Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

VILÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ay' v" Ära; 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP, SÖMC 'OVMEC i YEfB1ZQ TTSAG Á i N A K. L A P J A I XXXVIII. évfolyam, 39. szám , 1982. február 16., kedd Havannai üzenet A kubai fővárosban befeje­ződött a X. szakszervezeti világkongresszus. A megfi­gyelők még nyilvánvalóan sokáig elemzik majd a fel­szólalások, véleménynyilvá- nítások gazdag anyagát — van mit tanulmányoznak. Az azonban már most egyértel­mű, hogy ez a földkerekség szervezett dolgozóinak jelen­tős részét és igencsak külön­böző irányzatokat is képvi­selő monstrc-tanácskozás iga­zolta a hozzáfűzött egyete­mes várakozási: a mai bo­nyolult nemzetközi és világ- gazdasági helyzetben azt ke­reste, ami összeköt, ami elő­revihet, kijelölte a hatalmas erőt képviselő szervezett dol­gozók legfontosabb feladatait. A szervezett dolgozók több százmilliós táborának maga­tartása, cselekvési iránya és tettrekészségc nemcsak az egyes államok kormányainak gazdasági-szociális intézke­déseit befolyásolhatja, hanem külpolitikai tevékenységét is. Ezért van az, hogy a szak- szervezeti világkongresszus mindig nagy nemzetközi fi­gyelmet kelt. Napjainkban azonban különleges okok szólnak amellett, hogy ez az érdeklődés a szokásosnál is nagyobbnak bizonyult. Közismert, hogy a tőkés gazdaság elhúzódó recessziós folyamata nem állítható meg a két világrendszer határain és hátrányait — egyéb, zöm­mel amerikai hidegháborús erőfeszítésekkel súlyosbítva — a szocialista országok is érzik. A tőkés világban — beleértve annak leggazda­gabb, vezető országait is — e válságjelek húsbavágóan érintik a szervezett dolgozók tömegeit. Elég arra gondolnunk, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában összesen huszonötmillió (!) embert tartanak nyilván a munka­nélküliek anyagilag és lelki­leg egyaránt gyötrődő sere­gében. Abban az NSZK-ban például, amelyben a minap még vendégmunkások száz­ezrei dolgoztak, sokat ír a sajtó a közel kétmillió (!) magát „feleslegesnek” érző ember kínjairól. Amikor te­hát ma a nyugatnémet szer­vezett dolgozók a számukra félmillió munkahelyet jelen­tő „keleti kapcsolatok” fenn­tartásáért szállnak síkra, egyszerre küzdenek saját el­sődleges érdekeikért és az enyhülés nemzetközi vívmá­nyainak fenntartásáért. A havannai tanácskozáson végig világos volt, hogy a szakszer vegetek világméretű küzdelme valóban dialektikus egységben szolgálja az egyes országok dolgozóinak közvet­len érdekeit, a társadalmi haladást és az enyhülés érté­keinek megóvását. A tenge­rentúli demagógia „emberi jogokról” szóló frázisaival logikailag és politikailag egyaránt szemben áll Leo- nyid Brezsnyev üzenetének az a megállapítása, amely szerint a legfőbb emberi jog: a békés élethez való jog. A másik oldalról, az impe­rializmus oldaláról is igaz az általuk követett célok bizo­nyos egysége: a recesszió árát úgy akarják a saját dolgo­zóikkal megfizettetni, hogy egyszersmind megpróbálja­nak lesújtani a nemzetközi haladás pozícióira. Eugeniusz Mielnicki, a lengyel szak- szervezetek képviselője a kongresszuson emlékeztetett arra, hogyan próbálták bizo­nyos • nyugati, elsősorban amerikai körök a Szolidari­tás szélsőséges erőit a kon­frontáció irányába sodorni. Számukra rendkívül vonzó lehetőség volt, hogy „szak- szervezeti sáncok” mögül próbáljanak káoszt és lehe­tőleg hatalmi krízist terem­teni egy szocialista ország­ban, veszélyeztetve ezzel egyszersmind a világbéke egyik legfontosabb pillérét, az európai egyensúlyt! A Havannában felszólalók egymás után verték vissza ezt a kísérletet, amelynek legfőbb jellemzője a vad szovjetellenesség volt. „A vi­lág munkásai — mondotta beszédében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője •— jól tudják, hogy az októberi for­radalom országa, a világ első munkás-paraszt áilama min­dig a dolgozókat támogat­ta...” A SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke egyebek kö­zött abói is levonta a tanul­ságot, ami egyáltalán lehe­tővé tette azt, hogy Lengyel- országban a szocializmus el­leni faltörő kosként használ­hattak fel egy szakszerveze­tet. „Ha egy szocialista or­szágban — mondotta Gáspár Sándor — a szakszervezet nem komoly társadalmi té­nyező, ha csak arra van kár­hoztatva, hogy kiszolgálja a vezetést, nincs lehetősége a politika alakítására, akkor ott komoly veszélybe kerül a szocializmus.” A nagy havannai üléste­remben kihunyták a fények, elcsendesedtek a helyiségek és a folyosók, de ami történt, ami elhangzott *otl, azt még sokáig pásztázzák a nemzet­közi érdeklődés reflektorai. Békemozgalmi tanácskozás Megálljt a bombának! Megálljt a nukleáris fegy­verkezési versenynek! — ez­zel az elnevezéssel tevé­kenykedik az a holland bé­kemozgalom, amely mind nagyobb tömegeket mozgó­sítva egyik szervezője volt a Nyugat-Európában kibon­takozott nagyarányú hábo­rú ellenes akqiósörozatnak. E mozgalom február 13-án és. 14-én nemzetközi ta- 1 nácskozást rendezett Amszterdamban, hogy meg­vitassák a közvélemény ál­lásfoglalásának, - tiltakozó szavának erősítésében rejlő további lehetőségeket, az ezzel kapcsolatos feladato­kat. Az értekezleten, ame­lyen húsz európai ország és az Egyesült Államok béke- mozgalmának képviselői vettek részt, hazánkat Szta- nyik B. László, az Országos Béketanács elnökhelyettese képviselte. Az amszterdami értekezlet jó alkalmat adott azoknak a tapasztalatoknak az össze­gezésére; amelyeket az euró­pai békeszervezetek szerez­tek az elmúlt hónapokban lezajlott tömeges megmoz­dulások során. A legfonto­sabb : ezek a demonstrációk valóban tömegesek voltak. Miként a nyugat-európai részvevők elmondották, a lakosság különböző rétegei­nek nagyarányú bekapcsoló­dása, a tüntetők gyakran százezres száma nemcsak a kormányokat, hanem masu­kat az akciók szervezőit is meglepte. A tavalyi svájci tiltakozó menet például több embert mozgósított, mint valaha is bármilyen más rendezvény az ország életé­ben. A nyugat-európai köz­vélemény hatással van az Egyesült Államokban élők­re is — hangzott el a ta­nácskozáson —, a meglehe­tősen szervezetlen, szétapró­zott békemózgalom most ak­cióegységet igyekszik terem­teni valamennyi békeszere­tő erő között. A részvevők egyetértettek abban hogy elsősorban két időszakra szükséges össz- pontosíthni a békeszerveze­tek erőfeszítéseit. Immár hagyományosan több ország­ban húsvéti békemeneteket rendeznek. Nagy-Britanniá- ban az ünnep előtti hetet •békehétté nyilvánítják, s ekkor az egész országra le­zajló akciók zajlanak majd. Hatvan erőgép — tehergépkocsi, autóbusz, rakodó­gép — javításán dolgoznak a siófoki November 7. Tsz gép­javító-műhelyében, ezenkívül húsz gépkocsit készítenek föl műszaki vizsgára az év első felében. Új egyetemi szak: technika Üj tanárképző szak indul szeptemberben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem nap­pali tagozatán. Ez évben először lehet jelentkezni Budapesten a matematika- technika, Debrecenben a fi­zika-technika szakpárra. Az új szak — a technika — vi­lágviszonylatban is újdon­ságnak számít; szintetizáló, rendszerszemléletű, a tech­nika humán vonatkozásait is tárgyaló tananyaga máris nemzetközi érdeklődést kel­tett. Az ötéves képzés sorú« a Iráni Küldöttség Budapesten Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Péter János, az Országgyűlés alelnöke és Púja Frigyes külügyminisz­ter fogadta az iráni küldött­séget, amely az iráni forra­dalom győzelmének harma­dik évfordulója alkalmából tartózkodik Budapesten, Ab­bas Duzduzani parlamenti képviselő vezetésével. A magyar-iráni kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei­ről) valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytattak megbeszélése­ket. Az iráni küldöttség ve­zetője tolmácsolta az iráni nép és az Iráni Iszlám Köz­társaság vezetőinek jókíván­ságait, s tájékoztatást adott az iráni helyzetről. Abbas Duzduzani hétfő délután Budapesten — az iráni nagykövetség épületé­ben — találkozott a magyar sajtó képviselőivel; ismer­tette. milyen mélyreható társadalmi, politikai előzmé­nyei voltak az iráni forra­dalomnak, s győzelme után ' milyen erőfeszítéseket kell tennie az ország vezetésé­nek az új társadalmi célok eléréséért, s hogy a töme­gekkel együtt miképpen ve­szik fel a küzdelmet a kül­ső ellenség, az imperializmus erői ellen. A küldöttség ve­zetője a magyarországi megbeszéléseket nagyon jó légkörű, tartalmas találko­zóknak mondta, amelyek során köszönetét tolmácsol­tak az iráni nép forradalmi ügyének támogatásáért. • hallgatók a másik szak anyagán kívül — olyan ál­talános technikai ismeretek és szemlélet birtokába jut­nak, amellyel képesek a je­len és a jövő technikai kör­nyezetét, annak legfonto­sabb törvényeit, rendszereit megérteni és a technika tan­tárgy keretében tanitani. A végzős tanároknak jelentős szerepük lesz a technikai műveltség terjesztésében és fejlesztésében, nem­csak a gimnáziumokban már kötelező technika tan­tárgy tanításában, hanem a társadalmi étet egyéb terü­letein is. A technika oktatását e tanévben kezdték meg a gimnáziumok első és máso­dik osztályaiban; az általá­nos iskolákban már néhány éve azonos címmel szerepel a tantervben e tárgy. Ko­rábban már megkezdődött azoknak a pedagógusoknak a képzése, akik oktatják a gyermekeket. Napjainkban az általános műveltség ismeretköre már nem korlátozódhat a társa­dalmi és a természeti kör­nyezetre; az életünk minden területét át- meg átszövő technikai kultúra használa­tára, a műszaki haladás új meg új vívmányaival való együttélésre is fel kell ké­szíteni a felnövekvő generá­ciókat. A technika tantárgy ok­tatása során néni szakembe­reket akarnak az iskolákban képezni; a cél a személyiség olyan irányú fejlesztése; hogy a mindennapi élet feladata­it és problémáit összefüg­géseikben lássák és oldják meg; egyszóval-: képesek le­gyenek az alkotó gondolko­dásra. Ezt tükrözi a gimná­ziumi tanterv is, hiszen az oktatás során gyakorlati problémákból, egyszerű fel­adatokból kiindulva olyan fogalmakkal ismerkednek meg a tanulók, mint az elemek és csoportosításuk, az építkezés, a rendszertech­nika, a tervezés, a folyama­tok, a termelés irányítása, így jut el a gimnáziumi technikai oktatás a legegy­szerűbb eszközöktől a szá­mítógépig. Balatoni figyelőszolgálat Gyarapítja önkéntes segí­tőinek, társadalmi aktívái­nak táborát a Balatoni in­téző Bizottság. A Hazafias Népfront kör­nyezetvédelmi szakbizottsá­gával és a helyi tanácsok­kal együtt a közeli napok­Magyar—bolgár tárgyalások Budapestre érkezett Szta- nis Bonev, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki -tudományos együtt­működési bizottság bolgár- tagozatának elnöke. Tárgya­lásokat folytat Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bizottság magyar tagoza­tának elnökével a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. Kutatók a Kisalföldön A kutatók szerint Magyar- országon még legalább any- nyi szénhidrogént, kőoiajat és földgázt rejt a föld mé­lye, mint amennyire eddig bukkantak. Ennek a termé­szeti , kincsnek a feltárása azonban nagyobb erőfeszí­tést követel az olajbányá­szattól, mert a szénhidrogén általában a háromezer mé­ternél mélyebb régiókban helyezkedik el, s gyakran kőzetrétegek akadályozzák a föltárást. A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat programjá­ban számos terület újraku­tatása is szerepéi. Ilyen pél­dául a kisalföldi medence, ahol húsz évvel ezelőtt fel­hagytak ezzel a munkával, a. geofizikai műszeres előkuta­tások azzal biztatnak, hogy a térségben olyan talajszer­kezeti csapdák helyezkednek el, amelyekben szénhidrogén halmozódott fel. Az alapos kutatást a peremterülefeken kezdik: Vas zár és Pér köz­ség környékén még az idén' három új kutat fúrnak. A középső — hat—hétezer mé­lyen húzódó — rétegek ku­tatására nagy teljesítményű fúróberendezések beszerzé­se után kerül sor. ban a tópart negyvenkét üdülőtelepén tartanak üdü­lőtelepi-gyűlést. A BIB-tit- kárság képviselői ezeken az eszmecseréken részletes tá­jékoztatást adnak a Minisz­tertanács legutóbbi határo­zatában körvonalazott prog­ramról, a. fejlesztés lehető­ségeiről és a vízvédelmet szolgáló tudományos kutatá­sok tapasztalatairól. A százhuszonötezer helyi lakosnál jóval szélesebb kiír — a nyaralótulajdonosokkal együtt a tóhoz vagyonjogi - lag, érzelmileg kötődő ne­gyedmillió ember — segít­ségére számít a Balatoni In­téző Bizottság. A társadalmi segítséget elsősorban a környezetvéde­lemben várják. A horgászok többségét már megnyerték az ügynek. Az üdülőtelepi gyűléseken megcímzett leve­lező lapokat oszt szét a BIB, hogy a környezetvédelmi őr­szolgálatra jelentkezők né­hány szóban gyorsan tájé­koztathassák a társadalmi testületet a körzetükben ta­pasztalt vízszennyezésről, a természeti értékeket fenyege­tő veszélyről.

Next

/
Thumbnails
Contents