Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
Rendeiefbeség — hiányos végrehajtás Energia mezőgazdasági hulladékból Lépések az önellátásért Elegendő tanácsi rendelet szabályozza-e életünket? — Egyebek között ezt kérdezte a megyei tanács-vb egyik tagja a testület legutóbbi, e témával is foglalkozó ülésén. A válasz lényege: igen, ebből országszerte nincs hiány. Somogybán pedig kiváltképp el vagyunk látva helyi rendeletekkel. Köztük olyanok is akadnak, melyekre igen ritkán van szükség, és tulajdonképpen formálisnak is tekinthetők. De ez legyen a legnagyobb hiba, amit a tanácsok rendeletalkotásuk és a végrehajtás során elkövetnek. Hiszen a fölös számú szabályok nem akadályozzák az emberi, közösségi kapcsolatok javulását. életünk, környezetünk kedvezőbb körülményeinek kialakítását. Az már inkább, hogy a rendeletek egy részének megfogalmazásából hiányzik a célszerűség, nem érvényedül a tömörség- és szabatosság követelménye, és ez lehetőséget ad értelmezésbeli eltéréseikre, sőt kibúvásokra is. A központi jogszabályoknak a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó érvényesítésére jórészt 1971 után adódott lehetőség. Az utóbbi tíz évben — a helyi tanácsi önállóság kiszélesítésével — nyílt alkalom arra, hogy a település jellegének, konkrét körülményeinek megfelelően alkossanak rendeleteket — a szervezeti és műHárom éve kezdték meg a Somogy megyei Tanács Költségvetési Elszámolóhivatalában a számi tógépes adóelszámolást. A Minisztertanács 1971-ben foglalt állást az óilliaimigazgatás korszerűsítésének szükségessége mellett, s utána megyénkben is napirendre került az adóigazgatás úgynevezett ,,középgépes ílése''. Az adatok gépi összesítése pontos, fegyelmezett munkát követelt,, mindenkitől, s az adópótlékok számításánál például kizárta a szubjektivizmust. E módszernek hátránya volt azonban, hogy az adózók számlalapjait utaztatni kellett a feldolgozás színhelyeire, a városokba és a járási székihelyeki-p. Ilyen előzmények után született meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1977-es határozata; ebben megállapították, hogy az adóigazgatási eljárás korszerűsítését hosszú távon számítógép alkalmazásával lehet megoldana. — A kísérlet 1978-han a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetének számítógépén kezdődött, a kaposvári járás adataival — mondta dr. Fenyő Árpád, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető-helyettese. — A középgépes rendszernél megteremtett személyi-tárgyi felteteiek szolgáltak az elektronikus alkalmazás alapjául A tanfolyamokon az emberek megtanultak az új módszer szerint dolgozni. — Melyek s feldolgozási rendszer előnyei, lényeges vonásai? — Az elszámolóhivatal számítógépe óriási manuális munkától kíméli meg a helyi tanácsokat. A gép készíti a félévi, a háromnegyedeves és az év végi összesítőket. Tucatnál is több adónem lajstromairól van szó, s ezek körülbelül kétszázezer somogyi adóalany adatait tartalmazzák. Egy adóalany esetében átlag húsz adatot véve alapul ez a szám már négymilliónál is t.öbb! Elképzelhető, hogy ezeknek á kézi összesítése mit jelentene. A gép állítja ki az adóívet és a hozzá tartozó elszámolást is, így mindenkor világos, hogy kinek mennyi a tartozása. — Voltak azonban reklamációk. Akadtak, akiket isködési szabályzatokon kívül — a köztisztasági követelményekről, a lakáselosztásról, a községrendezésről, a strandok, fürdők működéséről stb. Többségük tehát az általános jogszabályok helyi végrehajtását szolgálja, vagyis kiadásukra felsőbb szervek utasítására került sor. Ritkán az is előfordult, hogy nem tanácsi szervektől, illetve a lakosságtól indult kezdeményezés rendeletalkotásra. Elkészítésük- ben jelentős szerepük volt az ügyrendi bizottságoknak. A legszakszerűbben megfogalmazott, támadhatatla- nul törvényes rendeletek is csak akkor érik el céljukat, ha az érdekeltek megismerik, megértik és betartják azokat. E tekintetben azonban nem éppen megnyugtató a helyzet. Bár a helyi tanácsok egyre több gondot fordítanak rendeleteik ismertetésére, a tapasztalat azt bizonyítja: még sok a fehér folt, gyakori a téves vagy hiányos tájékozottság. Legalábbis sűrűn hivatkoznak erre a rendeletek megszegői. Ha legtöbbször nincs is igazuk — mentségül pedig végképp nem szolgálhat az ismerethiány — az mindenesetre tény, hogy változatosabb és hatásosabb propagandamunkát kell folytatni a szabályok megismertetésére. A falugyűléseket, a tanácsüléseket, az üzemi, városrészi fórumokat jobmételten felszólítottak valamilyen adó befizetésére, holott eleget tettek kötelezettségeiknek. Miből adódott a párhuzamosság? — Adódhatott az adatok előkészítéséből, de a feldolgozás során is előfordulhat pontatlanság. Az volt a fő gond, hogy az egész számítógépes rendszert a népességnyilvántartási szamokra kívánták építeni, sok embernek azonban hiányzott a személyi száma, és a nem somogyi, balatoni villatulaj- donosok személyi számainak begyűjtése még ma sem fejeződött be. Ök egy „technikai” számot kaptak, s ebből adódtak a párhuzamosságok. Az elszámolóhivatalban most egyeztetik a számlákat, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A gép egyébként az adóhatósági jogszabályok alapján dolgozik, precízen végzi az adópótlékolást, és betartja az elszámolási sorrendet. A számítógép alkalmazása m unkái dő-megtakaritáshoz is vezetett, a felszabaduló időt így az érdemi munkára lehet fordítani. — Tudomásom szerint most ismét módosították a rendszert. Erre miért volt szükség? — kérdeztem Sármezei Ferencnétől. az elszá- molóhdvatal költségvetési ps ztályvezetójétői. — A géptől későn érkezett vissza a felhasználókhoz, a helyi tanácsodhoz az információ. Az időbeni eltérés két, két és fél hónapos volt, vagyis az adóalanyok ennyi idővel korábbi befizetéseikről és kötelezettségeikről kaphattak csak tájékoztatást. Fáziskésés volt az iparosok adóigazolásának kiadásával kapcsolatban is. A napra kész információk hiánya országos gond volt, ezért a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézetével többször is konzultáltunk arról, hogyan lehetne javítani a helyzeten. Ennek eredményeként személyi adatlapot fognak vezetni minden adózóról. Ez az adatlap egyben, információhordozó is, és továbbmegy a számítógépes feldolgozásra. E változtatást egységesen végrehajtják mind a kilenc megyében, ahol tanácsi költségvetési eiszámolónivatal dolgozik. Roppant nagy feladat az úgynevezett naptári terv elkészítése; ez annak az ütemezését jelenti, hogy ban fel kell használni a legfontosabb, legidőszerűbb rendeletek közérthető magyarázására. A városokban ezeken kívül az eddiginél hatékonyabban igénybe kell venni a lakóbizottságokat, és felhasználni az‘ írásos felvilágosítás formáit, mindenekelőtt a plakátokat. A vb általában továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a sajtóban folytatott jog- propagandának. Nem hiszem azonban, hogy a hiányos ismeret lenne az oka — mondjuk — az egyik fontos, a köztisztaságot szabályozó rendelet meglehetősen következetlen betartásának. Sokkal inkább az, hogy esetenként a megfelelő feltételek megteremtése, továbbá a végrehajtás hatékonysága, eredményessége és ellenőrzése is sok kívánnivalót hagy maga után. A szükségesnél ritkábban vonják felelősségre a rendeletek megsértőit. Különösen nem használják ki — annak ellenére, hogy az így kirótt összeg évről évre növekszik — a helyszíni bírságolásban rejlő visz- szatartó, nevelő lehetőségeket. A fokozott szigorúság — mondani aligha kell — a lakosság túlnyomó többségének érdekét, környezeti kultúránk színvonalának emelését szolgálná. P. L. a hatvanhét tanács mikor hozhatja feldolgozásra anyagait. Dr. Fenyő Árpád elmondta azt is, hogy a megyei tanács pénzügyi osztálya és az elszámolóhivatal most dolgozza ki az irányító szerv és a számítóközpont, valamint a felhasználó tanácsok kapcsolattartásának irányelviéit. A feladatelhatárolásra a' tisztánlátás és a gördülékenyebb munka érdekében van szükség. Az elszámolóhivatal működésének eddigi három éve alatt számítógépesítettek az összes somogyi város és járás adóigazgatását. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy az információáramlás meggyorsulása, az adatok összefüggéseinek mély elemzése fontos adópolitikai következtetésekhez vezethet. Cs. L. Bogdán Péter Bogdán Péter tizenhét éves, végzős diák a csurgói szakmunkásképző intézet növénytermesztő gépész szakán. K — Miért választottad a csurgói iskolát? — Régóta vonz már ez a szakma. Mindig is érdekeltek a gépek, s gondolom, ha valaki megismeri, érti a gépek működését, azzal sokfelé boldogul. Már kiskoromban kísérleteztem ilyesmivel, különösen a kerékpárokat szerettem szerelni ... Még általános iskolás voltam. de amikor tehettem, kijártam a mezőre a traktorosok közé; gyakran föl is ülhettem a gépre. — Hová valósi vagy? — Mezőcsokonyai; ott nőttem föl. Az érdeklődést nem a családból hoztam, a Az elmúlt évben 3245 tonna vágósertést bocsátott ki a Böhönyei Állami Gazdaság. Az idén már 4350, a tervidőszak végén pedig 4750 tonna hízott sertés értékesítését tervezik. Azt jelenti ez, hogy a mintegy négyezer hektár összterületen gazdálkodó nagyüzem minden hektárja 1,2 tonna sertéshúst ad. A böhönyei gazdaságban létkérdés, hogy a sertéstenyésztés megfelelő jövedelmet termel jen, mivel kizárólag csak kalászos gabonát és kukoricát, illetve sertéshúst termelnek. Ilyen mérvű szakosodás és specializáló mellett valójában egyetlen ágazaton áll vagy bukik a gazdálkodás sikere. Itt nincs mód arra,. ha a sertés nem hoz nyereséget, ellensúlyozza azt valamelyik más ágazat. Szorító és rendkívül szigorú kényszerűség, hogy a változó közgazdasági körülményeknek megfelelően a gazdaság szakvezetői szüntelenül keressék a költségek csökkentésének módját. — Az energiaárak emelkedése miatt már évekkel ezelőtt töprengeni kezdtünk azon, hogy mit is tehetnénk a folyékony energia felhasználásának mérséklése érdekében — mondta Magyar István, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese. — Az elemzések figyelmeztettek. hogy a sertéstenyésztés költségein belül évről évre nő az energiaköltség aránya, és ez a folyamat nem áll meg, sőt fokozódik a következő években. Az első lépés az volt, hogy valami módon mérsékeljék szüleim mással foglalkoznak: hét testvérem is van otthon, de mindegyik kisebb nálam. Amikor Csurgóról eljöttek és tájékoztattak minket, nyolcadikosokat a képzésről, a lehetőségekről. rögtön jelentkeztem. — Van kedvenc tantárgyad? — A szakmai tárgyakat szeretem a legjobban, hiszen azokért jöttem ide; azoknak van a legtöbb közük az élethez, a leendő munkámhoz. Az iskolában most hetente három napot foglalkozunk az elmélettel, három napig pedig gyakorlaton vagyunk különböző Fehér Zoltán a kukoricaszárítás költségeit. Erre a nedves tárolás kínálkozott megoldásként. Tavaly a nyár közepén kezdtek el építeni tíz hatvan- vagonos, betomtámíalas horizontális tárolót, és grabo- plaszt ponyvával nedves tárolásra alkalmassá tettek három fémsilót. így a ku- koricabetakarítás idejére mód nyílt arra. hogy a termés 46 százalékát szárítás nélkül nedvesen tárolják. — Saját keverőüzemünkben a takarmánygyártáshoz ebből a nedves kukoricából mindig olyan mennyiséget használunk fel, amely megfelel a technológiánknak. — Mit hozott ez a gyakorlat az üzemnek? — A múlt év őszén két- szazharmincezer kiló folyókon yenergia-megtakarítást jelentett. Még kézzelfoghatóbb. ha azt mondom: egy- millió-hétszáztizenötezer forint hasznos eredményt hozott gazdaságunknak. Ez azonban az intézkedéseinknek csak egyik láncszeme volt. Mivel a telep nemrég befejeződött, termelést bővítő rekonstrukciója miatt a technológia adott, a nedves tárolás, etetés terén további, megtakarítást eredményező lépéseket nem tehettünk, az energiaforrás megváltoztatásán kezdtünk töprengeni. — És ez a gondolat vezetett el a mezőgazdasági hulladékok hasznosításához. — Több megoldást is számításba vettünk, végül is a faipari hulladékra alapozott hőközpont létrehozására adműhelyekben és a berzencei tsz-ben kint, a termelőmunkában is. — Tudod már, hol fogsz dolgozni ? — Igen, tanulmányi szerződést kötöttem a somogy- sárdi termelőszövetkezettel, ott Szeretnék dolgozni a későbbiekben ... Fehér Zoltán szintén harmadéves, növénytermesztő gépész lesz. — Hogyan kerültél a szakmunkásképzőbe ? — Nálunk családi indíttatás is volt, édesapám ugyanis gépszerelő Kaposváron a vízgazdálkodásnál, s gyakran segítettem neki otthon. Amikor eljöttek hozzánk Csurgóról, jelentkeztem én is, megtetszett nagyon a szakma. Engem is a szakmai, gyakorlati tárgyak izgatnak elsősorban. — Tanulmányi szerződés ? — Igen, van; a Bárdibükki Állami Gazdasággal. 350 forint ösztöndíjat kapok havonta. A gazdaságban fogok dolgozni, ha letettem a vizsgát. Egyébként kaposfoi vagyok... Hári László Böhönyéről jött, szintén végzős növény- termesztő gépész. — A szüleid mivel foglalkoznak? — Édesanyám a Zöldértnél, apám a Gabonaforgalmi Vállalatnál dolgozik, én tunk be pályázatot a fejlesztési bankhoz. Ezt a pályázatot elnyertük, a nyolc- milliós saját erő mellé haar- mincegymillió-kilencszáz- ezer forint állami kölcsönt kaptunk. így végső soron 1982—83-as kivitelezésre százezer forint híján negyvenmilliós beruházásba kezdett gazdaságunk. — Ha ez megvalósul, önellátó lesz a nagyüzem a hőenergia-termelésben? — Nem teljesen, de döntő részben igen. Ez a hőközpont látja el a sertéstelepet, a javítót, a szociális létesítményeket energiával. Összességében nyolcmillió- kilencszázezer forint tiszta eredményt várunk tőle. — Honnan biztosítják « faipari hulladékot? — Részben saját erdeink- ből, részben tíz évre szóló megállapodást kötöttünk egy erdészettel. - De ezen túl elhatározott szándékunk, hogy a szalma ezúton való hasznosításával is próbálkozunk. Már készülnek a kiviteli tervek, maga a létesítmény pedig 1983-ban fejeződik be. Váncsá Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter azt írta újévi számvetésében: Kétségtelen, hogy van előrelépés az anyag- és energiatakarékos megoldások, módszerek elterjedésében ... de az kell, hogy az üzemek az eddiginél bátrabban kezdeményezzenek.” A Böhönyei Állami Gazdaság nincs híján a kezdeményezőkészségnek. Vörös Márta inkább a barátaimtól kaptam kedvet a szakmához. Községünkből sokan tanulnak Csurgón, tőlük és kültéri László lönböző pályaválasztási könyvekből szereztem információkat. Az iskolában engem is a szakmai tárgyak érdekelnek a legjobban. Különösen kint a földeken, a traktoron szeretek dolgozni, de szívesen foglalkozom matematikával is. A vizsga után az állami gazdaságban fogok dolgozni, velük kötöttem szerződést az iskola megkezdésekor. M. E. SOMOGYI NÉPLAP Megszüntetik a fáziskésést Számítógépes adóelszámolás Végzős gépészek
