Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Mérői tmkmppm ifggf rnsgy Buborék a vízben Hosszú evek óta csak el­vétve látok szódásüveget a kisebb boltokban. Emlék­szem. annak idején nagy­anyám milyen nehezen vált meg tőle. A modernebb, praktikusabb szerkezet végül meghódította az embereket, s a háztartásokból eltűnt a vastag falú, súlyos szódás­üveg. Pedig igazuk vdn az öregeknek: a régi szóda jobb volt, mint a mostani. szí ion­ban készülő, gyakran bubo­rék tálán víz. A borospincében a szőlő­hegyek nedűjét, a szeszfőz­dében torokkaparó pálinkát kínálnak a látogatónak: ne­künk friss, pezsgő szódát spricceltek poharunkba. A tabi Miholics házaspár por­táján húsz éve hirdeti a táb­la, hogy itt szikvízgyártó üzem működik. Az idegen­nek megfogja a képzeletét, kíváncsi lesz, vajon hogy ke­rül buborék a vízbe. Miholicb Mihályné szíve­sen megmutatja: a gép elég egyszerű, ám a munka an­nál nehezebb. Megemelem az üres üvegekkel teli lá­dát, de gyorsan be is feje­zem a mutatványt — ehhez nagyobb erő kell. Pedig a 66 éves asszony húsz éve naponta többször is meg­emeli. A láda megtöltve negyven kiló. Megkétszereződött az er­dei melléktermékek — az erdők-mezők gyümölcseiből készített szörpök, gyümölcs­levek, gyógynövények, gom­bák és más magas biológiai értékű áruk — előállítása az elmúlt öt évben. Kétszeresé­re nőtt az erdei ..áru” kivi­tele is az eredményes mű­szaki fejlesztés nyomán. A felvásárlást korszerűsítették. Mintegy 22 millió forint költséggel új raktárhálózatot építettek ki, és bővítették a szállítójármű-parkot. Az üze­mi rekonstrukció során Mis­kolc belvárosából Nyéklád- házára telepítették ki a gyü­mölcspréseket és más lé­gyártó berendezéseket. A Piros arcú, mosotygós, ala­csony. telt asszony Miholics- né. Látszik, hogy emberek­hez szokott, hamar hangot talál az idegennel. U.ijai. mintha mindig markolni akarnának, meggörbültek, pirosak és dagadtak. — A hideg víztől lett, ilyen, de hát nem ez az egyetlen sérülés, ami a szó­dagyártástól van. Jó pá>r üveg robbant már munka közben! Ezért kell használni az arcvédő rácsot Több mint negyven éve­költöztek Kalocsáról Tabra, s azóta kudarcok és állan­dó újrakezdések váltották egymást. Mindig volt azon­ban új ötlet mindig friss volt a vállalkozókedv. Hiá­ba keresném hangjukban a keserűséget a szomorúsá­váci üdítőital-üzemben nagy teljesítményű gépeket sze­reltek fel, ezeket két mű­szakban járatják. Badacsonytomajon a Pepsi- Cola üzem gépeit új, nagy teljesítményű berendezések­re cserélték ki. Az üzem területén pincészetet is ki­alakítottak, ahol korszerű körülmények között tárolják az italok alapanyagait. A csörögi telepen 100 va- gonos pincészetet építettek; a Duna-kanyarban összegyűj­tött termékeket tárolják, il­letve kezelik ebben az üzem­ben. Az Erdei Termék Vállalat az idén csaknem 800 vagon szörpöt értékesít. got. a múltat is jó kedvvel elevenítik föl. — Magunk vetettük ,a vá­lyogot. amikor a házat épí­tettük, még ma is abban la­kunk. Először vándor papri­kások voltunk, aztán kocs­mánk, fűszerüzletünk, saját fürdőnk, fűrésztelepünk volt. Az udvarban van egy 52 mé­ter mély artézi kutunk, na­gyon egészséges a vízié, so­kan viszik az orvos tanácsá­ra beteg gyerekeknek. — Hogyan lettek „szódé- sok”? — A szi k v íz -sző v e tk eret helyiséget és dolgozókat ke­resett. Mi bérbe adtuk a mostani üzemet, megvettük a gépet, s megtanultunk szó­dát csinálni, öt év múlva megszűnt a bérlet, s „masze­kok” lettünk. Mihály bácsi hetvenegy éves, már nyugdíjas; azért persze segít a feleségének. Ö a karbantartója a húszas években készült, de még mindig kifogástalanul műkö­dő gépnek, javítja az üve­geket, s emeli a ládákat. — Van még keletje a ha­gyományos szódának? — A nagy ballonokat a környékbeli üzemeknek tölt­jük, de sokan veszik az üve­ges szódát is a községben. Állandóan van munkánk, át­lag havi tízezer liter szódát készítünk, de nyáron, aratás idején jóval többet. Ez az artézi víz különösen jó hozzá. A község másik végén alig több mint egy éve hasonló tábla került az egyik házra. Megjelent a konkurrencia ? Nem. csak a mesterség foly­tatója állt munkába: Miho- licsék fia, A néninek már csak három éve van a nyug­díjig, az ifjabb Miholics ad­dig beletanul, s végképp át­veszi a „stafétabotot”. Izménvi Éva Megkétszereződött az erdei melléktermékek előállítása Gerencsér Miklós A KIÁSOTT Óra; Már nem csak a »sebben hordozzuk, hanem a nagyobb helységek tornyai is el vannak látva órával, s egy helység emelkedésének az mindig biztos hévmérője, ha haszontalan fecsérlések, mú­Orvos: ló élvezet helyett ilyenre ad­ják ki a pénzt. E szép pél­dát sokan követhetnék, s különösen azok, kik mindig azon panaszkodnak, hogy nem tudják: „hányat ütött?” Pineze: Bátran fel merjük nyitni későn-korán, mert nem zöldség, hanem bor van benne. A B. betű alatt leír­tuk Somogy jó és láng bora­it, s hol a hordóknak ilyen lelke van, ott még nem kell lemondani a világról. A kő­hegyi, kéthelyi, tabi, simon- fai stb. pinczék mindig di­cséretére válnak a megyé­nek, melyekben nem egy száz és háromszáz akóson ül a — macska. Piaez: A megyének ter­mékgazdagsága mellett egyik legnagyobb baja, hogy nagy piacza nincsen, hol termé­kein túladhatna. Messze földre kell azokat hurczol- ni, míg megválhat tőlük, ha csak olcsó árért el nem akar­ja pazarolni a kereskedők­nek. Somogynak csak egy nagy piaczot, s a gazdagabb megyék is irigy szemmel fognák nézni emelkedését. Talán segít majd a balaton- parti vasútvortal? Porzó; A nagy hazában szerte ismerik a fekete por­zót, mit a Balaton déli part­jain szednek. Itt kocsival lehet kapni potom árért, s mire a boltba viszik, oly drága lesz, mint a gyöngy. Ilyen 'a magyar ember! A A hány beteg ember, csat^vem annyi orvos, És a kigyógyulás mégis vajmi bajos. Gfaienbengi Arnold (csakugyan így hívják) Kitörvén a lába, miként gyógyították? Két hónapja már, hogy a szobában jajgat, Egyre kámfort eszik, és térdén írogat Pipitér herbaié ott áll egy csészével, S két órában pislant egyet a szemével. Itatós papirost burogattak rája, S szederfalevélből volt neki dunyhája. S ezenkívül: még hogy át ne hüljön szegény, Két nagy forró téglát hordozott a mellén. S midőn ez sem használt, a napba nézették. Heggel, délbe, estve pillehájjal kenték. Hideg czánkanalat tettek homlokára, S régi kétkrajczárost záp- és szemfogára. Hajnalban, mikor a pacsirta is aludt, Megjáratták vele már az egész falut, S a hol egy kis víz volt, jól belemártották, így erősítették lassan a lábikrát. Minden reggel evett hat lat jó kenyeret, Ivott nyolcz font vizet, egy font aludttejet. Délben bodzalevet, spenót és padlutyka, S fűszer-szám nélküli kása vagy galuska. Szegény az ebédjét alig hogy ellátta, Tüstént beledobták égy tízakós kádba. Mosták, pakróczozták, két legény öntözte, És midőn az ész már így sem segíthetett, A vánkosa alá keresztesfüvet. tett; Még ezután egyszer jól megpióczázlák. S «zakálla se ártson, meg is beretválták!! (Sic!) Ónérés az ötnapos munkahétre Több idő jut a művelődésre Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatait értékelte az SZMT elnöksége dr. Egerszegi Lászlónak, a közgazdasági és szociálpoli­tikai osztály vezetőjének szó­beli előterjesztése alapján. Az elnökség — helyesen — nem kívánt általánosíta­ni a kezdeti nehézségek alapján. Az a fontos, hogy csaknem százezer somogyi ötnapos munkahétben dol­gozik február - elseje óta. Nagy többségük számára ez kedvező: javított életkörül­ményeiken, több idő jut a pihenésre, a szórakozásra, s kinelc-kinek igénye szerint a művelődésre. A szakszervezetek részt vettek az ötnapos munkahét előkészítésében. Sok véle­mény, javaslat hangzott el a bizalmi testületek ülésén. Ennek köszönhető, hogy ál­talában helyesen alakították ki az új munkarendeket, mind a kezdés, mind a be­fejezés időpontját illetően. Ahol másként nem megy, ott „meleg váltás” van a műszakok között, mint pél­dául a Kaposvári Ruhagyár­ban. Az ebédidő eléggé eltérő — az egy órától a húsz percig —, s általában nem értik meg ledolgozásának szüksé­gességét. Van olyan terület, ahol valóban gondot okoz az ebédidő kivétele, például a vasúti fordulószolgálatosok­nál (kocsirendezők, váltóke­zelők), itt elsősorban köz­ponti intézkedés alapján le­het változtatni a jelenlegi helyzeten. Egyes helyeken sajátos a munkarend, mint a Csepel kaposvári nagybe­rendezések gyárában. Na­ponta nyolc órát dolgoznak kéthetenként, csütörtökön pedig tizenkettőt, ez jogi szempontból nem kifogásol­ható, az viszont már igen, hogy az élelmiszer-kiskeres­kedelmi üzletekben — egyes helyeken — tizenhárom órát dolgoznak. A szakszervezetek vizsgá­lata kiterjedt arra is, hogy milyen az ötnapos munka­hét hatása a termelésre, de még túl kevés volt az idő, hogy pontosan fölmérjék a maga termékeit hányszor vásárolja meg draga pén­zen?! Rak ha jó: Midőn a „Kisfa­ludy” gőzöst teremte a hal­hatatlan Széchényinek láng­esze a Balatonra, ugyanek­kor készítettek néhány nagy rakhajót is, melyek Somogy, Zala és Veszprém termékeit lettek volna szállítandók a Balatonpart különböző pont­jaira. A rakhajók ott hever­tek Füred alatt az iszapban jó darab ideig, nem hogy az ipar és kereskedelem emelé­sére felkeresték volna az il­letők áru- és termékezik- keikkel. A magyar ember még mindig fél a vésztől, s nem meri a hullámokra bíz­ni kincseit, inkább addig döczögő, nyikorgó fatenge­lyes kocsin szállítja, mely minden mértíöldnyi távolság alatt ötször eldől, s ugyan­annyiszor összetörik. A „Kis­faludy” csak maga sétál a Balaton ragyogó tükrén né­hány vendégjével, büszkén, mint a páva, melynek leg­szebb tolláit kitépte a rész- vétlenség . .. Rák: Mind nagy tavunk­ban, mind folyóinkban nagy bőséggel fogdossák. Különö­sen jók a Sió rákjai Séta alatt és Dizományában s Sió-parton, ki nem egyszer látja el a pesti fogadókat. Nagyon szeretjük a rákot; különösen ellakunk vele a jótékony ezélú gy ülésezések előtt, az indítványoknál így könnyű a retirálás. (Folytatjuk.) helyzetet. Mindenképpen fontos azonban, hogy a szak- szervezeti bizottságok fi­gyelemmel kísérjék az új munkarendet technikai, mű­szaki szempontból megalapo­zó elképzelések megvalósulá­sát. A munkaidő kiesését ugyanis tíz és ötvenkét szá­zalék között a normák ren­dezése pótolja. A kereset sehol sem csök­kent, gondot okoz viszont a munkahely betöltése, ahol nagyobb létszám szükséges a mostani feladatok ellátá­sához (egészségügy, keres­kedelem, IKV stb.). Az ötnapos munkahét be­vezetése után elsősorban két területen volt feszültség: a közlekedésben és a keres­kedelemben. A tél is nehéz­ségeket okozott a buszközle­kedésben vagy a menetren­dek esetleges pontatlansága, s ez elégedetlenséget váltott ki. A Volán 13. sz. Vállalata azóta már módosított a me­netrenden. Most az a fontos, hogy rugalmas magatartás­sal ezután is szüntessék meg a gondokat. A kereskedelem (különö­sen Kaposváron) az első szombaton vizsgázott rosz- szul. A kezdeti hibákat az okozta, hogy az állami vál­bereknek eszükbe ez a lehetőség, mert az év eleje mindig uborkaszezon a 1 tisztítókban, és ráadásul a nemrég megemelt árak mi­att amúgy is visszaesett a forgalom. Ügy gondolták: nemcsak a kereskedők ad­hatnak árengedményt, ha­nem a Patyolat is kipróbál­hatja ezt a formát. Az ötlet Kávé Istvánnétól, a vegytisztító részlég veze­tőjétől származott. Most így foglalta össíze az eredményt: — Tea-vünk bevált. Tavaly ugyanebben az időszakban a központi vegytisztító üzem nyolcszáz tételt bocsátott ki. Az idén háromezer-három­száz kitisztított holmit küld­tünk vissza megrendelőink­nek. Volt tehát munka, ki­használtuk az eszközöket. S ami „elment” az árenged­ménnyel, az visszajött az ár­bevétel tömegével. S azt i© lalatok és szövetkezetek nem egyeztették össze terveiket, nem készítették föl a nyitva lartó üzleteket a várható na­gyobb forgalomra. a vá­sárlóknak is változtatniuk kell eddigi szokásaikon. Az egészségügyben válto­zatlanul gondot okoz az át­állás, a szabadnap ugyanis nem kapcsolódik a heti pi­henőnaphoz. Szerencsére ed­dig nagyobb fennakadás nem volt a betegek ellátásában. Sokat javít a helyzeten, ha megjönnek az URH-val föl­szerelt ügyeleti gépkocsik s ha a lakosság csak indokolt esetben hívja ki az ügyele­test. Nem volt, egységes a gyer­mekintézmények nvitvatar- tásának fogadtatása. Első­sorban Nagyatádról, Siófok­ról érkeztek jelzések, a ka­posvári gondok megfogalma­zása túl általános volt A tények azonban bizonyítják, hogy egy-két család esetle­ges panasza nem általánosít­ható, hiszen a szombati böl­csődei, óvodai ügyelet mind­össze néhány gyerek felügye­letéről gondoskodik. A szakszervezetek tovább­ra is figyelemmel kísérik az ötnapos munkahét tapaszta­latait. reméljük, hogy így a tava­szi vegytisztítási csúcs az idén kisebb lesz, ront a ko­rábbi években. Borovszky Vilmos igazgató hozzátette: — Ez az akció afféle pró­ba volt. Bebizonyosodott, hogy rugalmas üzletpoliti­kával mi is többre visszük, mintha mozdithatatlamok lennénk. Így hát most már a következő akción kell gon­dolkodnunk. Még nem tud­juk, hogy mikor és mit újí­tunk, de van már néhány ötletünk. Nekünk is hasznos jelentenek az újdonságok, és ügyfeleinknek szántén örö­met okozhatnak. Nemcsak az árengedmény miatt, ha­nem azért is, mert ha egyen­letesebb terhelést kap üze­münk, akkor munkánk mi­nősége is javulhat. S <fb üzemképes vontatható büfékocsi berendezéssel vagy anélkül közületnek vagr magánszemélynek * eladó Ár megegyezés szerint. Megtekinthetők és megvásárolhatók: Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vallalat balatoni igazgatósága, Siófok, Fő u. 212. (Felvilágosítás az áruforgalmi csoportnál.) (86057) U O. Befejeződött Patyolat-akció Ma van a Pa - tyolat árenged­ményes • ak ció já - nak utolsó napja. Egy hónapig tisz­tították ki 20 szá­zaléké© kedvez­ménnyel a téli'ka- bátokat, kosztü­möket, öltönyö­ket, a pokrócokat, az autóvédö- és a bú torh uza tok a t, valamint a sötétí­tő függönyöket. Korábban nem volt divat a pu- cerájokban a ked­vezménye© „vá­sár”, utoljára a hatvanas években fordult elő hason­ló akkor sorsje­gyeket is oszto­gattak. Most azért jutott a szakem-

Next

/
Thumbnails
Contents