Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
FiLMJEQYZET Facsiga kabalája A 7. utóbbi hét néh.r1 filmbemutatójának tanulsága ebben a gyakorlat ni- telesítette népi empíriában fejezhető ki: egy rókáról nem lehet több bőrt lenyúzni. Emlékezzünk csak Gábor Pál Kettévált meny- nyezet című filmjére, mely- lyel a rendező az Angi Vera sikerét akarta megismétel- 6 ni! Csak a főszereplő színésznő rendhagyóan jó alakítása indokolta a témais- métlést. Most Rózsa János új alkotásának, a Kabalának kapcsán mondhatjuk el, hogy minőségében nem azonos a Vasárnapi szülök című kitűnő filmmel. A téma. ha részleteiben, színhelyeiben el is tér: itt is, ott is a rendezetlen családi háttér miatt kallódó, szinte deviánssá váló gyerekek sorsa. Véletlenül sem azt akarom mondani, hogy nem fontos, nem jelzésértékű téma ez! A mélységi megközelítésben van különbség a két Rózsa-film között. A Vasárnapi szülők intézeti lányaiért fáj a fejem. A Kabala testvérpárjáért igazából nem., S nem amiatt nem, mintha helyzetük nem volna kevésbé kétségbeejtő. Napjaink keserű jelenségei a csonka családok, az újjászerveződő kapcsolatok miatt margón kívülre szoruló gyerekek... Óriási, szinte tömegméretekben jelentkező társadalmi gondunkról van szó. Félresik- lott sorsok „gyártásáról”, futószalagszerűen. Elkapkodott párválasztásról. Felelősségünkről az új nemzedékek létkörülményeinek megteremtésében, egyáltalán: a folytatásról! Tipikus alaphelyzetből indul Rózsa János új filmje. Egy felbomlott életközösség tagjai új kapcsolatot, kezdenek. Az apának ítélik a lányt, az anyának a fiút. Az apa majdnem lánykorú fiatal nővel él együtt, az anya egv elfuserált entellektüel- lcl kezd új házasságot, ráadásul már a- szíve alatt a következő gyerek... Ebben az átmeneti (?) káoszban a két elszakított testvér megkeresi egymást, éjjeli menedékhelyeken, alkalmi szállásokon húzzák meg magukat. Egy elégtelen életmód kényszerű rabjaivá válnak. Rózsa és a forgatókönyvíró Kardos István minden jellemző csöveshelyszínre elviszi Kabalát és Facsigái, a két gyereket. A fiú még áruházi betörésben is részt vesz barátjával, akit később — egy barlangi „belső emigráció” áldozataként — holtan láfunk viszont. Facsiga belekóstol- az intézeti életbe is. hogy aztán serdülőkoron épp csak túljutott nővérével együtt megkezdje a hétköznapi kalandokkal túlzsúfolt csöveséletet. S ez a szó — túlzsúfolt — jellemző Rózsa filmjére. Ellátogatunk hőseinkkel a za- ciba. a zsibire — nemzetközi cserekereskedelem zajlik itt magánméretekben —, munkásszállásra, kőcéráj- munkahelyre, bolgárkertészetbe, kiszuperált vagonba, ahol a parkánoló galeritagok meghúzzák magukat, kolléganő temető melletti viskójába, melybe törve- zúzva érkezik „haza” az éppen kiszabadult gonosztevő stb. Azt mondtuk: ellátogatunk hőseinkkel ezekre a színhelyekre. És ez a szóhasználat sem véletlen. Valahogy kívül maradunk, szemlélők vagyunk, nem szenvedők. Talán mert Kabaláékat is csak érintik az események; nem vesznek részt .bennük, ki-be sétálnak mások életében, és a magukét sem élik azzal a fájdalmasan valódi hitelességgel, ahogy a- Vasárnapi szülők szerencsétlen lányai... Rózsa Jánosnak nem sikerült mélységében ábrázolnia ezt a kétségkívül meglevő, sejt- osztódással szaporodó világot. Pedig felmondja a leckét, jellemző helyszíneket, figurákat állítva a néző elé Csakhogy a sok klisé még nem jele .1 min:: - get, a film hitelét talán co- pen egy, a „jellemzők öil” eltérő motívum teremthetné meg. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy Rózsa új munkája ne lenne nézhető. élvezhető film! Csak az a többlet hiányzik belőle, ami jelentőssé tehetne. Amitől az volt a Vasárnapi szülök. A Kabalának is van humora — igaz. csak a film feléig —, vannak jellegzetesen nagyszerű pillanatai (Petőfi sorának ötletszerű megváltoztatása egy iskolai szavaló versenyen, .tranzakció a „tangón”, cicacsendélet Facsiga barátjának lakásában stb.). az operatőri munka sem alacsonj'abb . színvonalú. mint Ragályi Elemér más 'filmjeiben. Mégis hiányérzet marad bennünk. A Kabalát alakító Nyakó Juli mellett tehetségesnek láttuk Jakab Zolit is, aki Facsigát játssza. Koltai Róbert remek epizódfigurája — ő a szemüveges, kisszerű enteilektüell —. Esztergályos Cecília örökké-sírós arcával, Garas Dezső hervadt apafigurája is jó. Szívesen ismertük föl a Csík,y Gergely Színház néhány tagját egy- egy figurában: Lukács Csillát, Nagy Marit, Krum Adá- mot. Két remek pécsi színészt, Falüdy Lászlót és Paál Lászlót. A Stúdió K tagjait, Gaál Erzsit, Székely I B. Miklóst., Fazekas Istvánt. A Néptanítókban és A mérkőzésben megismert Gép Károlyt. De kívül maradtunk a filmen. L. L. NEVELÉSRŐL Á Jó szokások kialakítása Mindannyian ismerjük gyermekeink, családunk tagjai, de saját magunk jó szokásait is. És persze a rosszakat: a holmik széthagyását, a fölkelés utáni azonnal rágyújtást, a reggelizes nélküli munkába indulást, és így tovább. Érdemes szemügyre venni a szokások kialakulásának folyamatát. Például hogyan alakul ki az a nagyon egyszerű és fontos egészségügyi jó szokás, amely a naponként reggel és este elvégzendő fogmosásra késztet bennünket? A gyermekek az iskolában vagy a szülőtől megtanulják a módját, előbb elmagyarázzák nekik, bemutatják helyes elvégzését, s utána elvégeztetik velük, és ellenőrzik. Amelyik szülő ezt következefiesen megteszi, annak g gyermeke mind ügyesebben. jobban végzi el a feladatokat. S végül már nem is kell rá figyelmeztetni, mert a belső késztetés érvényesül nála. Azaz: szokásává válik. A neveléssel foglalkozó tudósok szerint a különböző jó szokások kialakítása mellett fáradoznunk kell a gyermek helyes szokásrendszerének kiépítésén. Szóljunk egy példával ennek a menetéről! A munkába járó felnőtt, az iskolás gyermek reggel ébresztőórára vagy édesanyai szóra ébred. Utána elvégzi a teendőket, a mosakodást, a tisztálkodást. A tempós öltözA Népszínház bábegyüttese Veszprémben mutatja be Erich Kästner—Malgot István „Az emberek" című vidám mesejátékát, Farkas Mária, Koltai Judit, Woliner Judit, Tóth Erzsébet, Folláth Tamás, Geltz Péter és Jártás István szereplésével. Rendezte: Malgot István. (MTI-fotó—Ruzsonyi Gábor felv.—KS) Gerencsér Miklós A KIÁSOTT ms Félelem: A haláltól rettenetesen félünk, nem is csuda „nincs ott bor és szép leány”. Félünk agglegények maradni, ki ápol majd a köszvényes bajokban? Házasodni még jobban félünk; csúnyát elvenni senki sem akar, a szépnek meg mindig meg van az agiója a szerelem börzéjén, mint a jó iránynak, ha van családi áború, ha nincs! Félünk, hogy a karádi kincskereső inkább a földbe ás kincset, s nem a földből. Igen' szép de szánandó betegség! még eddig csak . annyira sem mehetett, hogy a Múzeumnak egy tői ökcsontot küldött volna. Félünk, hogy a Balaton-parti vasútvonal töltése, mely metszett gyeppel van arczul csapdosva, ha a Balatonnak olyan kedve kerekednék, mint 1851-ben, , midőn hullámai keresztül törtek a postaúton. — nem fogja kiáltani a csatát. A szántódi kikötő erps , íonyásból és termökőből van. mégis hányszor elnyalják a hullámok. Adja Isten, hogy rossz jóslók legyünk! — Ennyi félelem közt magam is félni kezdek, hogy mór a sok félelmet ön is megunta szerkesztő barátom' Gép: Már írtuk volt, hogy nagyobb gazdaságainkban erősen dolgoznak a gépek; tán ennek tulajdonítható, hogy a gépiesség magunkra is elragadt! Sok udvaroncz, széptevő, napilovag valódi gép a tisztelet, udvarlás, széptevés és szerelmi vallomásokban. A locomotivot — a szívet — kőszén és fa helyett, szerelemmel és érdekkel fűtik. Gelencsér: Bő számmal, s a jó agyagedényeket még is palotai és veszprémi mesterektől vesszük, pedig Somogynak is van elég agyagja és fája. Már most azt nem tudjuk, hogy csakugyan az agyag rossz-e, vagy a gelencsér? Gesztenye: Terem elég; vannak nagy gesztenyések, s ha szűk volna a termés, ellát bennünket Zala megye. A gesztenyét szeretjük enni, de a — parázsból kikaparni ritkán. Gúla: Ki ne hallotta volna hírben Somogy gyönyörű harangos gúláit? melyek a puszták hegyhátát és sík legelőit ellepik. A gazdag megye a milyen büszke lehet nemes juhaira, épen olyan érdemben illeti a dicséret szép szarvas marháit. Guláshús: Halászleveséről és guláshusáról régen híres volt már a megye, jobban és ízletesebben ritka helyen készítik. Azonban nem olyan guláshúst értünk, milyet egy német . rógor írt le legközelebb Magyarhonban tett utazása után földiéi számára: hogy a magyarguláshús azért guláshús, mert guló- sok készítik, éspedig csikóhúsból ... . Göbe: Hogy ez állatok jól hízva — Somogy gazdag ku- koricza terméséhez illőleg — szállítatnak ki a megyéből, szólhat erről leginkább Győr és Soprony. Gyanú: Koránt sem lehet csudáim, hogy gyangkodók vagyunk, midőn ritkán van éjszaka, hogy néhány kövér sertvést, tehenet vag^’ jár- mas marhát ki ne ugranta- nának óllainkból úgy alat- tomban. Gyökér: Legtöbbet vesződnek vele azok, kik az irtásnak ekét fordítanak, hogy a lombok tanyáján búzakalászok nőjenek. Van nekünk lelkűnkben egy óriás fa — az irigység, ki ennek gyökereit alá ássa, az bátran neki állhat Amerika őserdeinek. Hajnal: Majd ha a zseli- czi bányák, melyekben munkásaink most is szorgalommal és erőfeszítéssel dolgoznak, valódi, érett követ adnak, s utaink készítésére nem kerül egy köböl kő 78 ft. ausztr. értékbe, Zala- megyéből szállítva. Majd ha a Balaton déli vonalán elnyúló berek és nádasok búzatermő földdé, kaszálóvá 'válnak. Majd ha a gőzkatlanok közel hozzák Pestet, Kanizsát, akkor mondhatjuk csak el, hogy Somogy hajnala felhasadt. (Folytatjuk.) ködés után reggelizik, fogat es kezet mos. Veszi a már előző este előkészített holmit, táskáját, s indul a munkába, az iskolába. Ha ezek a részcselekvések nap nap után ilyen sorrendben, kihagyás nélkül végbemennek, kialakul a beidegződés. Szinte magától megy aztán, hiszen nem kell külön-kúlön gondolkodni az egyes lépéseken; kialakul a cselekvéssor elvégzésének szilárd menete (az úgynevezett dinamikus sztereotípia), s ez megkönnyíti a szükséges feladatok elvégzését. A szokásokhoz, szokásrend- szerekhez a tudatos kialakítás vezet. Ehhez szükséges a családi nevelésben a határozott, következetes és kihagyás nélküli gyakoroltatás. Bármilyen szokásról van is szó. A lényeg az, hogy a gyermek szülői kérésre, magyarázatra megfelelően elvégezze a cselekvést. Ezt a határozottságot, következetességet azonban nem mindig tudjuk biztosítani a családi nevelésben. Nem ritkán az iskolai nevelésben, sem, mert olykor belefáradunk az állandó követelésbe és serkentésbe. Gyakran elfeledkezünk a már kialakult jó szokásokról is, és csak hirtelen támadt követeléssel akarjuk újra érvényesíteni, arra hivatkozva, hogy ezt már régebben megmondtuk, így és így kell csinálni... Pedig nem lehet a szokás kialakítását és megmaradását úgy elképzelni, hogy az esetek többségében megköveteljük a cselekvés elvégzését, de „a kivétel erősíti a szabályt” jelszóval egyszer-egyszer megengedjük a kihagyást. A szokások fejlesztésében nagyon fontos út az ulánza- sos tanulás. A jó példa szükséges a szülői, a pedagógiai magatartásban, az erkölcsi és esztétikai és munkaszokásokban egyaránt. Olykor gondot okoz a családi és az iskolai nevelésben mutatkozó ellentét. Ugyanis bármilyen szokás — egészségügyi, kulturált étkezési, viselkedési és a többi — csak akkor tud megszilárdulni, ha a napi tréning megvalósul. Ha a tanuló nemcsak el tudja mondani, mit kell tennie étkezés előtt és után,’ hanem külön felszólítás nélkül meg is teszi. Ha ez sokszor megvalósul nála, akkor később „nem is tud” leülni nélküle. A különböző szokások kialakításában kétségtelenül szerepet játszanak objektív feltételek is — családban, iskolában egyaránt. Bizonyos egészségügyi, kulturális szokások kialakításához a tárgyi feltételek elengedhetetlenek, Így a folyóvízen kívül a tiszta külön törülköző, a fogmosópohár, a fogkefe, a kés és a villa a kanál mellé, a könyv, az újság, és így tovább ... A jó szokások kialakításának hangsúlyozásával pedig szeretném arra biztatni a szülőket és nevelőket, hogy fordítsanak több gondot erre a feladatra. Nem egyedül üdvözítő mozzanata ez a nevelésnek, ám fontos része: eredményesebbé teszi a gyermek munkáját, tanulását, megkönnyíti életüket, és a felnőttek életét is. Dr. Szeléndi Gábor ■ i Ötezer este a Metropolitanban Képzőművészeti és zenei könyvújdonságok Két könyvkiadó idei terveiről kaptunk tájékoztatást: huszonkét kötet kiadását tervezi a Képzőművészeti Alap, negyvennél többet a Zeneműkiadó. Változatlan utánnyomásban újra megjelent P. Bres- tyánszky Ilona monográfiája Kovács Margitról, a sikeres pályát befutó keramikusról. Ybl Ervin Lotz Károlyról szóló művének tanulmánya átdolgozva lát ismét napvilágot, bővítve, gazdagabban illusztrálva Wilhelmb Gizella könyve Than Mórról. A Mai magyar művészet első sorozatában képzőművészeti életünk középgenerációjának jeles képviselőit bemutatja a kiadó, a második kötetcsoportban két fiatalról olvashatunk: Bak Imréről és Bajkó Anikóról. Az én múzeumom sorozatban a németalföldi táblaképekről Urbach Zsuzsa, ta Szépművészeti Múzeumban őrzött spanyol képekről Barkóczi István ír. Újdonságnak számít Szilágyi Gábor kötete, amely a fotóművészet történetében kalauzolja olvasóit. Szintén hasznos munka Császár László szerkesztésében a Műemlékvédelem Magyar- országon című kötet. Az ünnepi könyvhétre tervezi a kiadó Tusnádi Attila monográfiájának megjelentetését — ez Kiss István Kossuth-díjas szobrászművészről szól, Pereházy Károly könyve pedig a budapesti régi Belvárosról. A téli könyvvásárra szánja a kiadó Andrea Palladio Négy könyv az építészetről című klasszikus értékű művét. Bakó Zsuzsa albumát Székely Bertalanról, a gyerekeknek ajánl j_uk Végvári Lajos könyvét, a Tudod-e mi a művészet? címűt. Bővebben válogathatnak a zene iránt érdeklődők a könyvújdonságokból. Ezeregyszáz Kodáty-le vél megjelentetését vállalta a kiadó a művész születésnapjára. A páratlan értékű forráspublikáció a zene- es müvelödéstörténetlel foglalkozóknak érdekes olvasmánya lesz. A Cantata profana a Psalmus Hungaricús és a Kékszakállú herceg vára című kiadványhoz hasonló reprezentatív kivitelben lát napvilágot Kodály Háry Jánosának szövegkönyve kottapéldákkal, Kass János illusztrációival és a mü történetét ismertető tanulmánnyal. Az évfordulóin megjelenik Kodály Zoltán élete képekben és Breuer János Kpdály-kalauza. ■ A memoárirodalomból: Sir Rudolf Bing huszonkét évig volt a New York-i Metropolitan Opera igazgatója. ötezer este a Metropo- litanban címmel megírta visszaemlékezéseit^ fölidézve többek között Maria Callas, Renata Tébaldi, Széli György, Karajan, Marc Chagall — a festő — alakját. Simándi József Bánk bán elmondja címmel négy évtizedes művészi pályafutását írja meg visszaemlékezésében. Az ismeretterjesztő zenei könyvújdonságok sorából való: Sztravinszkaj'a Stra- vinszkyról szóló, Rajeczky Benjamin Mi a gregorián? című műve. Nagy sikerű könyvek új kiadásban: Yehudi Menuhin — Cirtis W. Davis műve Az ember zenéje, Darvas Gábor Zenei zseblexikona, Gonda Jánostól Mi a jazz?, Lányi Ágoston Néptáncolvasókönyve. A könnyűzenei könyvújdonságok iránt érdeklődőknek ajánljuk Koltay Gábor könyvét a Bentcó dixieland bondről, a Rockévkönyvet, Tardos Péter Rocklexikonát, Ungvári Tamás Beatles-bibliáját. H. B. öOMOGYl NÉPLAP'
