Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

U ­'\ 4 í> VIUGF ROLE I AR 1A! Y i S U UETEK-1 ARA: 1,80 Ft XXXVIII, évfolyam, 7. szám m 1982. január 9., szombat A SZOT elnökségének ülése A legfontosabb: a gyors intézkedés A szakszervezetek és a ta­nácsok együttműködésének irányelveit vitatta meg pén­teki ülésén a SZOT elnöksé­ge. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, az új követelmények most ezek korszerűsítését, az együtt­működés célszerűségének fokozását teszik szükségessé. Az utóbbi években a tanú-' csők népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási munkájának jelentősége megnőtt, a korábbiaknál is többet tehetnek a dolgozók életkörülményeinek javítá­sáért. A szakszervezetek pe­dig — ugyancsak nagyobb lehetőségeikkel élve — ér­dekvédelmüket a lakóterüle­tekre is igyekeznek mind nagyobb mértékben kiter­jeszteni. A tanácsok és a szakszervezetek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhelyi, a közéleti demok­ratizmus egyaránt fejlődjék; a dolgozók minden olyan vállalati, terület- és telepü­lésfejlesztési terv előkészíté­séből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörül­ményeiket közvetlenül érinti. A mostani ülésen megvi­tatott korszerűsített irányel­vekben a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítása gyakran nem is igényel anyagi eszközöket, csupán nagyobb körültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszei;- vezetejt gyűjtsék össze, rangsorolják és továbbítsák a tanácsokhoz a dolgozók javaslatait, vegyenek részt a döntések , meghozatalában, mozgósítsák tagjaikat a la­kóterület életét érintő fel­adatok végrehajtására. A ta­nácsok pedig fokozottan ve­gyék igénybe a szakszerve­zetektől kapott, .információ­kat, a szakszervezeti ellen­őrzés tapasztalatait. így he­lyesebb rangsort tudnak ki­alakítani a lakásgazdálko­dásban, a szociális- és egész­ségügyi, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében, job­ban felfedhetik az áruellá­tás fehér foltjait, a tömeg- közlekedés problémáit, vagy például az ötnapos munka­hét bevezetésének mene­tében adódó teendőket. A szakszervezetek és a taná­csok jobb együttműködése célirányosabbá teheti a tár­sadalmi munkaakciókat, s még inkább a legfontosabb célok szolgálatába állíthat­ják a kommunista műsza­kokat. A szakszervezetek és a tanácsok szorosabb összefo­gása, közös fellépése alkal­mas arra, hogy a különböző hivatalokban gyorsítsák, egyszerűsítsék a lakosság ügyeinek intézését, legalább­is csökkentsék a különböző szolgáltatások bürokratiz­musát. Közös cél a pálya- választási tanácsadás javítá­sa. a r^apközi otthonok ellá­tásának fejlesztése, az álta­lános iskola nyolc osztályát el nem végzett fiatalok ösz­tönzése tanulmányaik befe­jezésére. a hátrányos hely­zetű fiatalok továbbtanulá­sához a feltételek megterem­tése és még sok egyéb, amit a most elfogadott irányel­vek is körvonalaznak. A szakmaközi bizottságok munkájának homlokterébe is a város- és községpoliti­kai feladatok kerülnek, mi­19S2t-ben: Több olcsó cipő, jobb minőségű bőráru Kedvező esztendőt zárt 1981-ben a bőr, szőrme és a cipőipar. Az ágazatban a ter­melés mérsékelt ütemű növe­kedése mellett — amely meg­felelt a tervezettnek — javult a termékszerkezet, jobban al­kalmazkodott a lakosság igé­nyeihez. Ezt nagymértékben elősegítette a magasabb szín­vonalú gyártmányfejlesztési tevékenység, amelynek ered­ményeként a nehezebb kül­piaci viszonyok ellenére si­került a vállalatok exportjá­nak gazdaságosságát is jávi­tánk A bőr- és szőrmeipar nyeresége az előző esztendő­höz hasonlóan alakult, a ci­pőipar azonban jelentősen növelte nyereségét. A bőr- és a szőrmeipari vállalatok 1982-re 5,3 százalé­kos termelési értéknövekedést tepveztek, a cipőipar 2.5 szá­zalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmány- s^eakezet javításával, az érté­kesebb termékek gyártásával, és nem a termelés mennyisé­gi niXvelésével kívánják elér­ni. TÄegva 1 ósításához azonban alapvfltfő feladat az ágazaton belüli kapcsolatok javítása, a feldolgozó vállalatok Igényei­nek és a bőripar nyersanyag- forrásaiból adódó termékvá­lasztékának összehangolása. így válik csak lehetővé a vál­lalatok termékszerkezetének további változtatása. A kikészítés színvonalának további emelését és a minő­ség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a hasítékgyárt­mányok nemesítését és bőví­tik felhasználási területüket. A szőrme- és a kesztyűipar — a piaci igényekkel összhang­ban — a gazdaságos termé­kek modellezésében kíván el­sősorban előrelépni. A cipő­ipar legfontosabb célkitűzése 1982-ben a belföldi ellátás ja­vítása, gazdagabb kínálat ki­alakításával, a lakosság diffe­renciált igényeinek kielégíté­sével. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát, a ké­nyelmi cipők választékát és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét. A bőr-, szőrme- és bőrfel- dolgozóipar exporttervei sze­rint a szocialista országokba irányuló szállítások az 1981. évihez hasonlóan alakulnak, a nem rubel elszámolású expor­tot növelni kívánják. A cipő­ipar a nem rubel elszámolású export mérsékeltebb növeke­désével számok közben hagyományos teen­dőiket is ellátják, segítve az ingázóik, a gyesen lévők és a nyugdíjasok helyzetének javítását. Az együttműködés szerve­zeti kereteit meg akarják szabadítani a formális voná­soktól, ritkítják, s lehetőleg megszüntetik a párhuzamos vizsgálódásokat. A legfonto­sabb a gyors intézkedés. A második napirendi pont­ként a magyar szakszerve­zetek nemzetközi / tevékeny­ségéről és az ezzel kapcso­latos idei feladatokról tár­gyalt az elnökség. Rámuta­tott, hogy a nehezebbé váló nemzetközi körülmények kö­zött még következetesebben kell harcolniuk a szakszer­vezeteknek a békéért, a biz­tonságért, a leszerelésért, az enyhülésért. Folytatódik a felkészülés a X. szakszerve­zeti világkongresszusra, s .utána fontos feladat lesz a kongresszus határozatainak ismertetése és végrehajtása. Az SZVSZ főtanácsának bu­dapesti ülésén elfogadott nyilatkozat — amelynek hosszú előkészítési szakaszá­ban a magyar szakszerveze­tek is közreműködtek — új lehetőségeket nyitott a világ- szervezet számára. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy erősítsék, tegyék még tartalmasabbá együttműkö­désüket a baráti szocialista országok szakszervezetei­vel, következetesein töreked­jenek a formalitásoktól mentes kapcsolattartási módszerekre. 'Folytatják a fejlődő világ szakszerveze­teinek nyújtott támogatást, mindenekelőtt szakszerve­zeti tisztségviselőik kép­zését. Az elnökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi tevékenységben is érvényesüljön a takaré­kosság. A nemzetközi talál­kozók valóban munkaérte­kezletek legyenek, mentesek a protokolláris külsőségek­től. (MTI) Barátság *82 fiz egyesített fegyveres erők közös gyakorlata A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői ez évi kiképzési ter­veinek megfelelően január 25—30. között a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén — Litomerice, Li- berec, Prága, Plzen és Kar­lovy Vary térségében — kerül sor a csehszlovák néphadsereg, a szovjet had­sereg és a Magyar Néphad­sereg kijelölt alakulatainak „Barátság ’82” elnevezésű közös gyakorlatára. (MTI) Igazolta létjogosultságát Az Ipari Minisztérium munkaértekezlete Pénteken Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével a minisztérium mintegy 500 dolgozója munkaértekezle­tet tartott az MSZMP XIII. kerületi bizottságának szék­házában. Robi Béla államtitkár ér­tékelte az 1981. évi munkát és megállapította: a koráb­bi három minisztériumból — a KGM-ből, a NIM-ből és a Könnyűipari Miniszté­riumból — alapított új in­tézmény a gyakorlatban iga­zolta létjogosultságát. Meg­gyorsította, illetve hatéko­nyabbá tette a döntéselő­készítési folyamatokat — például az elektronikai al­katrészek és részegységek gyártásának programjába* és más területeken — a vál­lalati szervezetfejlesztést, valamint a racionálisabb anyag- és energiagazdálko­dást. Az idei feladatokról szól­va fiz államtitkár hangsú­lyozta, hogy az ország 1982- ben a minisztériumtól is többet vár, mint az elmúlt esztendőben. Részletesen is­mertette a rövid és a hosz- szú távú tennivalókat Sikeresen zárta az első téli hónapjait a kaposmé­rői Latinra Termelőszövetkezet kertészete. Az új üvegház­ból a múlt év novembere óta 127 mázsa paradicsomot, 3075 kiló paprikát szállítottak Kaposvár ellátására — kilónkénti értékesítésre, és 30 000 darabot külön adtak el. A tegnapi nappal megkezdték a palánták elültetését; a termést már­cius végén szeretnék a városba szállítani. Szolidaritási gyűlés Eadapesten Az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) megalakulá­sának 70. évfordulója alkal­mából pénteken szolidaritási gyűlést rendezett a Magyar Szolidaritási Bizottság Bu­dapesten, a Pénzjegynyomda kultúrtermében. Kende Ist­ván, a szolidaritási bizottság és az Országos Béketanács elnökségének tagja szólt a dél-afrikai felszabádítási, mozgalom vezető szerveze­tének történetéről, a fajül­döző rendszer elleni küzdel­méről. Az ANC 1912. januárjában jött létre azzal a céllal, hogy a gyarmatosítás felszámolá­sáért, az elnyomott , fekete afrikaiak jogaiért folytatott harc szervezett erejévé vál­jék. Az eltelt hét évtized során a szervezet következe­tesen küzdött a dél-afrikai apartheid rezsim népellenes elnyomó politikája ellen. A földrész népei az elmúlt év­tizedekben sorra kivívták függetlenségüket, s ma a Dél-afrikai Köztársaság kor­mánya az egyetlen, amely erőszakkal fenntartja a fe­hér kisebbség uralmát, s napjainkban is kegyetlen terrorral félemlíti meg a la­kosságot, üldözi az ANC tagjait, a felszabadítás! moz- . galom harcosait. Az ENSZ felhívásával összhangban az idén világ­szerte megemlékeznek a szervezet mega lakú láegn^ás évfordulójáról,- átfogó, szoli­daritási akciókkal mozgósít­va. a nemzetközi közyéie-. 'ményt a felszábádítasi moz­galom támogatására, s köve­telve az apartheid rendszer elszigetelését célzó szankci­ók meghozatalát. Miként a gyűlésen elhangzott: hazánk, közvéleménye a jövőben is síkraszáll a dél-afrikaá el­nyomás felszámolásáért, a bebörtönzött politikai fog­lyok szabadom bocsátásáért. A gyűlés az ANC hazánk­ban tanuló fiataljainak mű­sorával zárult. Jó évet zárt az IKR Kukoricatermesztési tanácskozás Kukoricatermesztésd ta­pasztalatcserét tartottak teg­nap Kaposváron a Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomáson. A Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalat taggazdaságai­nak szakemberei négy me­gyéből, Somogyból, Zalából, Tolnából és Baranyából gyűltek össze, hogy megvi­tassák a múlt év tapaszta­latait. Az előrelépéshez mindig nagy segítséget nyújthat egy-egy termelési év tanul­ságainak összegezése. Az idén azonban ennek külö­nösen nagy jelentősége van, ugyanis a tavalyi esztendő­ben csúcs termesről számol­hatott be az IKR. Ezért szervezték tehát ezt a kon- zultációsorozatot, amelynek csak egy része volt a teg­napi összejövetel. Még eb­ben a hónapban lesz egy tanácskozás a vállalati ag- ronómusok részvételével, egy másikat pedig a szántó­földi művezetőknek szervez­nek majd. Rekordtermést ért el az IKR tavaly, pedig a múlt év ellentmondásokkal terhes időszak volt a mezőgazda­ságban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az embe­ri igyekezet, a technológiai fegyelem jelentősen ellensú­lyozhatja a kedvezőtlen környezeti feltételeket A kukoricaterületek több mint negyven százalékán el­maradt az őszi mélyszántás 1980-ban, s ezt tavasszal kellett pótolni. Ennek elle­nére a' vetéshez mindenütt jól előkészített magágy állt rendelkezésre; és a terület 74 százalékán optimális idő­szakban került földbe a mag Az aszályos idő ké­sőbb sem kedvezett a ku­koricának, s a csapadékhi­ány káros hatásait csak fo­kozta a tenyészidő alatti egyenlőtlen eloszlás. Mégis, az IKR több nuat 21a ezer hektáros területén tavaly 6720 kilogrammos átlagter­mést értek el a taggazdasá­gok. Az eredményességhez hozzájárult a jó termelés- szervezés, a technológia pontos betartása, a fajta­szerkezetben végrehajtott változtatás. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a még fellelhető tech­nológiai hiányosságok, a szembetűnő termésszóró­dás sem, amely esetenként nemcsak a gazdaságok kö­zött, hanem egy-egy gazda­ságon belül is nagy volt. A tanácskozáson Hege Ottó, az IKR gabonater­mesztési programjának ve­zetője tartott tájékoztatót az elmúlt esztendő tapasztala­tairól, majd Szabó Miklós, a Tolna—Baranya megyei kör­zet agronómusa és Gaál Győző, a Somogy—Zala me­gyei körzet agronómusa ele­mezte az egyes körzetek eredményeit és gondjait. A beszámolókat vita követte. . Korszerűbb anyag* és energiagazdálkodási szabványok A Magyar Szabványügyi Hivatalban pénteken tanács­kozást tartottak, amelyen Olajos József, a hivatal el­nöke beszámolt a hazái és a nemzetközi szabványosítás eredményeiről. Kiemelte, hogy a különfé­le tárcákkal együttműködve, számottevő eredményeket értek el a műszaki szabályo­zás ésszerűsítésében, az ál­lami és a KGST szabványok összehangolásában. Jelen­leg 2500 közös KGST-elő- írást tartanak- nyilván, s az idén számuk újabb néhány százzal gyarapodik. Az idei feladatok között különösen fontos arz alap­anyagokkal és az energia- hordozókkal összefüggő szab­ványok körének bővítése, további korszerűsítése. A szabványok a különféle anyagok előállításához szük­séges energiamennyiséget is tartalmazzák majd. Első­ként az építőanyag-iparban, a vaskohászatban és a gépi alkatrészek előállításánál vezetik be az előírásoknak 1 ezeket az új elemeit.

Next

/
Thumbnails
Contents