Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARAs 1,40 Ft c kJ & y^hl'ri ic ' •pMuc/ SOMOGYINEP1AP XXXVIII. évfolyom, 24. szóm 1982. januór 29., péntek Oskar Fischer Budapesten Haderő­csökkentés Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására tegnap ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla ha­zánk berlini, valamint Ru­dolf Rossmeisl. a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Délután a Külügyminiszté­riumban megkezdték a tár­gyalásokat. A két külügy­miniszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, va­lamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, A tárgyalások ma délelőtt folytatódnak. Á háttéripar fejlesztéséről Az országgyűlés ipari bizottságának ülése A bécsi Hofburgban tegnap megnyílt a, közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat újabb — SÍXV. — fordulója. A sor­rendben 293. plenáris ülésen Leon Doyen, a belga küldött­ség megbízott vezetője, vala­mint Stanislaw Przygodzki nagykövet, a lengyel küldött­ség új vezetője mondott be­szédet. A belga diplomata felszóla­lásában, a napirend figyel­men kívül hagyásával, a NATO-országok január 11-i brüsszeli külügyminiszteri ta­nácskozásán Lengyelország­ról megfogalmazott nyilatko­zat egyes részleteinek hosz- szas értelmezésébe bocsátko­zott. Felszólalásában Przygodzki lengyel nagykövet mindenek­előtt tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a nyu­gati fél megkísérelt beavat­kozni országa belügyeibe. i Telő alá került a 24 lakásos OTP-társasház Tab központjában. Az építkezést tavaly júliusban kezdte a he­lyi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet, s 18 tagú kőműves- brigádja a télre elkészült a falazással és a szerkezeti mun­kákkal. Miközben a magyar ipar magas színvonalú, korszerű termékek előállítására ké­pes, teljesítményének, ver­senyképességének növelését gyakran az e gyártmányok­hoz szükséges szerszámok, alkatrészeit, részegységek, íélkészáruk hiánya, illetve beszerzésűik nehézkessége gátolja. Mind sürgetőbb te­hát azoknak a termelési le­hetőségeknek a bővítése, amelyek a végtermékekbe beépülő értékék megteremté­sét szolgálják. Erről tárgyalt csütörtöki ülésén az ország­gyűlés ipari bizottsága. A Parlamentben, Gorjanc Ig­nác elnökletével megtartott tanácskozáson a kormány­zatnak a háttéripar fejlesz­tésére tett intézkedéseiről tájékozódtak a képviselők. Juhász Ádám államtitkár beszámolójában arról szólt, hogy a háttéripar teljesítő­képességével kapcsolatos gondok egyik alapvető oka gazdaságunk túlzottan szer­teágazó. szétaprózott termék- szerkezete, a sokféle gyárt­mány ugyanis még többféle szerszám, alkatrész felhasz­nálását teszi szükségessé. Jól jelzi e szerkezet viszonyla­gos elmaradottságát, hogy amíg a tőkés országokból származó gépimportunk több mint felét alkatrészek te­szik ki, gz ezekbe az álla­mokba irányuló kivitelünk alkatrész-hányada csupán 14 százalék. Annál is inkább kedvezőtlen ez az „egyen­leg”, mivel a cégek világ­szerte sorra használják ki az alkatrészgyártásban rejlő előnyöket, felismerve, hogy Bokszor gazdaságosabban le­Egyetemi KISZ-iilkárek Kaposváron Országos tanácskozás a tanítóképző főiskolán Hétfő óta' tanácskoznak Kaposváron a magyarorszá­gi felsőoktatási intézmények KISZ-titkárai. A szombatig tartó vezetőképző tábornak — amelyet minden évben kétszer megrendeznek — el­ső ízben adott otthont a Ka­posvári Tanítóképző Főisko­la. Minden ilyen táborban az időszerű KISZ-es felada­tokról tanácskoznak a diák- KlSZ-vezetők, és egyben is­merkednek a vendéglátó in­tézménnyel is. A tanfolyam arra is szolgál, hogy a leg­frissebb politikai, gazdasági és közéleti információkat megkapják a résztvevők. Most is több ilyen tájékoz­tató hangzott el. Hét szekcióban tanács­koznak a KISZ-vezetők, az alaptéma mindenütt ugyan­az, és ezenkívül a szakma szerint összeállított csopor­tokban speciális gondokról is szót válthatnak a Hato­lok. A mostani tanácskozás legfontosabb megtárgyalni valójához a legutóbbi KISZ- kongresszus adta az alap- gondolatot. Az egyetemeken és a főiskolákon működő if­júkommunista szervezetek munkájának javításánál, a rétegigényekhez való — a korábbinál jobb — igazo­dásról beszélték a legtöbbet a részvevők. Decemberben tartottak a felsőoktatási in­tézmények ifjúsági parla­mentjét, s ott is sok gond­ról számoltak be a diákok, A KISZ-vezetők most azt elemzik, hogy a parlamen­ten elfogadott intézkedési terv milyen feladatokat ró az ifjúsági szövetségre. Különösen fontos téma a felsőoktatási intézmények­ben folyó oktatás fejlesztése, az új ösztöndíjrendszer be­vezetése, a KISZ érdekvé­delmi tevékenysége, a vég­zősök elhelyezkedése, az őszi mezőgazdasági munká­ban való részvétel; a mun­kakörülményekről, az ellá­tásról és a munkáért járó ellenértékről sok szó esett. Tömören úgy lehetne ösz- szeíoglalni a mostani ta­nácskozás célját: a vezetők olyan módszereket kívánnak kidolgozni, amelyek minden fiatal tetszését megnyerik, amelyekkel a KISZ mind nagyobb tekintélyre tehet szert. Azaz: csak a korábbi­nál népszerűbb ifjúsági szö­vetség lehet a fiatalok köz­életi „nevelője”, a diákok művelődésének, igényes és állandó szellemi tevékeny­ségének serkentője. hét e cikkeket értékesíteni, mint a késztermékeket. Ma gyarországra szinte hatvá­nyozottan érvényes ez. A felszólalások sorában Fock Jenő (Győr megyei képviselő) a KGST-n belüli kooperációban és szakosodás­ban rejlő lehetőségeket ele­mezte. Eddig is felesleges „fényűzés” volt. s ma egyre inkább azzá válik, hogy egy sor szocialista ország gyárt­ja ugyanazokat a gépéket, vásárol meg ' egyidejűleg nyugati lieenceket, sok ener­giát pazarolva, s néha egy­mást is gyengítve ezzel va­lóra kell tehát váltani az immár egy évtizedes KGST- határozatot az alkatrész- ék részegységgyártási együtt­működés fejlesztésére. Ez egyben határozott és ered­ményes választ jelenthet ar­ra a nyomásra is. amely a világpolitikai helyzettel ösz- szefüggésben mind jobban nehezedik napjainkban a szocialista országiakra. Szólt a közvetlen vállalati kapcsolatok bővítésének fon­tosságáról is, utalva arra, hogy mind gyümölcsözőbb együttműködést alakítottunk ká például szovjet és NDK- beli partnerek^eL Véget ért a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka* Az egyuttmukodes uj formai Tbilisziben tegnap jegy­zőkönyv aláírásával végétért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság hétfőn meg­nyílt XXVIII. ülésszaka. A bizottság az ülésszakom, amelyet első ízben rendez­tek egy szovjet köztársaság fővárosában, áttekintette a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésének minden fontos kérdését és számos jelentős határozatot hozott az együtt­működés továbbfejlesztéséről. Az ülésszakom az eddigi eredményekből kiindulva a többi között meghatároz­ták a gépipari együttműkö­dés továbbfejlesztésének feladatait. néhány fontos munkaterületen. A traktor­os a mezőgazdasági gépgyár­tásban példára a nagy ter­méshozamokat elérő gazda­ságok részére szükséges kor­szerű, nagy teljesítményű mezőgépek közös kifejlesz­tésére és gyártására keil a fő figyelmet fordítani. Ugyancsak közös munkával fejlesztenek ki számos olyan gépét és berendezést, amely a korszerű állattenyésztés­hez, takarmánytermesztés­hez szükséges. Hazánk a többi között nagyüzemi ba­romfinevelő berendezése­ket szállít a Szovjetuniónak, ahonnan például takar- mámyelőkészítő és kezelő gépeket vásárol. Igen jelentősen emelkedik a két ország együttműködé­se a könnyűipari és élelmi­szeripari gépgyártásban, a lakossági szolgáltatás és a vendéglátóipar korszerű berendezésekkel történő el­látásában. A magyar ipar a Szovjetunióban folyó nagy­szabású rekonstrukciós program megvalósításához korszerű élelmiszeripari gépeket, gépsorokat, konfek­cióipari gépeket, kereskedel­mi berendezéseket szállít — az ilyen gépek magyar ex­portja a Szovjetunióba 1981 —1985 között kétszeresére növekszik. A részletes ter­vek egyeztetéséről külön tárgyalásokat tartanak. Fejlesztik az együttműkö­dést a két ország között az energetikai gépgyártásban, elsősorban a paksi atomerő­mű építésével összefüggő területeken. Az ülésszakon értékelték az 1981. évi árucsere-forgal­mi megállapodásból eredő külkereskedelmi áruszállí­tások teljesítését. Az évről évre növekvő szállítási igé­nyek kielégítése ’ rendkívüli erőfeszítéseket követel a közlekedés egészétől, így a vasút mellett egyre nagyobb feladat hárul más szállítási alágazatokra. Az 1982. évi szállítások teljesítése továb­bi hatékony szervezési és fejlesztési intézkedéseket igé­nyel és ennek érdekéből a bizottság megszabta a két ország külkereskedelme és közlekedése számára az újabb fontos feladatokat. A jövőben például növelni kell a vízi és a közúti szál­lítás arányát. DRUZSBA ©2 Magas fokú harci készenlét ben tartott találkozón Viktor Kulikov értékelte a „Druzs- ba 82” közös csehszlovák— —szovjet—magyar hadgya­korlat eddigi menetét és ered­ményeit, amelyek bizonyítják a résztvevő hadseregek ma­gas fokú harci .készenlétét, haditechnikájuk fejlettségét és megbízhatóságát, vala­mint harcosaik kiképzéttségét és parancsnokaik korszerű felkészültségét. Kulikov mar­sall tájékoztatást adott a Var­sói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek egyesített parancsnokságára háruló je­lenlegi feladatokról is. Gustáv Husák szólt az im­perializmus erőinek növekvő agresszivitásáról és a szocia­lista országok egységének megbontására irányuló foly­tonos próbálkozásaikról. A hadgyakorlaton részt ve­vő katonák ideiglenes hidat állítanak fel. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke csütörtökön a prágai várban fogadta Vik­tor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát, aki a „Druzsba 82” hadgyakorlat alkalmából az országban tartózkodik. A szívélyes baráti légkör­Elvi megállapodás jött. létre a bizottság ülésén azokról az ob jektumokró 1, amelyeket a jelenlegi ötéves tervben Magyarországon szovjet közreműködéssel építenek fel. Az .együttműködési bizott­ság a két ország kormány­fői között létrejött megálla­podás alapján meghatározta az együttműködés új formá­it. Ezek közé tartotok a köz­vetlen gazdasági együtt­működés hazánk és egyes szovjet köztársaságok kö­zött. Az ' ülésszak idején Marjai József erről megbe­széléseket folytatott a Grúz SZSZK és az Azerbajdzsán SZSZK, vezetőivel. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság XXVIII. ülés­szakáról szóló jegyzőköny­vet magyar részről Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, a magyar tagozat elnöke, szovjet részről Nyi- kolaj Talizin miniszterel­nök-helyettes, a szovjet ta­gozat elnöke irta alá. Nyi- kolaj Talizin és Marjai Jó­zsef az aláíráskor beszedet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents