is legfeljebb elvétve java­soltuk egy-egy tsz-nek, hogy cserélje le a személyzeti ve­zetőt. — Milyen végzettség szük­séges ahhoz, hogy valaki személyzeti vezető lehessen? — Középfokú. A MÉM szervez ugyan több hetes tanfolyamokat, továbbkép­zéseket, de ennek elvégzése nem feltétel. Általában ké­sőbb, menet közben iskoláz­zák be dolgozóikat a xsz-ek. A valóságban sajnos elég gyakori, hogy a középfokú végzettség sincs meg. A kép változatos, a megye t&z-sze- méiyzetisei között találha­tunk nyolc általánost vég­zettet és egyetemi diplomást is. Az igazsághoz hozzátarto­zik: fontos, de nem mindig Szociális támogatás ¥ Uj beruházások Nagyberkiben Kercseliget, Csorna, Sza­badi, Mosdós mind Nagy­berki társközsége. Milyen te­lepülésfejlesztési tervet dol­gozott ki erre az évre e községeknek a tanács? Hor­váth Sándor vb-titkárnak van miről beszámolnia. Sza­badiban — a főútvonal mel­lett — neonvilágítást szerel­nek föl, száztizenötezer fo­rintért, s hamarosan elké­szül a gázcseretelep is. Mos­dóson buszváró épül har­mincezer forint értékben, Kercseligeten az orvosi ren­delőt újítják föl. A tanács támogatja a mosdósi uszoda építését — ez nagyrészt tár­sadalmi munkában készül. Ugyancsak Mosdóson tpül egy szakosított szarvasmar­hatelep, ötvenmillió forint értékben. Az oda vezető út és híd már kész, négy és fél millió forintba került. A legjelentősebb — maitínem nyolcvanmilliós — beruházás a csornai vasútállomásnál lesz: kötö-bontó telep épül. Nagyberkiben az idén be­fejezik a körzeti kis vágó­híd építési munkálatait, tel­jes egészében tanácsi beru­házásból. A község központ­jában új gyógyszer tát at emelnek, szolgálati 'akással; az ehhez szükséges összeget Épül az új vendéglő Nagyberkiben — két és fél millió forintot — a gyógyszertári központ adja, de az építkezésben se­gít a tanács építőbrigádja is. A közétkeztetést oldja meg egy új beruházás: a volt nagyberki bisztrót teljesen átalakítják. A konyha kapa­citását úgy növelik, hogy az ellássa étellel a termelőszö­vetkezet, a tanács és vala­mennyi helybeli intézmény dolgozóit. Az átalakítás kö­zös munkában folyik: tá­mogatja a nagyberki és a batéi téesz, a kaposvári áfész, a nagyberki takarék- szövetkezet és a tanács. Az étterem, amely kétszáz ada­gos lesz, még az idén elké­szül. A tanács ötvenezer fo­rint értékű anyaggal és mun­kaerővel segít, s jelentős a helybeli termelőszövetkezet hozzájárulása is. Az épület­ben kap helyet a takarék- szövetkezet új irodája. , Ugyancsak erre az évre tervezik a nagyberki kas­tély rendbetételét parkosí­tással, s az épület kovácsolt­vas kapujának helyreállítá­sával. Jelentős gondot old meg az az új beruházás is, amit most indítanak: OTP- segítséggel hatvan házhelyet alakítanak ki, teljes közmű- , vesítéssel, így három évre megoldódnak a házhelygon­dok Nagyberkiben. Az ász­szel a tulajdonosok már el is kezdhetik az építkezést. Az új beruházások, átala­kítások mellett figyelemre méltó a tanács által a rá­szorulóknak juttatott (Szociá­lis segély. Az erre kifizetett összeg a múlt évben meg­közelítette a kilencszázöt- ven ezer forintot. Jelenleg harmincketten részesülnek rendszeres szociális támoga­tásban. Tavaly adott rend­kívüli segély meghaladta a kétszázezer forintot, a rá­szoruló sokgyermekes csalá­doknak pedig hatvanezer fo­rintot juttattak (az erre for­dítandó össze az idén is ha­sonlóan alakul). A területen két öregek napközi otthona működik. Mosdóson és Kercseligeten is huszonöt-huszonöt idős embert látnak el, jó körül­mények között. A kercse- ligeti otthon kialakítására több mint négyszázezer fo­rintot fordítottak A. A. feltétlenül a végzettség a döntő. A lényeg a hozzáér­tés, a rátermettség. Előfor­dul, hogy nyolc osztállyal alkalmasabb valaki erre, mint középiskolával. A sze­mélyzetisre bízzák általá­ban az oktatással, pályavá­lasztással kapcsolatos felada­tokat is, a kezdő szakembe­rek beilleszkedésével való • foglalkozást, a fizikai állo­mány továbbképzésének gondját És gyakran mellé­kesen még ő az SZTK-ügy­intéző vagy a munkaügyes, esetleg más is ... Ä sze­mélyzeti munkára, az okta- tás-továbbkép zés-pályavá­lasztás gondjára, arra, hogy valaki meglássa, kiből lehet jó szakembert,. jó vezetőt nevelni — rátermett ember kell. Két tsz van a megyé­ben — Mennye és Iharosbe- rény —, ahol az elnökhelyet­tes a személyzetis is egy személyben, s ez a tapaszta­latok alapján szerencsés gyakorlat. A MÉM régóta tervezi, hogy hosszabb tan­folyamot szervez személyze­tiseknek, olyant, amely egy­ben végzettséget is ad, de sajnos ehhez egyelőre nem járultak hozzá a társtárcák. — Mit tesznek tehát a me­gyébe n- a lehetőségek kere­tein belül a személyzeti munka javításáért? — Kétféle továbbképzési rendszer is indult. Az egyik a tájértekezlet: általában félévenként, járásonként — vagy ahol nagy a járás, megosztva — összehívjuk egy-egy tsz-be a személyze­tiseket, ahol megvitathatják az ottani személyzeti mun­kát, kicserélhetik a tapasz­talatokat. Legutóbb a mikei és a nagyberki tsz-ben szer­veztünk hasonlót. Ezeken a tsz elnöke is tart tájékozta­tót, majd egy-egy témával mi foglalkozunk. Legutóbb az ifjúsági parlamentekkel, az ifjúságpolitikával kap­csolatos tudnivalókról tar­tottunk tájékoztatót. Eze­ken . a tájértekezleteken igyekszünk az általános po­litikai-gazdasági kérdésekről is áttekintést adni. A má­sik: a több napos értekezlet, amelyre a megye összes tsz-személyzetisét össze­hívjuk. A siófoki értekezle­ten általános áttekintést ad­tunk a megye mezőgazdasá­gának helyzetéről, a káder- politika legfontosabb elvei­ről, tapasztalatairól es konk­rétan a megyei személyzeti munkai javításának lehetősé­geiről, az idei, a napi fel­adatokról is. Az egyik na­pon tapasztalatcseréket i§ szerveztünk két termelőszö­vetkezetben, a tabi tsz-ben és a siófokiban. — Talán ezeknek volt a legnagyobb sikere. M. E. SOMOGYI NÉPLAP Képviselők följegyzései Szövik a nádat. Már az idei nádból készítik a nádszövetet és padlót a fertői gazdaság szövödéjében. Az idén 2,8 millió kéve nádat dolgoznak föl. Termékeiket a ha­zai piacon kívül jelentős mennyiségben szállítják tőkés exportra

Next

/
Thumbnails
Contents