Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 21. szám
FILMJFG YZE T Sejtjeikben a történelem A nemzet .. hapszümósai, «kikel nem is űzettek mindig; akiknek egy rázás e.s két rúgás volt engedélyezve szilvaérés idején . — „tér-" mészetbeni juttatás”. J3rága, ügynek szenteli eielu néptanítók! Engem is ilyen tanított. Egy balaloníenyvoii kollégájuk haláláról éppen a napokban vellem hirl; alig egy éve. hogy faggathattam gazdag életéről... Sára Sándor Néptanítók címmel dók u mentuml.ilmet. készített róluk, egy 1930-ban végzett osztály még életben maradt tagjairól. Tolnai, somogyi, baranyai. veszprémi aranyokie- velesekröl. Nem volt könnyű életben maradniuk. E/. a/, a tanító- nemzedék, . amely. minden történelmi fordulatkor „behívót" kapott az élettől. S rájuk a tűzvonalban számított a haza. Vagy azok, akik kisajátították maguknak a fogalmat, és hazát) osztó» lyukai, rétegükét értették. Nem ■ tudom. hogy tervezett Don-kanyar-filmjé- ből adott-e ízelítőt: a Néptanítókkal Sára Sándor önálló alkotásként, vagy a II. magyar . hadsereg pusztulásáról forgatni szándékozott munka vált-e ilyenné. Akár így, akár úgy — Sára fontos filmet csinált! Nemzeti önismeretünk egyik telepe lehet a Néptanítók. Hol maradtak a mai nép-, tanítók rs tanítójelöltek a vetítésről ebben a tanító- képzéséről ismert városban.'? Többet tanulhattak volna híva tás s zerete t r ő 1, tő rténelemröl. mint tucatnyi szemináriumon! Ráadásul néhány snitt, a kaposvári főiskolán készült..' Mintha ezt az osztály La-, lálkozól folytatta v^lna Sára, melyen cl r. Kis ban Lás zíq„ egykori tanáruk a hajdani képződök éleiét kérte számon: mit tettek a közjóén'.’ Sorra nyíltak meg elődünk a lelkek kapui. Keller Ferencé, Lengyeltóti Jánosé, Pillér Dezsőé, Kyuitas Józsefé — ugye • ismerős nevek? —. Czifra Ferencé. Gép Kárólyé .(őt már ism viüs -Kása Ferenc A mérkőzés című filmjének öreg vasutasaként!), Kőszegi Lajosé; Fónay Tiboré. Svar- (Ja Leidé stb. A kamera azokon időzött ’ él, akiié megszenvedlek az aranydiplomáért. Micsoda drámák! Szeressétek őket; bizony mondom, tiszteletet érdemelnék. Néptanítók fiai, jobbra törekvő szegényemberek gyerekeiként látták meg a napot. Kötelező három esztendei kisegítő tanítóskodás volt az elsó pályaállomásuk — betévö falatért. De később, a b olettás világban is; az értékjeggyel legfeljebb az adójukat csökkenthették. Magyar, német:, bu- n.vevác lakosságú falvakba kei'ültek. Lámpások az isten háta mögött. Gép Károly a Volksburjd éledéséről beszélt: globetrotterek (világjárók) érkeztek az éj leple alatt a kis sváb faluba Németországból, hogy gyűlöletet szítsanak minden más nemzet iránt. Az igáid néptanító nemcsak az iskolában tanított, írt — hárman könyvszerzőkké váltak közülük! —, népszínművet rendezett, festett stb. Állandóan képezte magát. Férfikoruk delén kevesen kerülték el a doni poklot. Megrendítő Lengyeltóti János feltörő sírása, amikor Jány Gusztáv gyalázatos — ez a magyar történelem egy.ik ieg- undorílóbb dokumentuma — jelentéséről vall, mely szerint a II. magyar hadsereg „elvesztette, becsületét" ... Lengyeltóti és a tüzvónalba vezényelt néptanítók érezték, ha talán nem is fogalmazlak meg: a becsületüket: azok vesztették el, akik hátba tá nrmd.iatta k egy yslünk nem ellenséges országot. Hadifogság, svábok kitelepítése,' beszolgáltatás — ki-ki másként vásárolta meg a rámert sorsot. Pillér Dezső és Lengyeltóti Janos drámának érezte ezt már akkór is. S talán nem dráma Svai- ta tanító „forradalmárrá" válása, bünhödése? A történelem sorsokban személyesül meg! Ezek az emberek már sejtjeikig áteveztek minden fordulatot; eleven történelemkönyvel;. Átvészelték a, Horthy -kor»za kot, melyben egyiküket-mási- kukat vörösnek bélyegezték; túltették magukat azokon az időkön, amikor klerikálisokká váltak a hata-’ lom szemében. Egy kivétellel a’pályán maradlak, noha némelyikük kényszerű szünettel. Gép Károly bátad mester ma ' — a szolgálati lakást lebontották — odúban lakik. Svarda tanító nyúlte- nyósztésből pénzel. Megren- dítően elgondolkodtató befejezése egy reodhagvóan szép és tiszteletre méltóan őszinte sorsfikmnek. Leskó László Tudományos nteyalapozoltsái, gyakorlatiasság Az Iskolai Szemle legújabb számáról 'A megye oktatáspolitikai- pedagógiai folyóirata eddigi számainak méltatása során is eltörpültek az. apró. bíráló észrevételek az elismerés szavai mellett. A szemle legújabb — 1981. 4. — számát olvasva csak erősödik bennünk-a meggyőződés: a recenzenseket nem az üres udvariaskodás szándéka vezette. Nehéz, lenne egyet vagy 'kettőt kiemelni a húsz.-egy- néhán.v különböző műfajú írás közül. Ugyanis a folyóirat va,[amennyi cikke méltán tart igényt a pedágó- gusok figyelmére, legyen az módszertani tanácsokkal szolgáló, egy-egy nevelési terület vágj- szaktárgy helyzetét.,“ eredményeit elemző vagy éppen a soron következő testületi nevelési értekezletet előkészítő írás. A szám legnagyobb, értékének tartom az. elméleti igényesség és a gyakorlati felhasználhatóság egységének érvényesítését. Somogyi emberekről. intézményekről, jelenségekről, kutatói eredményekről szólnak . az írások, de anélkül, hogy a provincializmus vádjával illethetnénk őket. És természetesen —' egy kivételével — megyénkben •élő szerzők kapnak helyet a szemlében; jórészt gyakfarló pedagógusok. tanulmányi felügyelők. Közülük többen országos kiadványokban is publikálnak. de legalább ennyinek • először e folyóiratban találkozhatunk — egyelőre — sokszorosításban megjelent írásával. Ha a mellékelt, múlt évi mutatót áttekintjük, örömmel állapítjuk meg: megyén Írben — és nem csak Kaposváron — jó néhány olyan művelődési, oktatáspolitikai szakember dolgozik, aki képes tapasztalatainak tudományos igényű általánosítására és annak élvezetes írásba foglalására. Csak feladatot kell adni számukra, majd- pedig fórumot biztosi» tani munkájukhoz. És véljük természetesen nem zárul — nem zárulhat — le a kör. Végül hadd jegyezzem meg: bármilyen gazdag és változatos ez a folyóirat, olvasmányosak és terjede- lerríben is mértéktartóak az írásai, célját csak akkor érheti el, ha mennél több érdekeltnek nyújt ismereteket, ébreszt bennük gondolatokat. Ehhez nem lehet nélkülözni az intézmények hivatali', jnpzgalmi vezetőinek és persze a felügyelőknek figyelemfelkeltő, olvasásra és írásra is ösztönző tevékenységét. Nagy kár lenne, ha a gondosan ösz- szeéllított szemle megrekedne a nevelőtestületek egy vékony, az átlagosnál jobban érdeklődő rétegénél. r. l. 7. Az idő tájt 400 lakosa volt Vadósnak (ez a legmagasabb iéielíszám a gyülekezet történetében), s a földművelés mellett a kézműipar virágzott. A régi anyakönyvek tanúsága szerint bognárok, takácsok, ötvösök, ■ csizmadiák, cserzővargák űzték az ipart, s fiskálisok telepedtek a lelkészi hivatal köré, ugyanis ekkor már „hites hely” volt a parókia. A környék nevezetesebb családjai ide hozták megőrzésié testamentumaikat, s egyéb fontos irataikat. Az is’ emelte a falu tekintélyét, hogy Vadosra temetkezett a környék legendás kuruc vezére, a nagyságos fejedelem bizalmasa, s hogy a megye, sőt az ország különböző ' gyülekezeteiből jó képességű tanulókat küldtek a község elemi iskolájába és ■ .algimnáziumába. Ide járt Iskolába például a híres irodalmár püspök. Kazinczy barátja, aki a legnagyobb magyar ódaköltőt fölfedezte. — Szóval, sokáig a mi falunk volt a legéletképesebb' község a környéken. Sokáig ... Csakhogy az a sokat emlegetett szekérvár,, amit 1751 augusztus 20-án építettek, érintetlenül a helyén maradt..Az elődök elmulasztották lebontani, az utódok pedig mar nem is akarták: Sőt! Ahelyett, hogy sürgősen eltakarították volna az egész korhadt alkotmányt, toldozták, toldozták .. . Gondolom, sejti, hova akarok kilyukadni ezzel a suta allegóriával. — Nem is olyan . suta. — Sajnos, fiam, ebben a faluban mindig útját állták az új, a korszerű Iránt fogékony egyéniségeknek. Vagy a legjobb esetben elszigetellek őket. De még a sors is ellenük dolgozott. Láthatta, hova jutott az a Németh Pál • is. A hanyatlás jelei már a kiegyezés idején megmutatkoztak. Az .ok nyilvánvaló volt: sivár konzervativizmus a gazdasági életben és a gondolkodásban egyaránt. — No ésNaz Isten? A kuruc szívű, rongyos dolmányú lázadó? A pap legyintett. — Akkoriban már más isten uralkodott itt, Elhiszem, furcsán hangzik ez a kijelentés egy lelkész szájából, de miért szépítsem az igazságot. Igenis, ennek az istennek a szívét megkeményítette a gőg. Igenis, ennek az istennek a tekintete hideg, a törvénye önző' és kérlelhetetlen volt.. Ez az. isten rávette a gazdákat, hogy portáikat erős falakkal vegyék körül, hogy elzárkózzanak egymástól, hogy egymás ellen is hadakozzanak. Hatására az otthonokban drákói törvénnyé szigorodott a negyedik parancsolat; apadat es anyádat Oroszország fepspszerübl! festője 150 éve született Ivan Siskin Ivan Siskin tájképfestő Oroszország legnépszerűbb festőjg. Voltak nála jelentőségüket tekintve nagyobb mesterek, de népszerűségben senki sem előzte meg. Sem Siskin életében, sem művészetében nincs semmi megdöbbentő, szembeszökő. Egyszerűség, nyugalom, bölcsesség — talán ez a három szó jellemzi leginkább őt magát és munkáit. Ez a három tulajdonság felel meg leginkább az orosz nemzeti jellemnek. Lehet, hogy ebben rejlik k nép szereteté- nek titka? „Igen világosan fejezi ki magát és lenyűgöző benyomást kelt”. — írta róla Ivan Kramszkoj,’ a XIX. század jeles orosz festője. Ivan Siskin Jelabugban, egy Káma menti kisvárosban született. A tág orosz természetben nőtt fel. Moszkvában tanult, ahol kitüntetéssel végezte el a festő- és .szobrászis'kolát. Németországban és Svájcban járt tanulmányúton. A vándorkiállítások híres társaságának (orosz elnevezésük után nálunk is peredvizsnyikoknak ismeri a művészettört met) egyik alapító tagja. Ez a társaság az orosz képzőművészet demokratikus beállítottságú mestereit fogta ösz- sze. Siskin az orosz föld és az orosz erdők végtelenjét ábrázolta. Méltán nevezték öt az „erdei tájkép klasszikusának”. Azt tartják, a tájkép cselekmény nélküli. Siskin visz- szautasítóttá ezt a véleményt. Az Erdő mélyé című képében nem egyszerűen áz erdei bozót sűrűjét mutatja meg. A néző látja a szorosan tömörülő fákat, a száraz gallyhalmazokat, a mocsaras Vizet. Alig-alig szűrődik át fény az erdei óriások sűrű koronáin. De az erdő halálos csöndjében a fény és a homály, a meleg és a hideg örökös harca folyik. Égy vétiszteljed. Vagyis; kívánságukra zokszó nélkül vedd feleségül azt. akire még ránézni is nehezedre esik; nevedre íratott birtokodat el ne oszd az ágyon, inkább légy utódtalan. mint vállalj, két- három gyereket; s ha úgy kívánja a család tekintélyei, maradj agglegény, illetve ne menj férjhez soha, hogy birtokrészedet ne kelljen kihasítani a gyönyörűséges egészből; dolgozz látástól vakulá- sig; halálodig légy engedelmes rabszolgája a birtok örökösének, unokaöcsédnek, az' egykének . .. Higgye el, fiam. egész életemben ez ellen az isten ellen küzdöttem. — Tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat — idézek a Jelenések könyvéből. — A bibliai tanítás végzetes félreértése — sóhajt a lelkész. A hátborzongató emlékek után jólesik egy kis családias beszélgetés. TMcácsék konyhájában ülök, kacsazsíros kenyeret eszem ecetes paprikával. Dénes bácsi átlép s kocsmába egy üveg szódáéit a ^izlinghez, mert tudja, h'ogv a fröccsöt szeretem. Régen konyka nyírfa nem bírja a harcot... Legyőzik társai — azok a fák. amelyek a fény és a nap felé törnek... Siskin legismertebb képei között megemlíthetjük a Reggel a fenyvesben (képünkön), Erdei messzeségek, Eső a tölgyesben, Hajóliget, Ködös reggel, Rozsföld című képeket. Siskint sem a Kaukázus. és a Krím buja természete. sem a Földközi- tenger egzotikuma, sem a trópusok ünnepélyes színe .nem tudták elszakítani kedvenc témájától — az orosz erdő és az orosz mezők szépségétől. G. P. Játékok, szőttesek, könyvek Hagyományőrző kisdiákok A gyűjtemény otthonra vár Az iskola folyosójára belépve egy vitrin fogadja a látogatót, benne kukorica- csuhéból és. rongyból készített babák, fonott szatyrok, apróbb játékok. Mellette újabb szekrények állnak, régmúltat idéző emlékekkel. A gyűjtemény Csizmadia Lajosnénak, a honismereti szakkör vezetőjének nevéhez fűződik, aki a. tizenharmadik tanévét tölti a so- mogyud várhelyi iskolában. — Hogyan kerüli kapcsolatba. a honismerettel, a helytörté-netírással? —- Magyar szakos vagyok. Itt azonban történelmet is kellett tanítanom. Abban az időben alakultak az első gyűjtögető szakkörök az általános iskolákban. Elvállaltam. mert valamelyest ismertem a gyűjtőmunkát, meg így segítséget is kaptam ■ a tanításhoz. A gyerekek példáján a felnőttek is kedvet kaptak a múltidézéshez, ma * már nekik is külön szakkörük van. A diákok szorgos munkája nyomán a falukrónika mellett, összeállít íz iskola históriája is. Feljegyezték a népszokásokat, megtanul- 1 ták a nép.i játékok készítétalálkoztunk. Azóta építették föl az új házat az öreg fun- duson. A testvérek részét megvásárolták, lebontották a régi tömésfalakat, s a gyerekek segítségével hozzáláttak az építkezéshez. Ugyanis mire odajutottak, hogy a magukénak mondhatták . az öreg szobá-konyhás házat, a gyerekeik is felnőttek. Vadoson Takácsék „rendhagyó” család. Sem apai. sem anyai ágon nem származnak módos elődöktől — Irén néni még szolgált is lánykorában —, és azon kevesek közé tartoznak: akik három gyermeket neveltek. Akár csak apáik. Dénes bácsiék is, Irén néniék is hárman voltak testvérek. Én a házat dicsérem — közben nagyokat harapok a zsíroskenyérből —. Irén néni pedig el-elhomályosodó szemmel a gyerekeit. Mert, ugye. emlékszem a régi házra, a vaksi kis ablakra, a , homályos. penészes szoba-konyhára; talán még az anyósára is, aki nyolcvanhét éves koráig együtt élt velük (Ott voltam Zsuzsi néni temetését, vetem koz bej. (Folytatjuk.) sót. a kenyérsütést, fölelevenítették a lakodalmast, és a kuköricafosztást. Hogy ismereteiket közkinccsé tegyék,» a szakkörben' színjátszó csoportot is alakították. Előadták a régi szokásokat, felidézték a falusi . esték hangulatát. A szellemi értékek mellett gondolták a tárgyi emlékek megőrzésére is. Megannyi régiséget gyűjtöttek össze. Ami az ú.i iskola folyosóján látható, csupán töredéke annak,' ‘amit sikerült felkutatniuk. A többi a tégi iskpla egykori kamrájába került. Csizmadia Lajosné' büszkén vezet a kincseik között. Látható itt mindenféle! Szövőszék, szőttes, -korsó, agyagedény, egykori papírpénz, sárgult fénykép, lámpás., tintatartó, régi könyv. — Sajnos, szűkösen Vagyunk — mentegetőzik. — Azért ez a_ nggy rendetlenség. ígérete’t kaptunk, hogy állandó helyen ‘állíthatjuk ki a gyűjteményünket. Valamiféle faluházal szerelnénk berendezni. Már kiszemeltünk egy épületet, de hát semmi sem megy simán. Somogyudvarhelyen közügy a hagyományőrzés. Szinte az egész 1600 lelkes település tenni akar valamit. Huszár Dezső, az iskola igazgatója mondta: a tanács az épületvásárlásra vállalkozik, a KISZ-es fiatalok pedig a rendbetételére tettek ígéretei. — A hagyományok tiszteletőrzése jelent e valamit az iskolai munkában? — Szakkörünknek oly ■ nagy sikere van, hogy „felvételi rendszert” kellett bevezetni, akárcsak a földrajz szakkörnél. A lelkesedés egyébként abban is meglátszik, hogy szinte kivétel nélkül minden tanulónk rendszeres olvasója az iskolai könyvtárnak. Beszédes bizonyíték talán az is, hogy az elmúlt tíz évben mindössze négyőjük nem tanult tovább. Csizmadia né mindössze egyetlen mondatot fűz az elmondottakhoz: a régi szakkörösök az új iskolájukban is részt vállalnak a helytörténeti munkából — valamennyien hagyomány- tisz-tetök! N. J. /
