Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
Ismerkedés az öt nappal Szervezettebb a munka a Medicor tapsonyi üzemében A Medicor Művek röntgengyára jó évet zárt 1981- ben, s a tapsonyi üzemben dolgozók sem panaszkodnak a tavalyi- hónapokra — bár azt emlegetik, hogy nem volt teljesen ütemes a terhelés, többször kellett hajrázniuk, igaz; nemhiába; egy komoly algériai exportüzlet miatt kellett gyorsan átállítani az üzemet. A végeredmény — rugalmasságuk hatására — szép lett, s ezért nem oly szúrósak az emlékek. Barka József üzemvezető mondta: — A röntgengyár 651 millió forint termelési értéket állított elő tavaly, 'és ennek körülbelül a felét adta a két vidéki üzem: Tapsony és Iharosberény. Az idén közel hétszázmillió a terv, és ez azt jelenti, hogy nem maradunk munka nélkül. Az első negyedévre megvannak a pontosan ütemezett kötelezettségeink, és további munkáink hetven százalékáról is vannak már részletesebb ismereteink. A harmincszázalékos „bizonytalanság” sem tart már sokáig. — Export-kötelezettségeik is változatlanok, s áttértek az ötnapos munkahétre. Tudják-e tartani a határidőket? — Tavaly is tartottuk, és az idén is tartjuk. Nemcsak az export, hanem a belföldi szállítások esetében is. A DdiliSernleti településjegyzék Egységesítették és kibővítették az országos jelentőségű üdülőterülettel, rendelkező városok és községek jegyzékét. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter most megjelent rendeletének melléklete tetelesen felsorolja ezeket a településeket. A korábbi .jegyzékektől eltérően húsz város is szerepel a felsorolásban, s a községek közül összesen hetvenhármat vettek föl a névjegyzékbe. A megjelölt települések a balatoni, a velencei-tavi, a Duna-kanyari, a különböző hegyvidéki, gyógyüdülési és más országos üdülőterületek körzeti központjai. Üdülési és üdülőterület ellátási lehetőségeik kihasználására tehát megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Természeti értékeik védelme és tervszerű hasznosítása érdekében az általánosnál szigorúbb előírások szabályozzák az ilyen települések fejlesztését, rendezését; beépítését, telekgazdálkodását, az ingatlanok értékesítését stb. Ez a jegyzék lényegében az eddig jól ismert üdülőterületi helyzet szerint jelölte ki a településeket, de megkezdődött már az a részletes vizsgálat is, amely szerint az egész országban felmérik a pihenés kedvező természeti és egyéb lehetőségeit, s ennek alapján ez év végére, jövő év elejére kidolgozzák az országos üdülőterületi tervet. heti munkaidő két órával lett kevesebb, ám ha nem egv számítógép pontosságával kalkulálunk, akkor azért ez a két óra valamivel többnek számít. Egy szombat; műszak azért mégiscsak egy nappal többet jelentett. Ezért nemcsak a kiesett két órát kellett valamiképpen visszahoznunk, hanem — ha lehet — a dupláját. — Sikerül? — Tavaly 13 százalékos normaszigorítás volt az üzemben. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidő- ben ezt még öt százalékkal tetéztük. — Népszerűtlen intézkedés. Az üzemvezető helyett Horváth István géplakatos, a szakszervezeti főbizalmi válaszolt : — Akkor népszerűtlen, ha hirtelen és kényszerrel változtatják meg a normákat. De itt nem így történt. Elfogadtuk az intézkedés szükségességét, és magunk szolgáltattuk a legjobb érvet a szigorításhoz: a megemelt normát is túlteljesítettük. Nem könnyen, de sikerült. A normarendezéssel alap- béremelés is járt, és a mozgóbér is jó lehet, ha rákapcsolunk. Megérd vállalni, mert a két nap pihenő igen jólesik minden hétvégén. — Sokan féltették az embereket, hogy a szabadnavo- kon majd még többet dolgoznak a háztájiban, és így nem pihennek, tehát nem éri el célját • kedvezőbb munkarend. — ‘ Szerintem kár félni. Egyrészt azért, mert az is pihenés, ha nem a gyárban dolgozunk, hanem otthon. Másrészt pedig azért, mert az otthoni munka nem lett több. úgyhogy aki ésszerűen használja szabad óráit, annak most mindenképpen több ideje marad pihenésre, szórakozásra. Az üzemvezető azt is elmondta: — Való igaz, hogy az új normát is teljesítik az emberek, de még korántsem ideális egy-egy műhely képe. Vannak még tartalékaink, vannak meg elvesztett percek, félórák. Ám a hatékonyabb munka, a nyolc óra teljes kihasználása most már csak a vezetők rátermettségétől függ. Mi korábban azt is mondtuk: ha égy ember lóg, az a hibás szervezés miatt történhet meg. emunak persze fortélyok, amelyekkel bárki csinálhat magának egy kis szabad időt, de senki sem nyúl ilyen fogásokhoz, ha nem éri meg neki, ha több forintot hoz a munka. És abban a legendában, hogy Magyarország a lógósok hazája, már megszületésekor sem hittünk! Még szerencse, hogy nem hittek. Ha elhiszik, akkor mo6t a tapsonyi üzemben nem készülne végtermék. Ez tavalyi „nagy ugrásuk” volt. Fotóriporterünk is büszkeségüket, a „Mediront-h” berendezést kapta lencsevégre. Ez a tapsonyiak első, önálló, komplett, sorozat ban gyártott készüléke. Készre szerelve, exportra csomagolva hagyja el a gyáregységet. Amikor ott jártunk, termelési tanácskozásra készült az üzem minden dolgozója. A vitatéma nem volt vitás. Az összehívandó beszélgetésen mindenki arról akart szólni: miként lehet öt nap alatt is többet termelni, mint tavaly, amikor még hatnapos volt a hét. L. P. A javaslatok többségét etfapáták Munkamegosztás a bizottságok között A múlt évben végzett munkát értékelték a héten a Somogy megyei Népi Ellenőrző Bizottság ülésén. A beszámolóból kitűnik: a tavalyi vizsgálatok elsősorban a gazdaságpolitikánkkal kapcsolatos intézkedéseket, azok hatását érintették. A NEB célja az volt, hogy kevesebb téma vizsgálatára kerüljön sor, ugyan altkor rendszeressé váljanak az utóellenőrzések. A megyei és az egyes járási bizottságok között bizonyos munkamegosztás jcitt létre; ez eredményezte, hogy egy-egy járási szintű vizsgálat után olyan képet kaphattak az ellenőrök, amelyből az egész megyére érvényes tapasztalatokat szűrhettek le. Az egyes bizottságok végrehajtották munkatervi feladataikat. Összesen 4L! témában zajlott le vizsgálat, s ez 893 különféle egységet, gazdálkodó szervet érintett. ■A vizsgálatok során sok tapasztalatot szereztek az ellenőrök, olyanokat, amelyeket a különböző szervek napi munkájuk során hasznosíthatnak. Utóvizsgálat alkalmával megállapította a NEB, hogy például a teljesítményhez kötött bérezési formák alakulásában jó irányú változás tapasztalható. Egy nagyobb vizsgálat során arra kerestek választ, hogyan működik az üzemi demokrácia fórumrendszere. Vállalatoknál, intézményeknél. szövetkezeteknél jártak a népi ellenőrök, s azt tapasztalták.: megtermtödtek a fórumrendszer keretei, am tartalmasságról még nem beszélhetünk. Igazán csak ott látszik, mit jelentenek ezek a fórumok, ahol a vezetők nemcsak hangoztatják, hogy mennyit fejlődött az üzemi demokrácia, hanem valóban igénylik is a dolgozók véleményét, javaslatait. Ehhez tartozik,, hogy több helyen a munkahelyi vezetők személyük elleni vizsgálatnak fogták föl azt a tár- sadalompoli tikai vizsgálódást, amelyet a NEB a szak- szervezetekkel közösen végzett. Elemezte a bizottság megyénk ipari es mezőgazdasági üzemeinek exporttevékenységét, s megállapította, hogy a külpiaci igények gyors változásaihoz vállalataink még nem tudnak megfelelően alkalmazkodni. Több járási vizsgálat foglalkozott a mezőgazdasági üzemek munkaerőhelyzetével . Azt tapasztallak az ellenőrök, hogy a tsz-ekben kevés az állattenyésztő szakember, holott megvannak a * lehetőségei felnőtüszakrrrunicás-képzés- nek. A lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül fontos vizsgálat volt a kereskedelmi vállalatok, fogyasztási szövetkezetek árubeszerzési és értékesítési tevékenységének ellenőrzése. Ennek során kiderült, hogy megyénk kiskereskedelmi forgalma az országos átlaig- nál mérsékeltebb ütemben fejlődött. Az alapellátást megfelelőnek találták ugyan, ám jó néhány áru csak időszakosan jelent meg az üzletekben. Javult viszont a kds- és nagykereskedelem között a piackutatás összehangolása, a lakosság igényeinek fölmérése. Ez jellemző az értékesítés, a kiszolgálás kulturáltságára isA vizsgálatokat követő javaslatok zömét a vizsgálati és felügyeleti szervek elfogadták, sőt az egységek vezetőinek többsége örömmel fogadta a népi ellenőrök megállapításait is. (Ez viszont nem érvényes akkor, ha a vizsgálat tárgya közvetlenül az irányító munkához kapcsolódik.) Sok helyen már a vizsgálat során, a jegyzőkönyv felvétele előtt intézkedtek a föltárt hiányosságok megszüntetésére. A NEB munkáját nem egyedül végzi, hanem az egyes állami és társadalmi szervek segítségével. A szak- szervezetek, a népfront aktivistái gyakran bekapcsolódnak ebbe a munkába. A NEB-nél úgy tervezik, hogy a javaslatok megvalósulásának ellenőrzésébe is bevonják majd az alap- és utóvizsgálatban résztvevő társszervek képviselőit. Fehér termékek Az új „védjegy”: malacpersely Szolid ár, nagy forgalom Üj fogalom a fehér termék, sejthető azonban, hogy hamarosan közismert lesz. Az ötlet Belgiumból származik, ahol a GB-INNO-BM áruházak ma is a „szolid ár, nagy forgalom” jelszóval uralják a piacot. A fehér termek név olyan jé minőségű, korszerű élelmiszert vagy más árucikket jelöl, »mely a felhasználás céljának megfelel — anélkül, hogy bárminemű luxusigényt kielégítene. Ára 5— 40 százalékkal kisebb, mint az ugyanazon célt szolgáló, de mutatósabb cikkeké. A vevő pénztárcáját gazdagító megtakarítást el lehet érni a csomagolása költségek mérséklésével, a tömeges beszerzéssel, az egységcsomag-rendszerrel, a reklám- költségek csökkentésével, a raktári tárolás kiiktatásával vagy a gyártási technológia egyszerűsítésével. Az első magyar fehér térfegyünk rá egy lapáttá Sok tanácsházán úgy tartják, hogy a címben is említett szerszám a társadalmi munka egyik legfontosabb eszköze. Amikor utat. járdát építenek, az árkot tisztítják, nagytakarítást szerveznek az utcában, mindenki fogja a lapátot, s indul segíteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fogják meg az ásót, a csákányt, a fűrészt, a kalapácsot is. A változást jelzi, hogy egyre inkább szükség van egy másik „szerszámra”, a fejre is, hiszen van, aki tervet rajzol otthon, más különféle számításokat végez el társadalmi munkában. A böhönyei tanácselnök büszkélkedett el azzal né- háhv héttel ezelőtt, hoev milyen összefogással épül meg a jáVd^ László-majortó! a falusi vásártérig. A tanács anyagot ad meg egy szakembert az irányításhoz, minden mást a lakossá" vállal a Zöldért-telep érdekelt dolgozóival együtt. Még a legnehezebb helyeién — így például Kaposvár bel vámsában — is lehet számítani az emberekre, ha pontosan tudjak, mivel szépíthetik, fejleszthetik a környezetüket. Az emberek egymás között, aztán tanácsi, népfromtíórumokon elsősorban a rossz szervezést, a nem értelmes munkát bírálják. Sokat emlegetik azt az „akciót”, amikor az egyik vállalat dolgozóival gödröt ásattak, a másik cég embereivel pedig betemettették, s mindenkinek „elszámoltatták” később a köz érdekében végzett munkáját. A mostani sokkal nehezebb gazdasági körülmények között többszörösére nőtt a társadalmi munka értéke. Most, amikor a tanácsok elszámolnák a tavalyi pénzek felhasználásával, kimutatják, mennyit adott hozzá a lakosság pénzben. munkában a település illesztéséhez, különösen fontos az őszinte, a nyílt mérlegelés. Éneikül elképzelhetetlen ugyanis, hogy még több közösség, brigád, utca értse meg: a tanács forintjait meg lehet sokszorozni, ha mindenki tudása, képessége, jó szándékú segítőkészsége szerint járul hozzá az együtt , meghatározott feladatok megóktásáheK. Nem új igén?', sok tanácstagi beszámolón, városrészi fórumon elhangzott már, hogy kapjon sokkal nagyobb nyilvánosságot a tanács elképzelése. A tanácstag a saját véleményén kívül mondja el a többségi, sőt esetleg a kisebbségi javaslatot is. Ez a megnyugtató döntéshez mindenkeppen szükséges. Az emberek többsége — ha veszik a fáradságot a tájékoztatására, a meggyőzésére — megérti a számára kedvezőtlen döntést is. A szocialista demokrácia kiteljesedéseben egyre nagyobb szerepe van annak is, hogy a tanácsok mind szorosabbra fűzik a kapcsolatukat a népfrontbizottságokkal, a szakmaközi bizottságokkal. Így nagyobb a testület hatósugara. sokkal több helyről érkezik vélemény, javaslat is; a tervek megvalósításához pedig könnyebb megnyerni a lakosságot a népírontosok, a szakszervezetek közreműködésével. S most ez létkérdés is, hiszen ahány lapáttal ráteszünk, annyival több valósulhat meg minden teieputosea. L. G. mék a nagykőrösi konzervgyár 450 grammos ribizli- dzseme volt, amely importból származó sűrítő anyagok nélkül, egyszerű fehér címkével (alighanem innen a fehér termék név), 14,40 helyett 10 forintért is kapható a boltokban, A „fehér-ter- mék-jellegű” előnyök kiaknázásában ma a budapesti Expo-áruház ad több jó példát. Az olcsóság itt legtöbbször abból fakad, hogy a vevő voltaképpen a raktárból szolgálja ki magát, nemegyszer a boltinál egyszerűbben csomagolt termékekből. A fenti, a Belkereskedelmi Minisztérium által támogatott kezdeményezés jelentőségét aligha kell magyarázni. A jövőben számolhatunk azzal, hogy az extra igények mellett egyre többen keresik majd az olcsóbb cikkeket. A fehér termék létjogosultsága és elterjesztésének lehetősége első pillantásra magától értetődő. Valójában korántsem egyértelmű, hogy milyenek a feltételek a ma- lacperselyes védjegyű termékek hazai elterjedéséhez. Ezzel kapcsolatban közöl izgalmas vitát a Marketing, Piackutatás című folyóirat legutóbbi száma. A kerek- asztal-beszélgetésen a Belkereskedelmi Minisztérium osztályveaetője, a Skála- Coop-háiózat és a Centrumáruházak vezérigazgatója, a MLBM csoportvezetője és a Csemege Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója mond véleményt a fehér termékekről. Érdemes idézni a vita néhány elgondolkodtató megállapítását. Az első megfontolandó akadály a vevők szemléletével kapcsolatos. Az elmúlt években a magas árhoz a jó minőség képzete tapadt, az olcsó dolgokkal szemben az emberek nagy többségének voltak előítéletei. A boltokban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a szerényebb jövedelmű vásárlók közül is sokan többre tartják a minőséget, mint az olcsóságot. A fehér termékek széles körű bevezetésének így egyik feltétele a körültekintő propagar. da — annak bizonyítása, hogy a feher termek nem bóvli. A nyugati országokban, a kereskedelmi árrés gyakran 40—50 százalék; a hazai szakemberek szerint ebből jóval könnyebb 15—20 százalékot engedni, mint a hazai bolthálózat tízszázalékos árréséből. A csomagolás növelése sem biztos megoldás. Például az Amo szappant csomagolás nélkül egy forinttal olcsóbban is árulhatnák; ha azonban a vevők tapasztalnák, hogy ugyanolyan, mint a csomagolt, elöbb-utóbb mindenki ezt venné, ez pedig egyaránt ' ütközne az ipar és a kereskedelem érdekeltségével. Az utóbbinak ma inkább érdeke, hogy * száz vevőnek drága dolgokat adjon eL, mint ezernek olcsóbbat. Jól mutatja ezt, hogy a hat forint helyett csak négybe kerülő 1,5 százalékos tejből a boltok ugyanúgy nem szívesen rendelnek, mint a különféle olcsó húsokból. Egy közelmúltban lezajlott somogyi vita is bizonyította, a kereskedelemnek még az sem mindegy, hogy a zsírpapírba téli szalámit' vagy húsos csontot csomagol-e .., A Belkereskedelmi Minisztérium képviselője szerencsére a vázolt aggályok ellenére is bízik a fehér termékek jövőjében. Mint élmond ía, sok még a tartalék az ipari gyártástechnológiák költségében, s a kereskedelem számára hamarosan fontosabb lesz az áru gyors eladhatósága, mint a nagyobb ár. A vita a folyóirat, következő számában tovább folytatódik. Időközben azonban már a boltokba kerül néhány újabb fehér termék. Á Pest -v Komárom tt- Nógrád megyei Faszért szárított tésztákat és szobi vegyes szörpöt hoz forgalomba ma- lacperselyes címkével. Az első somogyi- jó példával pedig a Somogy—Zala megyei Fűszért szolgál: ötliteres műanyag kannákban árusít „fehér” étolajat. b. r. SOMOGYI NÉPLAP
