Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

Szélesedő kapcsolatok Önállóan a mezőgazdaság szolgálatában 1982. január 1-től az Ag­roker neve: Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat. E névváltozás mö­gött igen jelentős szervezeti módosulás van, . az Agro- tröszt megszűnésével önálló vállalatként működik tovább a megyei Agroker. A mező- gazdasági üzemek műszaki ellátásának javítását célzó szervezeti korszerűsítésről, a teljes önállóságból adódó feladatokról Sasi Jánossal, a kaposvári vállalat igazgató­jával beszélgettünk. — Az idei évvel új szakasz kezdődött, a folyamatosság miatt azonban kérem: né­hány mondatban összegezze az utolsó tröszti év megyei tapasztalatait. — Összességében jó évet zártunk — mondta Sasi Já­nos. — Tiszta bevételünk a tervezettnél hetveumillió fo­rinttal lett több, meghaladta az egy mi Ili ár d -négyszázki ­lene ven öt mi) lió forintot. Ezen belül igen jelentősen, a ter­vezettnél több mint tíz szá­zalékkal nőtt a gépek, alkat­részek, műszaki cikkek for­galma. Igen kedvezőnek tar­tom azt is. hogy ismét emel­kedik a műtrágya'vásárlás: a tervezettnél tizenegymillió forint értékkel többet vit; -: el az üzemek. Egy évtizedes tapasztalattal mondom, hogy Somogybán javult az ellá­tás, súlyosabb hiány nem volt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időnként nem adódnak kisebb zökke­nők, gondolok itt egyes alkat­részek, illetve a bálázózsineg hiányára vagy például arra, hogy a nedveskukorica táro­láséi miatt jelentősen meg­nőtték a fólia iránti igények; akadozott az ellátás, jóllehet az egy évvel ezelőttinek há­romszorosát forgalmaztuk. — Ezek szerint olyan sza­kaszban következett be a szervezeti változás, mikor a mezőgazdasági üzemek igé­nye dinamikusan nő. — Igen. és hozzáteszem: épp ezek tették szükségessé a szervezet korszerűsítései. A tröszti hálózatnak voltak elő­nyei, de az utóbbi években egyre nyomasztóbbakká vál­tak a hátrányai. Nehézkes volt az a szervezeti forma. A jó kezdeményezések rend­id etvenot évvel ezelőtt született Vigh Pál, Somogy munkásmozgalmának ki­emelkedő alakja. Ebből az alkalomból megemlékezést tartottak tegnap délután 3 órakor sírjánál, a kaposvá­ri Nyugati temetőben. Svajda József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kultúr-, propaganda- és sportosztályának vezetője mondott beszédet a sírnál, amelynek két oldalán raun- kásorök álltak kemény vi- gyázzban. — Vigh Pál elvtárs meg­próbáltatásokkal teli, mégis tartalmas életpályája előtt tisztelegnek hozzátartozói, ismerősei, a város politikai, társadalmi életének képvi­selői. Vigh Pál évtizedeken keresztül a haladást képvi­selte, küzdött, alkotott az első sorokban. Amikor szü­letésének 75. évfordulójára emlékezünk, egész pályája feltárul előttünk,' és a tisz­telet, a meghatottság érzése jár át mindannyiunkat. Az SZMT osztályvezetője beszédében felidézte, hogy Vigh Pál Igáiban, munkás- családban született. Hamar megismerte a nélkülözést és már gyerekfejjel munkát kellett vállalnia. A kemény re elhaltak, lehetne sorolni hosszan az ellátással kapcso­latos. a tröszti megkötöttsé­gekből adódó hátrányokat, átfedéseket. Január elsejétől a tizenhét Agroker-vállalat önálló lett. valamint a tröszt­ből és a korábban ugyan­csak ide tartozó Megévből létrejött a Mezőgazdasági Termelőeszköz-nagykereske­delmi Vállalat, rövidebb ne­vén az Agrotek. Ez a nagy­kereskedelmi vállalat szerzi be a mezőgazdaság részére importból az anyagi, műsza­ki eszközöket, kemikáliákat és jutalék ellenében, megbí­zás alapján forgalmaz bel­földi árukat is. — A kaposvári Agroker számára mit jelent az önál­lóság? — Célunk, hogy az eddi­gieknél rugalmasabban, job­ban, magasabb színvonalon szolgáljuk ki a mezőgazda- sági üzemeket. A profil nem változik, tevékenységünket, kapcsolatainkat azonban az előbb említett cél érdekében szeretnénk továbbfejleszteni. Biztatónak tartom, hogy az önálló gazdálkodásra való készülődés során, az elmúlt hat hónapban több értékes kezdemépvezés született, mint az elmúlt évtizedben, egy­fajta felszabadult aktivitás tapasztalható dolgozóink kő­iében. Példának említem, hogy az alkatrészellátás javí­tására a különböző termelő- szövetkezetekkel, vállalatok­kal 1982-re már több mint hús zonkilencmillió-három- százezer forint értékű alkat­rész . gyártására. ’ kötöttünk megállapodást. S további tárgyalásokat is folytatunk. — Említette, hogy válla­latuk szeretné tovább széle­síteni kapcsolatait. Mit ért ez alatt? — Lényegében azt, hogy anyagi eszközökkel, együtt­működésekkel is igyekszünk elősegíteni a mezőgazdasági üzemek színvonalasabb ki­szolgálását. A két, már mű­ködő agrokémiai központhoz öt-öt millió forinttal járul­tunk hozzá. A múlt évben a batéi gépesített műtrágya­kirakodóhoz másfélmillió­val, a berzencei és a bogiá­ri szabadtéri műtrágyatáro­lóhoz egy-egy millióval, a eipeszinasévek után a szak- szervezet soraiban tanulta meg a mozgalmi munka alapjait. Tehetsége, követke­zetessége eredményeként hamarosan a bőripari szak­szervezet kaposvári csoport­jának vezetőségi tagjává választották- A nagy gazda­sági világválság idején Bu­dapesten sokat vállalt ma­gára a bőripari szakszerve­zet ellenzékében. Ebben az időszakban került kapcso­latba az illegális kommu­nista párttal. Kivette a ré­szét az 1930-as törpegmeg- mozdulások szervezéséből, röplapokat terjesztett, moz­gósított, vállalta a közvetlen életveszélyt. Egyéves fog­házbüntetésének letöltése után kitoloncolták a fővá­rosból. Somogybán — az illegá­lis KMP megbízásából — 1932-ben kezdte meg más elvtársakkal közösen a párt- építést Nagybajom és Juta térségében, Égy esztendővel később 1933. március 21-én röplapokat -terjesztettek, ezekben a Tanácsköztársa­ságot éltették. , — Állhatatosságukat, megmozdulásukat kemény megtorlás követte — mondta Svajda József. — balatonszabadi folyékony műtrágyatelephez egymillió­val társultunk. Országos vi­szonylatban is újszerű együtt­működést alakítottunk, -ki a somogysárdi termelőszövetke­zettel a múlt év végén: ehhez a társuláshoz csatlakozott az akkor még létező tröszt két­millióval. a Megév félmillió­val és mi is fél millióval. A szövetkezet ezzel a segítség­gel alakítja ki mezőgazdasá­gi erőgépbontó és -felújító melléküzemágát. Fölvásárol­ja. a kiselejtezett traktorokat, bontja, az alkatrészeket, fel­újítja, s ezt a mi vállalatunk forgalmazza, éppúgy, mint azokat, a traktorokat, ame­lyek alkalmasak a. felújítás­ra. Az első felújított MTZ már elkészült. A haszonból ötven százalék a szövetkezeté, harmincöt a mienk, tizenöt az Agroteké. — Az elmondottak jelzik: valóban föllendült a kölcsö­nösérdekeket szolgáló kezde­ményező kedv. A mezőgazda­sági üzemeknek jelent-e vál­tozást az, hogy önálló válla­lat lett az Agroker? , — Az ez évi igényeket a megrendelések szerint elégít­jük ki. A1 módszerekben, a szerződésekben lényegében nem lesz változás, viszont minden korábbinál nagyobb a jelentősége annak, hogy a gazdaságok körültekintően, felelősséggel állítsák össze igényüket. Eddig ha egy-egy gazdaság pénzügyi okok miatt nem rendelt gépet, s aztán az év közepén úgy látta, mégis van módja a vásárlás­ra, minden . további nélkül megtehette. Ennek az ellen­kezője is következmények nélkül járt, például ha a három megrendelt kombájn­ból csak kettőre futotta. .Az önálló vállalati gazdálkodás szigorúbb készletgazdálko­dással is jár: amit az üze­mek igényelnek, mindenkép­pen igyekszünk számukra biztosítani. Mindent egybe­vetve nyugodtan mondom: a mezőgazdasági üzemek javát szolgálja ez a szervezeti kor­szerűsítés. Az önállóság jó keretet ad a színvonalasabb munkához, s a mi - felada­tunk. hogy ezt tartalommal töltsük meg. V. M. Kegyetlen kínzások után a pécsi törvényszék öt két évi (egyházra ítélte. Kisza­badulása után Budapesten keresett munkát. A rendőri felügyelet ellenére kapcso­latot talált az ottani ifjú- kommunistákkal. különféle anyagokat kapott tőlük. Ka­posvárra visszatérve fiatal munkásokból, iparosokból álló ifjúkommunista csopor­tot talált. Elvtársi körben szemináriumokkal, poli­tikai tájékoztatókkal, a moszkvai rádió meghallga­tásával ápolták az ellenál­lás szellemét. Az állandó veszély közepette vállalta a pártkiadvá.nyok, könyvek és a Vörös Segély bélyegeinek terjesztését. A második világháború harmadik évében szovjet földön járt a hírhedt 442. számú különleges munka­századdal. Hamar meglögal- rnazódott a szökés terve benne és tizenhárom társá­ban. 1942. augusztus 7-én szökésük sikerrel járt, elér­ték a Vörös Hadsereg egy­ségeit. 1947-ben Moszkvá­ban antifasiszta iskolán gya­rapította ismereteit. Amint hazaérkezett, azon­nal bekapcsolódott a párt munkájába. Tagja volt a városi, a megyei pártbi­Hetvenöt éve született Vigh Pál Megkoszorúzták a veterán sírját Miiuiii van valami a talonban Nem ijedt meg a mechanika Sokan láttuk a televízió­ban A hét műsorában 1 a nagy X jellel áthúzott olaj- kályhát", amikor . megjelen­tek a rendelkezések a közü- letek tüzelőolajjal működő berendezéseinek „végérájá­ról”. S aki tudta, hogy Ma­gyarország egyetlen olaj- kályhagyártója a Mechani­kai Müvek marcali gyára, az sóhajtott az áthúzott jószág láttán: ,,No, ezeknek befel­legzett”. Hanyecz Imre, a marcali gyár főmérnöke mosolyogva mesélt azokról a napokról: — Rémült képpel kérdez­gették ismerőseim, hogy mj lesz velünk, mások gyászba borult arccal, nyilvánították részvétüket, és . persze elő­fordult, hogy kárörvendő áb- rázattal kérdezősködtek egyesek, vajon hová viszem a munkakönyvemet ezután ? Ha tovább tréfálkozom, azt is hozzáteszem: tán azt is hihették, elvette az eszemet a rossz hír. hogy másnap is derűsen társalogtam min­denkivel, tán sopánkodva súgtak össze a ’ hátam mö­gött: milyen fiatal ember, és szegény meghibbant... — Azóta sok víz lefolyt a Dunán, így tréfáit ma már bizonyára komolyan veszik. Mi tehát a valós helyzet? — Az olajkályhagyártás valóban csökken némiképp. Azaz a tavalyi 130'ezer he­lyett „mindössze” nyolcvan- ezer darabot készítünk az idén. Nem gyártjuk a leg­nagyobbakat, a tizenkét kilo­zottságnak. fontos állami tisztségeket töltött be egé­szen nyugdíjazásáig, 1956 szeptemberéig. Október vi­haros napjaiban sem ingott meg egy pillanatra sem. Az ellenforradalom leverése utón elsőként, jelentkezett a ' párt erősítését;e, szerve­zésére. A kibontakozás éveiben, amelyek egybees­tek életének utolsó idősza­kával, rengeteg -társadalmi munkát végzett, óriási ta­pasztalatát igyekezett átad­ni a munkásfiataloknak. Munkásságát elismerve megkapta a Szocialista mun­káért érdemérmet, a Mun­kás-paraszt hatalomért em­lékérmet, a Magyar szabad­ság érdemérmet. , — Az a koszorú, amelyet most elhelyezünk, nemcsak a kegyeletes emlékezés jel­képe, hanem a lelkesedésé is. ígérjük, hogy -azt a ha­gyományt, amelyet ránk ha­gyott, amelyet képviselt, hí­ven megőrizzük, és becsüle­tes munkával, helyátállással tovább ápoljuk — fejezte be Svajda József a megem­lékezést. A városi fúvószenekar a munkásgyászindúlót ját­szotta. Ennek hangjaira . ko­szorút helyezett el Vétek József, Kiss Ferenc a városi pártbizottság, dr. Borbély Éva, Kocsis Dezső az SZMT nevében. A veterán lánya és a hozzátartozók is meg- . koszorúzták Vigh Pal sir- I ját. ' wattos közületeknek való kályhát. De készítjük a ki­sebbeket, az uj lípusúakat, amelyek takarékosabban bánnak az olajjal, mint elő­deik. Szükség van ezekre, hi­szen a háztartásokat nem lehet egyik napról a htásik- ra átállítani olaj tüzelésről másra. A rendelkezés sem afféle hadüzenet, ultimátum, hiszen "úgy eleve teljesíthe­tetlen volna. A takarékos­sággal nekünk is egyet' kell értenünk, és hiába siránkoz­nánk, mondogatnánk: biztos velünk akartak kitolni most... — Ötvenezer darab mégis­csak kiesés. — Természetesen az. De nem valamiféle lebunkózás számunkra. Ha megmereve­dett, megváltoztathatatlan lenne a mi gárdánk, akkor valóban taglóként. hatott volna a hír. • így azonban Készülnek a Bosch-dobozok csupán "azt jelenti, hogy en­nek a gyárnak igazodnia kell a piaci kereslethez. A piaci kereslet most — többek kö­zött a rendelkezések hatásá­ra — csökken, mi is csök­kentjük a termelést. És ami ennél fontosabb: csinálunk mást, keresett, jól eladható árut a kályha helyett. Le­het, hogy mindez meglepő, de elszáll a meghökkenés, ha megnézzük az idei ter­veket, Néhányról már ko­rábban is hírt adtunk, né­hány pedig eddig nem pro­pagált újdonság. — Néhány éve éreztük meg — s akkor valóban kis híján agyonütött, minket a nem várt' kedvezőtlen vál­tozás — hogy gyárunk csak akkor maradhat talpon, ha mindig van valami a talon­ban. Az acélipar világválsá­ga idején a mi termékeink keresettek. Igaz, nem szá­mítanak szerződéseink az „évszázad üzleteinek”, de belföldön és külföldön is el tudjuk adni, amit gyártunk. A Bosch-fémdobozokat mái sorozatban készítjük NSZK- beli partnerünknek, és az idén Svédországba is szállí­tunk hasonló szerszámos ka­zettákat, valamint marmon- kannákat. Az olasz részegy­ségekből gyárunkban terve­zett és összeszerelt gyártóso­ron elkészített dobozokat egyelőre még „nyersen” visszük ki, de az év köze­pétől már működik az új, zárt rendszerű elektrosztati­kus festőberendezésünk, az­után készre festve szállítjuk majd a dobozokat — termé­szetesen magasabb árért. A BNV-n bemutatott komplett konyha — bútorral, hűtővel, tűzhellyel és szagelszívóval — sikert aratott. Ebből a szagelszívó a mi termékünk. És a bútorkereskedelem jel­zései szerint slágercikk ez a komplett berendezés, tehat nekünk is van bőven felada­tunk. — Ezek voltak még nem­rég a talonban. S most mi van? — Tréfálkozzak? Legyen. Ha most elmondom, akkor adok egy sor ötletet a cé­geknek. így csak a becsület­szavamat adhatom: van a talonban most is valami, nem is akármi, de... Néhány hét múlva, amikor piaci- el­lenfeleink már csak gratu­lálhatnak, többet is mond­hatunk. Ezek után még annyit: a közvélemény által elteme­tett olajkályhák is korszerű­sített, új gyártósoron készül­nek, sokkal jobb és ‘ szebb kivitelben, s ráadásul gyor­sabban, mint tavaly. És ez a sor — nem úgy, mint elődje — egy újabb piaci visszaesés esetén másra is átállítható, nemcsak olaj- kályhagy óriáshoz használ­ható. A többi, mint megtudtuk, titok. Ezeket nem lehet el­lopni. De a módszereket, a gyors alkalmazkodásra való készséget igen. / L. P. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents