Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

Nyolc megyei partement tesz a hónapban Tapasztalatok félidőben Befejeződtek a megyében az intézményi-munkahelyi ifjúsági parlamentek. Októ­ber óta több mint kétszáz helyeti tartották meg az if­júságnak ezt a sajátos fóru­mát. amelyen nyolc-tízezer fiatal vett részt. Tóth Annát, a megyei ifjúsági titkárt az eddigi tapasztalatokról kér­deztük. — A megjelenés elég vál­tozatos — 30—80 százalék közötti — volt. Csupán egy parlamentet kellett megis­mételni, ennek oka a csúszós út, a rossz közlekedési lehe­tőség volt. A vezetők job­ban előkészítették a tanács­kozásokat, mint az elmúlt években. Színvonalas beszá­molók, mindenre kiterjedő, pontos intézkedési tervek ké­szültek. Sokszor tapasztal­tuk, hogy komolyabban vet­ték, mint a fiatalok. — Beszámoltak-e arról, mi lett a sorsuk az 1978-ban szóvá tett problémáknak? — Többségében rendeződ­tek az akkori gondok, s az újabb észrevételek ugyan­csak megoldhatók munka­helyi szinten. Akadtak olyan kérések, amelyekre csak a felsőbb szintű parlamentben kaphatnak választ. Az ifjúsági titkár termé­szetesen nem lehetett ott mind a kétszáz tanácskozá­som. A végső összegezéshez segítséget nyújtanak a ren­dező szervek írásos értéke­lései. Általános kép, hogy a .legtöbbet mindenhol a pá­lyakezdésről, a továbbtanu­lásról, a lakáshelyzetről és a bérezésről beszéltek. A fo­gyasztási szövetkezetek par­lamentjein hiányolták a fia­talok az idősebb dolgozók támogatását a szakma elsa­játításához. Szívesen vennék a figyelmet, a segítő tapasz­talatátadást. önmaguk felé is kritika, hogy ifjúsági klubjaik egy része kihaszná­latlan — ennek megoldása persze nem a gazdasági ve­zetők feladata. A kereske­delmi területen dolgozóknál a hozzászólók alacsony ará­nya tűnt fel, bár a legfon­J AT E K O K Az EAST együttes elsS nagylemeze A fiatalok körében hamar népszerűvé vált együttes el­készítette első önálló nagy­lemezét Az EAST 1975-ben alakult Szegeden, 1976-tól Budapesten zenélnek. Elein­te a dzsessz-rockhoz közelít­hető zenével próbálkoztak, olyan művészek közreműkö­désével, mint Szakcsi Laka­tos Béla és Deseö Csaba. Az­tán csatlakozott hozzájuk Pálvölgyi Géza billentyűs, és Z areczky Miklós énekes. Igényesen komponált zenét játszanak. S ami különösem örömünkre szolgál, koncert­jeik stúdió-tisztaságúak. — Meggyőződésem, hogy ezt a zenét sokan szeretik — mondja Móczán Péter basz- szusgitáros, a zerfekar veze­tője. — A felvételekkel elé­gedettek vagyunk, remélem a hallgatók is. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, a lemez technikai szempont­ból is egyedülálló. Nyolc bil­lentyűs hangszer, akusztikus zongora, polifonikus szinteti­zátor (amelyen egyszerre több hangot lehet, játszani), és terjrplomi orgona szólal meg a Játékokban. Ezenkí­vül programozott szintetizá­tort is használtunk rhég. — Van-e olyan zenei szak- kifejezés, amely pontosan definiálja azt a stílust, ame­lyet képviselnek? — Többen megpróbálták már az évek során, hogy ta­láló kifejezéssel illessék ezt a zenét — folytatja Za- reczky Miklós. — Többek között md magunk is. Ne­vezték például „patetikus- rock-nak”, vagy „szimfoni­kus-rocknak”. Ügy érezzük, ezek az elnevezések kiemel­nek bizonyos elemeket, ame­lyek jellemzőek zenei gon­dolkodásmódunkra, még­sem határozzák meg azt a maga egészében. A lényeget valóban összefogó „szakki­fejezés” tehát mijjdeddig nem született. Talán vala­melyes tájékoztatást ad mindazoknak, akik még so­sem hallottak bennünket, ha megemlítjük legnagyobb példaképeinket: a Pink Floydot, a Gén esi sít, és a lengyel SBB-t. — Milyen formában fe­dezhető fel az említett pél­daképek hatása? ' ,— Többen véltek már konki'ét hasonlóságokat föl­fedezni. és meg is kérdezték azok okait. Ha az ember bi­zonyos fajta zenét szeret, és főleg rendszeresen hallgatja, természetszerűleg kialakul benne egyfajta gondolati azonosulás. Ez azonban nem másolás, hanem rokonság a zenei gondolkodásmódban. Az EAST együttes Játékok című nagylemeze nemrég ke­rült a boltokba. A MEDICOR MÜVEK RÖNTGENGYÁRA IHAROSIÍERÉNYI ÜZEME fölvesz esztergályos, marós, lakatos, szerszámkészítő szakmunkásokat tosabb gondokat így is el­mondták. Többen foglalkoz­tak az ötnapos munkahétre való áttéréssel — ez válto­zást hoz a szabadnapok el­osztásában- az üzemi de­mokrácia megvalósulásával vagy éppen hiányával, s a munkahelyi környezettel, fölszereltséggel. Az egész­ségügyi dolgozók az ápolást megkönnyítő eszközök, gé­pek beszerzését, a megyei kórház fiataljai a központi labor , műszerezettségének felújítását; sürgették. A szo­ciális otthonokban dolgozók a közlekedési nehézségekről, a pályakezdők pedig az ala­csony bérezésről szóltak. — A tizenkét megyei szin­tű parlamentből négy már lezajlott. Melyek voltak a központi témák ? — A lakás és a bérezés mellett a falu és város köz­ti különbség megszűntetése került szóba a legélesebben. A falusi fiatalok például nem részesülhetnek a váro­son élőkkel azonos szociál­politikai kedvezményben a lakásépítésben, a családala­pításban. Az építési, közle­kedési, vízügyi területek fia­taljai szorgalmazták a tető- térbeépítési lehetőségek föl­mérését, s ésszerű javaslatot mondtak a dolgozók szállítá­sának megkönnyítésére. Míg a fővárosban emelték a kü- lönélési pótlékot, addig, vi­déken ez a régi maradt. A művelődésügyben tevéken yr kedők összevont ifjúsági par­lamentjén a színház kül­döttje elmondta, hogy a te­rületen dolgozók közül csak ők nem kapnak 50 százalé­kos vasúti kedvezményt — Volt olyan hely, ahol most tartottak először ifjú­sági parlamentet? — Első alkalommal ren­deztek meg a magánkúsipa- rosok területi ifjúsági parla­mentjét öt megye részvéte­lével. Hasznos volt a tanács­kozás, amint hallottuk igény van a KISZ-alapszervezetek alakítására, kérték a tanul­mányi szabadságra vonat­kozó rendelkezések módosí­tását, a szom bati ügyelet megszüntetését, és a három­évenkénti kötelező béreme­lést. Ezeket továbbítják a felsőbb szintű parlamentre. Most februárban még nyolc megyei parlament lesz, az országos ifjúsági fóru­mok ideje pedig március vége, április eleje. Az érté­kes javaslatokkal készülő küldöttek remélhetően a megoldás ígéretéről számol­hatnak majd be a fiatalok­nak. I. É. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szőlősgyöröki erdészetében a jobb, érzésű emberek szé­gyelltek magukat az 1980-as esztendő zárásakor. Adósok maradtak több ezer köbmé­ter fa kitermelésével, nem tudták teljesíteni sem a szállítási, sem a nyereség- tervüket. Az új esztendő in­dításakor gyökeres változá­sokra volt szükség. Rajczi Balázs, a fiatal mű­szaki vezető nem szabadko- zással kezdi. — Bár sok mindent fel­hozhatnánk mentségünkre, elsősorban önmagunkban kell keresni a hibát. Mond­tuk, hogy nincsenek jó gé­peink, meg kevés van, hogy rosszak a domborzati viszo­nyok, s ezt nem ismerik el, hogy a közeli Balaton, a fejlődő szövetkezetek, a len­gyeltóti ipari üzemek elszív­ják az embereket. Ez persze ’ mind igaz. azonban a babé­rokon való ücsorgésre nem lehet mentség Szakadatlanul csörögnek a telefonok. aktakötegekkel szaladgál idős és fiatal. Puskás Tibor fiatal er­dész. — Az a baj a mi mester­ségünkben. hogy az emberek többsége itt csak a szépsé­get látja. A puskát, a ku­tyát, a madórdalt és ábrán­dokat kerget, vagy olyan le­írásoknak hisz, amelyek a harminc-negyven évvel ez­előtti valóságot tükrözik. Valent Sándor kerületve­zető erdész, szakszervezeti főbizalmi. — Aztán arai­kor kiderül; nem csapból folyik a melegvíz, még a kútig is jócskán gyalogolni kell, amikor megbe­tegszik a gyerek, amikor a feleség­nek is munkába kellene járni, amikor elmennék színházba, mo­ziba, s még a boltig sem tudok eljutni egy kön y- nyen, akkor gvö- keresen megvál­tozik a vélemé­nyük. Természetesen így is meg lehet és meg kell talál­ni a szakma szép­ségét. Ezt' csak az tudja, aki hivatásának tekinti. Egy év alatt sok minden megváltozott Az utolsókból elsők lettek. A 14 község határában gazdálkodó erdé­szet az első három hely va­lamelyikére esélyes a tava­lyi munkája alapján. . — Egy tény, a lehetősé­geink is változtak. Az ered­ményeinkben döntő szerepet játszik, hogy 1981 óta szer­ződéses emberek dolgoznak nálunk, akik aat nézik, ho­gyan lehet minél többet és jobban dolgozni, hiszen erre ösztönzi őket az érdekeltsé­gi rendszer — mondja a mű­szaki vezető. Másodsorban nagyon sokat javult a belső dolgozók érdekeltségi rend­szere, és jobban tudunk össz- tönözni, elfogadható a gép- ellátottságunk, bár alkat­részutánpótlási gondjaink még bőven vannak. — Mivel, hogyan telik a szabad idő? — kérdezem mindhármójuktól. — Szabad idő? — felsó­hajtanak, összenéznek, végül Rajczi Balázs fogalmazza meg saját példáján keresz­tül mindhármójuk vélemé­nyét. — Szabad idő? Restellem magam., de azt. a tervemet nem tudtam megvalósítani, hogy itt az általános isko­lásoknak egy természetba­rát honismereti szakkört vezessek, mert olyan, idő­hiányban vagyunk. Kutya, puska, erdei séta, madárdai. Többségük szá­mára az jelent kitkapcsoló- dást, ha ügyeskezű vendég­vadászt kísérhetnek. Munká­jukból jószerével odaveszett már a romantika. Minden napi harcot megvívó ipari munkások ők a javából. Körtési Zsolt EMBERFARAGÓ Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél. Iharosberény, Csurgói u. 34. (85951) A fiú valamikor az udva­runkban lakott. Idősebb volt nálam jó négy esztendővel, így általában magasról fo­gadta köszönésemet. A ház nem szerette a családot, ment az apa duhaj volt, s a sze­rencsétlen asszony gyakran töltötte a négy gyerekkel az éjszakát a faházbaru Az asszonyt viszont azért nem szerette, mert nagyszá­jú volt és ráadásul ordená­ré. Napirenden voltak a veszekedések, a verekedések, s az urh-nak sem kellett sokáig keresgélnie a címet, volt már gyakorlatok, köny- nyen oda találtak. A tarthatatlan családi ál­lapotok miatt a gyerekek már az állami gondozás felé sodródtak, amikor meghalta nem munkában megrokkant apa. Feri ekkor volt tizenhat éves, másodéves ipari tanuló. Nem tudom minek kö­szönhetem, de amikor apám temetéséről hazafelé jöttünk, éreztem-, most itt az alka­lom. Nincs több nehézség, nincs több áthárítható fele­lősség. Másnap segédmun­kásnak álltam a gyárban, ahol addig ipari tanulóként dolgoztam. Az iskolát — igaz két év alatt — de befejez­tem. Így vall emberré válá­sáról Bakonyi Ferenc. Azóta szakmunkás lett, érettségi­zett, technikus minősítőt szerzett. — Ezekben az időkben úgy éreztem „hős” vagyok, sokkal több minden felelőt­len hasonlókorú társamnál, akik azt sem tudják, mivel üssék agyon az idejüket. Én tartottam el az öttagú csa­ládot, kormányoztam az élet­ben anyámat, s neveltem fiatalabb testvéreimet, pe­dig mint nemsokára kide­rült, az igazi megpróbálta­tások csak ezután következ­tek. Tizenkilenc éves sem volt, amikor meghalt az édes­anyja. A legkisebb húga ek­kor alig 12 éves. Azt hitte nem megy to­vább, nincs ereje többre. — A testvéreimhez azon­ban foggal-körömmel ragasz­kodtam. Nem tudtam, hogy mi az, hogy fáradtság, szin­te éjjel, nappal dolgoztam. A három húgomat úgy ne­veltem, hogy állandóan el­láttam ókét munkával, talán nem is ismerik a játék örö­mét, talán azt sem tudják, ml a vasárnap, mi az gye­reknek lenni. Mari az általános iskola elvégzése után női szabónak tanult, Ági gimnáziumba ment, azóta mindketten érettségiztek. Mari már férj­hez ment. Nóri ápolónak ké­szül. Egy esztendő múlva végez. Feri közeledik a harminc-. hoz és már útjára bocsátott, egy családot. — Nem hoztam áldozatot értük. Néha úgy érzem, én tartozom nekik köszönettel, mert ők csináltak embert be­lőlem. — Gondolhat-e már a sa­ját jövőjére? — Amíg Nóri tanul, nem­igen, de ezt neki nem sea- bad megtudni. Ha úgy akar­ja és van hozzá tehetsége, kijárhatja az egyetemet nap­palin. Támogatom, mint ahogy a többieket is. Máriá­kat a családalapításban, a lakáshoz jutásban, ahogy minden szülő teszi, ért is igyekszem megkönnyíteni sorsukat. Ági nagyon szeret utazni, megígértem, hogy minden hónapban kap tőlem ötszáz forintot. . . Szeren­csére megtehetem, jól kere­sek. Üzletkötő, anyagbeszer­ző, hegesztő, lakatos vagyok egy személyben. A barátaim közül sokan azt mondják, öregem, te mór rég megtetted a kötelessége­det, miért nem gondolsz ma­gadra is? Tisztában vagyok vele, hogy a hasonló korúak többsége már saját családot alapított, legtöbbnek szép lakása, sokuknak kocsija van, sokfelé jártak mór. Egyet azonban tőlem iri- > gyeinek: hogyan lehet alig j harmincévesen ennyi tapasz­talatot szerezve boldognak lenni ? K. Zs. Diákok Angolából. Minden szocialista országban tanulnak angolai diákok. Az afrikai országnak nagy szüksége van a jól képzett szakemberekre. Képünkön a kijevi re- pülőmérnök-egyetemen tanuló angolai fiatalok egy csoportja látható. A nyelvi kabinetben az egyetemi tanulmányokhoz nélkülözhetetlen nyelveket tanulják kitünően fölkészült ta­nárok irányításával. SOMOGYI !FJöSÁfi#IRJUSAG IFUÜSAGálFUUSAGpIRJüSAG IFEJÜSAG* ÉLETE Odaveszett romantika

Next

/
Thumbnails
Contents