Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

Á takarítónő gyűjteménye Egyablakos kis ház a bflmneri es' a cseri városrész hataran, nem messze a Ka­pás-parttól... A mini kertben kihasznált minden talpalat­nyi hely. Elöl ^rózsák, fe­nyők, d íszbolcrok ízléses összhangja, tőlük szolőlugws- sal elválasztva a vetemé­nyes ágyások, odébb a pél­dás rendben tartott fatáro­ló. özv. Zakariás Jánosno több mint tíz esztendeje él egyedül, öt esztendeje van nyugdíjban. Takarítónő volt, ahogy legutolsó munkahe­lyén- búcsúztatásakor az igazgató mondta: minta ta­karítónő. — Sokgyerekes szegény- párasát, családban születtem, a lehetőségek között nem nagyon válogathattam. Ki­lencen voltunk testvérek, földes, vályogház két kis szobájában nőttünk föl, de a rendre, a tisztaság szer éte­lére megtanítottak bennün­ket. Anyám azt tartotta, nincs az a szegénység, ame­lyikben ne lehetne példásan éhá. — Erzsi nénirőt az a hir járja. hogy hobbija egybe esik egykori foglalkozásával. — Hobbi ? Talán inkább olyan bolondság ez. Még ak­tív koromban mindig eltel­tem a szép takariloszeres flakonokat edenyeket ha megláttam valami újat, ér­dekeset az üzletben, meg­vettem. kipróbáltam. Mire nyugdíjba mentem, egész te­kintélyes gyűjtemény jött össze. Miután több lett a szabadiidőm és módom is volt rá, sokat utaztam, el­jutottam több nyugati or­szágba. aliol a pénzem je­lentős részét arra költöttem, hogy takarítószereket vásá­roljak. — Mekkora most a gyűj­teménye? — Pontosain nem számol­tam meg, de biztosan megha­ladja a félezer darabot. Le­velezek egy takarítószereket gyártó osztrák vállalattal is, rendszeresen küldenek ki­próbálásra új készítményeik- bői. — Gondolom a ..nagyi“ a család öröme, hiszen jó egészségnek örvend, sokat segít a gyerekeknek is. — Jólesik ez a mozgás, nem is tudom megállni, hogy a lányaimnak ne se­gítsek. Természetesen tiszte­letben tartom az. elképzelé­seiket, nem rendezkedek, de a nagytakarítást mindig magamra vállalom. Egyébként manapság öröm a munka, hiszen olyan bú­torápoló. szőnyegtisztító, ab­lakpucoló készítmények van­nak, hogy pillanatok alatt lehet velük kiváló ered­ményt elérni. Nemrég hozzá­jutottam egy holland ké­szítményhez, amivel például több éves, koromfoltos pa­pírtapéta is eredményesen tisztítható. Természetesen nagyon óvatosan kell bánni vele, el kell találtai azt a mértéket, amikor még nem ázik le a tapéta, de a pi­szok már föloldódik. A la­kótelepi szőnyegpadlós laká­sokban élőknek megkeseríti az életét, ha foltos marad a szőnyeg. Most kísérletezem egy olyan hígítószerekből összeállított „kotyvalékkal”, ami ha nem is ígér tökéletes megoldást, de ahogy már ki­próbáltam, jól. használható. Sokan nevetnek rajtam, ta­lán egy kicsit bolondnak is tartanak., hogy ilyesmivel foglalkozom, de nem bánom, benne vagyok a korban, nyugodtam tarthatnak ri go­lyós vénasszonynak, nem sértődöm meg! K Zs. Kőrös Aranya Horgásztanácsadó Téli halak... Az idei tél eddig sem ké­nyeztette el a teli horgászat egyre növekedő számú hí­veit. Hol áradás, hol hófú­vás, ha befagytak az állóvi­zek, akkor csak vékonyan, ramenni és léket vágni nem lehetett, ha meg elég hideg volt, akkor az utak voltak iámhatatlanok. A makacs horgász mégis szeret halat f 0*911, Lássuk hát, február elején-közepén erre milyen lehetőségei vannak? A kifejezetten „löki hor­gászatról" most ne elmél­kedjünk, njert az nagyon esetleges, inkább azt néz­zük: a be nem fagyó folyó­kon mire számíthatunk? Halfajonként részletezve: talán csak a ponty, a ka­lász és a com.pó az, amelyik télen nem táplálkozik, nem fogható. A keszegfélék közül a dévér, a jász, a bodorka, a karika keszeg, a veresszár­nyú egész télen eszik, né­melyik még lékről is hor­gászba tó. De hol ? A Dunán, a Tiszán, a na­gyobb folyókon mindenütt, elsősorban a legmélyebb vi­zekben gilisztával fenekez­KapoSváron lakó felveszünk Nyolc általános iskolai végzettség és erkölcsi bizonyítvány szükséges. BALATON Élelmiszer és Vegyi áru Kereskedelmi Vállalat Kaposvár, Zalka M. u. 12. 7401 (204275) ' ve vagy úsztatva .1—4 mé­teres eresztékkel ritkaszép dévérek, helyenként jászok kerülnek évről évre rend­szeresen horogra. A paduc, amely télen nemigen eszik, a rácalmást közáirásoknál januárban is fogható, szin­tén apró vörös gilisztával. Ha már kicsit enged a tél szorítása, akkor előtűnnek a bodorkák, a dévérek, a ve- resszámyúak nagyobb pél­dányai, de akkor már a partszéli, laposabb, gyor­sabban melegedő vízben. Dunaharasztában például, a HÉV-állomás alatt, a Holt- Dunán ilyenkor rekord üstás példányok kerülhetnek ho­rogra, de a Tisza—II. víz­tároló területén is lehet már sokfelé februárban szép ke­szegeket, néha törpeharcsá­kat és sügeret is fogni. A tassi alsó vizeken a ka- rikakszeg, illetve a lapos- keszeg fogható hárem méter alatti budapesti vízállásnál. A ráckevei híd tövében is szépen eszik a keszeg feb­ruárban. A rablóhalak közül a csu­kára a zárt, horgászkezelésű vizeken február 1-től már ti­lalom van, a többi vizein nyitott szemmel kell járni, ahol rablást vagy „napozó” csukát látni a szélvizen, ér*- demes pergetni. A süllö-tila-.- lom kezdete előtt a zsilipek alatti mély szakaszokon, és a dunai, tfszai kövezések mel­lett lehet szép fogas-zsák­mányt ejteni. A sügér szin­te mindenütt eszik mái feb­ruárban, ahol nagyobbak is vannak, mint a pátkai víz­tározón, a Tisza Il-n és má­sutt, ott jó szórkozást nyújt. A menyhal pedig ki­fejezetten téli hal, annyira, hogy a február már csak utószezonja — ennek elle­nére a süllőre mártogatók aoksarw fognak termetes „menyuot” is, a Tisza zsilip­jeinél és mellékfolyóénak gátjainál, duzzasztóinál pe­dig néha félszáknyi meny­hal ig fogható. Végül egy dunai érdekesség: hála a te­lepítésnek, mind több a ke- csege, és ezek február vé­ge felé mély vermelőhelyei- ken esznek is, ha valaki megtalálja: hol is a csapat? Sz. J. I. A városháza Félreértés ne essék: nem fedeztek föl aranybányát se­melyik Kőrösön. Az, amit a cím szűkszavúan ígér, rész­letesebben : Nagykőrös Arany Jánosa. A nagymúltű, csinos kis­városnak büszkesége, hogy ő is magáénak mondhatja a ■költőt, aki ott tanított ki­lenc esztendeig, s nem is akármikor. 1851-től, a sza­badságharcot követő legsöté­tebb évektől hívta meg Aranyt az iskola, illetve a parasztpolgár város refor­mátus egyházvezetősége. Se­gítség volt a költőnek — tisztesség Nagykőrösnek. A mezőváros múltjának legirégibb írásbeli emléke egy 1288. évi oklevél. E tatárjá­rás utáni — IV. Béla nevé­ben kelt — irat Nána ispán birtokának mondja Köröst, melynek későbbi birtokosai között történelmi családok — Garay, Rákóczy, Ló- rántffy — neveire lelhetünk. Már áz ó idejükben kiemel­kedett környezetéből, és lendületesebb fejlődésnek indult a település. Miután a torok megszállta az Alföl­det. a mezőváros, amely ki­esett a hadak ütjából, to­vább erősödött, kiváltságot nyervén pengő aranyakért. Ami­korra aztán a tö­rök kitakarodott, a parasztváros olyan tehetős volt már, hogy nem ke­vés pereskedés­sel ugyan, de a visszatérő földes­urakkal szemben is megtartotta ön­állóságát, örök időkre megváltot­ta a íoldesurak földjeit magának. A tehetős város polgárai azt is megunták, hogy az átvonuló kato­nákat a házaikba szállásolják be, s azért aztán a múlt század első felé­ben kaszárnyákat építettek a váro­son kívül. Ma is áll ez az épület, s ha bontottak is le belőle, ugyancsak terebé­lyes — de ma már túlterjedt rajta a város. Kernek klasz- szicista, hat oszlop tartotta timpanonján egy szó olvas­ható ma: MÜZEUM. őrzi a város múltjának emlékest, s köztük tekintélyes helyet ad az 1843-hoz és Aranyhoz fű­ződőknek. Kossuth kardja, tűnni üvegpohara, levele látható itt — a nagy politi­kus 1848. szeptember 24-én érkezett a városba s más­nap mondott toborzó beszé­det. A nemzetölök s a hon­védek viseleti tárgyai, fegy­vered után érkezünk Arany János emlékeihez, köztük azokhoz, amelyek a költő­nek a szabadságharc alatti pályáját jelzik. Fényképek, iratok, tárgyak. Arany írá­sa. családi kép, Arany .és íróbarátai, a kedvenc pipa, az eredeti pad, valamint asz­talának és székének hason­mása. Fényképek a körösi temető az időből való sír­köveiről. amelyeken — régi iskolamesteri hagyományt folytatva — "kis sírversek yannak fölvésve, mégpedig Arany sorai. Az egyik festmény a mú­zeumi kiállítás falán a régi patikát mutatja, ahova . gyógyszerért járt a beteges­kedő költő ... Ez a ház áll még ma is közel a főtérhez, a Hősök te­réhez, amelyre könnyen rá­találunk, mert egyfelől ott halad át a főútvonal Kecs­kemétet és Ceglédet össze­kötve, s onnan ágazik ki a régi — s ma is kedves, han­gulatos és jó, habár kes­keny — Szolnoki út, amely a múlt századi irodalomban megörökített Kutyakapa.ro csárda meliétt haladt eL Másfelől azért is könnyű e főtérre rátalálni, mert tor­nyok tűzik ki: mindenek­előtt a nagy református templomé, aztán áte! len­ben a városházáé (a bejárait mellett az egyik emléktábla Kossuthra, a másik Mészá­ros Jánosra, az 1919-es vö­rös városparancsnokra env­/ gött a régi gimnázium s egy kis saroktorony áll. Itt ta­nított Arany. Az épület előtt a költő szobra Strobl Ala­jostól. A talapzaton egyik versalakja, a vén gulyás pi­hen . . . Ha innen az állomás irá­nyában elindulunk, tán száz méterre sincs a következő, balra eső Deák tér. Oda forduljunk be, s átellenben a Patái utca kiindulásánál, álló sarokház — egy virág­kötő és egy kézimunka-elő- nyomó üzlet van benne —• őrzi a régi-régi Kőröst. Itt; volt a patikai És itt Lakott egyidőben a költő kereszt- fia, a harcok végén eltűnt s haláláig gyászolt költő tár­sa gyermeke, Petőfi Zoltán. 1866-ban ő is körösi diák volt — emléktáblája ott áll a régi patikaháznak a Pa­tai utcára néző falán — ko­szorú jelzi alatta a ma is eleven emlékezetet... N. V. A szőlősgyöröki Béke Mg. Tsz 1982. évtől termő chasselas (saszla) fajtájú szőlőültetvényéből részes művelésre ad át területet Érdeklődni, illetve jelentkezni ’ 1982. január 1-től lehet a termelőszövetkezet központi irodájában. 8692 Szőlősgyörök, Kossuth tér 2. Tel.: 16 (858141a) BÉLYEGGYŰJTŐKNEK A hírvivő galambok % M * <5 P 4 > $I m >. * Sül XI r.G A LAM.BK.lA L U TÁS » MAGYAR go ST-A.. A galambot mint hírvivőit évszáza­dok óta haszno­sítják, mert kitű­nő tájékozódóké- pessége van, és igen nagy távol­ságról is visszata­lál. Az erre vo­natkozó legrégibb adat az i. e. 3000- böl származó fal­festmény, ame­lyen oltár mögött négy galambot eresztenek fel, . hogy hírül vigyék III. Ramszesz fá­raó megkoroná­zását. A 2500 év­vel ezelőtt rende­zett olimpiai já­tékok győztesei­nek nevét is ga- larnbpoatával jut­tatták el az egyes városokba. A ró­mai légiót ga­lambházakkal lát­ták el, és a kis szárnyasokkal •— általában lábuk­ra kötött levelekkel — to­vábbították a csaták kime­netelére sokszor döntő fon­tosságú parancsokat. Az i. e. évezredekben a Földközi­tenger mentén fekvő álla­mokban ötven-száz kilomé­teres távolságra galamb pos­ta-állomásokat helyeztek el. Gyakran a hajósok, különö­sen a kínaiak, is ily módon küldtek üzenetet megérke­zésükről. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem éimű époszában említést tesz post,aga lombok - női, amelyek révén az ost­romlott várban tartózkodók tartották a kapcsolatot a külvilággal. Természetesen az ellenség is tudta ezt, és vadászsólyommal igyekezett elfogni a „repülő postáso­kat". Amikor 1871-ben a komrnün alatt Párizs körül volt zárva. az. összeköttetett a külvilággal nagyreszt ea­lambpostávial tudták torm­tartand. Ezúttal az volt a gyakorlat, hogy az üzenetet selyempapírra írták, és a galamb szárnyának arra a középső tollára erősítették, amelyik a repülésnél nem mozog. A megterhelés nem lehetett több egy grammnál. A tenyésztett postagalam­bok később is egyre nagyobb szerephez jutottak. A XX. század elején Üj-Zélandon vállalat létesült, amelyik a közeli szigetekkel való pos- taforgalom lebonyolítására ealamb.iáratót szervezett. Ekkor jelentek meg a cső­rükben levelet vivő galam­bokat ábrázoló első bélye­gek. Az első világháborúban a különböző német parancs­nokságoknál több mint száz­ezer galamb „szolgait". Honoluluban, a Hawaii- szigetek ío varosa ban 1918­ban gaiambposta-hiva+alt állítottak fel, amely nyolc szigettel tartott kapcsola­tot. A kis hírvivők a négy­száz kilométeres távolságot tíz óra alatt tették meg. Kí­na és Japán között 1932-ben is segítettek a postaforgalom lebonyolításában. A hivata­lok leheletvékony' papírbo­rítékot használtak, amelyre a bérmentesítés igazolásául' bélyegzőt nyomtak. A ga­lambokat az erre a célra ter­vezett központból indítot­ták. A nfásodik világháború­ban is nagy számban vet­tek részt a po6tagaIambok, de csak különleges feladató-’ kait kaptak," például amikor nem akarták a híradástech­nikát használni, nehogy az ellenség bemérhesse. A par­tizánoknak nagyon sokat se­gítettek, mert az egyes cso- poi-tok munkáját sikerült összehangolniok. Ezúttal is nagyon sok „szolgálatteljesí- tés” közben pusztult el. De az elismerés sem maradt el: többen kitüntetést, sőt, szim­bolikusan katonai rangot is kaptak. A detroiti állatkertben őriztek a G. I. Joe (Joe köz­legény) elnevezésű híres ga­lambot, amely az olaszor­szági hadszíntéren csaknem ezer angol és amerikai ka­tona életét mentette meg. Ugyanis 1943. október 18-án rendkívül sebesen repülte át azt a több mint harminc ki­lométeres távolságot, amely Colovi Vecchia olasz falut az angol repülőtértől elvá­lasztotta. Még idejében si­került megvinnie a hírt, hogy — a tervezettől elté­rően — ne intézzenek légi­támadást a falu ellen, mert időközben onnan kiverték a németeket, és most már sa­lát. katonáik tartózkodnak ott.. Az utolsó pillanatban érkezett: hét. bombázó em- pen fölszállni készült. Az eletmatt» madarat London polgármestere érdemrend^ de! tüntette ki, a háború után pedig Detroit városa kérelmezte, hogy állatkert­iében gondját viselhesse. Bár a fejlett híradástech­nika fölöslegessé tette a ga- 1 amfopostát, de egyes ese­tekben mégsem szorította ki. Így például a nagyon ma­gas hegyek megnehezítik a jó rádióvételt, ezért a hegy­mászó csoportok még most is gyakran galambokkal tart­ják egymás között a kap­csolatot. Napjainkban a franciaországi Abranches kórház laboratóriuma ga­lambokkal küld vérmintákat a harminc kilométerre fekvő Grancville városába, mert — mint megállapították —a motorkerékpáros küldön­cöknél sokkal gyorsabban teszik meg az u tat. De e rit­ka esetektől eltekintve a ga­lamb ma már inkább csak a béke eszméjének szimbó­luma. A posta galambok tenyész­tése ismét virágkorát éli. Az egész világon egyesületek, magánosok vetélkednek, hogy minél kitartóbb, gyorsabb fajtákat tenyésszenek ki, de ez már csak sportcélokat szolgál. Nemzetközi szerve­zetük is van. Példaképpen megemlítjük, hogy Budapes­ten 1941-ben postagalamb- versenyt, 1971-ben pedig Brüsszelben — nagy nem­zetközi részvétellel — már olimpiát rendeztek. Terméázetesen nagyon sok ország bélyegein szerettei­nek postagalambok. így egyebek közit a hazai ga­lambfajtákat bemutató. 1957. évi magyar sorban. Néhány évvel ezelőtt pedig a ga­lambposta bemutatásával érdekes kiállítás volt a Bu­dapesti Bélyegmúzeumban. A hazai Postagalamb Sport­szövetség centenáriuma tisz­teletére a Magyar Posta eb­ben az évben bélyeget ad ki. H. E. Í8l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents