Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

öt év a kibontakozáshoz r Útvesztőkből egyenes útra A hatvanas évekig kisvá­rosokban és falvakban egya­ránt a tanácstitkár döntött arról; mekkora summát költ­het el kréta és szivacs vá­sárlására az iskola, injekci­óstűkre a körzeti orvos, bú- gócsigókra és pelenkákra a gyermekgondozónő. Azután igazgatók, főorvosok vették kezükbe az oktatási és egészségügyi intézmények gazdasági ügyeit, olyan em­berek tehát, akik a főisko­lákon és az egyetemeken nem pénzügyi ismereteket tanultak. A decentralizálás korántsem bizonyulhatott hát mindenütt jó sakkhúzás­nak: sok vezető tehetetlenül csetlett-botlott a gazdálko­dási szabályok, törvények, rendeletek, ajánlások út­vesztőiben. Itt az óvatosko­dás, a garasoskodás miatt kezdett döcögni az oktatás vagy a betegellátás szekere, ott az értelmetlen költeke­zés okán. Később duzzadni kezdett a bürokrácia. Jelentéktelen költségvetéssel rendelkező intézményeknek kellett gaz­dasági szakembereket alkal­mazniuk, s a szétaprózott pénzösszegek a beruházások, fejlesztések rangsorolását is lehetetlenné tették jó né­hány településen. Az irányí­tást tehát itt is a helyi kö­rülményekhez kellett alkal­mazni. Magyarán: kialakíta­ni egy olyan rendszert, amely módot ad az iskolák, a közművelődési és az egész­ségügyi intézmények rugal­mas gazdasági irányítására, s leveszi a vezető szakem­berek válláról a pénzügyi adminisztráció terhét. Ez a felismerés öltött tes­tet egy három esztendeje kiadott pénzügyminiszteri rendeletben, mely — három más irányítási forma mel­lett — ösztönözte a legfel­jebb hárommillió forinttal gazdálkodó intézményeket az ugynéVezett gazdasági-mű­szaki ellátó szolgálatok — azóta elterjedt rövidítéssel gamesz-ok — létrehozására. A szervezet lényege: az adott településen működő iskolák, óvodák, bölcsődék, szociális és egészségügyi in­tézmények gazdasági ügyei­nek — beszerzéseinek, épü­letfelújításainak stb — egy­séges lebonyolítása. S nem több ennél: az önálló költ­ségvetés változatlanul meg­maradt. Bevált-e a gamesz So­mogybán? Amint Várfalvi Istvántól, a megyei tanács pénzügyi osztályának mun­katársától és Kutast József­től, a művelődésügyi osztály gazdasági csoportjának ve­zetőjétől megtudtuk: a szer­vezetek egyelőre gyerekci­pőben járnak, azaz inkább topognak. Néhány vonás azonban már markánsan ki­rajzolódni látszik. A pénzgazdálkodást, az ál­lóeszköz-kihasználást, a munkaerő félhasználását ésszerűsítő gazdasági-mű­szaki ellátó szolgálatok me­gyénk említett intézménytí­pusainak egyelőre csupán hat-nyolc százalékát irányít­ják. Sok településen közvet­lenül a tanács irányít. A gamesz-ok — ezt igazolják az eddigi szerény tapaszta­latok — elsősorban ott al­kalmasak a gazdálkodási te­vékenység összehangolásá­ra, ahol több kisebb intéz­mény működik egymáshoz közel. Több településünkön — így Nagyatádon, Marcali­ban, Barcsön — kialakulni látszik az a szemlélet, mely szerint az orvos gyógyítson, az igazgató vezessen és fel­ügyeljen, ne pedig karban­tartókért és takarítónőkért kuncsorogjon. Ésszerűbb lett a hely-, az eszköz- és a munkaerő-kihasználás. Ha­sonlóak a tapasztalatok az egészségügyi hálózatban is, mindenekelőtt Kaposváron. Csak ritkán fordult elő, hogy a szervezet gazdasági szakemberei igyekeztek „rá­telepedni” az intézmények irányítóira: többnyire vállal­ják az oktatás, a közműve­lődés, az egészségügy szol­gálatát. Több helyen kísér­letezik a gamesz önálló kar­bantartó brigádok létreho­Huszonhat lakótelek az építkezőknek Korszerűsítés, felújítás Ádándon Az idén január 1-cől a Mi­nisztertanács határozata ér­telmében város környéki te­lepülésnek számít Ádánd, s ennek megfelelően a felügye­letet nem a járási hivatal, hanem a Siófoki Városi Ta­nács gyakorolja. A fejleszté­si lehetőségeket azonban nem befolyásolja a rendelke­zés: a község fejlesztési és felújítási munkái a VI. öt­éves terv időarányos céljai szerint folynak — erről tá­jékoztatott Nagy Károly ádándi tanácselnök. Tavaly — noha akkor még nem tartoztak a város környéki községek kategó­riájába — félmillió forint kölcsönt kaptak a siófoki ta­nácstól, ebből az összegből fedezték a huszonhat építési telek kialakításánál a költ­ségeket. Elkészült a DRW beruházásaként a település egészséges ivóvízzel való el­látását szolgáló második kút, az idén már használatba veszik, s újabb kutat is fúr­nak. Állami felújítási keret­ből fölépült a húsbolt. s ezt — az áfész kezelésében — ugyancsak az idén átadják. Ennél a munkánál számotte­vő társadalmi összefogásra került sor: kisiparosok, áfész- és téesz-dolgozók, va­lamint a Pélpusztai Állami Gazdaság dolgozói vettek részt a létesítmény megvaló­sításában. Az öregék napközijében, ahol csaknem harminc idős embert részesítenek ellátás­ban. fürdőszobát alakítottak ki. A Vásártér utcában — há­romszáz méteres szakaszon — befejezték a vízhálózat bővítését, s ezzel tizenhét család ivóvízellátását oldot­ták meg. Százhúszezer fo­rintot költöttek az utak ja­vítására — ehhez a lakosság is hozzájárult, anyagi támo­gatással. összességében 1,1 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek a múlt évben az ádándiak, s mint megtudtuk, az idei felada­toknál szintén számítanak önzetlen segítségükre. Ebben az évben megvaló­sul a községben a 2. számú kereskedelmi egység első üteme — az Árpád utca vé­gén indul az építkezés —, s a 91 ezer forint tanácsi pénz mellett már itt is elkel a társadalmi összefogás. Két­százezer forintot fordítanak a művelődési ház felújításá­ra, ugyanennyit a belterületi utak, járdák karbantartásá­ra. javítására. Tartós hasz­nálatba adják a mar emlí­tett, huszonhat beépíthető lakótelket: ezzel főként he­lyi lakossági igényeket elé­gítenek ki, de építkeznek itt majd dolgozok a Pélpusztai Állami 'Gazdaságból is. akik régi, korszerűtlen lakások­ból kerülnek ily módon jobb körülmények közé. A múlt évben 350 ezer forintért korszerűsítették az ádándi általános Iskola vilá­gítását, az idén hasonló cél­lal 450 ezer forintot költenek a tornateremre. Társadalmi segítségre — összesen egy­millió forint értékben — el­sősorban a tanácsi intézmé­nyeknél sorra kerülő mun­káknál számítanak. zásával: kibontakozás egy­két év múlva várható. Az intézmények vezetői — egy­két esettől eltekintve — tisz­tában vannak személyes fe­lelősségükkel, nem igyekez­nek áthárítani saját felada­taikat a gazdasági szerve­zetre. Nem hiú ábránd te­hát, hogy a szakmai veze­tők hamarosan megtanulnak a gazdasági szakemberek fe­jével gondolkodni — s for­dítva. Ez ugyanis nélkülöz­hetetlen feltétele a gamesz sikeres működésének. Néhány városban és nagy­községben — így Kaposvá­ron és — feltűnő'módon — a Balaton üdülőhelyein, Fo­nyódon, Balatonszentgyör- gyön, Balatonszárszón, Bog- lárlellén alakítottak vagy alakítanak ki ezekben a he­tekben olyan gazdasági-mű­szaki ellátó szervezeteket, melyeknek feladatai közt a kommunális tevékenység irányítása is szerepel, így a településrendezés- és szépí­tés, a szemételtakarítás, a zöldövezetek telepítésének szervezése stb. Az, hogy az ilyen gamesz-ok rendszere­sen ellenőrzik a kommuná­lis céllal működtetett válla­latok számláit, több helyen jelentékeny pénzmegtakarí­táshoz vezetett. Két kísérlet is megkezdődött megyénk­ben január 1-től: Berzencén és Zamárdiban úgynevezett ágazatközi szervezeteket hoztak létre, az oktatási és egészségügyi intézmények gazdálkodásának lebonyolí­tására és összehangolására. A felsorolásból talán vilá­gossá vált, hogy az ilyen tí­pusú „ügyintézésnek” min­denekelőtt a nagyobb közsé­gekben és kisvárosokban van létjogosultsága. Persze, az ötlet nagyobb településekre is alkalmaz­ható. A megyei vezetők sze­rint Kaposvár iskolahálóza­tában is szükség volna az erőknek és az eszközöknek valamiféle, talán a gamesz- hoz hasonló egyesítésére, például oly módon, hogy az egy városnegyedben, egy­máshoz közel működő isko­lák gazdasági ügyeit intézné egy közös szervezet. A tar­talékok feltárása és felhasz­nálása halaszthatatlannak látszik. I,. A. Gyermekfofe!. Kétezer-ötszáz gyermekfotelt készítenek az év első negyedében a Dél-Balatoni Háziipari Szövetkezet fonyódi telepén. Az árut a tőkés piacon értékesítik. Hatékonyabb munka A tabi üzemek és gazdálkodó szervek feladatai A tabi nagyközségi párt- bizottság legutóbbi ülésén a helyi gyáregységek, üzemek és gazdálkodó szervek évi tervének végrehajtását te­kintette át, s javaslatot tett az idei év főbb gazdaságpo­litikai feladatainak megva­lósítására. A nagyközségi pártbizott­ság irányítása .alá tartozó gazdasági egységek közül je­lentősen növelte termelését a kempingcikkgyár, ahol az exportértékesítés meghalad­ta az összes bevétel egyhar- madát. Fokozta termelését a Videoton, az Évisz, az áfész és a tabi tsz is, viszont nem érte el az előző évi szintet a kaptárüzem és a tanács költségvetési üzemé. A be­számoló megállapította: a nagyközség területén nincs veszteségesen működő gaz­dasági egység. A termelő­üzemek közül a legnagyobb nyereséget — főleg az édes­ipari munka bővítésével — a helyi áfész érte el. A Me­zőgép gyáregysége is nyere­séggel zárta már a múlt évet. A dolgozók foglalkoztatá­sát, a létszámgazdálkodást helyi sajátosságok és körül­mények figyelembe vételé­vel oldották meg a tab iák: nőtt a szakemberek száma a Videotonnal, a helyi tsz-nel és az áfész-nál, ám a Mező­gép, a BVG, a kaptárüzem és a téglagyár továbbra is létszámgondokkal küzdött. Tavaly új ösztönzf rendszert vezettek be több gazdasági egységnél, ezt azonban nem fogadták mindenütt kedve­zően a dolgozók. A korábbi évekhez viszonyítva néhány területen enyhültek az anyagellátás gondjai; ez elő­segítette a folyamatos mun­kavégzést, ám végleges meg­oldásról nem beszélhetünk. A kempingcikkgyár, a BVG, az áfész és a tsz új gépek, berendezések munká­ba állításával növelte a munka hatékonyságát, a ter­melékenységet, más egysegek korszerűsítéssel, felújítás­sal javították a munkafel­tételeket. Ehhez egyes ipari üzemekben belső szervezési intézkedései is hozzájárul­tak. Hiányosságként állapí­totta meg a testület: az ipa­ri üzemek között kooperá­ciót, illetve bérmunkakap­csolatot nem sikerült kiala­kítani, megfelelő viszont az aúyagköltség csökkentesére, az energiafelhasználás mér­séklésére és a munkaidő Sikeres vizsgálatok A közelmúltban kétszer is terítékre, került a Nagyatádi Városi és Járási Népi El­lenőrzési Bizottság munkája! Előbb saját fórumon érté­kelték a tavalyi, majd a vá­rosi pártbizottság tárgyalta az elmúlt két évben végzett munkáit. Mind a két helyen megállapították, hogy eleget tettek feladataiknak. Erről beszélgettünk Zsibrek Fe­renccel, a bizottság elnöké­vel. — Két éve tizenöt vizsgá­latot végeztünk, közülük né­gyet közérdekű bejelentés alapján. 209 népi ellenőrünk 66 gazdálkodó egységet föl­keresve 1063 vizsgálati na­pot fordított erre; tavaly ti­zenegy témában kutattunk országos, megyei, illetve he­lyi kezdeményezés alapján. Ebbe a munkába 209 népi ellenőr vett részt. A közérdekű bejelentések­re alapozott vizsgálatok mel­lett szép számmal tettek eleget olyan feladatoknak is, amelyek hozzájárullak az or­szágos , kép kialakításához. Kíváncsiak voltak például arra, hogy hogyan segítik az érintett szervek a népgaz­dasági szempontból fontos háztáji gazdálkodást, miként tartják be a szövetkezetek és a vállalatok a másodál­lásokra vonatkozó szabályo­kat, van-e elegendő kapaci­tás a lakásfelújításhoz és karbantartáshoz, milyen a közellátás, a tömegközleke­dés. Több száz oldalra te­hető a megállapítások soka­sága. Az utóvizsgálatok ta­núsága szerint megtérült a befektetett energia. A ta­pasztalatok összegzése után ugyanis az illetékeseknek el­küldték javaslataikat, s azok többsége meghallgatásra ta­lált. Bizonyíték erre, hogy valamelyest javult a közel­látás, a közlekedés, a gaz­dasági vezetők • igyekeztek kiküszöbölni a szabálytalan­ságokat. — A népi ellenőrök több­ször is találkoztak rendel­lenességekkel. Felelősségre vontak a vétkeseket? — A szabálytalanságok mellett nem lehet és nem szabad szó nélkül elmenni. Minden alkalommal megtet­tük a, szükséges lépéseket, így két éve négy szabály­sértési, két fegyelmi és há­lom büntető eljárást kezde­ményeztünk. Tavaly mind­össze egyszer kellett fegyel­mi ügyben és négyszer sza­bálysértés miatt eljárnunk. — Van-e elég népi ellen­őr? Megfelelnek-e a köve­telményeknek? Miként biz­tosítható az utánpótlás? — Kétszáznegyven népi ellenőrünk van; a létszám évek óta változatlan, csu­pán a résztvevők változnak. Az illetékes gazdasági és társadalmi vezetők segítsé­géved újra és újra megnéz­zük, hogy társadalmi segítő­ink megieleüiek-e a köve­telményednek. Tavaly példá­ul huszonnyolc munkatár­sunknak kellett megköszön­ni a munkáját, helyükbe újak kerültek. Többségük fiatal. A népi ellenőrök jelentős része szakmunkás, a többiek kö­zépiskolát, egyetemet vagy főiskolát végeztek. Az után­pótlással nincs nagy gon­dunk. Kétszáznegyven, népi ellenőrből huszonegyen a NEB megalakulása óta mun­katársaink, harminchat szá­zalékuk azonban az elmúlt öt évben vállalkozott e munkára. A bizottsági és a pártbizottság! értekezleten is kiderült: valamennyien be­csülettel látják el feladatu- kat. — Terveik? — Szeretnénk mind job­ban eleget tenni a népgazda­sági igényeknek, a városi és járási feladatoknak. Ellen­őrzéseink során fokozottabb figyelmet kívánunk fordíta­ni a termelésre és az egyéb tevékenységekre vonatkozó anyag- és energiatakarékos­sági követelmények betarta­tására, az üzemi demokrácia fejlesztésére, kapcsolataink szélesítésére. Ennek szelle­mében az idén a lakásgaz­dálkodással, a járóbeteg el­látással és a társközségek gondjaival, valamint a köz­érdekű bejelentésekkel fog­lalkozunk. N. J. jobb kihasználására hozott: intézkedések végrehajtása. A tsz-ek munkáját érté­kelve szóltak arról is, hogy a tabi gazdaság megszüntet­te a sertéstenyésztést, viszont fejlesztette a juh- és a hús­marhatartást; a kapolyi tsz azonban a sertéstartás fej­lesztése mellett döntöttek. Eredményes volt a székhely község tsz-ének mellék­üzemági tevékenysége: meg­indult és folyamatosan dol­gozik a gumiíutúző-üzem, a lakossági szolgáltatás javítá­sára létesítettek háztartási- és kisgép javító-részleget, s jól tevékenykedett a fafel­dolgozó telep is. A két tsz eredményesen együtt műkö­dött a betakarításban, a si­lózásban és a szántásban. Az áfész továbbra is fő feladatúnak tartotta az alap­ellátás biztosítását. Növelték a kis boltok kezelőinek érde­keltségét, korszerűsítették a berendezéseket; ennek elle­nére voltak átmeneti zava­rok az ellátásban Többször kifogásolták a vásárlók a kenyér- minőségét (főleg a Siófokról szállítódét), ese­tenként kevés volt a hús- és húskészítmény is. Az ipari szolgáltatás to­vábbi bővítését, helyiséghi- ánv akadályozza, az egész­ségügyi ellátás terén pedig a betöltetlen orvosi állások és bölcsődei helyhiány okozott gondot. Az oktatásban ered­ményként könyvelték el az általános iskolai étterem, va­lamint a száz fős óvoda át­adását. A szolgáltatás egyes területein (pl. a gépjármű- javítás, a Patyolat-felvevő­hely korszerűsítése stb.) pénz hiányában nem valósult meg az elképzelés. Eredményes évet zártak viszont a tekin­tetben, hogy több mint száz lakást adtak át Tabon, és fejlődtek a nagyközség köz- művelődési intézményei is. Az év főbb gazdaságpoli­tikai célkitűzései között sze­repel, hogy az iparban, épí­tőiparban javítani kell a partneri kapcsolatokat, fej­leszteni az együttműködést, hasznosítani a helyi kisvál­lalkozásokban rejlő lehetősé­geket, valamint biztosítani a lakásépítés feltételeit. A tsz- ek finomítsák tovább terme­lési szerkezetüket, segítsék a háztáji termelést, fejlesszék a húsmarha (tenyésztést. A közlekedés, kereskedelem és vendéglátás feladatai között elsősorban a személyi és áruszállítás javítása (magán- vállalkozások támogatásával is) mellett az alapvető áru­cikkekkel való folyamatos ellátás, a felvásárlás felté­teleinek biztosítása, a ven­déglátóegység építésének megkezdése, illetve az ide­genforgalom feltételeinek fo­kozatos kialakítása szerepelt. K. J. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents