Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

• • Otmilliárd fejlesztésre ösztönző összefogás Újítók a cérnagyárban A KSH Somogy Beruházások 1981-ben a megye szocia­lista gazdálkodó szervei mintegy otmilliárd forintot fordítottak — főleg kisebb értékű, gyorsan megtérülő és a kedvezőbb termelési szerkezet kialakítását előse­gítő — beruházásokra. Ezen belül az állami kifizetések elmaradtak az egy évvel korábbitól, a vállalatiak vi­szont — elsősorban a saját fejlesztési forrásokból — bővültek. Az építőiparban, valamint a mezőgazdaság­ban, az erdő- és vízgazdál­kodásban volt nagyobb mérvű a fejlesztés. A ter­melőszövetkezetek pénz­ügyi kifizetései — főleg, az állattartó telepek rekonst­rukciója miatt — ötödével haladták meg az előző évit. Az anyagi-műszaki össze­tételt tekintve csökkent az építési és nőtt a gépi beru­házások aránya. A múlt év­ben a fontosabbak közül egy új beruházást kezdtek meg és hármat fejeztek be. Az év végén 21 fontosabb be­ruházás volt folyamatban, ezekre / teljes költségvetési értékük 61 százalékának megfelelő összeget használ­tak föl december 31-ig. Ipar Az ipari termelés techni­kai-műszaki föltételei 1981- ben szerényebben javultak, mint a korábbi években. A megye szocialista iparának termelése tavaly az országos­sal szinte azonosan, majd­nem három százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A termelés legjobban — öt százalékkal — a nehézipar­ban nőtt. Ezen belül a gép­ipar termelése csaknem egy- tizedével emelkedett. A könnyűipar termelése az egész iparéhoz hasonlóan változott, egységenként azonban erősen eltérő volt: a nagyobbak termelése csök­kent, míg a szövetkezeteké és a kisebb telepeké nőtt. Az élelmiszeripar terme­lésbővülése alig érte el a két százalékot. Alapanyag­ellátási és száHítási gondok miatt mérséklődött a kon­zervipar és a gabonaipar termelése, a húsiparé jelen­tősen bővült. Az ágazatonként eltérő termelésváltozás a fontosabb gyártmányok előállításában is érzékelhető. A nehézipa­ri kis- és nagyfeszültségű villamos készülékek terme­lése egytizedével nőtt. A könnyűipari termékek közül a kárpitozott fekvőbútorok­ból 21, fiúnadrágból 15, munka- és védőruházatból 13 százalékkal készítettek többet az előző évinél. Az iparilag feldolgozott élelmi­szerek közül a húskonzerv termelése jelentősen nőtt, míg a gyümölcs- és főzelék- konzervé csökkent. A takar­mánykeverékek mennyisége — a kereslet mérséklődése miatt — háromnegyedére esett vissza. A kaposvári iparvállalatok és szövetkezetek értékesíté­se 1981-ben kilencmilliárd forint volt, ez folyó áron számítva 10, változatlan áron pedig hat százalékkal haladta meg az előző évit. A változatlan áras értékesí­tés összetétele kedvezően alakult: a nagy- és kiske­reskedelmi célú kétszázaik­kal alatta maradt az 1980. évinek, a külkereskedelmi célú 17 százalékkal nőtt, az egyéb belföldi és beruházási célú együttesen négy száza­lékkal emelkedett. A szocialista iparban ta­valy 33 200 dolgozót foglal­koztattak: ez 1040 személyes csökkenést jelent. 1981-ben minden ipari ágazatra jel­lemzővé vált a létszámcsök­kenés. Legkevésbé a legtöbb foglalkoztatottat alkalma­zó nehéziparban mérséklő­dött a létszám. A könnj ű- iparbaa több éve jellemző megyei Igazgatóságának jelentése az 1981. évről a csökkenés. Az élelmiszer- ipar 1980. évi létszámbővü­lését 1981-ben csökkenés kö­vette. A megye iparában 1981- ben a munka termelékeny­sége hat százalékkal nőtt; a termelés bővülése teljes egészében a termelékenyseg emelkedéséből szárma­zott. Építőipar 1981-ben a kaposvári épí­tőiparban a termelőeszközök állománya tovább nőtt, a munkaerő csökkent. Évi épí­tési-szerelési munkáinak folyóáras értéke 3,4 milliárd forint volt. Ezzel összegsze­rűen teljesítette az éves ter­melési előirányzatot. A ter­melés volumenét tekintve az 1980. évhez képest csupán egyszázalékos volt a vissza­esés. A magasépítő iparnak három százalékkal kevesebb, a mélyépítő iparnak egy százalékkal több volt a ter­melése az egy évvel koráb­binál. Kedvező jelenség hogy a befejezett fővállalkozói termelésből a felújítási-kar­bantartási munkák részará­nya nőtt: az állami vállala­toknál elérte a hét százalé­kot, a szövetkezeti szerve­zetek munkáinak arányában pedig egyharmadra emelke­dett. Az építési kereslet-kínálat továbbra sincs összhangban. A tavalyi építési-szerelési munkák nyolc százalékát ki­tevő elutasított építési igé­nyek 266 milliós értéke jó­val meghaladta az előző évit. Az építőiparban 400-zal — három százalékkal — keve­sebben dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A magasépítő iparban öt százalékkal fo­gyott a létszám, elsősorban a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kilenc­százalékos létszámcsökke­néséből adódóan. A mély- építőipar létszáma csak egy százalékkal csökkent. Az építőipar termelékeny­sége nyolc százalékkal ja­vult. Tavaly a kaposvári építő­szervezetek 1019 lakást ad­tak at, 24 lakással keveseb­bet az előző évinél. A laká­sok közül 608-at a SAEV fejezett be. 170 lakás kivi­telezője a Tanép volt. Mezőgazdaság 1981-ben a megye mező- gazdaságában hasonló nagy­ságú munkaerő állt rendel­kezésre, mint az előző év­ben. A termelőeszközök to­vábbi korszerűsödését az újabb agrotechnikai és agro­kémiai eljárások, a , nagy teljesítményű erő- és mun­kagépek, a talajművelő és betakarítogépek, valamint a termelési rendszerek továb­bi térhódítása segítették elő. A mezőgazdaság termelési szerkezete lényegesen nem változott, említést érdemel azonban a tsz-ek mellék­üzemági tevékenységének további erőteljes fejlődése. A vetésszerkezet némileg módosult, miután búzából 11 és kukoricából 12 százalék­kal csökkent a vetésterület, az ipari növényeké viszont számottevően bővült. A nagyüzemek cukorrépából 23, napraforgóból 18 száza­lékkal vetettek többet, mint egy évvel korábban, A bur­gonya és zöldségfélék terü­lete kismértékben csökkent. A takarmányalapot megha­tározó lucerna, vöröshere és a silókukorica területe kis­sé növekedett. A nagyüzemi növényter­melés terméseredményei a kalászosok kedvezőtlen hozamai ellenére a terve­zettnek megfelelően alakul­tak. Búzából csaknem 30 százalékkal kevesebb ter­mett az előző évinél, ami­kor kiemelkedően jó volt a termés, kukoricából viszont az előző évinél kisebb terü­leten csaknem 8000 tonná­val több termett, s hektá­ronként 14 százalékkal ja­vult a terméshozam. 47 szá­zalékkal több burgonya és 17 százalékkal nagyobb te­rületen 11 ezer tonnával több napraforgó termett. Si­lókukoricából 15 százalék-., kai több. 340 ezer tonna volt a termés. A szarvasmarha-állomány a korábbi éveket meghala­dóan nőtt. Év végén csak­nem 109 ezer szarvasmar­hát tartottak a megyében, két százalékkal többet az előző évinél. A nagyüzemi gazdaságok állománynöve­kedése ellensúlyozni tudta a kisüzemi állomány to­vábbi (öt Százalék körüli) csökkenését. Év végén 392 ezer sertést vettek számba, öt százalék­kal kevesebbet az előző évi­nél. Különösen szembeötlő a tsz-ek állatállományának mintegy tízszázalékos csök­kenése. A háztáji és kisegí­tő gazdaságok sertésállo­mánya nyolc százalékkal — a korábbi évinél is nagyobb arányban — csökkent. A mezőgazdasági termék­értékesítés másfél százalék­kal élmaradt az előző évi­től, de csaknem hat száza­lékkal több az 1979. évinél. Zöldségfélékből tíz százalék­kal kevesebbet, gyümölcsfé­lékből — a felvásárlási gon­dok ellenére — 17 százalék­kal többet értékesítettek. Az állatok és állati termékek felvásárlása az előző évi szinten maradt, ezen belül vágómarhából kilenc, vágó­sertésből egy százalékkal visszaesett, tejből hét és to­jásból kilenc százalékkal nőtt az eladás. (Folytatjuk.) — Mennyiben érdekeltek az emberek az esetenként rendszertelenül, változó Műtrágya-kirakodás kisvállalkozásban Nyolc tsz Január óta dolgozik a ba­léi tennelőszövetkezet mű­trágya-kirakodó brigádja a helybeli vasútállomáson. Nyolc szövetkezet számára végzik ezt a munkát, az öm­lesztett műtrágya átvételét, kirakását gép segítségével. — Hogyan született a tár­sulás gondolata? — Egy egész csokorra való tsz van ezen a vonalon, amely amúgy is itt veszi át a mű­trágyát a batéi vasútállomá­son — mondta Körmendi Ot­tó, a batéi tsz elnöke. — Ez adta az ötletet, hogy a nyolc szövetkezet az Agrokerrel közösen egyszerű gazdasági együttműködést hozzon létre. Kibéreltük a vasúttól a két­ezer négyzetméternyi terüle­tet, és lebetonoztuk. A tár­sulás induló tőkéjét úgy „dobtuk össze”: minden egyes tsz 150 ezer forinttal szállt be, az Agroker pedig egy­millió forinttal. Ezen vásá­roltuk meg a műtrágyakira­kó gépet és a szállítószalagot. A múlt év végére elkészül­tünk, beszereztük a tárgyi feltételek javát — mert akad még tennivaló bőven, a vil­lanyt például eddig még nem sikerült bevezetni, most át­menetileg egy villamos agg­regátorral oldjuk meg az áramszolgáltatást —. es ja­nuártól már togadjuk az árut. Állandó brigádunk ki­rakja a vagonokból a Nagy­berki, Attala, Szentbalázs, Kisgyalán, Gölle, Somogyszil, Igái és Baté részére érkező ömlesztett műtrágyaszállít­mányokat. reket a szállítmányok érke­zési idejéről), a brigád pedig elvállalja a rakodást, megfe­lelő érdekeltségi feltételek mellett. Ez számunkra is biz­tonságot jelent, hiszen ha a gyors munkát fizetik meg, akkor nem mondja senki, hogy „lejárt a munkaidő”. A tervek szerint kirakott má­zsánként meghatározott ősz- szeget adunk a brigádnak, ám ebből levonjuk a kocsiál­láspénzt, hat órán túl. Hogy hány emberrel, hogyan csi­nálják, az már az ő dolguk — nyilván abban lesznek ér­dekeltek, hogy minél kisebb létszámmal végezzék el ugyanazt a munkát, és min­den szállítmányt gyorsan, hat órán belül rakjanak ki a va­gonokból. Gondolnunk kell arra is, hogy „holt- időben” hogyan tudjuk megoldani a brigádtagok foglalkoztatását. Ezzel kapcsolatban most folytatunk tárgyalásokat újabb melléküzemág indítá­sáról : olyan tevékenységet kerestünk, amely nem igényel folyamatos münkát, „ott le­het hagyni”, ha a vasútállo­másra műtrágyaszállítmány érkezik. — Mennyi műtrágyát foga­dott már a brigád? — Mostanáig 890 tonnát. mennyiségben érkező szállít­mányok mielőbbi kirakásá­ban? — Kisvállalkozásba szeret­nénk kiadni ezt a munkát a jelenlegi három-öt emberből álló brigádnak, saját dolgo­zóinknak; éppen most jön­nek hozzánk ezt megtárgyalni a megyei tanácstól és a MÉM szövetkezetpolitikai főosztá­lyától. Mi szervezünk min­dent, ahogy eddig {biztosít­juk a gépeket, a tárgyi fel­tételeket, értesítjük az embe­Az éves tervünk összesen 78Ü0 tonna. Tulajdonképpen még a próbaüzem stádiumá­ban vagyunk — sok a kez­deti nehézség, a villany csak az első negyedév végére lesz meg, gyakori a szállítmányok torlódása (pedig gyors a gép, egy teherautót tizenöt perc alatt meg tud rakni), de a tsz-ek tavaszi műtrágyaszál­lítmányait már fogadnunk kell. — A zsákos műtrágya ki­rakása hogyan történik? — A legény a hátára veszi a zsákot vagy ölben viszi ... Ilyen nehéz fizikai munkára ma már egyre nehezebb em­bert találni. Próbálkoztunk itt is a gépesítéssel, csakhogy ehhez támogatás kellene. Az Agroker és a nyolc tsz hoz­zájárulna örömest, ám ézt csak saját erőből nem tudjuk megcsinálni. Elmentünk a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumhoz — amely tá­mogatást adhatna a szállítás­fejlesztési alapból —, de el­utasító választ kaptunk: a rrii 20 ezer tonnás évi műtrágyá- igényünk nem akkora volu­men, amely megérné a tár­cának a hozzájárulást... Pedig ez a nyolc tsz-en igen sokat segített volna. Arra — jóllehet ez ideális távlati meggondolás volna —, hogy közös tárolót, agrokémiai centrumot is létre hozhat­nánk itt, a mostani gazdasági körülmények között gondolni sem merünk. Mindenesetre átmenetileg nagy eredmény­nek számít az is, hogy az egykori lapátolás helyett spe­ciális géppel rakhatjuk ki a műtrágyát, s mindezt saját erőből oldottuk meg. M. E. SOMOGYI NÉPLAP Jó hír érkezett a nagy­atádi cérnagyárba: ők nyer­ték meg a. Pamutfonó-ipari Vállalat gyárai közül — ta­valyi eredményük alapján — az újítók versenyét. Győri László, az újítási előadó mindehhez bőséges adalék­kal szolgál. Két evvel ez­előtt hatvannyolc, tavaly már hetvenhárom újítást adtak be a dolgozók, s öt­venötöt elfogadtak, félszá­zat máris bevezettek. Az előzetes számítások szerint így 1 380 00Ó forint ered­ményt értek el. Természete­sen az újítók jutalmazása sem maradt el: 8070 forint újítási díjat fizettek ki. Sokan azt gondolnák, az új műszaki megoldásokra leginkább a műszaki szak­emberek törekednek. A nagyatádi cérnagyárban azonban főleg fizikai dol­gozók jelentkeznek egy-egy új ötlettel, korszerűsítési ja­vaslattal. Érthető is, hiszen saját munkájukat teszik egyszerűbbé. — Korábban számtalan cűyan ötletről, újításról hall­hattunk. amely azért ment veszendőbe, mert bár a fi­zikai dolgozók kitalálták, de nem tudták leírni, elmagya­rázni. Önöknél is vannak ilyen esetek ? — Ha a munkahelyeken az üzemvezető és a dolgozók között jó a kapcsolat, az öt­letek nem mehetnek veszen­dőbe. A cérnázó példáját említhetném, ahol mór több újítás is a vezetők és a dol­gozók összefogásával szüle­tett meg. A gépek mellett dolgozó aszonyok kitaláltak valamit, elmondták a főnö­keiknek, s megcsinálták, kö­zösen leírták. — Amikor a beruházások mérsékléséről beszélünk, ar­ról sem szabad megfeled­keznünk. hogy megnő a kü­lönféle ötletek és újítások szerepe. A gazdaságosabb termelést segítheti minden elképzelés, néha a legapróbb is. — Mi sem hagyjuk ve­szendőbe menni a „kis öt­leteket”. Gyakorta rende­zünk ötletnapokat, s az el­képzelésért „zsebből” fize­tünk Mindemellett a lehe­tőségekhez képest irányítjuk is az újítómozgalmat: idő­szakonként pályázatokat hirdetünk, egy-egy terü­letről kérünk hasznosítható megoldásokat. A munkát külön is értékeljük, s a leg­jobbaknak az újítási díjon felül külön jutalmat is adunk... — Mi volt az eddigi leg­jobb újítás? — Tavaly a műszaki kol­légák közreműködésevei el­készítettek egy festőgépet, amit csak nyugata importból tudtunk volna beszerezni, nyolcmillió forintért. A Pamutfonó-ipari Válla­latnál márciusban rendezik meg az újítók tanácskozását, ott lesz ezen Győri László is. — Mit mondana el, ha szót kapna? — A legszívesebben az újítók anyagi és erkölcsi megbecsüléséről szólnék. A legaktívabbakra jobban oda -kellene figyelnünk. Az újí­tóknak van arany-, ezüst-, bronzfokozatú kitüntetése, s hozzá pénzjutalom is járt, két éve azonban ezt meg­szüntették. Joggal kérdezhe­ti bárki, ha az ifjúsági mozgalomban elért sikere­kért járó elismerésekhez bo­rítékot is adnak, miért nem adnak az újítóknak is, el­végre az ő ötleteik alapján a gyár gazdasági eredményei is nőnek. Arról már nem is beszélve, hogy a legaktí­vabb újítók ilyen elismerése további munkára serkent. Nem érthetünk egyet a különböző fokozatok elnye­réséhez megállapított felté­telekkel sem: túl magasra állították a mércét. Az újítási mozgalom szük­ségességét senki nem tagad­hatja. A gondok is sok em­bert foglalkoztatnak. Ezért is várják sokan nagy érdek­lődéssel a vállalati és a má­jusi országos értekezletet, ahol újítómozgalmunk meg­újhodásáról is szó esik. N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents