Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
Megőrzik a park szépségét T3pn» #ok település van a z heeságban. ahol a felszabadulási emlékmű olyan megkapó környezetben helyezkedne el, mint Kaposváron. A Szabadság park központi — és a szó szoros értelmében kiemelkedő — része ez az építmény, előterében a szökőkúttal; körülötte sétányok szabdalta -zöldterületek találhatók rég- és közelmúltban telepített növényzettel. A megyeszékhely természetet kedvelő — és védő — lakéit mostanában gyakrabban foglalkoztatja a kérdés: mi lesz a sorsa az itt található fáknak, nem vágnak-e ki ok nélkül Olyanokat, amelyek eddig díszei voltak a parknak? A kíváncsiság részben abból a tájékoztatásból ered — s erről a Somogyi Néplap is tudósított —, mely szerint a Németh István fasor rendbetételét a Szabadság park felújítása követi, s félnek, hogy a munka' során szakszerűtlen beavatkozás áldozatául esik az itteni növényzet egy része. No6, a jelek szerint semmi ok sincs aggodalomra — erre következtethetünk abból a szakvéleményből, amelyet Szántó iGábor, a Kaposvári Vá- rossaéprtő Egyesület elnöke kért a szakemberektől a Szabadság park felújításával kapcsolatban. Ebben az egyesület környezetvédelmi bizottságának két vezetője, Hartner Rudolf és Rum- szauer János közölte javaslatát Nyilatkozatukban figyelembe vettek korábbi szakvéleményt, rekonstrukciós tervet, eddig végzett karbantartási és felújítási munkát, s a helyszínen vizsgálták — egyedenként — a jelenlegi növényállományt Milyen megállapításra jutottak: milyen véleményt, alakítottak ki a Szabadság park felújítását illetően? —, erről tájékoztatott a véleménynyilvánításira fölkért szakemberek egyike, Rum- szauer János. — Nem javasoljuk a park alaprajzi módosítását, szerintünk a zöldterületek, sétányok század elején kialakult elrendezése ma is megfelel, figyelembe véve azokat a változtatásokat is. amelyek az utóbbi évtizedekben történtek. A nővé-- nyék kertészeti gondozása- ' val elérhető, hogy a park még jobban megfeleljen rendeltetésének, s eközben elkerülhetetlen — sőt épp ez adja a felújítás lényegét — az egyes faegyedek megfelelő válogatása, szakmai mérlegelés után a koronák nevelése, gondozása, metszése, illetve egyes fák kivágása. A több mint fél évszázaddal ezelőtt ültetett ezüstjuhar fasorok, amelyek a sétányokat szegélyezték, helyenként még ma' is az eredeti ültetési hálózatban találhatók, elmaradt a metszésük és sűrűségük folytán most már egymást is beárnyékolják. A következmény: ezek a fák íölkopa- szodnak, egyes ágaik elhalnak. illetve életképtelenné válnak, s idővel elpusztulnak. — A belső utakkal határolt területeken eredetileg sűrű faállomány volt, úgynevezett egészségügyi termelések révén megtörtént a ritkításuk. Mi most itt tizenhárom fát javasolunk kivágásra,, ezeket sorra megjelöltük a parkban. A megmaradt állományon koronametszést, illetve koronaalakító és a növény életképessége miatt i geo csak fontos egészségügyi metszést ajánlunk. Indokoltnak látjuk néhány fa eltávolítását a Kossuth és a Damjanich utca felőli oldalon is. A szakemberek javaslatai között cserjecsoportok telepítése is szerepel. Mindezeket természetesen gondosan kiválasztanák — a park esztétikai követelményeinek és egyéb szempontoknak megfelelően. Megemlítik a Munkácsy gimnázium felőli rész . sövényszegélyének indokolt gondozását, a fákon látható kúszónövények védelmét, a park sétaútjainak rendbehózását, az egyéb tartozékok — padok, a fősétányon átívelő vasvázak — javításának szükségességét, sőt még azt is, hogy a Berzsenyi iskola mögött — meglehetősen félreeső helyen — található Berzsenyi mellszobrot jó lenne áthelyezni a parknak olyan részébe, ahol többen láthatnák. — Megállapításaink, javaslataink nem garantálják ugyan, hogy megvalósításukkal időtlen időkig megőrizhető a Szabadság park biológiai és esztétikai értéke, véleményünk szerint azonban rendszeres park- gondozás mellett — s ezen belül a növényállomány folyamatos cseréjével — hat —tíz évig megőrizhető a szépsége. Alikor majd újra felül kell vizsgálni a fejlődő, illetve idősödő növény- állományt, s annak megfelelően elvégezni a felújítást. A Szabadság park felújítása tehát a szakemberek véleménye szerint drasztikus változtatások nélkül is megoldható, H. F. Forradalmasította a fényképezést 175 éve született Petzval József V. Molnár László Ivet fegyelmi bíróság elé állították, mivel nem vette figyelembe a bürokratikus előírásokat... Megunva á meddő szélmalomharcot, otthagyta a városi szolgálatot, és visszament az egyetemre, ott a 28 éves fiatalembert Wolfstein professzor utódjává tették meg. Két év múlva a bécsi egyetem országos versenypályázatra hívta. Ezen Petzval a legkiválóbbnak bizonyult, s így 30 éves korában a bécsi tudományegyetem nyilvános rendes tanára lett. A zseniális tudós itt üstököspályát futott be, hiszen csakhamar tagja lett a Bécsi Tudományos Akadémiának, illetve számos külföldi és belföldi tudományos társulatnak, később a Magyar Tudományos Akadémiának is. A Természet- tudományi Társulatnak egy k alapítója volt. Az 1830-as évek vége felé nagy feltűnést keltettek a Daguerre—Niépce fényképek, amelyek ugyan még nagyon kezdetlegesek voltak, s egy-egy „gyors” felvétel 70—80 percig is eltartott. Petzval a bécsi egyetem megbízásából, matematikai számítások alapján, a Chevallier-objektívnél 14- szer jobb élességet biztosító. 1,4 másodperc expozíciós időt megengedő, kettős objektívet szerkesztett, s ezzel forradalmasította a fényképezést. A kitűnő fizikus minden sikere ellenére sem volt azonban boldog; főleg azután, hogy felesége fiatalon meghalt, emberkerülő lett. Béesben utca, szobor és a Petzval-díj hirdeti emlékét.. A nemzetközi és a hazai tudományos élet tiszteli, hasznosítja tudását, talál-, manyait ma is alkalmazzák. 175 éve, 1807. január fián született Petzval József mérnök, egyetemi tanár, az alkalmazott matematika magyar úttörője, a fényképezés mai lehetőségeinek megteremtője, a triéder bi- noWá, a Nebelbild Apparat nevű képvetítő feltalálója, a katonai és tengerészeti vií- lanyreflektoir megteremtője, a 12 000 gyertyafényt árasztó Petzval-lámpa szerkesztője. Szülőfaluja a Magas-Tát- ra aljában, a Poprád völgyében fekvő Szepesbéla. Apja szegény katolikus kántortanító, aki azonban csakhamar kitűnt maga. készítette orgonájával, de konstruált ébresztőórákat is, irógépszabadalmát pedig 1826-ban a világon elsőként nyújtotta be, Két fia — József és Ottó — egyetemi tanai, illetve akadémikus lett, három leánya tanítónő; a harmadik fiúgyermek meg kiskorában meghalt Petzval József iskolait Podolinban, Késmárkon, ma jd Lőcsén vegezte. Onnan került a kassai líceumba, ahol majdnem abba kellett' hagynia a tanulást, mivel — tanárai szerint — „a fiúnak nincsen feje a matézishez” ... A szorgalmas kisdiák azonban már Ösztöndíjjal végezte el a középiskolát, sőt a kassai líceum támogatásával utazott föl Pestre, az „Institutum Geometricum”-ba. (Ez volt a világon első egyetemi rangú mérnökképző főiskola.) Itt Petzval azonnal Wolf- stein professzor adjunktusa lett, díjazást azonban nem kapott, csak ösztöndíjat. A főiskolán olyan kiválóan dolgozott, hogy a két elméleti év után a pesti egyetem — amelynek az Institutum Geometricum egyik tanszéke volt — adjunktusi tevékenységét kétévi gyakorlati stúdiumnak tudta be, így az alig húszesztendős Petzval Józsefet okleveles mérnöknek nyilvánították. Degen 1 Josab. Pest város főmérnöke vette maga mellé a fiatal mérnököt, aki polgármesteri engedéllyel közben az egyetem matematikai tagozatát is látogatta. Munkahelyén * városrendezéssel, csatornázással és főleg ármentési feladatokkal bízták meg. Petzval — számításaira támaszkodva •— csakhamar kijelentette, hogy a gátak önmagukban sohasem fogják megvédeni Pestet a Duna árja ellen, a várost föl kell tölteni, mivel Pest az árszint alatt fekszik. Ezért — hogy a fővárost az állandó árvíztől i mentesíthessék — a Rákos-patak medrébe hajózható csatornát akart építeni; a terv nagy sikert aratott, el is fogadták. de a csatorna so- . hasem épült meg. . Petzval, érthetően, elkedvetlenedett; ezt fokozta az ^ körülmény is, hogy bár 1830-ban, illetve 1832-ben sikerült. megvédenie a városi az árvíztől, elismerés heBemutató pénteken Hejhó, Feydeau Fényfelirat kér csendet a Csiky Gergely Színház színpadra vezető ajtaja fölött. Odabent próba folyik: Georges Feydeau Tökfilkó című bohózatának második felvonása. Szín az Ultimus szálló 39. szobája, melynek központi helyét természetesen egy hatalmas, szűzi fehér (!) francia ágy foglalja el a bordóvörös falaik tövében. Armandine — Csákányi Eszter — csábító ruhában, fekete muszlinsállal. tornyozott vörös hajjal kacéran ül az ágy szélén. Éppen elme- nőben ... Victor boy költözteti át egy másik, utcai szobába. A fiú amólyan habo- gó-hebegó tizenhét éves férfipalánta Armandine: Hány éves vagy? Victor: Tizenhét, Armandine: Tizenhét? Tudod, hogy ez jól áll neked ? Victor: Nekem? Armandine: Pirulsz? Ügy látszik, szívesen hallod. Victor: Igen... öntől, Armandine: Voltaképpen tetszel nekem. (A szája körül cirógatja. Victor szájára tapasztja a lány kezét, majd szenvedélyesen megcsókolja.) Vidor: Olyan meleg,, gyöngéd keze van. Egész magamon kívül voltam, amikor megsimogatott. Forogni kezdeti velem a világ...! Értse meg: tizenhét éves vagyok ... alighogy betöltöttem a tizenhetedik évemet kiütöttek rajtam ezek a pattanások ... Orvosnál is voltam ... azt mondta, ez a pubertástól van. Pereg a jelenet Csákányi enyhén unatkozó Armandi- ne-ja egy szempillantás alatt válik nyitottá a fiúra, az érzékiség szikrája pattan. A szerelmi kaland all Feydeau mester darabjának központjában. Lám. a boy ment de Rédillon — Beze- rédy Zoltán — jött, és már ő veszi át a szerelmi stafétabotot. S ahányszor új és új szereplők érkeznek, any- nyiszor villan meg az a bizonyos fény a szemekben. Most egy orvos őrnagy teszi a szépet a szobalánynak, a siket ’ órnagvné háta mögött. (Csernák Árpád. SL mány Andrea. Czakó Klára). Aztán a szobalány kelleti magát Pontagnac-nak, azaz Spindler Bélának. És akkor még nem is beszéltünk a többi nagy szerelmi ászról: Jordán Tamásról, Lázár Katiról, Rácz Katiról, Básti Juliról, Dánffy Sándorról, akik keresztbe imádják egymást. Mondhatom, pikáns komédia, amelyben az sem vészit, aki alulra kerül! A kaposvári Csiky Gergely Színház pénteken tartja Feydeau Tökfilkó című bohózatának bemutatóját. A rendező Koltai Róbert Já- szai-díjas színművész, aki a tavalyi évadban a Szegény Dániellel debütált- e poszton. A díszleteket és a jelmezeket Donáth Péter tervezte. A három fel vonás os színpadi mű további szerep-, lói között van Papp István, Dunai Károly. Gallcó Bence, Krum Adam, Radies Gyula és Komlós István is. A bohózatot Aczél János fordításában játsszák. L. L. T Nehéz homok könyvespolc Az esetet nyilván ritka kivételként emlegetik majd az irodalomtörténészek. Egy idősödő, irogatással csak kedvtelésből foglalkozó, férfinak nyaraláskor eszébe jut egy ifjúkorában hallott történet, Ráhel és Jakob bibliai legendájának huszadik századi változata. Remek alapanyag egy novellához! Szerzőnk asztalhoz ül hát. S a csenevész matéria hirtelen duzzadni kezd — az író személyes élményeitől, tapasztalataitól. Két év kínlódás, és az eredmény világsiker. A külföldön korábban ismeretlen Anatolij Ribakov egyszeriben hírességgé lép elő. Holott a témát aligha érezheti újdonságnak bárki is. A cári birodalom kijelölt körzeteiben letelepített, az „árjáktól” jórészt elzárt, pogromlovagoktól szakadatlanul fenyegetett zsidók életét sokan feldolgozták már. Ismerjük a kisvárost, ahol szolid kézművesek, kishiva- ta In okok és gazdálkodók alakították ki a maguk társadalomtól csaknem független világát, elmerülvén a családi élet boldogságába vagy a hitbe — az őket fenyegető veszélyek elől. Ribakov műve azonban csöppnyire sem hasonlít az eddig ismert naturalisztikus megközelítésekhez. Realista ábrázolásmódját lépten-nyo- mon meseelemek színezik, így már a regény indításaikor is: a Svájcból hazalátogató, európai neveltetésű félorosz fiú és a Csernyigov melletti városkábah éldegélő gyönyörű zsidólány szerelmének és házasságának bibliai ihletésű története, azaz Ráhel és Jakob legendájának é századi masa. S a mítosz továbbra is a regény egyik legfontosabb rétege marad. Valóban már- quezi bőséggel lépnek elénk a héroszi, a gyengék védelmére elszánt férfiak, a családi élet szentségét a sors minden hányattatása ellen megvedeÍmezni tudó anyák és nagyanyák: szenvedésekben edződött, markáns alakok valamennyien. Ez a „meseréteg” azonban mindenütt egységet alkot az ukrajnai zsidóság két világháború közötti történetének hiteles bemutatásával. Hitelességét az sem csökkenti — sót hellyel-közzel növeli —, hogy Ribakov az általánosan elfogadott írói eljárásokkal ellentétben nem felül- vagy oldalnézetből ’ szemléli az eseményeket, hanem „alulnézetben”, egy, a .szovjethatalom idején cipészből üzemmérnöknek tanult fiatalember látszatra naiv látásmódjával. Talán épp « tudálékosságnak, az okoskodó elemzéseknek a hiánya vezet oda, hogy a családregény cselekménye végig friss és lendületes. essék bár szó a zsidóságnak is emberi jogokat biztosító forradalom és polgárháború betöréséről az Izolált városkába, vagy a zárt családszerkezet felbomlásáról. a vegyesházasságokról, a húszas évek hatalmas nekilendüléséről, az. építési és tanulási lázról, a harmincas évek túlkapásairól. LenyűBözőek, olykor szinte szociografikus értékűek az ukrajnai zsidóság népszokásainak » történetbe találékonyan beépített leírásai is. Ki gondolná e költőien szép fejezetek olvasásakor, hogv a hompolygés hamarosan ’rohanásba csap át, s tradicionális családregény hőseposzba torkollik — a legcsekélyebb stilustörés nélkül? Mert kitört a háború. A városkának az „alacsonyabb rendű faj” által lakott részét gettóvá alakítják át a németek és a policájok. ' S ott teljesedik ki a mítosz! Hiába a megtorlás az ellenállás legapróbb megnyilvánulásáért, hiába akasztanak és fejeznek le kicsiny gyermekeket a főtéren; a korábban csak a családi tűzhél.y- re figyelő nagymamák hirtelen amazonná magasodnak, kölykeiket védelmező nőstény oroszlánokká, a roskatag nagyapák pedig he- raklészekké. Az egykor elzárt, jogfosztott zsidóság jó két évtized alatt a szovjet nép elidegeníthetetlen részévé vált, a győzelem tevékeny részesévé. Elfogadott, személyi igazolványokban is regisztrált nemzetiséggé. S nem holmi áldozattá. Ez a szemlélet különbözteti meg á regényt Kuznyecov vagy Jevtusenko hasonló témájú írásaitól. Őszinte mű, letehetetlenül izgalmas alkotás a Nehéz homok. S meghatározó szempontja az elnyomás összes válfaja iránti gyűlölet, a történelmi hitelesség és a tárgyilagosság. A kötetet az Európa kiadó bocsátotta közre Nikodémusz Elli lendületes, ötletes, mai nyelvünk neologizmusait is bátran alkalmazó fordításában. Lengyel András i
