Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
» Múzeumi !kiáSSifés@k és rendezvények Magnós tárlatvezetés, élénkebb baráti kör és akkor a BÄSTI „Színlelni boldog szerelőt” Bezerédy Zoltán és Csákányi Eszter jelenete Elkészült a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága köz- művelődési csoportjának idei munkaterve, a kiállítási naptár. Az új év kiállításainak sorát a Somogyi Képtár indítja: február 7-én délelőtt — a Hajlik a meggyfa című népzenei vetélkedő bemutatójával egyidőben — nyílik meg a Zalaegerszegen élő Németh János Munkácsy- díjas keramikus kiállítása. Ezt követően a képtárban Derkovits Gyula művészetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, majd a tavalyi dunántúli tárlat díjazottja, 17e szép a téli erdő! Hó takarja az avart, a fákat. Döccen az autó, erőlködik a motor, nehezen birkózik az úttal. Erdőt járó utitársaim még csak nem is szisszennek. Már megszokták. Bár a, lábodi erdészet csak a közepes nagyságúak közé tartozik, területe meglehetősen nagy: Mikétől Berzencé- ig terjedő vidékük csaknem ötezer, pontosabban négy- ezer-nyolcszázkilencvennyolc hektár. Mohácsi András erdészetvezető vaskos könyveket. füzeteket mutat. — Csupán 120 hektár mezőgazdasági területünk van. A többi erdő. Jobbára tölgyes, de akad bőven a fenyőből. az akácból és az égerből is. Tíz évvel ezelőtt fáinknak még csak a harminchat százaléka volt tölgy. Ez a legértékesebb, így egyre inkább arra törekszünk. hogy a felújításokkor a tölgyesek nagyságát növeljük. Az akác rovására nő az éger és a fenyves is ... Stihl fűrész hangja hasít az erdei csendbe. Másodpercekkel később tisztes koronájú fa dől. Űtitár- saim úgy mondják: kilencven- vagy százéves lehet. Nos igen! Erdőt telepíteni annyit jelent, mint a hoi- naputanoknak tervezni. Ezek a fák száz évvel ezelőtt még csemeték voltak. Nagyapáink tették földbe őket, hogy az unokáknak legyen bútorra, talpfára, bányászgeren- dára vagy eppen tűzre valójuk. Mohácsi András aligha képzelhetné el a munkáját a vaskos könyvek és füzetek meg a zsebszámológép nélkül. — A becsléseket, a fölmérésekét követően UzévenBartha László festőművész mutatkozik be. Érdeklődésre tart számot az Iparművészeti Múzeum Régi textíliák című kiállítása. Júniusban Gyertyás László fotóművész anyagából először nyílik gyűjteményes tárlat. A nyári főszezonban még iparművészeti bemutató lesz, illetve a képtárba folytatódik a híres magángyűjtemények sorozata; az idén XX. századi modern magyar remekművekkel ismerkedhetünk meg. Szeptemberben Kaponya Judit. majd Leitner Sándor festőművészek szerepelnek. Dékánt üzemtervek készülnek. Ezek meghatározzák a mindennapi munkánkat. Tudjuk, hogy hol kell erdőt irtani, hol kell felújítani. Mi nagyapáinknak köszönhetjük, hogy ennyi fát vághatunk. Hogy száz év múltán ne szidjanak bennünket az ükunokáink, ahhoz nekünk kell pontosan dolgoznunk. Kattog a zsebszámológép: 1979-ben 64, 1980-ban 91, 1981-ben 145 hektár erdőrészt újítottak föl, azaz ekkora területre ültettek csemetét a lábódi erdészek. A kitermelés is így nőtt. Három éve 27 00/), két éve 29 000, tavaly 50 963 köbmé-1 tér fát vágtak ki. Erejükből még arra is futotta, hogy a középriigóci erdészetnél is besegítsenek. Kérdezhetné bárki, hogy ez mire volt jó? Az erdőt nem szabad zsarolni! "Tudni kell, hogy mennyi fa dőlhet, mennyiből kerülhet a gatterokba, exportra vagy éppen a tüzép-telepre. Reccsen a törzs, újabb fa dől. A negyvenéves vágásvezető erdész, Szenyéri József elégedetten nézi a munkát. Huszonhárom éve járja az erdőt. — Édesapám is erdei ember volt Én ötvennyolcban kezdtem. Rinyaszentkirál.vi vagyok, tíz évig úgy kerékpároztam a munkahelyemre. Ma már autó hord bennünket reggel is, este is ... A mester kezébe furcsa szerszám kerülj az osztolo. Az imént kidöntött, fán kell bejelölnie, hogy hogyan aprítsak. Mert nem mindegy, hogy milyen részeket jelölnek be. Fontos, hogy a lehető legnagyobb részből ipari Iá legyen ... cemberben a somogyi képzőművészek hagyományos felszabadulási tárlatával zárul az 1982-es évad a Somogyi Képtárban. Marcaliban az országos műszaki múzeum vándorkiállítása, Szabados János Munkácsy-díjas festőművész és Weeber Klára szobrász- művész kiállítása lesz látható, érdekesnek ígérkezik a mángorló- és a népihang- szerbemutató is. A barcsi Dráva Múzeumban az év elején a XI. barátság hídja nemzetközi fotókiállítás anyagát mutatják be, a Pécsi Grafikai Műhely. illetve egy jugoszláviai faszobrász és egy iparművész tárlata lesz újdonság. (Számos kiállítás ugyanis vidékre is „vándorol” a Somogyi Képtárból) Bors István és Honty Márta ugyancsak Barcson szerepel közös kiállításon. A múzeum közművelődési csoportja a baráti kör életét is igyekszik élénkebbé tenni, nagyobb gondot fordítanak a Tájak, korok, múzeumok- klub szervezésére. Az iskolákkal elevenebb kapcsolatot ígér a program, az állandó kiállításokon bevezetik a magnós tárlatvezetést. A nyáron ismét számos zenei és egyéb programra vállalkoznak; együttműködve a megyei művelődési központtal. Balatonszárszón, a József Attila emlékmúzeumban irodalmi műsorokat szerveznek, Balatonszemesen a Postamúzeum udvarán hangversenyeket, Zamárdiban a tájházban folklórrendezvények várják az érdeklődőket. A nyári napközisek tábora számára pedig múzeumi kirándulásokat ajánlanak. A kishatármenti kulturális cserék folytatódnak 1982- ben. Az idén a barcsi kiállításon szereplő jugoszláviai művészek tárlatát Honty Márta viszonozza a viroviti- cai múzeumban. Kacsar Gyula. a vezető könyvelő és szb-titkár mesélte: ma már egészen más az erdészélet mint régen. Akikor polihisztornak kellett lenini. Az erdésznek illett értenie a fakitermeléshez ugyanúgy, mint a felújításhoz vagy becsléshez. Ma már speciálódnak az erdészek. Ki a műveléssel, ki a szállítással foglalkozik. A szakmunkásképzőkben is ennek a szellemében készítik föl a fiatalokat. Néhány perces cigaretta- szünet. Fiatal, fülvédős emberke áll mellette. Berta Zoltánnak hívják. Egy hónap múlva lesz húszéves. Két esztendeje került az erdőre. — Szőcsénypusztán végeztem. Tulajdonképpen a jogosítvány, a sok szakma lehetősége vonzott. — Megérte? — Most már meg. Megszerettem az erdőt, és a számításomat is megtaláltam. Berta Zoltán esete mondhatnánk egyedi. Apáról fiúra szálló mesterség az erdei embereké. Kovács Lászlónak, Mohácsi Andrásnak. Szenyéri Józsefnek, Horváth Lászlónak az apja vagy a testvére volt erdész vagy favágó. Az erdő tiszteletét otthonról hozták magukkal. Hogy a gyerekeik is erdőt járó emberek lesznek vagy lettek? Sajnos, ez már nem annyira jellemző. Horváth László szerette volna, ha a fia is az erdészethez jön, de az inkább a Danuviához jelentkezett szakmunkástanulónak. Kovács László fia viszont jönne, de őt az édesapa tiltja, merthogy nehéz munka az övék, no meg veszélyes is. A hírek szerint legalább annyira nehez és Mottó: „A szerelem öncélú virág.” (Georges Feydeau) Nem figyelhettek oda a színház vezetői, és Feydeau besurrant a művészbejárón — így gondoltam, amikor az évad meghirdetett darabjai között a Tökfilikót is megpillantottam, Pillanatnyi rövidzárlat az igényességben . . . Cifra csizma az asztalon? Legalábbis gyenge gerenda a műsorstruktúrában ; a leghagyományosabban hagyományt« művecs- ke, abból a francia szériából — lásd Soribe, Sardou! —. melyre a felszarvazás, a légyott, a pásztorára, a szerető, az in flagranti, a megcsalás szavak a jellemzők: néhány szóban az egész cselekmény! Aztán kiderült: színész rendezi a darabot' Hm. gondoltam — gondoltuk? — a rendezői kar egyetlen tagja sem vállalja a nem túl igényes matériát. Igen ám, de ahogy közeledett a bemutató ideje, a próbákon ugyanazt az „agytrösztöt” fedezhettük föl, amely az évad szenzációjának számító MaratlSa.de produkciókor vagy a Turge- nyev-bemutatóhoz is a mindenkori rendező rendelkezésére állt. A jó öreg Feydeau mégsem besurranó szerző — érlelődött a gyanúnk. S amikor már olyan érett volt, mint a ramembert sajt, akkor nyílt lélékkel vártuk a bemutatót. És töprengeni kezdtünk a Feydeau- reneszánsz okán. (Az Osztri- gás Midt néhány éve a Vígszínház, a Bolha a fülben-1 ugyancsak a Víg, a Miért jársz meztelenül?-t a tévé, a Tökfilkót A balek címmel — alig néhány hete — a pécsi színház tűzte műsorára.) A „Feydeau-titók” két sif- rekulccsal nyitható. Egy: mestere vodt annak a matematikai pontossággal megtervezett, szereplőket keresztül-kasul kapcsolatba hozó, intim viszonyba keverő, rendkívül szövevényes. veszélyes, mint a bányászoké. Az erdészek még nem kongatnak vészharangokat! Bár egyre kevesebben jelentkeznek fakitermelőnek vagy más erdei munkára, a nagyfokú gépesítés még enyhíti a helyzetet. Leginkább Készéi József, a fiatal erdőművelési műszaki vezető szólhat erről, aki nem régen került ki az egyetem padjaiból. Számtalan újdonságról hallhatott ott, s láthatott az életben. Traktor dübörög, fűrész nyikorog, fa dől. Aztán csend. A pihenés időnként kötelező. Mondják, nem lehet a végtelenségig dolgozni. ,A motoros fűrészek vibrációja a korszerűsítések ellenére is kikezdi az egészséget. Egy idő után ott kell hagyni a Stihlt, könnyebb munkát kell választani. A tisztesség úgy kívánja, a fizetés nem változhat. Ha hideg van, ha fúj a szél, ha izzadságpatakokat fakaszt a. meleg, ha inget áztat az eső, a fának akkor is dőlnie kell, hogy lesven talpfa a gyorsam dübörgő vonatok sínéihez, szék a televízió elé. meleg a kandallóhoz. asztal az ebédhez... Parázs izzik a tisztáson. Szalonna serceg majd rajta vagy éppen konzerv melegedik. Bár ilyenkor, disznóvágások idején gazdagabb a teríték. Sonka és kolbász is kerül a toroköblögető mellé. Bár ez utóbbival vigyázni kell. 1980-ban egy de 1981-ben három üzemi baleset történt a lábodi erdészetben. Nem lehet és nem szabad kockáztatni. A fa gyorsan dől... Az erdőrész kopaszodik, nő a tisztás, hogy holnap vagy holnapután új gépek jöjjenek, facsemetéket ültethessenek, hisz száz esztendő múltán is kellenek a tölgyesek es a fenyvesek... Nagy Jenő de felette- mulattató vígjá- téktípusnak. mely tökéletesen kielégítette a Sedan utáni köztársaság tollasodó polgárának színházi igényét. (Molnár Ferenc sze^emi ősed között előkelő helyen szerepel.) Kettő: napjaink társadalmi szintre emelkedett kísérőjelensége — két évtizedig tabu volt színpadon, filmen — a szexuális érdeklődés nyíltabbá válása; nemcsak a szociológiai — lásd a „szeretők kézikönyve”: Színlelni boldog szeretőt —, felvilágosító vagy szexu álpszichológiai könyvek szaporodtak meg, hanem a hetilapok gyakran rejtett rábeszélésnek, is nevezhető orvosi üzenetei. erotikus tartalmú képei stb. Feydeau pedig igazán frivol darabokat írt, már akkor siker lehet, ha a rendező — s ez egyáltalán nem tör stílust — pucéran küldi színre az egyik hölgyi- két alakító színésznőt. Csakhogy Kottái Róbert, a Jászai-díjas színművész rendezőként a nehezebb utat választotta. Ízlésesen, igényesen akarta hozzátenni napjaink e jelenségéhez a véleményét. S talán éppen ettől vált olyan kellemessé, olyan sziporkázóvá a Tök- filkó előadása. Pedig a rég nem látott dobozdíszlet nem sok jót jósol; ám ahogy Do' náth Péter barna tónusokban nyugtató díszletében elkezdenek jami-kelni a barna legkülönbözőbb árnyalataiba öltözött urak, hölgyek — Pontagnac, Vatelin, Ré- dillor, Klotild —, egyszer- csak ráérzőnk: ez a sokfajta barna, na és Lucienne elegáns feketesége rdinöségel ad: a néma díszletek és jelmezek ugyanis megszólalnak. (Csak egy példa: az erőszakos svihák Pontagnac agresszív barnája mellett a tökfilkó-Vatelin fáradt barna öltönye már előre jelez valamiféle vereséget...) ördögi kör vonal.ai bontakoznak: mindenkiről, aki a színpadra lép, kiderül, hogy szeretője van, aki viszont valamilyen kapcsolatban áll az illető férjével vagy feleségével; lám, milyen kicsi a világ, melyet Freud szerint Érosz tart össze! A Vatelin- szalonban. az Ultimus (jelentése: utolsó, legrosszabb, leghitványabb) Hotelben, a Réd,illőn légénylakáson ugyanazok a pásztorórára vagy szerelmi bosszúra vágyók gyűlnek össze ... Feydeau bűvész módjára keveri a kártyát. És jó lapot oszt a színészeknek! Ott, a rubensi „túDkelt lészta”-húsú Bundás Venus- reprodukció alatt a kiváló, tragikus aktor éppúgy kitombolhatja magát a helyzetkomikum már-már ad absurdumig fokozódó fordu- taiban. mint az a kezdő színész, aki bizonyítva a színházban folyó belső képzési munka eredményességét, lehetőséget kapott, s élt avval! Jordán Tamás, ez a gótikus alkat, aiki tökéletesen beteljesíti a pontagnac-i mondást: „A szerelem művésze a szerető, míg a férj csak hivatalnok”, feloldódva ko- médiázik; úgy formálja elénk ezt a szerencsétlen flótást, hogy miközben oldalunkat fogva röhögünk rajta, befelé szipogunk érte. Fanyar, intellektuális humora jól kamatozik az előadásban. Ez a kettősség a jellemző a vidéki, álkeménv ezredorvos figuráéit a színpadra állító — állító? pörgető! — Csernák Árpád nagy játékára is; szép sikert aratott Pincharddal. (Élete párja szerepében, a sik&t MadáThe Pinchard figurájával Czakó .Klára remekel: arcának tétova feszültsége, pattanásig meredt szeme, fejtartása jellemez egy állapotot.) Lázár Kati nagyságája alól kicsúszik a lelki talaj, amikor férje félrelépéséről értesül; bosszúszom- jas. mégis számító asszon.yi párduca a harmadik felvonásban ér színészi csúcsra, ahogy a csábító, párizsi Don Jüant, Pontagnacot megformáló Spindler Béla alakítása is: páros „sztriptízükkel”, e késleltetett nyújtott jelenettel a legpompásabb jelenetek egyikét teremtik. Bezerédy Zoltán házibarátja egyenletesen jó teljesítmény amely azonban szintén a harmadik felvonásban, Lázár Kati jelenetétől lesz vibráló és „nyomorultan” emberi. A kisebb szerepekben ki több, ki kevesebb sikerrel veszi ki részét az előadásból: Rácz Kati, Dánffy Sándor. Galkó Bence, Radics Gyula... Csákányi Eszter kicsi ko- kottja sistereg! A fiatal Dunai Károly mutáló hangú szállodai boya, Simány Andrea pikáns szobalánya jó teljesítmény. Papp István szállodatulajdonosát, Komlós István Gerome-ját is jó szívvel említem. Krum Ádám sokat tapasztalt felügyelőjében munka van! Hunyadkür- ti György inasa, ez az ondo- lált fapofa, ez az eleven zöld szobor, aki egyetlen lóhor- kantással embert jellemez — telitalálat. .. .És akkor a BÁSTI! Az előadás ásza, a zseniális női clown. Tüneményes a spenótzöldbe öltözött, rámenős angol lady szerepében. A Csikágóban megtanultuk, hogy humora van, de hogy ennyi...! Hogy ez a prima donna fölvállalja Maggyt. a szálfatermetű. békapofijú, megveszekedett némbert. már ezt is díjaznánk. De ahogy Básti Juli eljátssza, az mindenképpen az évad- végi kritikustábori „díj ítélő szék” elé való! Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Tanulják a Kreszt Négy év óta rendszeresen vesznek részt Kresz-oktatás- ban a böhönyei általános iskola tanulói Buni Ferenc tanár irányításával. Több vetélkedőn is sikerrel szerepeltek, megnyerlek a járási versenyt, a megyein pedig negyedik helyezettek lettek. ERDŐKERÜLŐM I /
