Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
3áték csak vasárnap Egy fiú éthordóval és bevásárlószatyorral Még nem hallgatott el a esengászó, amikor szinte úgy robban ki az általános iskola ajtaja. Ki ebédelni, ki a játszótérre rohan, ki csak békésen, komótosan hazaíelé indul. Szeretem ezt a kitörést, a fiatal életek feszültségét. szabadságvágyát érzem benne. Szinte önkéntelenül mindennap ebben az időben indulok hazafelé — es már régen föltűnt, hogy a zsibongó gyerekseregből kiválik egy vékony donga jú, táskával, éthordóval Tohanó ötödikes fiú. Nevetni még nem láttam és a toronyházak között mindig hamar eltűnik a szemem elől. v Elhatároztam, egyszer a nyomába szegődöm. Nem messze az iskolától, egy földszintes kis házba vezet első útja, s alig telik bele két perc, már táska nélkül, de két éthordóval indul tovább. Egy kanyar balra, kettő jobbra, aztán végig 1 egyenesen, egészen a vendéglőig, majd ismét vissza a roskadozó földszintes házhoz. Húsz perc múlva ismét az utcán, Léggambparádé Sok szép, színes léggömb van a jókedvű bohóc kezében. Némelyiken minták, némelyiken egy-egy betű van. Próbáljátok meg összerakni .úgy a betűket, hogy egy értelmes, összetett szó alakuljon ki belőlük. (A választ ellenőrizhetitek a 10. oldalon.) immár egyik kezében ismét a táska, másikban a már korábban látott éthordó. Most egy kanyar jobbra, kettő balra, aztán megint végig egyenesen a lakótelep egyik tízemeletes házáig. Talán még föl sem ért — gondolom —, amikor ismét megjelenik a kapuban, kezében ezúttal. szatyor .és pénztárca. a közeli áruházba tart. Lassan négy óra, a többiek talán már uzsonnáznak, megírták a leckét vagy kedvükre kitombolták magukat a téren. Feri, mert így hívják, most jelenik meg a szemetesvödörrel meg a porszívó porzsákjával a kapuban. Megszólítom. — Négyen vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb. Édesanyám beteg, az apukám három műszakban dolgozik. Amióta iskolába járok, segítek otthon. A nagymamámnak is elviszem az ebédet. Sőt szombatonként takarítani is szoktam náluk, mert ők már nem győzik, elég öregek már. Játszani, focizni csak vasárnap van időm, hétközben nincs. — Mit szólnak mindehhez a társaid? — Nem csúfolnak, tudják, hogy nálunk nem úgy van, mint sok helyen, néha még segítenek is. A barátom például eljön velem bevásárolni, sőt a múltkor már ő is kapott feladatot otthonról, így aztán tulajdonképpen szórakozásnak tekintjük az egészet. Amikor az iskolában mesélek az otthoni dolgokról, az osztályfőnökünk mindig azt mondja: vegyetek példát a Feriről, de én ezt nem szeretem, nem akarok én mintagyerek lenni. — A sok házimunka nem megy a tanulás rovására? — Matekból nem vagyok valami jó. de az irodalmat meg a nyelvtant nagyon szeretem. Félévkor 4,5 volt az állagom. Év végére a 4.8-at szeretném elérni. Persze nem tudom, hogy sikerül-e, mert az öcsém most elsős, aztán vele is kell foglalkozni, mert nehezen megy neki a tanulás. — Édesanyád régóta beteg? — Amióta a legkisebb húgom megszületett. A doktor bácsi azt mondta, örüljön, hogy nem romlik az állapota, javulásra nem lehet számítani. — Amikor éthordóval, bevásárló szatyorral a kezedben elmész a játszótér mellett, nem fáj a szíved ? — Talán egy kicsit, de ha arra járok, nekem is odagurítják a labdát és belerúgok egyet-kettőt. A múltkor meg is történt* a baj, luftot rúgtam, aztán hanyatt estem az éthordóval. Az öt adag ebédből alig tudtunk hármat összeszedni. Rendesek voltak a srácok, mert magukra akarták vállalni a dolgot, de én nem engedtem. Üres már a szemetesvödör, kitisztítva a porzsák, mi meg cebegünk, amikor Feri megszólal : — Megyek, mert még nem végeztem mára és a tanulás is vissza van. — Még egy szóra, a keresztnevedet már tudom, de szeretném ha megmondanád .,. — ... Horváth, Horváth Ferenc. K. Zs. Szobajátékok A játék a szabadban az igazi. De előfordul néha, hogy a szoba négy fala közt kell eltölteni az időt. Ilyen esetekre ajánlunk néhány szobajátékot. KALAPTÁNC A játékosok fején kalap (sapka) és így ülnek körben. Középen a játékvezető, akinek a kezében szintén van egy kalap és a háta mögött egy szék. Belekezd egy történetbe, amit el is játszik. Sokszor szerepeljen benne lehetőség arra, hogy a játé* kos leüljön, felálljon, levegye a kalapját, feltegye a kalapját. Amikor ezt teszi, a többieknek éppen az ellenkezőjét kell cselekedniük. Aki eltéveszti, zálogot ad. ÉN — Ö — IGEN — NEM A játékmester m.inden játékoshoz négy kérdést intéz. A gyerekeknek minden kérdésre válaszolni kell egy mondattal. De az első válaszban az ÉN, a . másodikban az Ö, a harmadikban az IGEN, a negyedikben a NEM színak szerepelni kell. Aki a sorrendet eltéveszti, vagy értelmetlen választ ad, kiesik a játékból. NEVETÖCSATA A gyerekek két csoportot alkotnak, és a játékvezetőtől jobb, illetve bal oldalon helyezkednek el. A játékvezető intésére előbb az egyik, majd a másik csoport (1 percig) próbál úgy nevetni, hogy a másik csoportban ülők is nevessenek, de legalább mosolyogjanak. Aki az ellenféltől elneveti magát, átmegy a másik csoportba. Győztes lesz a nagyobb létszámú csoport. Történelmi séták Nincs olyan városunk, amely ne kapcsolódna valahogy történelmünkhöz. Kirándulásainkon tehát úgy szervezzük meg a városnéző sétákat, hogy könnyen rátaláljunk a történelmi nevezetességekre. Régi településeknél mindig az ó- vagy belvárost keressük meg. Az itt sorakozó ódon polgárházak rendszerint a középkor gótikus és reneszánsz hangulatát varázsolják elénk, a templomok és az egykori főúri paloták pedig a barokk építőmesterek kezemunkáját dicsérik. De nem mindegyik ősi városunkban találjuk meg ezt a képet. Szegeden például hiába keresnénk. A régi vár nyomait megtaláljuk a Tisza-parton, de a középkori városrészt nem. Elmosta a Tisza. Ebben a városban mást találunk: Móra Ferenc, Juhász Gyula és József Attila emlékeket. Az épületek között járva ne feledkezzünk meg az emléktáblák elolvasásáról! Így ismerhetjük meg — a látottakat mozaikszerűen összerakva — egy-egy város szülöttjének, hazánk nagy fiainak életét. Kőszegen, Sopronban az egyszerű tábla nagy zeneszerzőnk, Liszt Ferenc ott-tartózkodásának eseményeit örökíti meg. Sétáink során ne csak az épületeket figyeljük, hanem a települések díszítő elemeit, a szobrokat is. A szobrok sokat „mesélhetnek”, mert általában kapcsolatban vannak a környék történelmével. Nem véletlenül állították fel például Esztergom vára alatt Balassi szobrát, hiszen nemcsak megénekelte a végvári vitéziek életét, de ő maga is hős katona volt, Esztergom visszavételének Ze neszerzo Töltsön minden évben egy hónapot az igali termálfürdőben! Lépjen be a most alakuló üdülőszövetkezetbe! A szövetkezeti tagsággal üdülési jogot szerezhet anélkül, hogy tulajdonszerzési korlátozás alá esne. Az üdülőhasználati jog: — örökölhető, — eladható, — ajándékozható, — bérbe adható. Az üdülőegység teljes kényelmet biztosít: ? — korszerűen bútorozott lakosztállyal, — főzési lehetőséggel, — teljes étkező felszereléssel, — komplett fürdőszobával. Az üdülési jog megszerzésének ára: egyszobás üdülőlakrész 60 000 Ft másfél szobás üdülőlakrész 80 000 Ft Az üdülési jog két részletben fizethető ki. Kérjen részletes tájékoztatót: Igali Termál Üdülőszövetkezet szervező bizottságától — "401 Kaposvár, Németh István fasor 7. Tájékoztatót küld és jelentkezést is elfogad még: Cooptourist Utazási Iroda. 7400 Kaposvár, Kossuth L^u. 8. Telefon: 12-038 Cooptourist Utazási Iroda. 8600 Siófok, Fő u. 148. (598.38) < S F , i w » i ;; > ► i ; • ► * * (í ► ► < * j • ^ s s d1 ► ► SQ Q írjátok be az alább felsorolt szavakat az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a két átlóba kerülő betűk egy nagy magyar zeneszerző családi és keresztnevét adják eredményül. Megfejtésül a zeneszerző nevét küldjétek, be. FODROS. KALÁSZ, KÜT- ÁSO. NÖVÉNY, VADLÚD, VÁDOLT. Beküldési határidő: 1982. február 25., csütörtök. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjétek be. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1982. március 3-án, az Otthon és család című összeállításunkban közöljük. •kísérletekor, a falak alatt érte a halálos sebesülés. Győrben, a Piac téren láthatjuk a híres érckakas mását, amely 1598-ban „megszólalt”. Ugyanis, amikor a török elfoglalta a Hardeck és Perlin árulása következtében védtelenül maradt várat, egy érc szélkakast emelt a Dunakapu fölé e jelszóval: akkor lesz Győr újból a magyaroké, ha ez a kakas megszólal. Pálffy Miklós huszárjai egy éjjel meglepték a várat. Petárdával berobbantották a Fehérvári kaput, és visszaszerezték a várost. Történelmi sétáinkon természetes, hogy a múzeumba is ellátogatunk, Egy-egy városban több múzeum is lehet, elsősorban azokat keressük most fel, amelyek a település jellegével ismertetnek meg .bennünket. Sopronban például a Zettl—Langer magángyűjteményt és a Stornó-házat, mert itt kapunk ízelítőt a régi soproni polgárok életéből. Szegeden a Móra Ferenc Múzeumot, Esztergomban a Balassi Múzeumot, a Babits-házat, Salgótarjánban pedig a Bányamúzeumot ajánlom. A városnéző séták minden alkalommal érdekesek, szépek, hasznosak, de mielőtt elindulnánk, jó ha egy kicsit felkészülünk. Ehhez segítséget ad a Panoráma Kiadó: Magyarország írásban és képekben, valamint az Útikönyvek című sorozata. Sz. T. Pont, pent, vesszőcske**, A képen az első osztályos Pisti rajzművészetéből láthattok ízelítőt. Egymás után ugyanazt rajzolta le. Vagy mégsem egészen? Lehet, hogy a második képről néhány apróság lemaradt? Válaszoljatok, melyek ezek? (A válasz helyességét M- lenőrizhetitek a 10. oldalon.) T udod-e... ... hogy holtolajnak nevezik az olajmezők olajának azt a jelentékeny részét, amelyet a kutak nem tudnak felszínre hozni, s lent marad a tároló kőzetben. ... hogy hazánk egyik ritka növénye a Balaton északkeleti partvidékén virágzó tá torján. A Kaspi-tenger partján ma is honos növényt valószínűleg a honfoglaló magyarok hozták magukkal. ... hogy Mexikó nemzeti eledele, a tortilla kukoricából, lisztből és oltott mész- ből készül. A palacsinta- szerű lepényt hússal, zöldséggel, kolbásszal vagy túróval keverik össze. ... hogy a híres parmezán sajt érlelési ideje egy-két év. Ugyanakkor például az ementáli sajté három hónap, a lágy sajtoké tíz nap. . . . hogy egyedül az eszkimók tiltakoztak bizonyos bálnafajok teljes vadászati tilalma ellen. Az ügyben indított per során arra hivatkoztak. hogy a bálnavadászat számukra nem csupán létkérdés, hanem több ezer éves kultúrájuk fennmaradásának egyik alapfeltétele. Gyermekmondókák GÓLYAHÍVOGATÓ Roda, roda gilice, Na popove kladice, Majka ti je rekla I ppgacu pekla. Meni pol, tebi po, Na polici ima so. NAP HÍVOGATÓ Oj sunasce, sunasce, Ogrij meni srdasce, Morém iti do gasce. SZIVÁRVÁNY MONDÓKA Ko ne vidi dundacj, Ne bu jel pogacu! MÓKUSHÍVOGATÓ Oj bukvica, bukvica, Na tebi veverica. Veverica seme jede, A decica na nju glede. Gólya, gólya, giliee, Szállj a pap kéményére! Anyám néked azt mondja. Kisült már a pogácsa. Fele nekem, fele neked, Sót a polcról vedd le! * Hej napocska, napocska, Süssél reám szívesen, Hogy a kertbe mehessek. Aki nem les szivárványt. Nem eszik majd pogácsát! Bükkfa ága, levele, Kicsi mókus bújt bele. A kis mókus makkot eszik. Gyerekek meg lentről lesik. Bödő Kálmáimé EGYEBKE ES ZSELE Egyébke kicsi plüsskutyus volt hatalmas füllel és akkora szemekkel, hogy azokba a világ minden hűsége belefért. Ám gazdája mégis szívfájdalom nélkül kihajította áz ablakon, amikor rá- únt. — Hát ez mi? — vakkan- tott ijedten Zselé, mert a fejére pottyant valami. — Plüsskutya — felelte szomorúan a valami. — A plüsskutyák nem is tudnak repülni — szaglászta körbe Zselé a gyanús kis bátyút. — Én sem tudok. Kidobtak — magyarázta Egyébke. Zselé ezen elgondolkozott, de sok minden nem juthatott eszébe, mert végül csak annyit mondott: — Én Zselé vagyok —, s látva a másik értetlenségét, még hozzáfűzte —, s azért ez a nevem, mert testvéreim közül én vagyok a legpuhább kiskutya. — Engem meg Egyébkének hívnak — mondta udvariasan a másik. — És azért neveztem így el magam, mert senkinek sem kellek. — Foglalkozásod sincs? — kíváncsiskodott Zselé. — Most már nincs — vont vállat Egyébke. — Akkor ráérsz velem játszani! — ujjongott Zselé. — Te tényleg puha vagy! — csodálkozott Egyébke. — Te tényleg fogó vagy! — vakkantott Zselé és elfutott. De a plüsskutyák nem tudnak futni, hát várt egy kicsit, aztán kénytelen volt visszajönni: — Miért nem kergetsz? — kérdezte Egyébkét. — Ühmm ... nincs kedvem — felelte amaz. Be nem vallotta volna, hogy nem tud futni. — Na. gyereeeee — hizel- gett Zselé. És addig-addig, hogy láss csodát: Egyéb ke lépett egyet! — Menj el! — kérte akkor a plüsskutya, mert nagyon szeretett volna egyedül maradni az örömével, és kipróbálni, hogyan lehet futni. — Majd később megkereslek. — De én játszani akarok! — csökönyösködött a másik. .— Hát akkor tudd meg, hogy hazudtam! — kiáltotta Egyébke. — Igenis van foglalkozásom, és nem érek rá, mert én vagyok a főharagu- dós, és éppenséggel rád haragszom ! — Ejha — mondta Zselé. — És nem nehéz ez a nagy haragudás? — Nem — vágta rá kurtán a másik. — Na, de akkor most döntsd el, hogy igazándiból haragszol-e, mert ha igen, akkor nekem el Jfeii ám mennem! — Épp ezt akarom — ke- gyetlenkedett Egyébke. így hát. Zselé elindult. Visszavisszanézett, de hogy amaz nem intett, hát eltűnt végül. Az ám! De nem is tudott moccanni se attól kezdve a plüsskutya! A fülei nagy szomorúan egészen lekonyultak, s bizony kiabált volna már: — Zselé! Zselé, segíts! — de egy hang se jött ki a torkán. — Haragszol még? — kérdezte másnap Zselé, és úgy tett, mintha véletlenül járt volna éppen arra.- — A — formálta nagyne- hezen a szavakat Egyébke — Annyit futottam tegnap, hogy a szél egészen kifújta belőlem a haragudást. S ha attól kezdve hancú- rozott valahol a két kutya- kölyok és egyiknek nagy szeméből a hűség majd kicsordult, a másik meg puha volt, mint a hó, Egyébke és Zselé volt az, akiknek a farka mindig az ég fele mutat. SOMOGYI NÉPLAP Í97 \ gyermekeknek.
