Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!­' > ARAi 1,40 Fi SOMCX3YlNÉPlAP A Z MSZMP S 0 MOG Y MEGYEI Bl Z O TTS A GANA K LAPJA XXXVIII. évfolyam, 30. szám 1982. február 5., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Javultak az életkörillufények a fiváresiiau A Minisztertanács csütör­töki ütésén meghallgatta és jóváhagyta Marjai József miniszterelnök-helyettes. be­számolóját a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki- tudományos, együttműködé­si kormányközi bizottság tbiliszi ülésszakáról. Meg­bízta a gazdasági bizottsá­got, hogy dolgozzon ki intéz­kedési tervet az ülésszak ha­tározatainak végrehajtására. A kormány megtárgyalta a fővárosi tanács végrehaj­tó bizottságának tevékenysé­géről készített beszámolót. Megállapította, hogy a vég­rehajtó bizottság tervszerű gazdálkodása és intézkedé­sei, valamint a társadalmi összefogás eredményeként a fővárosban az elmúlt évek­ben javultak az életkörül­mények. A Minisztertanács jóváhagyta, hogy a VI. öt­éves tervidőszakban kiemel­kedő feladat a lakáshelyzet, az általános iskolai oktatás és az egészségügyi ellátás feltételeinek jobbítása és ki­egyenlítettebbé tétele az egyes kerületekben, városré­szekben. Felhívta a figyel­met arra, hogy a társadalmi célokkal és a gazdasági kö­vetelményekkel összhangban korszerűsíteni kell az irá­nyító és végrehajtó szerve­zetek munkáját, s tovább erősíteni a lakossághoz fű­ződő kapcsolatokat. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát a vasúthálózat-fej­lesztés kiemelt beruházásá­ról, a Budapest—Ferencvá­ros keleti rendező-pályaud­var korszerűsítéséről. Az át­építés első ütemében a for­galombiztonság növelése mellett jelentősen bővül a pályaudvar átbocsátóképes­sége. (MTI) • * * A budapest—ferencvárosi rendezőpályaudvar az ország vasúthálózatának- legfonto­sabb csomópontja, ugyanak­kor a főváros legjelentősebb teherforgalmi gócpontja. Az óriási mennyiségű teherko­csi rendezését korszerűtlen, elöregedett, elhasználódott Ifjúsági fórumok A vélemények megismerését szolgálják A KISZ Központi Bizott­ságának titkársága a napok­ban több központi ifjúsági fórum megrendezéséről ha­tározott. A felsőoktatási in­tézmények fiataljai tavasszal ilyen fórumokon vitatják meg az egyetemi, a főiskolai KISZ-munka tervezett új irányelveit, amelyek a vita után a KISZ Központi Bi­zottsága elé kerülnek. A KISZ KB határozata a politikai képzés rendszerének továbbfejlesztéséről a tömeg­propaganda új elemeként je­lölte meg tavaly az ifjúsági fórumokat, amelyek lényeges politikai, mozgalmi esemé­nyek, kérdések kapcsán az információk gyors és széles körű továbbítását, a fiatalok véleményének megismerései, a vitás kérdések tisztázását szolgálják. Még ebben a fél­évben sor kerül a középis­kolások rétegfórumaira is. Február 22-én gazdaságpo­litikai témájú fórumot tarta­nak, középpontjában két olyan kérdéssel — a műsza­ki fejlesztéssel, valamint az anyag- és energiatakarékos­sággal —, amelyek megoldá­sában az ifjúsági szövetség is aktív szerepet vállal. A fiatalok kérdéseire gazdasá­gi szakemberek válaszolnak majd. Ä kérdéseket „Fó­rum” megjelöléssel február lö-ig lehet eljuttatni postai levelezőlapon a KISZ Köz­ponti Bizottságának címére: 1388 Budapest, Pf. 72. A legérdekesebb kérdések be­küldői meghívást kapnak a fórumra. A központi ren­dezvényt követően — ahol erre igény van — üzemi fó­rumokat is szerveznek. Több mint kétmillióval nőtt a magyar filmek nézőszáma Játékfilmszemle Pécsett Elkészült a hazai filmfor­galmazás múlt évi adatai­nak értékelése, amelyet a XIV. magyar játékfilmszem­le alkalmából Pécsett tar­tandó országos tanácskozásu­kon is megvitatnak a hazai moziüzemi vállalatok igazga­tói, a Mokép vezetői és a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatóságának kép­viselői. A mérleg szerint tavaly több, mint kétmillióval nőtt a magyar filmek látogatott­sága. A tizenhárom milliós nézőszám azt látszik bizo­nyítani, hogy javulás állt be a hazai filmalkotások és közönségük oly sokat vita­tott viszonyában. 1981-ben kétszáznál több film hétszázezer előadására hatvanhétmillió jegyet adtak el a mozipénztárak. A bemu­tatott alkotások huszonhat ország filmművészetéből ad­tak ízelítőt, s összesen har­minc műfajt öleltek fel. A filmterjesztés hagyományos hálózata is számottevően ki- szélesedett az elmúlt évben. A pénteken Pécsett kezdő­dő XIV. magyar játékfilm­szemle előadásaira csütörtö­kig csaknem minden jegy elővételben elkelt. A feszti­vál négy helyszínén csak­nem felszáz előadást tarta­nak, s az idei magyar film­termés huszonnégy alkotásán kívül kilenc külföldi filmet is láthatnak a nézők. Ezeket egyébként márciustól vetítik a hazai mozikban. A Hungarofilm nyolcvan külföldi vendéget hívott meg az idei filmszemlére. Szá­mukra öt moziban reggel 8- tól este 7-ig tartanak vetítés­sorozatot, amelyen összesen hatvan magyar filmet mu­tatnak be. berendezésekkel végzik, a vágányok, a kitérők, a vá­gányfékek elavultak, csak­úgy, mint a biztosítóberen­dezések. A tehervonatok rendezess hosszú időt vesz igénybe, fokozottan munka­erőigényes és balesetveszé­lyes. Csaknem 30 év telti el azóta, hogy utoljára korsze­rük tették ezt a pályaudvart, felújítása elkerülhetetlenné vált. Az Állami Tervbizott­ság erre vonatkozó határo­zatát most a kormány is jó­váhagyta. A tervek szerint három ütemben építik át a ferencvárosi rendezőpálya­udvart. Az első — most jó­váhagyott — ütemben a cso­mópont keleti felét, az úgy; nevezett keleti rendezőpálya udvart építik át. Először a gurítódombon levő vashíd át­építésére, megemelésére, a vágányfékek, a kitérők, az irányvágányok cseréjére és bővítésére kerül sor. Kicse­rélik a biztosító-berendezé­seket, a teljes gépészeti rendszert is, átépítik a ma­gasépítményeket, a villamos felsővezetékeket és korsze­rűsítik a térvilágítást, auto­matikus sebességszabályozó fékrendszereket létesítenek. A későbbiekben megépítik a központi biztosítóberende­zés épületét, kocsijavító-bá­zist hoznak létre, s, befeje­zik a tű zoltó - v í zvezetékhá ló- zat kiépítését is. A csaknem egymiliiard forintot igénylő munkálatok Európa egyik legmodernebb rendezőpályaudvarának ki­alakításúhoz vezetnek. Nagymértékben könnyebb lesz majd a nehéz fizikai munka: az új berendezések automatikusan állítják a vál­tókat, fékezik a kocsikat — a rendezés csaknem teljes folyamata emberi beavatko­zás nélkül mehet végbe. Mindezzel összefüggésben biztonságosabbá is válik a rendezőpályaudvari munka, s mivel a korszerű beren­dezés segítségével jóval több kocsi rendezésére lesz mód naponta — jelentősen meg­nő a pályaudvar átbocsátó- képessége. Magyar—lengyel pénzügyi tárgyalások Február 2—4. között Heté- nyi István pénzügyminiszter meghívására — hivatalos lá­togatáson — hazánkban tar­tózkodott Marian Krzak, a Lengyel Népköztársaság pénzügyminisztere. Vendég­látójával áttekintették a két országot érintő időszerű gaz­dasági és pénzügyi kérdése­ket. A lengyel pénzügyminisz­tert budapesti tartózkodása során fogadta Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök­helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke. Marian Krzak csütörtökön elutazott hazánkból.' Magyarázzák a bizonyítványomat. Torkomban dobog a szívem ... Csak tudnám, miért húzza az időt a tanító néni a bizonyítványom magyarázásával?! (MTI-fotó — Benkő Imre felv. — KS> Tizenkét megyében a KSZV fi fejlődés közös munka eredménye Javuló eredményekről, szélesedő kapcsolatokról ad­hatott számot a tegnap tar­tott évet záró igazgató taná­csi ülésen Harsányt Lehel, a Kaposvári Szarvasmarha- tenyésztő Közös Vállalat igazgatója. Száznegyven­kettőről százötvennyolona gyarapodott a közös válla­lat tag- és partnerüzemeinek száma. Fejéi" és Nógrád me­gyei gazdaságok csatlakozá­sával tevékenységük tizenkét megye területére terjed ki. A Katej-rendszerhez tar­tozó tehénállomány egy év alatt húsz százalékkal gya­rapodott, a tehenenkénti tej- hozam pedig rendszerátlag­ban elérte a háromezer-ki- lencszáz litert. A növekedés messze felülmúlta a terve­zettet: kétszáaötven helyett több mint háromszázhetven literrel nőtt a tehenenkénti termelés. Érdemes megje­gyezni, hogy a kaposvári al­központhoz tartozó huszon­nyolc somogyi gazdaságban ennél is több volt — csak­nem négyszázötven liter — a hozamemelkedés. Ennek ellenére 3507 " literes terme­léssel a somogyi gazdaságok még elmaradnak a rendszer­Elektronikus alközpontok A BUG Híradástechnikai Vállalat sorozatban gvárt.ja az ún. tárolt programvezérlésű elektronikus távbeszélő alközponto­kat. A saját fejlesztésű berendezésből négyféle készül, a leg­nagyobb 00 ezer vonalas. A kis helyet foglaló központ na­gyobb üzembiztonság mellett kevesebb karbantartást igényel, mint elődei. Az új berendezésből az idén már mintegy száz darab készül. A képen: ellenőrzik az alközpont működését. (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) átlagtól. A hiányosságokra és a tartalékokra utal ez a körülmény, éppen úgy, mint az, hogy még mindig igen jelentős az egyes üzemek termelési eredménye közötti különbség. Ahogy a tegnapi értékelésnél megállapítot­ták: fontos, további felada­tokat jelentő tanulság ez. Az viszont, hogy a közös vál­lalat Katej-ágazatában az országos átlagot lényegesen meghaladva nőtt a tejterme­lés, mindenképpen a céltu­datosabb üzemi törekvésnek, a színvonalasabb szaktanács- adói tevékenységnek, a tar­talmasabb együttorókodésnek köszönhető. A közös vállalat tevékeny­ségében a l^ahús-ágazat kez­dettől fogva kisebb szere • pet játszott. Az év második felében ismertté válit új ren­delkezések, a közgazdasági feltételek változása nyomán jól érzékelhetően fokozódott az üzemek érdeklődése; a húshasznú tehénállomány több mint ezerrel gyarapo­dott és megközelítette a há­romezret. Figyelemre méltó, hogy ebben az ágazatban is javultak a termelés mutatód, emelkedett a választási át­lagsúly, csökkent az elhul­lás. Mint tegnap megállapí­tották, az eredményesség to­vábbi fokozásához elsősor­ban a tartási körülménye­ken kell javítani, és tovább munkálkodni a legolcsóbb, főként a gyepre alapozott takarmányozás kialakítá­sán. E területen igen sok még a kihasználatlan lehe­tőség, s a közös vállalat a közreműködést igénylő gaz­daságoknak igen jelentős tá­mogatást ad a gyepgazdál­kodás javításához. Kedvező tapasztalait, hogy az 1980- ban telepített és felújított csaknem kétezer-kétszáz hektárnyi gyepterületen már az első évben megkétszere­ződött, átlagosan öt és fél tonnára nőitt a hozam. A rendszerhez tartozó üzemek­ben ma már meghaladja a huszonegyezer hektárt az intenzíven hasznosított gyepterület, ám a húságazat gazdaságos fejlesztése még dinamikusabban javuló gyepgazdálkodást kíván. Az igazgató tanács tegna­pi ülésén részletesen értékel­te a közös vállalat tavalyi tevékenységét, minősítette a régi és a múlt évben beve­zetett új, az üzemek számá­ra hasznos szolgáltatásait. Emellett döntött az idei év legfőbb feladatairól is. A rendszerszervező a partner- gazdaságokkal egyetértésben elsősorban a munka minő­ségének javítását, a progra­mok tökéletesebb végrehaj­tását, a szolgáltatások köré­nek bővítését tűzte ki célul. Az idén megkétszereződik Százötven millió rubeles megállapodás A magyar—szovjet agro­kémiai egyezmény keretében tekintélyes összegű üzleti megállapodást kötött csütör­tökön, az idei szállításokról a Chemolimpex Külkereske­delmi Vállalat két legna­gyobb szovjet partnerével, a Szojuzchimexporttal és a Szőj u/.promexporttal. A 150 millió rubel értékű megállapodás értelmében a magyar fél jelentős mennyi­ségű növényvédőszert expor­tál a Szovjetunióba, a szov­jet fél pedig ugyancsak szá­mottevő mennyiségű műtrá­gyát, különféle vegyianya­gokat és a növényvédőszerek gyártásához szükséges inter­mediereket exportál a ma­gyar mezőgazdaság és ipar részére. Az idei szerződés különö­sen nagy jelentőségű, hiszen az elmúlt évihez képest meg­duplázódik a forgalom mind­két oldalon. A megállapodást Berte Ist­ván, a Chemolimpex vezér- igazgatója, Borisz Kirillovics Kosolapov, a Szojuzproméx- port vezérigazgatója és Vla­gyimir Ivanovics Dianov, a Szojuzchimexport vezérigaz­gató-helyettese írta alá. Je­len volt Alekszej Georgije- vics Petriscsev, a Szovjetunió műtrágyaipari • minisztere, Viktor Ivanovics Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője, valamint Körtvélyes István ipari és Ambrus János kül­kereskedelmi miniszterhez lyettes. !

Next

/
Thumbnails
Contents