Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
MAGYARORSZÁG MÚZEUMAI Az István király Múzeum V rfl* egyszer egy ember s egy felesége neki. Annyira mentek ketten, hegy rendes időben ee?’ gyermekük született Ügy hívták, Gyurka. Jóféle gyermek volt Gyurka. Példája a bölcseknek már zsenge korában. Kicsivel beérte, s kézen-közön felnőtt. Magához való ésszel is rendelkezett. A . dolgot nem szerette, igaz: de ezt Isten akarata szerint, az apjától örökölte. Addig s addig, hogy legény lett belőle. Vándorlásra adta magát. De csak akkor látta meg. hogy milyen a világ. Az egyik háztól ugyanis értődték, a másiknál nem adtak neki enni, a harmadiknál dologgal riasztották el. Valami vén székellyel ta- • lálkoaott egyszer. — Hó! — mondta neki kantán, ment fárasztotta a sok beszéd. Az öreg megállt, g ráhu- njwátott: — Te kS vagy. hogy nekem ágy Riogatsz”? — ÍSn álomfejtó. — Álomfejtő? No ügyelj, mert attól büdösödik a hal! — mondta a székely. Még egyet-kettőt mondtak egymásnak, de nem találtak össze, s továbbmentek. Ekkor egy ür jött, s Gyurka felbrztetta: — Ejtsen el egy piculát, hogy kapjam meg! — Eredj, s dolgozzál! — felelte az úr. Erre otthagyta őt te, e elment, s lefeküdt az erdőben egy fa alá. Aludt hét esztendeig, s akkor valami kutyák: felriasztották. Morgotit nekik Gyurka, hogy még aludni sem lehet ebben a világban, s elindult ismét. Elért egy faluba, s ahogy váosaorgott keresztül azon, hát az egyik kapuban, valami rovásos széken, módosán üldögél egy ember. — Nem kell magának egy szolga? — kérdezte Gyurka. — Gyere, s állj bél — mondta az ember. Megegyeztek, aztán jóllaktak, s ittak rá. Másnap szántani küldte két ökörrel Gyurkát a gazda. ő kiment s egész nap döglődött a falu végin, s este hazament. —• Mennyit szántottál ? — kérdezte az ember. Erre felátlott a legény, s így szólt: — A kutyamarás nem jó, de a munka olyan sincs. Az zal, kirázta a tarisznyát, s a szalonnát odavetette a kutyának. — Isten maradjon veletek! — köszönt az ebédelő kutyának* és a két ökörnek, s ismét elbaktatott a világba. Bolygott elé s hátra valami hét esztendeig. Akkor olyan álmot látott, hogy kicsi isten lehet, csak akarni kell. A kezeit hátra tette tehát, mint a kitalálók, s szépleptiben megindult egy óriás mezőn keresztül. Egyszer elért egy nagy folyóhoz, s annak a partján leült. Olyan erősen kezdett Tamási Áron Szerencsés Gyorba gondolkozni, hogy sült él bélé a feje. Amikor mégis látta, hogy semmit sem tud kitalálni, eleresztette magát, mint a többi tárgyak a világban. Szemlélődött, s várta, hogy a nagy természet mutassa meg, mitévő legyen. r Í gy üldögélt napnyugtáig, amikor csobbant a víz. Arra nézett s hát kacagó halak játszadoznak. Egy pillantás alatt megkívánta létüket, s bízva az Istenben is, hirtelen befordult a vízbe, mint a csutak. /Nyomban érezte, hogy a farka megnőtt s meg a lebemyegek is az oldalán. Úszni kezdett tehát, s folyton csak víziét ivott volna, mint az igazi halak. — Ha én nem vagyok hal, akkor senki! — mondta örvendezve, s még sebesebbre fogta az úszást. Nem telt belé két perc s már sereges- től körülvették a kicsi s a nagy fürge halak. Hideg, • gyilkos szemekkel nézték, s azután mami kezdték. te. mintha rágná a két fülét valami. Mozdulni akart, s hát bajosan megy. Kinyitotta a két látóját, s hát a leforgó esztendők alatt úgy felverte körülötte a helyet a fű s úgy befonta őt is, hogy a legénykedés nehezére esik.1 Kiáltott egyet, s nyomban hat nyúl szökött ki a feje mellől. Erre gondolt ő is egyet, s mozgatni kezdte az orrát s a két füllt: egy pillantás alatt olyan baknyúl lett belőle, mintha aranvfü- vön nevelkedett volna. Örömében topantott a jobbik lábával, s erre nyomban egy másik nyúl került valahon- nét melléje. Éppen javában barátkoztak. amikor feltűnt egy fegyveres ember. — Gyere, fussunk! szólott Gyurkának a másik. — Fusson más — mond-, ta Gyurka, mert nem szerette pazarolni az erejét. Erre a másik elfutott, ahogy csak tudott. Ö pedig megmozgatta kacagva a bajuszát, rögtön két lábra állott s kivétette a mellét is, mint aki legény a talpán. Megindult ismét, s ment, mend égéit Egyszer elérkezett egy gyönyörű egyenes útra, s amikor kilenc nap és kilenc ejjel folyvást egyet ment azon, leült nyugodni egy kőre. Itt kiült egy telet s egy tavaszt egyhelyben, s a nyár derekán éppen indulni akart útjára. Előretette az egyik lábát, és elnézett az útvonalon előre. De akkor meglátott valmi leányt, amint igen kellemesen mozgott messze. Fiatal lehetett, mert gyorsan aprított, s a fejét peckesen hordta. Gyurka érezte, hogy egyszerre megfutamodik benne a vér. Rég az ideje, hogy nem látott efféle igézetes népet. S legalább ezt az egyet nem akarta elszalasztani. A feje berregni kezdett. mint a motor. A két karját meglebegtette, a lábát behúzta maga alá s hát abban a percben egy fecskemadár lett belőle. Felrepült, s keringeni kezdett a leány feje felett. — No, Gyurka, most csi- rikolj! — biztatta magát, s kezdett énekelni. Egy kicsi idő múlva akkora bátorságot vett, hogy a leány vállára szállott. Ott berzengetni kezdte a tollát, s nagy gyönyörűségében folyton énekelt, miközben a leány nagy szeretettel simogatta. Egyszer aztán a tenyerébe vette a leány, s betette a kebelébe. H elyben vagyok! — örvendezett Gyurka, és rebesgetni kezdte a tollát. Aztán végső helyet keresett magának. Amikor azt megtalálta, lustán magára húzta takarónak a szerencsét és álmodozni kezdett. Ma is ott álmodozik bizonyosan. Jobb helyet a földön nem is találhatott. klubot alakítottak, s egyelőre itt, a liftben találtunk helyet legjobb munkáiknak. — Szép — mondta Va- nyék Zavarában. Pedig az alkotásokról egészen más volt a véleménye. — Meghiszem azt! — mondta büszkén a hölgy. — ez egész lakótelepen nincs ehhez hasonló. De azért ne higgye, hogy elégedettek vagyunk. Nagyon szűk ez a hely. Az állandó kiállításnak a szemközti fal például kevés. De nem tehetünk semmit, mert az egyik oldal mindenképpen kell a pályakezdőknek, a másik meg a nyugdíjasoknak. Az öreg Müller bácsi már úgyis a plafonra ragasztotta a képeit. Vanyek nem tudott hová lenni a csodálkozástól. — És ki bírálja el, hogy melyik mű kerüljön ide? — kérdezte. A székesfehérvári István király Múzeum az ország legrégibb múzeumai közé •tartozik, az 1873 óta fennálló gyűjtemény 1929-ben költözött jelenlegi épületébe. A múzeum kllencszáz —1 ezernél több tárgyat őriz, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a legnagyobb hazai gyűjteménynek tekinthető. Régészeti anyaga a legjelentősebb, említésre méltó a néprajzi gyűjtemény (csák- vári fazekasság, kismesterségek, népi bútorok) és az elmúlt években kifejlődött képzőművészeti gyűjtemény, modem magyar anyagával. Igen gazdag a múzeum könyvtára (35 000 kötet). Jelenleg két állandó kiállítás látható: Fejér megye az őskorban és a római korban témájú régészeti és Székes- fehérvár 1000 éve című várostörténeti kiállítás. A régészeti. kiállítás a megye területén talált legfontosabb leleteket mutatja be, az őskori részben a bronzkori földvárakon, .talált - edényekkel, csont és bronzeszköBronzkori urnasir az István király Múzeum régészeti kiállításából. — Kenderesiné a harmadik emeletről. — Ö valami festőnő, ha nem tévedek. — Kenderesiné? Ugyan dehogy! Ö a takarítónő. Amikor takarít, kidobja azt, amelyik nem tetszik neki. Ezen a jogon kevesebbet kér a takarításért. — Értem ... — Tudja, mii? Nézzen be a jövő héten! Zeller úr, a patikus bejelentette, hogy ő is szeretne kiállítani, s azt mondják, hogy ö csak aktokat rajzol. De nem is csodálom, mert mindennap más nő megy hozzá. — És a gyerekekre nem gondolnak? — A gyerekekre?! Csak kinéznek este az ablakon, és a szemközti toronyházban annyi pucérságot látnak, amennyit akarnak. — De hát akik a lifttel közlekednek még nem tettek megjegyzést ezekre a képekre? — Ugyan — nevetett a hölgy derűsen. — Hát maga nem tudja? Ez a lift már egy éve nem működik... zökkel. A kiállítás római kori részében a megye legszebb római tárgyai mellett Gorsium leleteiből kap válogatást a látogató, köztük az első táci Venus bronzszobra is látható. A várostörténeti kiállítás a régészet és történet eszközeivel ad képet Székesfehérvár szerepéről ország történetében. A kiállítás három részből áll, a látogató körsétát tesz: a jelenből indul el és oda tér vissza. A város jelentősége országos viszonylatban a középkor folyamán volt a legnagyobb — mint az ország egyik központja, a királyok koronázó és. temetkezővárosa. Ebből adódóan a kiállításban a legnagyobb hangsúlyt a középkor bemutatása kapta. De helyet kapott a törökkori vár. a XVIII—XIX. századi Fehérvár, végül a jelenkori város bemutatása, amely története során először vált ipari központtá. A múzeum udvarán és kőtárában a megye területént talált római kőemlékek, sírkövek, mérföldkövek állnak. a kőtár melletti sza1 badtéri szoborparkban mai magyar művészek, elsősorban Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrai láthatók. Az István király Múzeum 1962 óta egyben- a megye múzeumainak központja, irányítója is, amióta a magyar múzeumok megyei szervezetben működnek. Székesfehérváron jelenleg az István király Múzeum épületén kívül még öt kiállítás várja a látogatókat. A Középkori Romkert István király bazilikájának romjait mutatja be szabadtéri múzeumként a hozzátartozó kőtárral. A Csók István képtár nagyarányú kiállítóterével főként, a múzeum időszaki képzőművészeti kiállításainak ad helyet. Itt volt 1962- ben a Csontváry-kiállítás és itt rendezzük a 60-as évek közepétől a XX. századi magyar művészetet bemutató sorozatot, amely a századi fordulótól követi nyomon a képzőművészet alakulását. Jelenleg a sorozat 10. tárlata, az 50-es évek művészete látható. Ebbe a helyiségünkbe, erre a térre komponálta Schaár Erzsébet utolsó nagy alkotását, az Utca című művét. Egyikük, a Fekete Sas patika, az ország egyik legszebb barokk patikája. 1975-től nyílt meg. mint múzeum. Az egykori jezsuita gyógy szer tár első és második berendezése, bútorzata, a mindenkori patika edényeinek .sorozata a művészi élmény mellett történeti folytonosságot sugároz. Az István király Múzeum nemcsak közművelődési szerepet tölt be kiállításaival, hangversenyeivel, több klubot magába foglaló aktív múzeumi egyesületével, hanem tudományos kutatóintézet is. Jelenleg tizenhét muzeológus dolgozik az intézményben. és a hozzátartozó dunaújvárosi Intercisa Múzeumban. Kutatási terület szerint legtöbb a régész, de a m ü vészét törten esz. történész, néprajzos kutatók a« Az 1. táci Venus, római bronzszobor Gorsiumbol. száma sem kevés. A nagy régészlétszámot a múzeum hagyományai — mindig a régészeti kutatás volt a legjelentősebb — és a jelenleg is folyó két nagy ásatás, a táci és dunaújvárosi indokolják. Tácon, az ókori Gor- sium-Herculis területén több évtizede folyik a feltárás, jelenleg az ország legnagyobb szabadtéri múzeumában, a négy évszázadig fennálló római város épületei, a császárkultusz szentélye, fórum, palota, fürdő. villák. temető, ókeresztény bazilikák láthatók. Dunaújvárosban szintén évek óta 'tart az egykori Intercisa katonai táborának és a hozzátartozó településnek a feltárása. A múzeumnak jelentős1 kiadói tevékenysége Van: tudományos évkönyve, az Alba Regia idegen nyelven közli kutatói eredményeit. Katalógusaink — kiállítási programunknak megfelelően. képzőművészeti, néprajzi, történeti, régészeti témájúak — minden esetben kót- nyelvűek. Ismeretterjesztő sorozataink a megye és a város történetet, műemlékeit, legújabbkori sajátosságait közük népszerű formában. Jelentős szerepet tölt be az intézmény a nemzetközi tudományos életben konferenciák rendezésével. Ilyen volt például 1974-ben az UNESCO támogatásával rendezett „A kelták Közép- Európában” témájú konferencia vagy az Árpád-kori kőfaragás kérdéseivel foglalkozó tanácskozás 1978- ban. A múzeum kapott megbízást a Magyar Tudományos Akadémiától a XI. Nemzetközi Limes kongresz- szus megrendezésére, amely a római kutatás egyik legjelentősebb nemzetközi eseménye. A székesfehérvári István király Múzeum több mint száz éve gyűjti, őrzi és adja .közre szűkebb pátriája. Fejér megye kulturális emlékeit, regisztrálja jelenét. Kulturális és tudomáhyos centrum a szó mai értelmében. ahogyan ma a múzeum fogalmát értjük. Dr. F. P. E. — Fel én az felelte Gyurka. Így szántott három napig — szájjal. Akkor /titkon kiment a gazda, s észrevette ^ a nagy csalást. Nem szólott - semmit Gyurkának, csak egy kutyát adott másnap melléje. K imentek négyen ismét a földre. Gyurka leállította az ökröket, s ismét le akart feküdni, hogy szántson, de amint ezt tette volna, hát a horgasinába jól beleharapott a kutya. — Bolond vagy-é? — nézett a kutyára Gyurka, de az eb nem tágított. Bencze József Ksdpafajkás őröd Húsom élő virága hasad. Szuszogó kebled hív nyugalmára. Vágyaim mennyországa édened, .lövőmért kovácsol a lelked. Öröklő tem nővére, igazságod ellen nincs érvem. Csókodért lettem hűséges, mert tudom, hogy értelme van. Érik mellbimbóid vére. Szeretsz verseim meseországáért, álmaim érted esküdöznek, Ködpufajkás őröd vagyok... Valkó Antal: Romantika Kétségtelenül 979-es hógolyónyomok mondta a szakértő és hirtelen láza lett ez a lél mosolyodott el a hóember és meci-ndull az üres utcakon — Hé, testvérek! — mondta Gyurka, de a szavával sem javított semmit a dolgon. Erre fújni kezde mérgesen a vizet, s menekült a part felé, ahogy csak tudott Ott szárazra vetette magát s talpra támaszkodott — Isten veletek! — köszönt a halaknak is, majd ismét hátratette a karjait, hogy kitaláljon valami egyebet, s megindult. Mendegélt az áldott napon, amíg a víz leszá.radt róla. Akkor újból lefeküdt, s látni kezdte az álmokat, egyiket a másik után. Valami hét esztendőt aludt által emígy, de akkor érezni kezdLendvay Tibor KIÁLLÍTÁS Vanyek a liftbe lépve döbbenten látta, hogy az tele van mindenféle kriksz- kraksz rajzokkal. Már azt hitte, hogy szórakozottságában rossz helyre került, amikor kinyílt mögötte az ajtó, és egy rokonszenves női hang: — A kiállításra jött? Vanyek most már biztosan tudta, hogy eltévesztette az ajtót. — Nem a kiállításra — dadogta —. Suhajda úrhoz jöttem, a tizedikre. Elnézést, azt gondoltam, hogy ez a lift . . . — Persze, hogy„ ez a lift — nyugtatta meg a derék asszonyság. — Csak most kiállítóhelyiségnek használjuk. Maradjon csak nyugodtan, ingyen megnézheti! Tudja, ezek o festmények mind egy szálig itt készüllek a házban. A lakók még a nyáron képzőművészeti
