Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
Segítséget várnak a nyugdíjasok a munkahelyektől kedvezmények Az SZMT társadalom biz, tosítási 'bizottsága megtárgyalta a nyugdí.iaséletxe való fölkészítést, a nyugdíjasokkal való foglalkozás tapasztalatait. 1981 elején mintegy háromszáz öregségi, rokkantsági nyugdíjas válaszolt arra: hogyan segítették nyugdíjba vonulásukat a munkahelyen, milyen érzelmek töltötték el ókét. milyen gondok foglalkoztatták életük újabb szakaszában. A tapasztalatok tehát' a legilletékesebbektől, a nyugdíjasoktól származnak. Javaslatokat is kértek a nyugdíjasoktól: miként foglalkozzanak a munkahelyi vezetők, a szakszervezeti szervek a nyugdíjasokkal, a nyugdíjas közérzetét ugyanis befolyásolja, hogy volt munkahelye segíti-e; meglátogatják-e, számítanak-e munkájára. A véleménykutatások — érthetően — sokféle ' információt szolgáltatnak. Mindig találhatók közöttük közös vonások. elgondolkodtató megállapítások és hasznosítható javaslatok. A válaszokból ez alkalommal is kitűnt, h/ngy az öregségi nyugdíjasok 1 többsége könnyen azonosult az- új helyzettel, mar várta, hogy nyugállományba kerüljön, s nem volt probléma a nyugdíjazás során. Nem így a rokkantsági nyugdíjasok. Őket és családjukat a váratlan betegség asegriselte. ezért nehezen tudtak beletörődni a nyugállományba helyezessél. Bár voltak olyanok is. akik megváltásként fogták föl új helyzetüket — hogy az egészségi állapotuk miatt a már nehezen végzett munkát végre abbahagyhatták. A nyugdíj létbiztonságot jelent számukra. Több rokkantsági nyugdíjas nyilatkozott úgy. hogy nem kérte volna nyugdíjazását. ha munkahelyén könnyebb munkát adtak volna neki. Az öregségi nyugdíjasok közül t.obb mint harmincán — az érzelmi és anyagi kötődés miatt — nehezen szakadtak et a munkahelytől, néhá- nyan egészségi állapotuk miatt választották inkább a nyugdíjazást. Elenyészően kevesen nyilatkoztak úgy, hogy a rossz munkahelyi légkör*, illetve a munkáltató merev elzárkózása miatt váltak meg munkahelyüktől. A többség a már ismert formákban (nyugdíjastalálkozó. közös kirándulás stb.) javasolta a jövőben is a nyugdíjasokkal való törődést. Nagy számban tették szóvá viszont, hogy legyen a munkáltatók feladata a nyugdíjazás előkészítése. Ismertessék meg őket a főbb tudnivalókat. beszélgessenek velük előzetesen. Jogos kívánság. hogy a nyugdijat az esedékes bérfizetés idejére kapják meg. A megkérdezettek közül többen fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerést várnak a nyugdíjazás előtti öt évben. Olyan igény is megfogalmazódott, hogy a nyugdíj előtt állók családi, anyagi és szociális körülményeit a munkahely előzetesen ismerje meg, és kísérje figyelemmel később is. A rászorulók kapjanak segélyt. Sokan kérték, hogy üdültetésben is részesülhessenek. A tapasztalatok szerint a nyugdíjazás azok számára nem jelent megrázkódtatást, akik tudatosan készülnek vagy akiket fölkészítenek a nyugdí.iaséletre. Azok az emberek, kerülnek válságba érzelmi szempontból, akik jó munkahelyi közösséget hagynák el;- akiknek nem teszik lehetővé a továbbdol- gozást. Elgondolkoztató, hogy a nyugdíjasok a társadalomtól, a volt munkahelyüktől várják elsősorban a segítséget. A munkál látók lehetőségeikhez mérten eddig is foglalkoztak a nyugdíjasokkal, a javaslatok ' megszívlelése azonban tovább javíthatja az emberekkel való bánásmóCsaknem húsz esztendeje áll munkakapcsolatban a csokonyavisontai gépjavító társulás a Ganz bajai gyárával. Ez az együttműködés, a bajai gyár részére végzett bérmunka még a gépállomás idejében kezdődött el, Évente 6—7 millió forintért készítenek részükre mintegy 70 féle, mozdonyokhoz szükséges alkatrészt. — Annak is több mint tíz esztendeje, hogy a székesfehérvári Köfémmel kialakult a kapcsolatunk. Részükre szerszámokat, • kohászati segédberendezést gyártunk. Kezdetben ez csupán évi 1— 2 millió forint értéket ért el. tavaly viszont már meghaladta a 14 milliót. Még a múlt esztendőben megkeres^ tek bennünket a székesfehérvári gyár képviselői, s a korábbi évekénél 5000-rel több órára adtak megrendelést. A részükre készülő munka értéke idén eléri a 16 millió forintot. Tervszerűen folytatjuk a konténerprogramot is. Ebben a barcsi Unilech Ipari Szövetkezettel működünk együtt. Hulladékgyűjtő, szőlöszálli- tó konténereket gyártunk nekik. Tavaly 7, idén pedig 8 millió forint ertekben. Az Háztáji adózás Alig ismert Az utóbbi húsz évben a háztáji termeléssel kapcsolatos adópolitika etgyre rugalmasabb lett, ösztönző kedvezmények sorát léptették életbe. Az adózás mégis kényes pont termelőik és hatóságok kapcsolatában — ez derült ki a háztáji állattartók nemrégiben rendezett megyei fórumának hozzászólásaiból is. Az egyik tsz ház- tájiágazat-vezetője kereken kimondta: ellentmondást lát a háztáji termelés fokozását szorgalmazó kormány-, határozatok és az adórendeletek paragrafusai között. „El kéne dönteni, mi fontosabb a népgazdaságnak, a háztájiban előállított termékek ex- öortjövedelme vagy a termelési kedv romlása árán beszedett adó.” Egy termelő arról beszélt, hogy sertést tartani ma elsősorban nagyban érdemes. Úgy, ha valaki korszerű eszközökkel. a háztájiban is szakosodva hizlal. Csakhogy — a fórumon ezt is kiszámolták — aki 68 hízósertésnél többel értékesít, túllépi a 150 ezer forintos adóha'- tárt... Volt. aki elmondtál hogy 2—300 ezer forint bevételnél aligha lehet kulcskérdés 2—3 ezer forintnyi adó. A termelőik képviselői erre azt válaszolták: gyakran a föl- Vásárlási ár néhány filléres változása is jelentősen befolyásolja a teririelöi kedvet,.. Az adóügyi szakemberekkel beszélgetve azonban kiderült: a panaszok és előítéletek nagy része tájékozat-, lanságból falcad. Az idén a megyében egyet- . len háztáji termelő sem vallott be adóköteles jövedelmet. Az 1980-as árbevételek alapján — lakossági bejelentések nyomán — mindössze négy gazdának kellett adót fizetnie! Pedig nyilvánvaló, hogy ennél sokkal többen jutnak évi 150 ezer forint bevételhez. A drámai hangvételű panaszok zöme rémhírekből, sokadik szájból hallott esetekből fakad, és korántsem rossz tapasztalatokból. Hogy mindössze négyen fizettek adót. az azt is sejteti, hogy az adóhatóságokat e téren legkevésbé jellemzi a szigor. Kizárólag a közvéleményt irritáló, szélsőséges esetekben kezdeményezlek eljárást, s nem. ott. a tervünk, hogy 1985-ig a barcsi szövetkezet részére gyártott éves termelésünk értéke elérje a 10 millió forintot — tájékoztatott Fili- povics Pál, a gépjavító igazgatója. — Üj termékek, gyártmányok bevezetését nem terve- I zik? — Jelenleg nincs rá módunk, előbb a feltételeket kell megteremtenünk. Lakatosüzemünk elavult, korszerűsíteni, fejleszteni kell, hogy új tern ékek gyártására térhessünk rá. Azt tervezzük, hogy előregyártott elemekből egy 50 négyzet- méteres modern lakatosüzemet létesítünk, ahol mód nyílik a szalagszerű termelés bevezetésére. Új szerszámgépeket is vásárolunk, munkába állítunk. Terveink szerint ez az üzem két év alatt készül majd el, s a gépekkel együtt 12 millió forintba kerül. Utána lehet majd szó autószervizünk fejlesztéséről. korszerűsítéséről és megfelelő raktárak - létesítéséről. Erre az esztendőre a tavalyinál mintegy kétmillióval magasabb, 43 milliós termelési értéket tervezünk — mondotta az igazgató. ahol 10—20 ezer forint „elhallgatásáról” volt szó. Megdöbbentő, hogy a megyei fórumon senki sem tudott azokról a jelentős adókedvezményekről. amelyekről a tanácsi szakemberek tájékoztattak. Még inkább az, hogy nem egyszer a tsz-ek szakirányítói sincsenek tisztában vele. Az esetleges helyi túlkapások megelőzését szolgálja, hogy a megyei tanács pénzügyi osztályának ellenőrzése nélkül nem engednek kiadni egyetlen határozatot sem. Dr. Fenyő Árpád osztályvezető-helyettes elmondta: az újabb adórendelkezések mindenekelőtt azt mérlegelik, hogy az egyes háztáji ágazatok jövedelmezősége és népgazdasági jelentősége nagyon eltérő. Néhány ágazatban valóban a termelés fékjévé várhatna a 150 ezer forintos • adóhatár. Ilyen például a szarvasmarha- és a tejértékesítés. amely épp ezért teljesen adómenés. Jelentős adókedvezmények vannak a sertéstartásban is. Leadott sertésenként 1500 forintot vonnak le a bévételbői. A fennmaradó összegnek is csupán 20 százaléka .jelent adóalapot. Szemléletes példát ad az adózás mértékéről az a tájékoztató, amelyet az elmúlt hetekben valamennyi somogyi tsz-be, íölvásárlóhelyre és helyi tanácsra is elküldték, „80 darab sertés értékesítése esetén hízómként 3700 forintot számolva, a tenyésztő évj bruttó árbevétele 296 ezer forint. Ebből sertésenként 1500, összesen 120 ezer A 62 eves id. Csonka Sándor hencsei nyugdíjas nem élt harmonikus családi életet. Így a felesége egy szép napom elhatározta, hogy falképnél hagyja, és mintha munkába menne, összeszedte néhány holmiját, aztán már nem tért haza. Kadar- ítútra költözött egy férfihoz. Csonka Sándor hiába várta a feleségét, elindult hát megkeresni. Sellyére utazott, az anyósához, de ott hem tudtak az asszonyról. Hazafele viszont egy ismerőse közölte vele, hogy Kadar- kúton, Kalányos István házában megtalálhatja. Csohka. miután hazaért, felpattant ■ a Rigájára, de előbb a zsebébe tett egy konyhakést, aztán irány Kadarkút. Itt meg is találta az asszonyt, ám hiába hívta haza — meglehetősen „keresetien” szavakkal —. az hajthatatlan maradt. Ekkor késsel fenyegetőzött. Közben megérkeztek a házigazda rokonai, akik rendreutasítot- ták a felbőszült férjet, asz asszony pedig megígérte, hogy majd reggel hazautazik. Szeptember 30-án a 29 éves ifi. Csonka Sándor motorra ült, és barátjához ment pénzt kölcsönkérni, Utána betért a kocsmába, egy kis poharazgatásra. Itt tudta meg, hogy az anyja Kadar - kútan van. Amikor éjféltájban hazatért, apja is ezzel a hírrel fogadta. Sírt-rítt, panaszkodott, végül azzal állt elő: „Hozzuk vissza anyádat!” A fiúinak — akiben dolgozott a szesz — nem kellett több biztatás. Mindketten motorra pattantak és rövidesen már K&lányosék ajtaján .zörgetett a fiú. A házigazda rosszat sejtett, ezért még az este a szobába készítette a baltát. A zorgetésre nem nyitott ajtót, hanem baltával a kezében — megállt mögötte, A fiú beszakította a kulcsra zárt. ajtót, ügyesen kivédte Kalanyos támadását — az forint kedvezményt !e*>öp-nak. A megmaradó 176 ezer forint 20 százaléka az adó alapja.” A termelő végül is csaknem 300 ezer forint után .fizet 1056 forint adót. Ez a teljes bevételnek alig 0.3 százaléka! Ugyan lehet-e ez az összeg a termelői kedvet befolyásoló tényező? Külön adókedvezmények illetik meg a termelők gye- rékeinek száma, valamint a kisgazdaságban dolgozó családtagok alapján. Ugyancsak adókedvezményt kap. aki 20—100 ezer forint értékben — állami vállalattól — gépet vagy más gazdaságfejlesztő eszközt vásárol. A hibrid húscsirke, valamint a tojásértékesités bevételének — sokan ezt sem tudják — csupán 10 százaléka jelent adóalapot. A tájékoztató egyik példájában egy baromfitartással és fóliás zöldségtermeléssel foglalkozó termelő évi bevétele 240 ezer forint, fizetendő adója pedig 700 forint. A jövedelemnek elenyészően kis hányada ez, mégis sokan folyamodnak „cselekhez” ennek az összegnek a megspórolására. Ez a magatartás akkor válik visszássá, ha például egy falugyűlésen épp ezek az emberek kifogásolják fölháborodottam a., járda vagy bekötőút hiányát. Végül is az adóval kapcsolatos aggályoknak es mendemondáknak nagyrészt elejét vehetné az alaposabb tájékozódás. ugyanis baltával sújtott feléje —, majd az udvarra penderítette a férfit A balta elrepült, az ifj. Csonka pedig anyja csábítójára ugrott, rátérdelt és ütni kezdte. Ezen felbuzdult az elhagyott férj: felvette a baltát, a fokával fejbevágta Kalá- nyost. Az az ütéstől eler- nyedt, Ekkor a fiú is faltá- pászkodott, alaposan megrugdosta a földön fekvőt, és az anyjáért indult. Mire „rábeszélték”, hogy hazatérjen velük, már odaértek Kalányos rokonai, Az asszony még kiszökött előlük, a két hemcsei azonban nem kerülhette el a találkozást, rövid kézi tusa után viszont ők is kereket oldottak. Aztán ugyancsak - meglepődtek, amikor jött értük a rendőrség, és megtudták, hogy Kalányos meghalt. Hiszen ők csak meig akarták leckéztetni egy kicsi... A vizsgálat során az is kiderült, hogy a férfi halálát a rugdosás okozta, mert ettől sorozat-bordatortést szenvedett, a tört bordák átszűrték a tüdőt, a belső szerveket így mire a mentő a helyszínre ért, már nem segíthettek rajta. Az ügyben a Kaposvári Megyei Bíróság dr. Üjkéry Csaba tanácsa hozott ítéletet. Hatóit okozó testi sértés, éjjel, erőszakkal elkövetett magánlaksértés büntette, személyi szabadság megsértésének vétsége és — a fiú esetében — még ittas vezetés vétsége miatt. Ifj. Csonka Sándort 6 évi börtönbüntetésre ítélte és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint 2 évre a járművezetéstől. Apja büntetése 4 évi börtön, 3 évig nem vehet részt a közügyek gyakorlásában. A bíróság az enyhítő körülmények között különös súllyal vette figyelembe a vádlottak beismerő, feltáró jellegű vallomását. Az delet ellen a vádlottak es védőik fellebbeztek. a t. nyugdíj előtt állókkal? A •árizs nyugati szférájában, a Champs-EIysée ínoghcsszabbi- >tt tengelyében fekszik a La Defense negyed. Az új épület- volosszusokon belül található a „Centre National (les In- lustries et Techniques", tehát az ipar és a technika orszá,- •,os központja és más fontos kutatási es üzleti centrumok A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai január 12-től Devtsewew Vételi Kötegv- <£!ada«i ért. 100 •gvségr* Pt-bw» Ars©«! lőni 6 582,83 * 589,42 4 5*6,01 Ausztrál deliét 3 §82.52 3 886,41 3 390,39 Belga frank 89,07 89,16 *9,25 Dán korona *65,7* *66,21 466,63 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1 385,90 1 387,29 1 388,68 Japán yen (1000) 156,3* 156,50 156,66 Kanadai daliái 2 902,35 2 903,4* 2 908,37 Kuvaiti dinár 12 21 *,23 12 226,46 12 238,69 Norvég korona 583,96 589,55 590,14 NSZK márka 1 519,90 1 521,42 1 522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osctrák schilling- 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,*7 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci frank 1 879,52 1 881,40 1 883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3* 39,53 3 442,97 3 446,41 ♦ * * Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos folyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A SURJÄNVÖLGTE MG. TSZ Somogy és Baranya megyében kert-, parképítési, valamint fenntartási munkák szakszerű elvégzését vállalja, rövid határidőre. Megrendeléseket a tsz beruházási ágazatvezetoje címere kérjük: Szentbalázs, Fő u. 96. (7472) (204174) dot. Sárdi Gyula Folytatódik a konténerprogram Új lakatosüzemet terveznek Csokonyavisontán Bíró Ferenc „Hozzuk vissza anyádat” Éjszaka mentek az asszonyért
