Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

Pótalkatrészek a mezőgazdasági gépekhez A mezőgazdaságban hasz­nált több mint 1300 géptí­pushoz csaknem százezerfé- Je pótalkatrész kell. Szám- saesrűiségében szinte ki sem lehet fejezni, hogy ezek be­szerzése, biztosítása mennyi gonddal jár. Hogy csak egyet említsünk, azok a so­mogyi nagyüzemek, ame­lyeknél T—150-es traktor az alapgép, regényeket irthatná­nak. alkatrészgondjaikról. „Garanciális” veszteségek Nemcsak az alkatrészellá­tás, hanem a garanciális szolgáltatás is akadozik. Ér­dekes módon nem a szerve­zetlenség, hanem sok eset- bem egy bizonyos fokú túl- szervezettség miatt. Egy szélsőséges példa: meghibá­sodott egy kombájn felhor- dólónca. A szövetkezet ér­tesítette a garanciális szol­gáltatást végző javító válla­latot, amely „fődarabcseré­re nem vállalkozunk” érte­sítéssel a kereskedelmi vál­lalathoz küldte a gazdasá­got. A szakemberek megál­lapították, hogy a kombájn felhordólánca, a helytelen használat miatt romlott el (! ?), és a garanciális alkat­részt nem adták ki. A szö­vetkezet a hibás alkatrészt megvizsgáltatta a MBRT-tel (Minőség Ellenőrző RT), ahol is kiderítették, hogy a felhordólánc gyártási hiba miatt ment tönkre. A vizs­gálatokban és ellenőrzések­ben részt vett műszakiak új­ból összegyűltek, és megál­lapodtak abban, hogy a MERT véleményét csak ak­kor fogadják el, ha a terme­lőszövetkezet külön anyag­vizsgálatot is végeztet Ezt a gazdaság 9 ezer forintért meg is csináltatta, s a vizs­gálat a MERT-et igazolta, l elhordóláne helyett azsoav­jogí Bizottság rendszeresen értékeli a különböző munka­helyeken működő munkaügyi döntőbizottságok munkáját; a héten kettőnek a tevékeny­sége szerepelt napirenden. Az egyik a Siófok és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet bizott­sága volt, amely évente át­lag nyolcszáz dolgozót fog­lalkoztat. Milyen ügyekkel keresik föl a döntőbizottságot? 1977- bea és a következő évben, illetve tavaly 24—26 esetben kellett állást foglalnia, het­venkilenc—nyolcvanban vi­szont 51—67 ügy került a bi­zottság elé. A határozatok ellen tavaly nyújtottak be legkevesebb keresetet; mind­össze kettőt. A legtöbb vita évek óta a kártérítésből adódik. Figyel­met érdemelnek a leltár­hiánnyal összefüggő problé­mák is, noha a tavalyi tá­ban egy újabb -levelet kap­tak. amelyben az illetékesek közölték, hogy ezt a vizsgá­latot sem tagadják el, mert a felhordólánc ötezer lánc- tagból áll, és ebből csak egyet ellenőriztek. A meghi­básodott alkatrész kicserélé­sét sem garanciális, sem sza­vatossági szolgáltatásban nem tudták vállalná ... Nem valószínű, hagy az 1500 nagyüzem több tízezer- gépe közül ez az eset csak egy gazdaság egy gépével történhetett, illetve törtél­het meg. i A mezőgazdasági üzemek mindennek ellenere többnyi­re elvégzik mindazt a mun­kát. amit csak gépekkel le­het elvégezni. Csakhogy nem mindegy, hogy például a kölcsöntraktorokkal vég­zett. többnyire ..elcsúszott” munka milyen termésvesz­teségeket okoz. Alkalmi alkatrészek A gépjavító műhelyben sok mindent meg tudnak csinálni, de ezek az alkat­részek — bármilyen jó szakemberek készítik is őket —, technológiai és biz­tonsági szempontból még­sem tökéletesek. Nem is be­szelve arról, hogy a házilag gyártott alkatrészek miatt bármilyen baleset történik, az a felelős, aki az alkat­rész gyártását és beépítését elrendelte. Nemcsak; a szerelők, ha­nem a gépvezetők is ide­genkednek az aiíka/tani meg­oldásoktól, hiszen az 6 mun- kateljesitményük és bizton­ságuk függ attól, hogy szak­szerűen. javítottak-e vagy csak „drótoztak”. Például egy tönkrement és éppen nem kapható komba jn-dob- kosarat az egyik gazdaság­ban összehegesztettek. £3­zennégy kártérítési és a leí­tárhiánnyal kapcsolatos négy ügy lényegesen kevesebb az előző két évben előfordulók­nál A kártérítésekből és leltárhiányokból eredő viták teszik ki az ügyeknek több mint hetven százalékát. Ez azzal magyarázható, hogy az áfész vezetősége igyekszik megszilárdítani a munkafe­gyelmet, s fokozza a dolgo­zók anyagi felelősségét. A szakszervezeti bizottság fi­gyelemmel kíséri a döntőbi­zottság munkáját, legköze­lebb márciusban számolnak be tevékenységüktől az sző­nek. Az áfész-nál bevezetendő szakszervezeti jogsegélyszol­gálattól azt várják, hogy csökken a döntőbizottság elé kerülő vitás ügyek száma. A szolgálat ugyanis a dolgozó­kat tájékoztatja jogaikról és kötelezettségeikről. így meg­alapozatlan panasszal, vélt sérelemmel már nens for­dulnak a döntőbizottsághoz. meletileg indulhatott a gép, de semmi garancia nem volt arra, hogy hegesztett dobko­sár mennyi ideig bírja' a ter­helést. Ezen a gondon nem so­kat segítenek azok az együttműködési kísérletek sem, amelyekkel az alkat­rész-kereskedelemmel fog­lalkozó vállalatok és a tsz- ek próbálkoznak. Az alkat­részgyártáshoz megfelelő alapanyagot ugyanis senki sem szállít a tsz-eknek. Ezért az alkatrészgyártásra egyébként műszakilag alkal­mas mezőgazdasági üzemek nagyrészt saját maguknak es saját felelősségükre gyár­tanak az alkatrészekből any- nyit, amennyire szükségük van. Ma már nem lehet egy gépét csak azért kiselejtez­ni, mert elromlott és he­lyette érdemesebb korsze­rűbbet vásárolni. Már csak azért sem, mert az új gép legfeljebb drágább, de nem tud többet. Az egyre csök­kenő állami támogatások miatt még akkor is, ha az alkatrész- vásárlásra, előállí­tásra egyáltalán nincs álla­im támogatás — a gazdasá­gok kétszer is meggondolják a gépvásárlást. Maximális géipkihas zná lásra töreksze­nek, aminek természetszerű­en az a következménye, hogy a gépek gyorsabban használódnak, tehát működ­tetésükhöz tervszerű kar­bantartásra, folyamatos ja­vításra, és mindezek alapja­ként a zökkenőmentes al­katrészei látásra lenne szük­Tervszerfi karbantartás A mezőgazdaságban hasz­nait mintegy harmincféle erő- és 1300 féle munkagép­nek több mint felét impor­táljuk, többségüket a KGST- orszagokból. A mezőgazda­ságnak az a jogos kívánsága, hogy egy gépimportszerzó- dést csak akkor írjanak alá, ha a szállítók garantálják a zökkenőmentes alkatrész- ellátást is. A gyakorlatban ez nem valósul meg. A szállí­tóvállalatok ugyanis a komplett gépgyártásban és nem az alkatrészgyártásában érdekeltek. A hazad alkat­részgyártás pedig, sajnos, nemcsak elhatározás kérdé­sé. Hiányoznak például a speciális anyagot és gépeket igénylő gyártóberendezé­sek, álla Iában nem gazdasá­gos a lehetséges szérianagy­ság és így tovább ... Von o»t tenni a gazdasá­goknak is, de ahhoz, hogy az okszerű kíméletes gép­használat egyik feltétele, a tervszerű megelőző karban­tartás általános gyakorlattá váljék, technikai minimum­ként 700 ezer négyzetméter­nyi üzemi karbantartó-javí­tó műhely-területet kelle­ne felépíteni. És a gazdasá­gok anyagi viszonyait is­merve — ehhez ugyanis nem jár állami támogatás — ennek megvalósítása még két tervádősaakot is megha­lad. Bonyhádi Péter Kártérítés, leltárhiány A döntőbizottság munkája A Somogy megyei Műnk»­Nőtt a betétállomány Jelentős forgalom a csurgói OTP-nél Tizenhárom postahivatal, egy posta öt fizetőpénztárral és a nagyatádi járás volt csurgói járási részén levő is­kolák, üzemek tartoznak a csurgói OTP vonzáskörzeté­be. A múlt évben a teljes betétállományt több mint százötven százalékkal növel­ték, így a tervezett tizenhá­rommillió forinttal szemben huszonketmillió forint lett a betétállomány. Arról érdeklődtünk, me­lyek a legkedveltebb takaré- koskodási formák a nagy­községben és környékén. Megtudtuk: mióta'a születés­től köthető ifjúsági takarék- betét, azóta ugrásszerűen megnőtt az ilyen betéteknek a száma; mar ezerhatvanat tartanak nyílván, összesen 1,2 millió forint értékben. Nagyon eredményes az álta­lános iskolások iskolai ta- karékbélyeg-akciója, Berzen- cén például az egy gyermek­re jutó betét értéke megha­ladja a háromszáz forintot. Takarékosak a csurgói tanu­lók is, a kis létszámú isko­lák közül pedig a porrog- szentkirályi emelkedik ki. Az iskolabank-szolgaltatást nemrég vezették be az 526. sz. szakmunkásképzőben, ahová havonta két alkalom­mal mennek ki a fiók dol­gozói, hogy a fiatalok betét­könyvet válthassanak. Nem is eredménytelenül, hiszen már százharminc ifjú betét­tulajdonost tartanak nyilván, akik zsebpénzükből és ösz­töndíjukból eddig százhar- mmehatezer forintot tettek léire. Az akcióval elsősorban a takarékos életmódra szeret­nék serkenteni a fiatalokat, s ezt jobb minél korábban elkezdeni. A totó-lottó szelvények­ből tavaly kevesebbet adtak el a tervezettnél, az idén továbbfejlesztik a bizomá­nyos hálózatot. A nyár ele­jén Berzencén totó-lottó tombolát rendeznek, hogy a szerencsejátékhoz szerencsé­vel csináljanak kedvet. A tervek között szerepel, hogy a területen tizenhétmillió fo­rinttal növelik a betétállo­mányt. Az ifjúsági takarék­betét-tulajdonosok ■ szama Nyugat-Eurőpába szállítják Fonott gyermekfotelok Fonyódról Tetszetős gyermekfotelo­kat készít tizennégy dolgozó a siófoki háziipari szövetke­zet fonyódi telepén. A gyár­tás öt részben történik: a nehezebb, a nagyobb fizikai erőt kívánó munkát a fér­fiak végzik, s a nők ügyes kézzel, gyakorlott mozdula­tokkal fonják a kis székek keretébe az ülőrészt. A fote­lekből, amelyek népművé­szeti termékek, egy dolgozó egy nap alatt nyolcat állít elő. Harminc éve Fonyódon volt a központ — ma Siófo­kon működik. A fonyódi épület falán felirat hirdeti: a kosárfonáshoz fűzvessző szükséges. A gyermekfotelek ugyanis ezzel a technikával készülnek. A fotelek alapanyagát Sió­fokon dolgozzák föl, onnan szállítják Fonyódra. A kész­termék jelentős része az NSZK-ba és Franciaországba kerül, havonta átlag ezer da­rabot exportálnak. S nem tudnak eleget gyártani, hogy minden igényt kielégítsenek, olyan nagy a kereslet a gyermekfotelek iránt. A kül­földre induló szállítmányo­kat helyben lakkozzák, cso­magolják, s Fonyódról indít­ják útnak. A fotelekhez tar­tozó apró asztalok Siófokról kerülnek Nyugatra. Takarmány gazdálkodási szak indul Agrárszakemberek továbbképzése Az agrárszakemberek to­vábbképzésének idei lehető­ségeiről érdeklődtünk a kö­zelmúltban a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán. — Milyen formákban ké­pezhetik magukat tovább a főiskolán ebben az esztendő­ben a mezőgazdasági pályá­kon tevékenykedő szakem­berek? Elsősorban kiknek szervezik a tanfolyamokat? — Termelőszövetkezeti ve­zetők és szakemberek részé­re, és — az intézmény jel­legének megfelelően — fő­ként állattenyésztési témák­ból. Ez alól természetesen ki­vételek is vannak — tájé­koztatott dr. Pap Gábor, a mezőgazdasági főiskola ter­melésfejlesztés intézete to­vábbképzési osztályának ve­zetője. — A komplex veze­tői továbbképzések méllett céltanfolyamokat is szerve­zünk. Különleges formaként szaküzemmérnököket is ké­pezünk a főiskolán. Az egyes tanfolyamok, továbbképzési formák nagy része országos benépesítésű, de mindig tö­rekszünk arra — a megyei tanáccsal, a Teszöv-vel és a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­séggel együttműködve —, hogy a somogyi szakemberek lehetőleg élhessenek helyze­ti előnyükkel. Így igen sok bejáró hallgatónk van kollé­giumunkban. ötven személy részére van hely. A bentla­kók a tapasztalatok szerint jóval több szakmai ismeret­tel térnek haza, mint a be­járók, ugyanis az előadások utáni kötetlen beszélgetés és tapasztalatcsere talán egy előreláthatólag hatvannal nő. A legtöbb hitelt a lakásépí­tők kérik: tavaly százhat- vankét esetben adtak építé­si kölcsönt, s harmincöt la­kást értékesítettek. Az idén a Reményi-lakótelepen — társasházakban — száznegy­vennégy lakás épül, melyhez megfelelő nagyságú hitelt kapnak a vásárlók. Áruhitelt évente átlag nyolcszáz alka­lommal folyósítanak bútor, hűtőszekrény, televízió vá­sárlásához. A mezőgazdasági kölcsönnel elsősorban az ál­lattartással kapcsolatos igé­nyeket elégítik ki, évente átlagosan kétszáz esetben. A csurgói fiók foglalkozik valutaeladással és -vásárlás­sal is. Az értékesítés tavaly meghaladta a másfél millió forintot — főként a kisha- tármenti forgalom kereté­ben. A berzencei határátke­lőhely átadásával a fióknak megnő a szerepe a valutael­látásban. második tanfolyammal is felér. — A mezőgazdasági szak­emberek továbbképzése már évtizedes múltra tekinthet vissza a főiskolán. Mekkora az érdeklődés az üzemek ré­széről, milyen a tanfolyamok visszhangja? — Dicsekvés nélkül mond­hatom, hogy intézményünk­nek mind a kutatás, mind az oktatás terén tekintélye van. A szakemberek kíváncsiak arra, mi újat hallhatnak majd ezeken a tanfolyamo­kon. Minden ágazatnak megvan a nemegyszer or­szágos hírű specialistája, így mindig a legfrissebb ismere­teket kapják a tanfolyamo­kon résztvevők. A tárgyi fel­tételek is jók, hiszen minden állatfajnak modellistállója, laboratóriuma van a főisko­lán. Az oktatásban felhasz­náljuk a kutatás során és az üzemekben szerzett tapasz­talatokat is, a hallgatókat minden héten visszük üzem- látogatásra. Amint az a vé­leménykutató lapokból kitű­nik, ezeknek igen nagy si­kere van. A továbbképzés módszereinek, tematikájá­nak fejlesztésénél ugyanis messzemenően figyelembe vesszük ezeket a — tárgyi­lagosság kedvéért névtelenül kitöltendő — lapokat, ame­lyek az érintett szakembe­rek véleményét, igényét tük­rözik. Gondunk viszont az, hogy az üzemek nem veszik eléggé komolyan, hogy az állandó fejlődésre, a lépés­tartásra szükség van. — Hallhatnánk részlete­sebben az iskolarendszerű továbbképzésről? — Mint köztudott, főisko­lánk állattenyésztési üzem­mérnököket képez, méghoz­zá egyedül az országban, amióta — két eve — a hód­mezővásárhelyi testvérin­tézmény az állatorvosi egye­tem főiskolai karává alakult, és állategészségügyi üzem­mérnököket képez. Sajnos, az üzemmérnök társadalmi, anyagi, erkölcsi elismerése ma még jóval kisebb, mint az agrármérnöké, jóllehet az állattenyésztés terén tálán magasabb szintű ismeretek­re lesz szert, mint az egye­temen. Ha újabb képesítést akar szerezni, vagy elvégzi az egyetem hároméves kiegé­szítő szakát, ahová csak a jeleseket és a jó rendűeket veszik fel, vagy nálunk sze­rez egyéves képzés keretér ben szaküzemmérnöki képe­sítést Igazság szerint mi jobbnak tartjuk, ha az ál­lattenyésztésben dolgozók nálunk szereznek újabb dip­lomát. Itt ugyanis nagy óra­számban kapnak szakmájuk­I nak megfelelő állattenyészté­si ismereteket. Ötféle terüle­ten — szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és juhtenyésztő, va­lamint takarmánygazdálko­dási szakon — képezzük az említett szaküzemmérnökö­ket, munka mellett, havi egyhetes konzultációkkal, ál­lamvizsgával. Jelenleg szar­vasmarha-tenyésztő szak- üzemmérnök-képzés folyik. A következő tanévben indul először a takarmánygazdál­kodási szak, amelynek fon­tosságát a mostani közgaz­dasági körülmények között szükségtelen hangsúlyozni. — Az idén milyen tanfo­lyamok voltak már, illetve lesznek és összesen hány szakember szerez új isme­reteket a főiskolán? — Céltanfolyamot szer­veztünk a háztáji agroraó- musok részére. Januárban tartottunk a MERT — Minő­ségellenőrző Részvénytársa­ság' — kérésére egy tanfo­lyamot, amelyen elsősorban az exporttermények minősí­tése térén kaptak újat a hall­gatok., Most a szarvasmarha­telepi brigadvezetők komp­lex, osztott idejű továbbkép­zésé folyik, amelyen a bri­gád-vezetők nemcsak terme­lésfejlesztési, hanem szerve­zési, vezetési és politikai is­mereteket is szereznek. Ősz­re tervezzük a szarvasmar­hatenyésztési ágazat- es te­lepvezetői, továbbá a ba­romfitenyésztő ágazat-, illet­ve telepvezetői tanfolyamo­kat. A Tejipari Tröszt fel­kérésére nyolc egyhetes tan­folyamot tartunk a tejipari alkalmazottaknak, amelye­ken az új szabvány szerint a csíraszegény tejnyeressel kapcsolatos a tananyag. A tsz-ek munkaügyi dolgozói és sztk-ügyintézői részere is szervezünk továbbképzéseket, együttműködve a megyei ta­náccsal. Termelési rendsze­reink számára is tartunk, külön a KSZKV vezetői­nek, szaktanácsadóknak, a KSZKV-taggazdasagok ága­zatvezetőinek és a KAHYB szakembereinek is. Takar- manygazüáikodási tanfolyam is lesz — a METAF felké­résére —, munkaköri tovább­képzés az üzemek takar­mánygazdálkodási irányítói részére. A létszámról pedig annyit: a postgraduális kép­zésben évente átlagosan 30— 35 üzemmérnök, a különböző tanfolyamokon pedig 400— 500 agrárszakember vess reszt M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents